Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

Szerda, 1977. november 23. 3 Országgyűlési bizottság ülése Tegnap, kedden a Parla­mentben ülést tartott az or­szággyűlés kulturális bizott­sága. A képviselők a Magyar Tudományos Akadémia vidé­ki bizottságainak tevékeny­ségéről szóló referátumot vi­tatták meg. Akadémiánknak jelenleg négy vidéki bizottsága műkö­dik: Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Veszprémben. A következő évek egyik legfon­tosabb feladata, hogy ezekből a regionális központokból ki­sugárzó tudományszervezési politika révén a tudományos eredmények a ma még ebből a szempontból kevéssé fejlett megyékben is elterjedjenek. Munkaszervezés a könnyűiparban Csaknem negyedmillió dol- zat dolgozóitól és vezetőitől gozó munkájával kapcsolatos jó szervező-irányító munkát eredméhyekről és gondok- követőit. Mint a miniszter­ról, mintegy 140 ezer külön- helyettes megállapította: az féle iparcikk gyártásának üzemek szervezettsége még körülményeiről tanácskoztak nem éri el technikai szín­első országos szervezési kon­kedden az könnyűipari ferencián. Bakos Zsigmond államtit­kár megnyitója után dr. Sza­bó Imre miniszterhelyettes tartott előadást. Hangsúlyoz­ta: a könnyűipar rekonstruk­ciója az utóbbi esztendőkben igen lendületes. Ezt a fej­lesztést vonalukat. A könnyűipar fejlődése a negyedik és ötö­dik ötéves tervidőszakban jelentősen meggyorsult. A feladatokat végrehajtó vál­lalatok kapacitása azonban kevés. Igen fontos a jövőben a szervezéshez sokoldalúan értő szakembergárda kikép­zése és továbbképzése. A ter­túlnyomóan a több melésirányítás szervezésének műszakos termelés folyama- megjavításától ugyanis nagy­tos fenntartasaval, csokkeno .... ... . , létszámmal, jelentős ipari ban fugg az lpan kapacitá­áttelepítések közben hajtőt- sok jobb kihasználása, a ták végre.. Mindez az ága- készletek csökkentése. A A szegedi téglagyárban szerdára • esik a vasárnap. Igaz, hogy Ferenczi László nyerstéglaleszedőnek minden második lapozásra fordul rosszul a naptár, de így is évente huszonhatszor hét kö­zepére jut a pihenőnap. Ugyanis a kemencébe állan­dóan rakni kell az anyagot. Mivel nem a kemencét szab­ják az ő idejéhez, hanem az övét a kemencééhez, így ké­sik néhány napot a vasárnap. A téglaégető köztudottan ál­landóan tátong, meleget lehe­lő szájával csak úgy ereszti befelé a garaton a téglával megrakott kiskocsikat. Embe­rek kellenek, kik naponta megrakják ezeket. — Négyen vagyunk erre a munkára — mondja a Sán­dorfalváról Szegedre szárma­zott munkásember — fejen­ként leszedjük az ezret is na­ponta — bök a szürke tégla­palom felé. A sületlen, nyers téglák a hosszú szalagon egymás után kullognak szépen, sorban, akár magasról nézve a dugó­ba került autók. Miután a ka­nyarhoz érnek, minden máso­dikat Börcsök János lekapja és a kiskocsira teszi, mire a következő kanyarhoz gördül « szalag, onnan már üresen halad vissza az előszárítóba, ahol újból megpakolják. Ugyanis üresjáratban meg­szédül a lánc, mert ha nincs rajta teher, csattog-zörög, ehogy itt mondják: beszél össze-vissza. A nyerstéglaleszedőknek, kik a szaladó szalag végén másodpercenként hajladoz­nak, az lenne jó, ha nem jön­ne olyan hosszú sor, mert ak­kor kevesebbet kellene dol­gozniuk. No de ezt csak a kí­ráncsiskodó hiszi így, mert Ék már jó néhány éve akkor boldogok, ha tele a szalag. Ugyanis az ötszázasával ko­tsira rakott tégláért jár a fi­Setés. A mostani norma 16 li^en megrakott kocsit kér a két embertől. Több mint tíz kiló egy sületlen tégla, és ezt kézzel veszik le a szalagról. Nem irigylésre méltó és nem ls divatos munka az övéké. Minden munkának, így en­nek is megvan a maga forté­lya, amit csak a • megfelelő gyakorlat ad meg. Külön csínja van a nyers-, és külön fiz égetett tégla fogásának. Másként nyúlnak az egyik­hez, másként a másikhoz, hogy egyből a helyén legyen. A kezükre kényesek, akár a zenészek, mert azzal keresik