Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

Csflí5rt8k, T977. november 24. 5 Fazekas­múzeum Az Országos Idegenforgal­mi Tanács az idegenforgalmi alapból vissza nem térítendő állami támogatással segíti a leendő kiskörei üdülőkörzet vendégfogadósának előkészí­tését, a tájegység idegenfor­galmi értékeinek gyarapítá­sát. Az idén például hozzájá­rult a tiszafüredi fazelfas­múzeum rekonstrukciójához. A létesítmény a jövő év első negyedében készül el, és gaz­dag látnivalókat kínál majd a hírneves tiszafüredi fazekas népművészet sokszínű tásaiból. Állattenyésztési tudományos napok A takarmányozásban to­vább kell javítani a haté­konyságot, mert bár az ál­lattenyésztés kielégíti a ha­zai és az exoorttgényeket. a takarmányozás viszonylag alacsony színvonala akadá­lyozza az árutermelés növe­lését és rontja a gazdaságos­ságot — mondotta Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­, mezésügyl miniszterhelyettes alko- . t-erdán. a Tudományos Aka­I démlán, ahol megkezdődtek Kritikusok díja A Magyar Rádió —nyolc- tett javaslatot; a rendezői dí­tagú zsűri — az Idén is oda- jat Valló Péternek ítélte a ítélte a Kritikusok-díjét a Mikulásvirág című Vámos magyar hangjátékok és doku- Miklós hangjáték megvalósí­mentumjátékok kiemelkedő tásáért. A színészi díjak nyer­alkotóinak. írói díjjal jutal- .. gu, k Mária (Vathy mazta a zsün Karinthy Fe- ' t \ ' rencet, Visszajátszás és Kop- Zsuzsa Szerelem című da­pányi Györgyöt Földgömb, rabjának főszerepéért) és madárral című hangjátékáért. Kállai Ferenc, Mikulásvirág­A rendezői díjat Varga Géza beli szerepéért, kapta, Mándy Iván Játék a A dokumentumjéték-szer­téren című hangjátékának zők közül Kósa Judit a Ta­rendezéséért, a színészi díja- núvallomást tettem és Oláh kat Venczel Vera, a Mándy- Gábor Telkemen az Erzsébet darabban és Mádi-Szabó Gá- híd című művéért részesült bor a Koppányl-hangjáték- díjazásban. A díjazott műve­ban nyújtott alakításáért. ket január 18—28. között A kis hangjáték kategóriá- megismétli a rádiószínház. ban az írói díjra a zsűri nem (MTI) | it. a XI. állattenyésztési tudo­mányos napok. Várhatóan 1.9 millió ton­na vágóállatot ad idén a mezőgazdaság, és először si­kerül túlszárnyalni a 2 mil­liárd literes tejtermelési szin­tet. Az ágazat eleget tesz ex­portkötelezettségeínek: a vó­göma-ha-, juh- és a baromfi­termelés több mint felét kül­földön értékesítik. Nem kielégítő viszont az ágazat hatékonysága a le­kötött eszközökhöz kéoest. Különösen kifogásolható, hogy a fokozatosan növekvő eszközigényeket nem követi arányosan a termékkibocsá­tás, a hozamok növekedése. Jórészt azért, mert a takar­mányozás nem elég szaksze­rű. gyakran nem elégíti ki az állatok igényeit, és a külön­böző takarmányféléket nem használják fel rendeltetéssze­rűen. A miniszterhelyettes elő­adása után Szajkó László egyetemi tanár emlékezett meg Cselkó István születésé­nek 130. évfordulóiáról. Mél­tatta a neves szakember te­vékenységét. amellyel segí­tett megalapozni hazánkban a szakszerű. tudományos alapokon nyugvó takarmá­nyozást. A tanácskozás szekcióülé­sekkel folytatta munkáját: állatfajonként vitatták meg a tudományos kutatók és a szakemberek a takarmányo­zás fejlesztésének tennivaló­Ördögöt vagy festéket ? Hány négyzetméter lehet egy átlagos