Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
Szerda, 1977. november 16. 5 A címzett ismeretlen A minap történt: a fele- taxit sem talált, nehéz cso. ség egyhetes távollét után magokkal, keservesen hosz— jó előre — táviratot szú utazás után esett bevéadott fel a férjének, amely- gül lakása ajtaján. Majd ben jelezte, hogy mikor, „biztos nem nézted meg a melyik vonattal is érkezik postaládát" bevezetéssel egy pontosan. A táviratblanket- kis családi perpatvar kezdőtát a kelleténél is gondo- dött, s csak nehezen állt sabban, olvashatóbban töl- helyre újra a béke. tötte ki, hogy új lakótelepi lakásukhoz minden nehézség nélkül odataláljon a postás. Azaz: ahol a címzett neve, címe szerepelt, oda nyomtatott betűkkel a férj nevét és lakáscímét ír- BE&ITHE TETLEN Két nappal később a feladó, azaz a feleség kapott egy táviratot. Ebben közölték vele, hogy az X. Y.-nak küldött TAAVIRAT KEEZCIMta. A feladó neve és pontos ZETT ISMERETLEN, címe megjelölés alá pedig Néha az ember kénytelen a saját neve és ugyanaz a rádöbbenni arra, hogy a sacím került. ját lakásában nem is A jelzett időpontban afe- olyan biztos hogy ő maga leség meg is érkezett. Az lakik, állomáson nem várta senki, F. K. Irodalomtörténetigéppen aktuális fiola Megjelent a József Attila Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti tanszékének új Actája. A terjedelmes kiadványban Csukás Ist. ván a századvégi és a századforduló egyik legjelentősebb szlovák írójának, Svetozar Húrban Vajanskynak magyarságképét elemzi. Vörös László a tükrözés kategóriájáról ír Marx filozófiájában, Sipka Sándor tanulmányának címe: Beöthy Zsolt irodalomtörténeti tankönyve a középiskolai oktatásban, Baranyai Zsolt Naturalista szemlélet és szecessziós kompozíció — Szigeti Lajos: József Attila Kosztolányi-bíró. latának lírai fedezete címmel publikál; Scheiber Sándor, Zsoldos Jenő és Katona Z. Ferenc pedig Mikszáth Kálmán levelezéséból ad közre érdekes dokumentumokat. Kiállítási napló Dokumentumok egy faluról és egy kertről ünnif ás GSlMSfUl* Talán az első pillantásra is érthető, miféle a kapcsolat a cim két szava között. Hiszen, ha reggel, másodpercre kiszámított rohanásunkban nem férünk fel a buszra, késest pecsétel a bélyegző a gyárkapuban, s hiába védekezünk a csúcsforgalommal. Vagy délután, hazafelé• menet, ha útba ejtjük az ABC-áruházat, intézni valónk van még az OTPnél és az óvodába, bölcsődébe is időre kell menni a gyerekekért, bizony előfordul, hogy legszívesebben taxival mennénk, nehogy ferde szemmel nézzenek ránk a gondozónők... A munkaidő kezdete és véne felgyorsítja napi teendőink tempóját, s az igyekezetben még arra is gondolnunk kell. hogy a buszt elérjük-e még, vagy hogy sok csomagunk lévén, kényelmesebb lenne tán villamosoznunk... Két szabadkai képzőművész jelentkezik Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Képtárában. A két testvérváros kapcsolatainak keretében mulatja be alkotásalt a szegedi közönségnek Dudás Antal festőművész és Ivan Jandric keramikusművész. Közösen rendezett szabadkai tárlatuk anyagát vasárnaptól Szegeden láthatjuk. Két egyívású, de merőben eltérő alkatú művésszel ismerkedhetünk meg, akiket mégis összeköt egyfajta valóságszemlélet, egyfajta nosztalgikus látásmód. Természetesen meghatározza munkásságukat a választott és művelt műfaj — a táblakép, illetve a plasztikus kerámia. Mindketten nagyon egységes anyaggal jelentkeztek. Dudás Antal a vajdasági falu nosztalgíkus-dokumentalista feldolgozására vállalkozott, Ivan Jandric pedig szellemes plasztikai ötletének, kiteljesítéséhez még címet is mellékelt: Csodálatos növények kertje. Dudás Antal erőteljes szálakkal kötődik gyermekkora falujahoz. Sétát tesz bölcsőhelye körül, s festőszerszámaival regisztrálja a szeretett ölelésnyi világot, emlékeinek megszépítő erejével, lírai hevülettel, nosztalgikus vággyal újrarendezi a