a kenyerüket. Ferenczi László és Börcsök János ismerik a módját, mit hogyan csináljanak, hogy minden úgy menjen, ahogy annak mennie kell. Úgyszin­tén a váltópáros is, Csikós István meg Tanács Vilmos. Legtöbbször ők állnak — in­kább hajladoznak — a szalag végénél, ók a leszedők. A leg­idősebb, az ötvennegyedik évében járó Csikós István Tá­péról biciklizik be minden­nap, ha esik, ha fúj. Huszon­öt éve dolgozik már a tégla­gyárban, nincs olyan fogás, amit ne ismerne. Ó is, akár a fiatalabbak — akik szintén — Mit csinál, amikor szer­dán van a vasárnap? Ferenczi Lászlónak Kónya Dezső segít a szalag végén lenyomtak már egy húszast Megállítják a szalagot, to­ebből a szakmából —, színé- vább tolják a kocsit, rajta az ról látja meg, mikor kövér, ötszáz tégla, mehet a többivel mikor sovány a tégla, tet- együtt a hosszú alagútkemen­tek-e bele elég fűrészport, cébe. vagy mikor van benne bőven _ üdülni szoktak-e? — és mikor szűken az agyag. kérdem Ferenczi Lászlót. Közben cserélődnek a le- _ Messze esünk a tűztől szedők. A délelőtti páros ki- _ m0ndja, miután leoldozta veszi az üres Anna-vizes fejéről a védőkendőt. — Min­üveget a forgóból, hogy le- den évben feliratkozunk, de gyen hely a másiknak. A dél- mindig ie is maradunk, utánosok meg fellépnek az emelvényre, ami ennél a munkánál sínen guruló kis­kocsi, amiről előbb Pintér — Heverészek, nezem a te­Ferencné lesöpri, lelapátolja vét. Az asszony dolgozik, a morzsát, a törmeléktéglát. NeITl olyan az, mint az igazi Csikós Istvánnak nem okoz vasarnaP- _ , , . . gondot a munka közbeni be- A szükség ugy kivanja szélgetés. Ugyanolyan gyor- többfelé az életben, hogy va­san szedi le a téglát, mint sárnap is menjen a szalag. Es előtte, szinte oda se figyel, ha a szalag megy, oda ember mégis sorjába rakja őket. kell> ugyanolyan ember, mint — TáDéról iárok be Nvua- aki az utcán megy' °lyan' díjiglaPnméJga három lll, ^'T^ZTn^ mun *f , „,,",, . mar két évtizede nehéz mun­Nem nehéz ez ^rnurűca csak kával élnek' azok Valahogy belekellszokni. ' mhégis "?áspk: A téglagyárban, ahol a leszedők is dolgoznak, Regen is kellett ennyit nyáron negyven fok a meleg, akkortájt a napnak besegít a forró kemence is, télen köny­nyebben szaladgál a hideg a derekalni? — Még többet, mert most csak istenes, hogy szalag hoz­za a nyerset, de a körkemen- huzatos fészer alatt, hiába cébe régebben talicskával tol- fóliázzák be a járatát. Es a tuk, általában 220-at pakol- kotró, az őrlő, a prés ilyenkor tunk egy útra a kisméretűből, is nyomja a masszát, akár­Ez már sokkal könnyebb — csak most. És a szalag végére mutatja a fióknyi téglákat —, ember kell, aki naponta má­mostanra már kikészült a lá- zsákat mozgat. Szeged ellátása, az üzlethálózat fejlesztése Pártalapszervezetek nőfelelöseinek tanácskozása Szeged ellátásáról, az üz- laszték szövött-, hurkolt-, se- ABC-áruház, az Északi vá­lethálózat fejlesztéséről az iyem- és kartonáruból. A rosrészben számos kis szak­V. ötéves tervben témakör- konfekcióáruknál az új mé- üzlet, mintegy 500 négyzet­ben rendezett tanácskozást rettáblázat most már köze- méteren. Felsővároson egy az MSZMP Szeged városi bi- lebb áll a lakosság igényei- 800 négyzetméter alapterüle­zottsága Kálvin téri székháza hez, mint a régi méretezés, tű ABC-áruház és bisztró 550 nagytermében a szegedi párt- A gyermek és ifjúsági kon- négyzetméteren, alapszervezetek nőfelelősei- fekcióáruk választéka és Az előadás után számosan nek. A tanácskozást Vajas forgalma is javuló. Tavaly- kértek szót. Juhász Péterné Józsefné, a pártbizottság osz- hoz viszonyítva közel 30 szá- a ruhagyárból például el­tályvezető-helyettese vezette, zalékkal nagyobb árualappal mondotta, hogy nem kielégí­Dr. Solymossy Mdrgit, a rendelkeztek a kiskereske- tő a napközikből kimaradt városi pártbizottság gazda- delmi üzletek. Javult a cipő- gyermekek élelmezése ét­ságpolitikai osztályának kínálat, nőtt a választék, a