alapterületű la­kás belső falfelülete? Két­száznál aligha több. Ha ne­kilát a szobafestő, néhány nap múltán biztosan ki­moshatja az ecseteit. Hány négyzetméter lehet a do­rozsmai szélmalom külső homlokzata? Kétszáznál aligha több. Ha nekilát a 20-án, előzetes szóbeli tár- Így aztán előbb telefonon, gyalások után — a Móra majd két levélben is sür­Ferenc Múzeumban megfő- gette a múzeum képviseló­galmazták a megrendelő le­velet. Ebben kérték a Sze­gedi Építőipari Szövetkeze­tet. hogy még az idegenfor­galmi szezon kezdete előtt vállalja el a dorozsmai szél­malom külső festését. (A fal előreláthatóan húsz évre festőbrigád, az állványozást garantált tapasztásával, is számítva néhány nap pontosabban: drótfonatos múltén biztosan kiélíthat- cementezésével megbí­ják a számlát. Nem is túl zott kisiparos még az nagy ősszegről, hiszen a állványzatot is otthagyta Stologen nevű, műanyag- szívességből, hogy a festés­alaDŰ festéket négyzetméte­renként körülbelül 120—130 forintért „hordják fel" a falra. A műemlékek gondozásá­nak, állandó karbantartá­sának .fontosságát bizony­gatni talán felesleges ls. nek az se lehessen hátrál tató akadálya.) A szövetke­zettől öt nappal később megérkezett a visszaigazo­lás: a beleegyező, még a festési feltételeket is rész­letező válasz. A cementes burkolat nem mindenki tudja, legkivált különleges, nem is túlzot­az építőipari szakemberek, hogy a ma még helyre­állítható, megőrizhető emlé­kek holnapra talán jóvá­tehetetlenül elpusztulnak. Ezért aztán — 1977. május tan Igényes, egy sajátossá­ga azonban van: még a nagy esők, fagyok előtt be kell festeni, hogy a szinte láthatatlan haiszálrcpedé­sek miatt egy-két év múlva ne peregjen le a vakolat. je a szövetkezetieket: vagy kezdjék meg a festést — erre még a szeptemberi nyárias napok is alkalma­sak lettek volna —, vagy vonják vissza a vállalást, hadd kereshessenek más kivitelezőt. Válasz azonban egyik levélre sem érkezett. Stologen-bevonat helyett igazán nem akarjuk az ör­dögöt festeni a dorozsmai szélmalom falára, de mit tesznek ma'd a múzeumiak, ha mállani kezd a vakolat, s újabb tízezrekért kell megrendelniük az ismételt vakolást? Nyilván áthárít­ják a felelősséget a kár okozójára. Mert, hogy az idegenforgalmi szezonnak már a vége óta is eltelt egy negyedév ... Mennyivel egyszerűbb lett volna ez az ügy. ha még május 25-én közli a szövetkezet, miért nem vállalkozhat a festő­részleg a malomfal kipin­gáiására! P. K. Búzakalász és fúrótorony Kiállítási napló Búzakalász és fúrótorony, birkanyáj és ipari sziluett, szélmalom és gáztartály, nap­raforgótábla, kamillatenger és az algyői olajmező meg­annyi változatos ipari formá­ja. Jelképek, újfajta szimbó­lumpárok is lehetnek. Gyenes Kálmán és Horváth Dzzsö Ember és olaj című fotókiál­lításán egy életforma és a táj változásának természetes ve­lejárói, jelenségei. S ugyan­akkor jelképek is. Talán eb­ben van a képek legnagyobb ereje, szépsége és igazsága. Tizenkét esztendeje, hogy a gémeskutak mellett a fúróto- lencsevégre kapott dokumen­beszélünk, vitázunk mostan- merevített ideges mutatói, ság az újmódi, a szocialista fémkarácsonyfák az éjszaká­mecénásság kérdéseiről. A vi- ban ... Mindezt az izgalmas tához a November 7. Művelő- és látványos témavilágot egy­dési Központ nagyszerű