Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

5 Szerda, 1977. november 2.' Az éles szerszám villámgyorsan végigszánt a fenyő letisztított törzsén. A kimetszett rész a földre hull, s a nyílt sebből sárgásfehéren csordul ki a gyanta. Lassan csorog és a friss barázdában egyre lejjebb szivárog, egészen a gyűjtőedényig. A hatalmas fenyőfa nem is rezzen, pedig a „vére" folyik. Az ember nem sok időt tölt egy-egy fánál, sietősen igyekszik tovább. Mégis megszólítom. — Gyantázó vagyok — felel, de munkáját nem hagyja abba. — Fura módja ez a kenyérkeresésnek — jegyzem meg, s elgondolom, hány és hány különleges foglalkozást űznek az emberek világszerte. — Majdnem háromezer fám van itt a rúzsai erdőben meg Öttömös és Üllés határában — magyarázza Juhász István. — Hány gyantázó járja errefelé az erdőt? Elgondolkodik, majd kiböki. — Az egész Alföldön, ha jól tudom, 16-an vagyunk. Ennél jóval többen dolgoznak a Dunántúlon. — Hogyan határozta el, hogy gyantázó lesz? — Tizenegy évet dolgoztam már az állami gazdaságban, mikor a szomszédom, aki régebbi gyantázó, szólt, hogy van felvétel az erdőkémiánál. Ügy hívták akkoriban a gyantabegyűjtő vállalatot. Kérdezte, van-e kedvem átmenni. Így már hat éve itt vagyok. Mindig kedveltem az erdőt, szerettem benne járni. Igaz, ezt a munkát akkor is el kell végezni, ha éppen esik az eső, vagy fúj a szél. Legalább négynapon ta járom végig a gyantás fákat, mert havonta négyszer-őtször csíkozunk. Otthon jószágot tartunk, nagy a kertünk, háztáji földünk is van, s ezen a munkahelyen jobban beoszthatom az időmet. — A fizetés? — Elégedett vagyok. A leadott gyantamennyiség után kapjuk a pénzt. Havonta egyszer van gyűjtés, de évközben csak előleget kapunk, a végelszámolásra a csapolás befejezésekor kerül sor. A gyantagyűjtés szezonja mindig az időtől függ. Ha tíz fok alá megy a hőmérséklet, alig csorog a gyanta. A csapolásra legkedvezőbb a 20—25 fok meleg. Akkor nemcsak sokat ad a fa, hanem az értékesebb terpentinből ls kevesebb párolog el. Fánként évente átlagosan másfél kiló gyantát tudunk összeszedni. Motoros áll meg az úton: Illés János erdész, az alföldi körzet gyantagyűjtőinek vezetője, pusztamérges! lakos. — Külföldön és itthon is nagyon kapós a terpentín, a fenyőolaj és a gyanta — mondja. — Főleg a bútor-és papíripar, de a kozmetikai, festék- és gyógyszergyárak is felhasználják ezeket ^z alapanyagokat. Körzetünkben évente 5—6 vagonnyi gyantát tudunk összeszedni. — Minden fenyőfát megcsapolnak? — Nem. A mi munkánk csak akkor kezdődik, amikor az erdészetek már kijelölik a fákat vágásra. Ezeket a kitermelés előtt 3—4 évvel átadják nekünk bérleti díjért, gyantázásra. Kiszámítottuk, hogy ez idő alatt egy fenyő annyi gyantát ad, mint a fa értéke. Juhász István egy vödörre szerelt tekerőt babrál. Nézegetem, próbálom forgatni a hajtókart, mire egy felfelé álló propeller pörögni kezd. — Két errevaló társam, Timár Géza és Fodor Elek újítása. Arra való, hogy a gyanMuszorgszkijjal és Puccinival Budapesten Járt ©di Opera Két estén is megmutatkozott minap a fővárosi közönségnek Szeged operatársulata. Közvetlenül a Borisz Godunov helyi premierjét követően buszra szálltak, hogy a budapesti művészeti hetek rendezvénysorozatában a Fővárosi Operettszínház színpadán keltsék életre Muszorgszkij zenés népdrámáját, hétfőn este pedig a szegedi operaművészek tolmácsolásában közvetítette egyenes adásban a Petőfi rádió Csepelről a Bohémélet koncertszerű előadását. Mindkét alkalommal Pál Tamás dirigált és a szegedi szimfonikusok működtek közre. A