termekben. Gyermekcipőből munkatársa tartott előadást, korszerűsített cipőboltokat a nincs kellő választék. Han­Hangsúlyozta, hogy Szeged lakosság megelégedéssel fo- goztatta — és vele együtt kiemelt szerepet játszik • gadta. többen is —, hogy a Cent­Csongrád megye ellátásában, A vegyesiparcikk-forgalom rum Áruház egy-egy osztá­mert a megye székhelye és az első félévben elmaradt a lyán kritikán aluli a kiszol­noha az ellátás gálás. Az eladók udvariatla­általában jobb nok, az árut nem mutatják le a megye kiskereskedelmi volt a korábbi időszaknál. A meg. Novákné Juhász Mária forgalmának 45 százalékát, magasabb életszínvonalnak a nagyobb családi vásárlá­megfelelő termékek iránt sokhoz elégtelennek véli az volt a legerősebb a kereslet, üzletek esti nyitvatartását. tóan 5 milliárd körül lesz. Javult a kínálat papíráruk- Többen szóvá tették, hogy az Szeged szívóhatása továbbra ból, írószerből, ajándékcik- előrecsomagolt kenyér mi­is erőteljesen érvényesül. Az kékből, bútorból, üveg- és nősége olykor nem megfele­egy lakosra jutó vásárlás át- porcelánárukból, játékból, lő. Kevés Szegeden a rövid­lagos összege a megyében 24 háztartási cikkekből. Sajnos, áruüzlet. Némelykor a cso­ezer 23, Szegeden 26 ezer a hiánycikkek köre még nem magolás „technikája" olyan, csökkent. A tartós fogyasztá- hogy tíz-húsz deka gombát élelmisze- si cikkek kínálata és válasz- vastag zacskóban mérnek ki, Ta- téka ugyancsak nem volt fo- tíz tojást pedig selyemzacs­valy tőkehúsból és húskészít- lyamatos az első félévben, kóba csomagolnak. Mucsi ményekből, burgonyából és Építési anyagok közül zavar- Mária újszegedi körzeti nő­feszültség ta a magánépitkezéseket a felelős egyes tejtermékek, az cement és a kis méretű tégla például a 4.40-es túró cso­felsőfokú kereskedelmi köz- tervezettől, pont is. Szeged bonyolítja színvonala amely tavaly 4,5 milliárd fo­rint volt, idén pedig várha­400 forint. Szeged ellátása rekből kiegyensúlyozott. zöldségfélékből uralkodott a kínálatban, idén e termékekből már túl- hiánya, kínálat volt. Kenyérből, pék­ugrásszerű javulása annak is köszönhető, hogy az erre vo­tották mind a mind az értékesítésben, magolását tartja rossznak. Szeged üzlethálózata eleget Egyes üzletekben addig nem süteményből, tejből és tej- tesz a helyi és a vonzáskör- mérnek friss kenyeret, míg termékből az ellátás hosszú zetbe tartozó lakosság, vala- a szikkadt el nem fogy. távon jó. Esetenként előfor- mint az idegenforgalmi sze- Az önkiszolgáló boltok kó­dúinak szállítási problémák, zonban ide látogatók igényei saraira is volt panasz: azok A zöldség- és gyümölcsellátás kielégítésének. Sajnos, az üz- piszkosak, rosszak. Mások azt letek átlagos alapterülete tették szóvá, hogy kevés pa­Szegedcn kisebb az országos mut gyermekholmi van az natkozó párthatározatot és átlagnál. Éppen ezért a ke- üzletekben. Vannak gyere­kormányprogramot végrehaj- reskedelmi ágazat fejlesztése kek, akik érzékenyek a mű­termelésben, mind társadalompolitikai, anyag holmikra, ugyanakkor Sze- mind gazdasági szempontból magánkereskedők borsos áron ged vendéglátóipari forgal- továbbra is kiemelt jelentő- árulnak gyermek pamutárut. ma igen kedvezően, az elő­irányzatot is meghaladóan emelkedett. Az nagyobbik része az galomé. Javult a nők máso­dik műszakjának segítése ségü. Az V. ötéves tervben Többen javasoltak Üjszeged­30 ezer négyzetméter üzlet- re új ABC-áruhazat, mert a összbevétel hálózat-bővítést tervezett a jelenlegit már „kinőtte" a ételfor- vároK amelyből eddig 7 ezer mintegy 20 ezer lélekszámú négyzetméter épült meg. A Odessza lakossága. Sokai* Belváros ellátási gondjait sürgették a diabetikus ételek különböző szolgáltatásokkal, fogja enyhíteni a Dugonics körének bővítését, például Bővült a kihordásos ételt ki- téren épülő 10 ezer 200 négy- Varga Sándorné tanítónő is. szolgáló üzletek száma és zetméter alapterületű nagy- A szóvá tett problémákra, ételválasztéka. A