kez- szerű eszközökkel — kez­deményezésére már két nagy- settség nélkül, lényegre kon­vállalat szólt hozzá tettekkel, centrálva, észrevéve és észre­Tavaly a DÉLÉP segítő tá- vétetve ennek a világnak esz­mog3tásával valósult meg a tétlkai és emberi értékeit — két fotós Ember épít ember- tárjánk elénk a kiállítók. A nek című sikeres kiállítása, fölmutatás, a megállítás és most a Nagyalföldi Kőolaj- és elgondolkodtatás e tárlat leg­Földgázkl termelő Vállalat és főbb erénye. Jó volna tudni az OKGT Nagyalföldi Kutató hogy ez az anyag nem tűnik és Feltáró Üzeme patronálta el a süllyesztőben a kiállítás a fotósokat. Egy iparág, egy bezártával, hanem a mecéná­é'.etforma, egy különös világ sok jóvoltából album alakjá­tumai sorakoznak a terem fa­lain. Olajosok, földet injek­ciózó tornyok, géztartályok asszonyos formái, azbesztru­hás „földbéli" asztronauták, újmódi Prometheusok, csilla­nó csőkígyók, műszerek meg­Zenei szerkezetek F. Palásthy Klára grafikai pozíció. A motívumok, jelké­tárlatát láthatták az érdeklő- pek, képi elemek sokasága dők a Bartók Béla Művelődé­rony is mindennapos látvány lett az Alföldnek ezen a vi­dékén. Tizenkét esztendő ar­ra kevés, hogy gyökeresen megváltozhatna táj és ember minden ízében, külső formá­jában, belső tartásában, in­dulataiban és életvitelében. Napjaink fontos társadalmi kérdése az életformaváltás, a szocialista élőtmód vonásai­nak, jellegének erősödése. Átmeneti időkét élünk, vál­tozik a táj arculata, ahogy vallatják a föld mélyén rej- , „.. .. . _ .. tező gigászi energiákat, ahogy Központban. A szegedi f a­mind többet tudunk és hódi- a? fftkf°k egyik tim tunk meg a természet arói- tehetségű tagja ezzella kiálli­böl. Változik a természeti tással nagyon pregnánsan bí­környezet karaktere, s forrná- z°nyít°tta felkészültsége me ­todika tegnapi paraszt mun- tett elképzelései^ választott kássá, a karnyújtásnyi világ- utJának Írókaréit, mozgató­ban élő ember közösségben ruSoit. dolgozó, közösségben gondol- Zenei ihletéseiről már ké- vizuális megjelenítésévé vá­kodó öntudatos olajbányász- peinek címeiben is vall: Tér- llk mindenfajta erőszakolt, szá. Kétarcú még ez a világ, Ütem-zene-dallam; Etűdök; zenére utaló motivum nélkül. két világ szépségeivel, lendí- Gondos Laci bácsi Bartókról tő erőkkel és visszahúzó szá- mesél 1952-ben. Tehát egyik lakkal. Nosztalgiáinkban még oldalról ezeknek a zenei té­szebbnek látjuk a naprafor- teleknek, fogalmaknak, ele­gótengert, mint a torony- meknek vizuális megfogalma­erdőt, de eszünkkel, zsebünk- zására vállalkozik, s ez na­kel, gondolatainkkal es let- Svon alkalmas a képi szerke­teinkkel már leadtuk voksun- zet tisztázására, a képépítés kat az utóbbira — mely jele- ritmusának megteremtésére, nünk és jövőnk záloga. Jól példázzák az analízis és a Mennyire jellemző mai va- szintézis lehetőségeit a Töré­ióságun tra az algyői olajmc- )eoxiy éve^c Css^öpcl" és o.y Z^slLSmA. te- -tinr. A szigo­levíz s riportfilm megannyi rúbb szerkezeti építkezéseke' t- d <>itás. művészi megfogal- oldják kalligrafikus, mozgal­mnz-.si kise-let S bizonyítja mas, játékos lapjai. Gvenas Kálrrán és Horváth Gyengéinek gyűjteménye az Dezső új szocio-fotóinak ki- Ady-mctszet Szimpatikus és állítása is a November 7. Mű- nagy vállalkozása kísérlet velődesi