motívumokat, melyek mégiscsak dokumentatív egyszerűséggel szólnak egy tűnőben levő eletforma egyszerű szépségeiről, csodás arónyrendjéről, funkció és esztétikum ölelkezéséről. Az eltűnt idő nyomába szegődik Dudás Antal (Egyszer volt, Túllépett múlt, Elveszett messzeség. Elveszett idö, Elfelejtett nyár, Elöregedett nyár, Az emlékek varázsa stb.), hogy a visszapillantó tükör fénytörésében újrarendezze emlékeit, az indítás jeleit. Színvilágával — törtfehérek, sápadtokkerek, penészszürkék — lg ezt a múló-málló világot búcsúztatja. Nem lennénk igazságosak, ha nem fedeznénk fel festményein a modernebb törekvéseket — a síkban való komponálást, a térproblémók iránti érzékenységet, a monokrónia lehetőségeinek kutatását, az ornamentlkus dekorativitást. A tematika, az eszköz- és kifejezéstár még nem találkozott az áhított egységben. Így fő motívumai — fallóra, régi Szék, eké, szőttes, tornáckapu stb. — szép dokumentumok maradnak, nem nőnek föl Igaz jelképekké, nem izmosodnak egy életforma sűrítményelvé. Ha Dudás Antal a múltba tekint, Ivan Jandric inkább a jövő képét (vagy kertjét!) teremti meg. Kétségkívül eredeti ötlet kerámiából fantasztikus virágoskertet alakítani, még akkor is, ha magában rejti azt a veszélyt, hogy csak így, együtt érvényes az anyag, s külön-külön elerőtlenednek, veszítenek hitelükből az egyes darabok. Ivan Jandric természetesen többet akar, mint konkrét virágokat gyúrni agyagból — az ő csodálatos kertje az élet folytonosságának, születésnek és halálnak, az örökkévalóságnak jelképe kíván lenni. Erre utalnak a címek is — amik szerintem ebben az esetben feleslegesek! —, mint például: Haldoklás a születésért, Születés a halálban, A lialál az élet kezdete stb. Van ebben a kertben valami megborzongatóan groteszk felhang ls. A szecesszió burjánzó indái, hajlongó szirmai-levelei összekapcsolódnak egy húsdaráló közönséges képével, egy buggyanó forma nem mindig esztétikus látványával. Eredeti és egyszeri lehetőséget ragadott meg Ivar. Jandric, amiből jobban megismertük a világról alkotott képét mina azt, milyen keramikus is voltaképpen Tandi Lajos Mikor vezetik be Szegeden is — budapesti és miskolci példára — a lépcsőzetes munkakezdést — kérdezte nemrégiben egyik olvasónk az Élő postaláda közlekedési ankétján, s a válaszadók akkori mondataiból, s azóta folytatott vizsgálódásainkból rajzolhatunk most helyzetképet. Még 1975-ben került a városi tanács végrehajtó bizottsága elé a lépcsőzetes munkakezdés ügye. „Különös tekintettel a város tömegközlekedésének reggeli és délutáni csúcsóráira" — így kezdődtek az együttérzők érvei, akik sikerként könyvelhették el, hogy a végrehajtó bizottság megbízta a munkaügyi és az épitési-közlekedési osztályt, dolgozzon ki az érintett közlekedési vállalatokkal közösön javaslatot. Azóta az SZKV és a Volán utasszámlálási listáin rendre gyűlnek az adatok — a Volánnál éppen ezekben a hetekben is —, a tanács munkaügyi osztálya feltérképezte, melyik városrészre, iparkörzetre, lakótelepre kell különös figyelmet fordítaniuk a javaslattevőknek. szóval a „gép beindult". Hiszen tízezreket érint a kérdés: Szegeden az iparkörzetbe. a termelőüzemedbe reggel 5 és 6 óra között indul meg az áradat, a második reggeli csúcs pedig 7 és 8 óra között észlelhető: az iskola- és hivatalkezdés előtt. A hajnali zsúfoltság Petőfitelep, Szöreg és Kiskundorozsma járatain a legszembetűnőbb, a diákok és tisztviselők pedig főleg a lakótelepekről, Odesszából, Tariánból, s várhatóan az Északi városrészből indulnak. Az utasr Uj központi irattár Szegeden Szöged megyei város tanácsánál a felszabadulás utáni években nem volt alkalmas helyiség az Íratok tárolására. A városháza re. noválási munkálatai előtt a fakóbarnák, j gondnokság a „torony alatt" Vasutas ok a tiszta környezetért A MÁV vezérigazgatósága ítélik meg a szolgáltatások — a Vöröskereszt kezdemé- kulturáltságét. Emellett