Borisz Godunovról még a bemutató melegében közöltünk értékelő méltatást, s most, hogy az országos sajtóban napvilágot láttak az első kritikai észrevételek, lényegében megerősíthető: a társulat rendkívüli feladatra vállalkozott, erejéhez és képességéhez mérten becsülettel. A publikum hosszasan ünnepelte a szegedi operaművészeket, s bár a sajtókritikák sem kendőzik el a protát kiszedjük a gyűjtőedény- A kivágott fenyőfákról léből. Korábban éles szélű ka. vágjuk a gallyakat és küldnállal vágtuk ki, ami bal- jük a zalaegerszegi lepárlóesetveszélyes volt. A régi üzembe. Ebből készül a femódszernél sokkal többgyan- nyőolaj. ta marad vissza. Ezzel köny- més János a motorjához nyebb és gyorsabb is a be- indul. Nagy a körzete, sokat gyűjtés. kell motoroznia az Alföld ho— Télen mi dolga akad a mokos erdei útjain. Juhász gyantázóknak? István felkapja vödrét, nagy — Bőven akad akkor is — léptekkel igyekszik a követmondják mindketten. Aztán kezö fához. Illés János így folytatja. — Radics Ferenc Rádiófigyelő Reggeli krónikák Ha elhagyjuk a meghatá- heti ennek a műsornak a rozás esetleges elemeit, ak- mostani formáját. A nemzekor a krónika szó egy idő- ti fő adón elhangzik — más szak eseményeinek összefog- téma híján, vagy ki tudja mi lalását jelenti. Ezt tudván okból? — egy sor olyan tutöprengőbe is eshet a hallga- dósítás is, amelyek nemhogy tó. Vajon hajnalonta-regge- felébresztenék az éppen éblente, amikor éppen hogy el- redezőket, hanem szapora kezdődik a nap, mit foglal- ásításokra csábítják őket. A hat össze a három kiadásban is megjelenő rádiós napilap, a Reggeli Krónika? A külpolitikai összefoglalót leszámítva szinte semmit. És ez a kényszerű tény tulajdonképpen kérdésessé is teA „levelek" visszhangja Kezdjük az általános iskolában Azzal zárul a Délmagyar- leikben — azt a tudatot, természetesen azok az iskoország cikksorozata, hogy az hogy nálunk emberi érték Iák is, ahová tanulóink járegyetemre bekerült fiatalok, szerint tartjuk őket számon, nak. ha hátránnyal indultak is, az Mik lehetnek az alapvető Intézményünk szép és gazelső évben behozzák lemara- emberi értékek? dagon felszerelt. Az itt nedásukat, de jó lenne ezt az Itt hozzá kell szokniuk ah- velkedő gyermekeket megtaidőszakot előre hozni. Sokat hoz, hogy közösségben élnek, nítjuk a lehetőségekkel úgy tehet a középiskola és a szü- cselekszenek. Ezért ki kell élni, ha továbbtanulnak, és lői ház együtt, mondja a so- alakítanunk bennük a kö- szellemi pályára kerülnek, rozat. A Csongrád megyei zösségi élet alapvető norma- akkor is megállják helyüket, tanács Szegeden épült új di- it — egymás megbecsülését, akkor se felejtsék el a taákotthona még előrébb lép, segítését, a saját és közös va- nyai, falusi gyermekkorukat, ezt a hátrányt már az általá- gyon védelmét, gyarapítását Akkor is legyen meg az aranos iskolában szeretné be- Számolnunk kell azzal, hogy gaszkodás a szülői házhoz, hozni. tanítványaink eddigi környe- amelyet most tapasztalunk. Szeptember 5-e, vasárnap, zetükből magukkal hozták a érkeznek a vadonatúj intéz- kisebbségi érzést, az önzést, ménybe a majdnem „vadide- a becsvágyat az esztétikai gen emberek" — leendő ta- igény alacsony voltát a benítványaink. Szülők hozzák szédben, öltözködésben, étkeőket természetesen. Hosszú a zésben, általános viselkedéssor, nagy a tömeg. Várakoz- ben. Kismértékben ennek elnak előcsarnokunkban a lentétével is találkozunk, szükséges adminisztrációs te- mely éles határvonalat von vékenységek elvégzésére, tanulóink közé. Legtöbbjükutána elhelyezkednek, pako- nél