Köipontban. Sokat maradt, mert szétesett a kom­Oktatás, nevelés Megismerni és alkalmazni az új dokumentumokai Az elkövetkező években — járók sajátos érdeklődésé­a közoktatási rendszer kor- nek kielégítését. Ugyancsak szerűsítésével — minden is- az új tantervek teszik majd kolatípusban és tantárgyban lehetővé — mivel nem heti, a nevelő-oktató munka tar- hanem évi óraszámot jelöl­talmát meghatározó új doku­mentumokat fogalmaznak meg. Ezekről és a bevezeté­sükkel összefüggő szakszer­vezeti feladatokról tanácsko­nek meg —, hogy a 11 na­pos ciklust az általános is­kola felső tagozataiban is bevezethessék. A vitában felszólaló Gosz­zott szerdán a Pedagógusok tonyi János oktatási állam­ban megőrzi a 70-es évek al győi olajosainak képekbe fo­gott életét, munkáját. Bízunk abban is, hogy a sorozat foly­tatódik - hisz életünknek, .>alapelvek» részletesen meg­munkánknak annyi tontos es Kafám„ii, • 7 aHntt icínla­érdekes területe vár még megörökítésre. Szakszervezetének Központi Vezetősége dr. Csűrös Zol­tán akadémikus elnökletével. Az ülésen Orbán Sándor­nénak, a Pedagógusok Szak­3zervete titkárának előter­jesztésében vitatták meg az új iskolai dokumentumok előkészítését és az ezzel kap­csolatos tennivalókat. Élénk érdeklődést és a vitában számos egyétértő hozzászó­lást váltott ki a beszámoló megállapítása: az új doku­mentumok alapján végzett munka lehetővé teszi az ok­tatás és nevelés magasabb színvonalra emelését, ezért az elkövetkező évek legfon­tosabb oktatásoolitikai fel­adata az új dokumentumok pontos megismerése, alkotó alkalmazása. Az új alapdokumentumok több részben foglalják össze a főbb tennivalókat. Az titkár rámutatott arra. hogy a tudományos-technikai ha­ladás tette szükségessé az oktatási-nevelési reformo­kat. Lényeges, hogy minden­ki ismerje az oktató-nevelő munka korszerűsítésének okát, a pedagógusok egysé­gesen értelmezzék az új do­kumentumokat. A Központi Vezetőség vé­gül egyetértett abban, hogy az új bértételek alsó hatá­rának kötelező — legkésőbb 1979. március 31-ig történő — elérése fontos életszínvo­nal-politikai intézkedés. A végzett munka szerinti dif­ferenciálásnak az alsó és felső bérhatárok között kell érvényesülnie. Új film Ki látott közül hiányzik az összetartó erő, a kiemelt tétel, a szerve­ző forma. Térben ábrázolt részletek mellett síkba terí­tett motívumolt, dekoratív faktúrák mellett zavaros kép­zettársítások jelentkeznek. Előremutató, szép lapjai azok, ahol analízise zenei képletek Tandí Lajos határozzák az adott iskola­típus célját, szerepét és fő feladatait. A „tantervek' egyebek között tartalmazzák a tantárgy céljait, az évfo­lyamonkénti óraszámot, a tananyagot, amely két rész­ből áll: a törzsanyagból, va­lamint a kiegészítő anyag­ból. Ez utóbbi új az eddigi tantervekhez viszonyítva. A törzsanyagot az átlagos ké­pességű tanulók az évi óra­szám kétharmada alatt ké­pesek elsajátítani. A kiegé­szítő anyag csak ajánlott, a pedagógusoknak joguk van más témák feldolgozására is. Mindez lehetővé teszi a ta­nulókkal való differenciál­tabb foglalkozást, növeli a pedagógusok önállóságát, se­gíti a diákok gondolkodásá­nak fejlesztését, az iskolába­Védett „tengerszem" A Borsod megyei tanács természetvédelmi területté nyilvánította a Sárospatak határában levő Negyerhegyi