a nyezésére — a Tiszta kör- vasutasoknak is jobb, ha nyezetért mozgalom szervezésére hívta föl a vasutas munkahelyek dolgozóinak figyelmét. A november 7. alkalmából meghirdetett versengéssel a munkahelyek tisztán tartását éJ a környezeti ártalmak megszüntetését kívánták elérni. A mozgalom részvevői számára a vasúti járművek, a személyszállító vonatok és a pályaudvarok , tisztaságát tűzték ki feladatul. Ugyanakkor kérték a vasutasokat az utasokkal szembeni fokozott udvariasságra, azért is, mivel a vonattal utazók' és a tiszta környezetben dolgoznak. A MÁV Szegedi Igazgatóságának területén 31 munkahely dolgozói neveztek be a versenybe, amelyet tegnap, kedden értékeltek az igazgatóság épületében. Első lett a csongrádi állomás, amelynek vasutasai pénzjutalmat és plakettet kaptak. Elismerő oklevelet adtak át a dorozsmai, a fáblánaebejtyéni állomás, a róküsi gépállomás és a makói építésvezetőség képviselőjének. Pénzjutalomban részesült a szegedi fuvaroztatók ennek láttán állomás,, levő több helyiségben tárolt hivatali és tanácsi iratokat. két községbe, Kiskundorozsmára és Szőregre szállította át. Mivel korszerű irattári helyiséget létesítettek. az előzőkben kiszállított iratokat Szegedre folyamatosan visszaszállítják az újonnan létesített központi irattárba. Az irattár a 30/1969. Korm. számú rendeletben előírtak alapján létesült, ami a viszszakerült iratoknak nemcsak a biztonságát, de az egészséges tárolását is jelenti. Az új központi irattárban már Dexion—Salgó vasállványokat szereltek, és így a rendezendő iratok ezekre az állványokra kerülnek, hivatalok, illetve osztályok szerinti csoportosításban. A rendezési munka menetét nehezíti az a körülmény, hogy az iratkötegek összekeveredtek. szétestek, feliratai is leváltak. A szegedi tanács azért volt kénytelen ezeket az iratokat két községbe szállítani, mivel a megyei levéltár (helyhiány miatt) sem tudta átvenni. Ha időközben a tanács egyes osztályainak szüksége volt egy-egy iratra, ki kellett I utazni a községekbe, ahol | azokat tárolták. Az ott lerakott nagy tömegű anyagban az éppen szükségeset általában nem találták, s így azt elveszettnek tekintették. A beszállított iratoknak folyamatos rendezése során kiderült, hogy közvetlen a felszabadulás utáni időkből valók. Ugyancsak itt vannak a tanácsok megalakulása utáni iratok is. A rendezendő anyagból már több közérdekű akta került elő. Többek között — a Katonai Nyilvántartó Hivatal által kezelt iratok közül — a szovjet katonai és polgári hősi halottak alapösszeírásai. továbbá a szegedi új hősi temetőben eltemetettek eredeti kimutatásai. Ez többek között felsorolja a hősi halottak nevét, rendfokozatát, születési helyét, a halál időpontját stb. Néhány hivatali irat a tanácsok alakulása előtti időből: I. fokú Közigazgatási Hatóság; Lakáshivatal. később Kommunális Osztály: Katonai ügyosztály; Népjóléti ügyosztály; I. fokú Rendőri büntetőbíró; Szociális felügyelőség stb. Lehetséges, hogy az iratok rendezése során az elveszettnek vélt iratok egy része is előkerül. Komoly Pál 1 számlálási adatok mindezt pontosan mutatják. Az ellenérvek már nehezebben körvonalazhatók. Hogy. tudniillik a Tarjánbői induló, mondjuk fél nyolcas busz zsúfolt lehet, de a Belváros tucatnyi intézményébe igyekvők számát nem lehet pontosan megállapítani. Hogy az iskolák sem kezdenek mindig pontosan nyolckor — például, ha tornaórával kezdődik az órarend —, vagy hogy a bejáró tanulók mit kezdenének az idejükkel, ha a tanítás később fejeződne be, s emiatt lekésnék a hazafelé tartó járatokat.. Élénken tiltakoznak a vállalatok képviselői is a lépcsőzetes, pláne a rugalmas munkakezdésről rendezett tanácskozásokon. (A rugalmas munkakezdésre — ahol az üzemi feltételek lehetővé teszik — jó budapesti példák vannak már; ha nem nyolckor, hanem egy óra múlva kezdi műszakját a dolgozó, csak egy órával később