megvan az éles, termé1 ásznak, közben beszélgetnek szetes gondolkodásmód, mely új társaikkal és szüleikkel. eddigi környezetükben, iskoApuka féltő gondoskodás- Iájukban kiválóvá tette őket. sal kérdez ezt is. azt is, az Itt viszont arra kell törekedinduló új életről. Negyed- nünk, hogy felzárkózzon a szerre is visszajön. „Szeres- városi gyermekek intelligensék ám a kislányomat, neki cia színvonalára is. nincs anyukája!" Elgondolkodtató, melyik Rajta kívül még hány di- tanuló tudása ér többet: a ákotthoni gyermekünknek városié, aki színház- és monincs anyukája, vagy apuká- zilátogató, könyvtár áll ódája! haza is rendelkezésére, apuSok helyen jártam a nyá- kája esetleg kapásból megron családlátogatásaim al- oldja a matematika példát, kalmával, messze úttalan ta- és bátran közlekedik a váronyavilágban, ahol nemcsak si csúcsforgalomban? A faa szellemi, de anyagi szük- lusié — aki ismeri teljesséség is a kis gyermek diák- gében a csillagos eget, a otthonba indulását pártolta. Göncölszekeret, a frissen fejt De érkezett tanulónk — szü- tej illatát, tudja, milyen a lei kíséretében — úgy is, tarlóvirág? Mindkettő egyenhogy figyelemre se méltatott értékű. 13 fehér köpenybe öltözött A tanulóink helyzetéből pedagógus közül egyet sem, adódó különbséget kell megmég csak nem ls köszönt. Az szüntetnünk nekünk a diáitanyuka talpig érő estélyiben, otthonban. A sokat emlegeAz előcsarnokban a paraszt- tett hátrányos helyzetet. Klkendős nénik rácsodálkoztak, fejlesztenünk igényüket a Én is, munkatársaim is ... bővebb ismeretek elsajátítáDiákotthonunk lakóinak sára, segítséggel, jól felszelétszáma 230. Munkásszár- relt könyvtárral, megválogamazású 96, téesztag szülők tott rádió- és tévéműsörokgyermeke 105, értelmiségi 29. kai, igényeknek és életkorFeladatunk: kialakítani min- nak megfelelő újságokkal, denkiben — tanulóban, szü- folyóiratokkal. Ezt Kaári Sándornc igazgató vidéki tudósítók jelentik például, hogy aznap délelőtt ülésezik valamely megye tanácsa; a napirendi pontok pedig a következők... Szerencsésebb volna talán, ha ezekről a valóban fontos ülésekről akkor küldenék el beszámolóikat, amikor a testületek már döntéseket is hoztak! Lehetséges, hogy a vállalt név miatt a kétely ... Lehetséges, hogy meg kellene változtatni a műsor nevét ... Miután reggel jobbára csak háttérrádiózgat a hallgató, sokkal szerencsésebb a Petőfi adó műsorának szerkezete. Több a jó muzsika, s a legszükségesebb információkhoz mégis hozzájuthatunk. Még néhány gondolat erejéig visszatérve • a krónikákhoz. Ügy tűnik, hogy mutatkozik némi visszaesés is. Néhány évvel ezelőtt mintha több lett volna az izgalmas körkapcsolás, a munkásokat megszólaltató kisriport, az aktuális témákkal foglalkozó sorozat. Lehet, hogy csupán nosztalgia mondatja velem, de néhány év előtti, Bereczky Gyula vagy Mester Ákos szerkesztette krónikákat kellene visszahozni. Megérné. P. F. dukció érzékeny (néhol még érlelésre váró) pontjait, azért a fogadtatás egészéből, a hivatalos és félhivatalos véleményekből kitetszik, szimpátiával, rokonszenvvel azonosultak a fővárosban színházunk operai törekvéseinek újabb megnyilvánulásával. Nem telt meg igazán hétfő estére a Csepel Művek Árpád utcai Munkásotthonának impozáns hangversenyterme, mégis zajos ováció köszönr tötte a Bohémélet „stábját". A szegedi operisták vendégjátéka a művelődési ház őszi bérletének nyitányát ígérte, olyan sorozatot indított, ahol a hazai koncertélet reprezentatív együttesei garantálják a folytatást: Erich Klaas dirigálásával