úgynevezett „tengerszemet". Borsod megye természeti és történeti értékei között is megkülönböztetett helyet fog­lal el ez a csaknem kéthek­tárnyi terület A teljesen át­kovásodott riolittufában a ti­zenötödik században létesí­tettek malomkőbányát, ahol gabonaőrlő és érczúzó köve­ket készítettek. Az egykori külfejtésű „gö­dörben" az összegyűlt csapa­dékvízből tó keletkezett — Innen kapta a „tengerszem" elnevezést. Az utóboi évek­ben a Megyerhegyi .tenger­szem" kedvelt kirándmóhely­lyé vált A természetvédelmi terület a rudabán-'ui 0-»'£cos Érc­és Ásványbányászati Múze­um kezelésébe került Színes, magyar film. ír. ta: Ilubay Miklós. Opera­tőr: Szécsényl Ferenc. Ze­ne: Mihály András. Ren­dezte: Révész György. Főbb szereplők: Safranck Károly. Hernádi Judit, Gá­ti Oszkár, Székhelyi József, Straub Dezső. A centenáriumi kórusból szólamot kért a film is. Pon­pőfögve. Jelen van, pedig csupán a kezefejét látjuk a vonatablakból. Búcsút Int És a vak zongorista magá­nyosan énekli strófáit a szívügyekért revansra pi­piskedő katonatiszt csak a kalapját taposhatja meg, a kúrián égi álmából fölriadó kanonok nagyon elevennek érzi szellemét, s a paraszt­fiú is hazairamodik sebesen, tosan időzítve, szinte napra- mert félti az aratókat, földi­készen az évfordulóhoz je lent meg mozivásznainkon az Ady-film, nem lebecsü­lendő truvájjal. Ady Endre személyes jelenlétét nélkülö­zendő, a poétát (vagy in­kább a publicistát) evilági jeit, az Ady-cikkek sortűz­fenyegette mártírjait. Miért mégis, hogy ennyi „zsibbadt vágyból" nincs erős akarat? Mert a film olyan kusza szénakazalra emlékeztet, amit nagysebe­halandoságábol kiragadva- sen összehordtak, minden fölmentve Irásainak-versel- játható és tapintható rend­nek hatását fürkészőn a Vá- szerez6 el elképzelés nél­ros pályaudvarán utcáin, lo- kül. Néhany csodá,atos fel. káljában, nyomdájában. vétel _ Szécsényi Ferenc ér­Ki látott engem? — kér- zékeny kamerája — menti el dezi Ady Endrével Hubay a látvány szigetére, mi a Miklós és a forgatókönyvét gondolatban hibádzik. Ré­fölvállaló rendező. Révész vész György filmje az új­György. S a kérdés igazán ságpapírossal befűtött kály­költői lehetne, ha nem buj- hához hasonlatos, mely tud­kálna mögötte némi akasztó- valevően nagy lánggal ég, fahumor (már "ami a költő csak éppen meleget nem ad, személyes jelen-nem-létét Nem fűt. Holott ha valaki, illeti). Valóban nincs jelen Ady igazán jeles fűtőmester Ady? Sorait Lattnovits Zol­tán hangia idézi meg, halot­ti maszkját a szobrász Me­locco Miklós celebrálja, a szerkesztőségben megürese­dett helyét s szellemét két bohém, virgonc zsurnaliszta, a fi.'.ura is eljutott cikkeinek pe.zselő-lázító hevét egy k­masz parasztflsőt a láng­ra gyúlt női szívek is sebe­sen dobbannak érte-uüna, tehát jelen van, friss az űr még mögötte, mit odahagyott a Város clc r.ásan vigalmas pályaudvarán, Párizs felé hírében állott. El is mond­ják róla, meg is esküsznek rá, csak éppen nehéz hinni is ebből. Ha most túlesünk majd az évforduló (jó ma­gyar szokás szerinti) meg­rázkódtató -.ain, nem lesz ha­szontala , vállalkrzás szépen, csöndbon, hozzálátni egy ér­tékesebb, izgalmasabo Ad y­fllmh_z. Ahonnan ne liüi­nyozzék feltétlenül maga a költő — ha már nem na­gyon muszáj. N.L

Next

/
Oldalképek
Tartalom