indulhat hazafelé.) alom Az ellenzők tábora azt hangoztatja: nincs még elég öntudatunk, felelősségérzetünk ahhoz, hogy az önkéntesen megnyújtott, s talán kevésbé ellenőrzött munkaidőben is fegyelmezetten tegyük a dolgunkat. De talán meg kéne mégis próbálni, elsősorban a hivatalokban, az egyéni munkateljesítményt mérő vállalatoknál, a nem szalagrendszerban dolgozó üzemegységekben. Van egyébként szegedi példa is: az OLAJTERV dolgozói, a ruhagyár gyermekes anyái, mint halljuk, semmivel sem dolgoznak rosszabbul kötött munkakezdésű kollégáiknál... És van ám lépcsőzetes munkakezdés is Szegeden, megfigyelhető a kora reggeli gumigyári autóbuszjáratokon, vagy a Radnóti gimnázium környékén levő buszmegállókban, ahol már 7 órától esaoatostul szállnak le a diákok. Na mármost, ha a spóntán kialakult lépcsőzetes munkakezdés hatása lemérhető a tömegközlekedési járműveken, s a további módosítások elől sem zárkóznak el a közlekedési vállalatok. hiszen az utasaik érdekeit szolgálná — az 1978. március 5-én életbe lépő új menetrend kidolgozása előtt a téma még éppen aktuális —. akkor még megfontolhatóbbá válik a •rugalmas és a lépcsőzetes munkakezdés és -befejezés ügye Szegeden. Pálfy Katalin Rakfárfejlesztési tanácskozás Négynapos raktárfejlesztési tanácskozás kezdődött kedlására a KGST-országok együttműködnek a korszerű den a Magyar Tudományos raktárak tervezésében, és Akadémia székházában 11 or- egyáltalán a tervszerű anyagszág — közöttük hat KGST- gazdálkodás technikai, műtagállam képviselőinek rész- szaki feltételeinek megtevételével. Hazánkban jelenleg mint 100 milliárd forint ér remtésében. A KGST anyagi, több műszaki ellátási állandó bizottsága ennek érdekében 11 tékű áru tárolásáról, raktá- téma Összehangolt kimunkározásáról kell gondoskodni; lását koordinálja. A koordivajamennyi ágazat azonban nátor Csehszlovákia, Magyarraktárgondokkal küzd, kevés országra a közös munkában a a tárolási hely, s a .meglevők számítógéppel vezérelt, auto. jó része is elavult. Az elmúlt években már nagyszabású fejlesztési munkák indultak meg a raktárgondok matizált mágasraktár-komplexum műszaki dokumentációjának, tervezésnek feladata hárul, a többiek közül enyhítésére. Legtöbb gondot Románia a csomagolás, Bula mezőgazdasági termékekés gária az anyagmozgatás gémütrágyák tárolása Jelentet, te, ezért a jelenlegi ötéves tervidőszakban a gabonatároló hálózat építésére hárommilliárd forint támogatást kapnak a vállalatok, a műtrágya tárolására pedig egy- szeru raktárak épülhetnek pesítésének, az NDK pedig a raktártelepítés elméleti koncepciója kidolgozásának témagazdája. A közös munka nyomán olyan komplex kor. majd, amelyek valamennyi KGST-orjszágban enyhítenek az anyagtárolás gondjain. A konferencián elhangzó előmilliárd forint az állami támogatás, s most 40 óriás tárolótelep kiépítése folyik. A raktározási gondok a 2SBÍT2SKVe^í tapasztalatai ehhez a a nazainoz, s az integráció keretében, a szellemi erők jobb kihasznáközös munkához nálhatók. is felhaszHúszéves a fóti gyermekváros Bensőséges ünnepséget tartottak kedden a fóti gyermekvárosban. Több száz egykori növendék látogatott az intézménybe, hogy a mai kis lakókkal közösen megemlékezzen a gyermekváros fennállásának 20. évfordulójáról. A meghitt hangulatú találkozó este a fóti művelődési házban tartott ünnepséggel zárult, amelyen Barna Lajos, a gyermekváros igazgatója köszöntötte az egykori növendékeket és nevelőiket, Beszá; molt a 100 millió forint állami beruházással és 15 millió forint társadalmi adományból létesült intézmény életéről, tevékenységéről és fejlődéséről. Az • igazgató megemlékezett az őket patronálókról, akik nemcsak a gyermekek életét igyekeznek emberibbé tenni, hanem társadalmimunka-akciókkal gazdagítják, szépítik a gyermekvárost. Segíteni akarásuk legutóbbi szép példája a parkban levő négy és fél holdas tó rendbe hozatala. (MTI)