a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Lukács Ervinnel a Filharmóniai Társaság Zenekara, Fischer Ádámmal az Állami Hangversenyzenekar, végezetül pedig a Mura Péter vezette miskolci szimfonikusok. Az est főszereplője, Pál Tamás, ezúttal is kettős szerepet vállalt. Nemcsak dirigálta együttesét, de elegáns operaismertetésével, lebilincselően érdekes összekötőszövegeivel olyan hangulatot teremtett, hogy a publikum intim közelségben érezhette Murger és Puccini párizsi bohémait, a Quartier Latin padlásszobájának, nyüzsgő kávéházának színes figuráit, A Bohémélet évek óta hiányzik a szegedi színház repertoárjáról. Gyors fölébresztése eme nehezen érthető tetszhalálból zökkenőmentesei! történt, a muzsika szenvedélyességét, emocionális fűtött" ségét áradó romantikáját 0 nézőtérre átsütő őszinte örömmel és fölszabadult kitárulkozással közvetítették a szegedi művészek. Titka? A szimfonikusok, a kórus (és a besegítő operaházi gyermekkar) láthatóan élvezi, szereti és tudja is; Berdál Valériánál ideálisabb Mimi kevés van, Réti Csabának parádés szerepe a Rodolphe, Gyimesi Kálmánnak a festő Marcel, Greyor Józsefnek a filozófus Colli ne, Vághelyi Gábornak a zenész Schaunard (a még mérhetően kisebb feladatok „testhezállóak" Juhász Józsefnek, Kenessey Gábornak), de a Musetteként bemutatkozó Bajthay Horváth Ágota is kínált ízelítőt képességeiből. Mindöszsze ennyi a titok. Kell több? N. L Riadó 17 Országos játékkal az úttörők a 60. évfordulót Az ország egymillió-két- bosok, az úttörők. Ismeretszázezer piros- és kéknyak- szerző „hadjáratokat" indíkendőse várja, hogy felhan- tottak a 60 évvel ezelőtti gozzék a rádióban a „riadó- események alapos áttekintékészültség", majd nem sok- sére, a világtörténelmi jekal ezután a jel: a csepeli lentőségű forradalom napjai- majd olyan, a Nagy Októvasmű szirénája. Ezzel kez- nak felidézésére, hogy a no- berrel kapcsolatos feladatodődik az a több napos or- vember 7-ig zajló programo- kat oldanak meg, amelyekszágos játék, amely Riadó kon, akadályversenyeken kel megjelenítik a történelmi '77 elnevezéssel a Nagy Ok- megfelelő felkészültségről eseményeket. tehessenek tanúbizonyságot. A riadót követően az úttörők megalakítják forradalmi osztagaikat az irányító parancsnokság vezetésével. tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszönti. A rajt időpontját a „főhadiszállás", az úttörőszövetség szigorúan titokban tartja, ám az országos játék gazdag programját jól ismerik mind a 3500 csapatközösségben. Már a nyári táborokban megkezdődött a felkészülés a Nagy Október megünneplésére, s a tanév első hónapjai is ennek jegyében teltek el. A várható eseményekről, az úttörőszövetségben tájékoztatták az MTI munkatársát: — A Riadó '77 akcióra az elmúlt hetekben, hónapokban nagy lelkesedéssel késegítik I szültek hazánkban a kisdoHUNGEXPO-program Az idén még hét magyar di magyar bemutató megrenkiállítást rendez külföldön a dezését Irányozta elő, s előHUNGEXPO. Az utolsó no- készületeket, tárgyalásokat vember 27-én nyílik Lagos- folytat újabb kiállításokról ls. ban, de természetesen már így a jövő évben is lényegielkészült a jövő évi külföldi leg annyi külföldi bemutató magyar bemutatók program- megszervezésére kerül sor, ja, amelyről kedden sajótá- mint az idén. A szocialista jékoztatón számolt be Kom- országokban 21 helyen, a fejJáth István a HUNGEXPO lett tőkés országokban 18, és külföldi kiállítási igazgatóságának igazgatója. a fejlődő tengerentúli orszáAz 1978. évi programban a gokban 14 magyar bemutatót HUNGEXPO eddig 53 külföl- irányoztak elő.