ruházati áruház, a 4 ezer négyzetmé- kérdésekre Bodola Miklós, a szakmáról szólva megállapí- teres Domus Bútor-, Lak- városi tanács vb kereskedő­berendezési Áruház, a Mik- mi osztályának vezetője VA­száth Kálmán utcában 1600 laszolt. totta az előadó, hogy javult a kínálat méteráruból és la­kástextil cikkekből, bő a vá- négyzetméter alapterületű L.F. Unkát parlmunknröE bam, nehéz lenne a talicska. — Néhány házvéget, közfa-, lat futna, amit- már megfo­gott? — Bizony. Elfáradna még a szemem is, ha együtt látnám azokat a házakat, aminek én már megfogtam a tégláját. — Mi pénzt kapott érte? — Nem sokat. — Miért? — Annyi járt, amennyi járt. — És most mit fizetnek? — Három-négyezret, de szigorúan meg is dolgozunk érte. Darabonként jár a pénz, de a selejtet is megfogjuk, azért nem fizetnek, pedig van belőle bőven. Majoros Tibor Az MSZMP gyakorlati te- szerkesztéséről, vékenységéről, munkastílu- kérdésekre, sáról, a pártélet és a párt­munka időszerű kérdéseiről tartottak hasznos, érdekes ankétot tegnap, kedden dél- Kiadó által után Szegeden, az olajipari könyvekből, dolgozók Lenin körúti klub­jában, az olajipari pártszer­vezetek vezetőségi tagjainak, propagandistáknak és gaz­dasági vezetőknek. Az olaj­ipari pártbizottság és a Kos­suth Könyvkiadó megyei ki­rendeltségének szervezésében tartott ankéton Lajtai Vera, a Pártélet főszerkesztője tar­tott bevezető előadást, majd szólt a Pártélet című lap s válaszolt a Az ankét alkalmából po­litikai könyvkiállítást is ren­deztek, melyen a Kossuth megjelentetett kiadványokból mutattak be széles választé­kú, tartalmában és kivitelé­ben egyaránt színvonalas összeállítást. Többségében kiegyensúlyo­zott áruellátás, javuló kíná­lat jellemezte a kiskereske­delem munkáját: felzárkó­zott a többihez a ruházati szakma is — állapította meg a Belkereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi gyorsjelen­tése. Az I—X. havi forgalom adatai azt jelzik, hogy a Kiskereskedelem idei ter­vét — főleg a vegyesipar­cikk-értékesítés növekedése következtében — várhatóan 2—3 milliárd forinttal túl­teljesíti. Új fórum Kérdez a fanácstcag A Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Nép­front Szeged városi bizott­sága Kérdez a tanácstag cím­mel új fórumot rendez. No­vember 24-én, csütörtökön délután 16 órai kezdettel a városi tanács első emelet 101-es nagytermében a ta­nácstagok találkoznak a vá­ros tisztségviselőivel, az ille­tékes tanácsi szervek veze­tőivel. E fórum , keretében lehetőséget biztosítanak ar­ra, hogy a tanácstagok vá­laszt kapjanak a várospoli­tikával összefüggő kérdések­re és a választókerületben jelentkező fejlesztési elképze­lésekre, gondokra, problé­mákra egyaránt. Diákköri konferencia a főiskolán A Juhász Gyula Tanárkép- múlt időszakban végzett ző Főiskolán a Nagy Októbe- munka alapján ezúttal a tör­ri Szocialista Forradalom 60. ténettudományi, a biológiai és évfordulója tiszteletére diák- a földrajzi diákkört jutal­köri konferenciát és az alko- mázták. A délutáni tudomá­tókörök bemutatóját rendez- nyos diákköri ülésen nyolc ték meg tegnap, kedden. Az szekcióban mutatták be dolr egésznapos konferenciára gozataikat a hallgatók, meghívták a főiskola külföl- Ugyancsak délután nyílt meg di testvérintézményeinek a Teleki kollégiumban a képviselőit, valamint a hazai rajzszakos hallgatók munkáit társfőiskolák, tanító- és óvó- bemutató tárlat. Este a főis­nőképzők diákköreinek kép- kola dísztermében rendezték viselőit. meg a művészeti diákkörök A megnyitó ünnepségen dr. bemutatóját, amelyen elő­Moholi Károly főigazgató adást tartott az irodalmi mondott beszédet, majd át- színpad, az ének-zene tanszék nyújtotta az elismerő okieve- diákköre Humor a zenében leket és jutalmakat az intéz- címmel mutatott be zenei ösz­mény legeredményesebben szeállítást, majd a főiskola dolgozó diákköreinek. Az el- dzsesszzenekara lépett feL

Next

/
Oldalképek
Tartalom