Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

8 WC DM MAGAZIN Vasárnap, 1977. október 30, 8 ....... Parkoló gépkocsik A z autó hosszabb-rövidebb ideig tartó parkolásánál sokféle szempontot kell fi­gyelembe venni. Lehetőleg ne parkoljunk lejtős helyen, inkább keressünk a közelben egy olyan utcát, ahol nem kell behúzott kézifékkel és félrecsapott kor­mánnyal hagyni az autót (nor­mális körülmények között elég csak első fokozatba tett sebes­ségváltóval magára hagyni a ko­csit). Ha mégis meredek helyen kell hagynunk az autónkat, ne restelljünk egy jókora követ vagy téglát keresni legaiább az egyik kereke alá. Sokszor lehet látni úgy vára­kozó autókat, hogy a járdasze­gély benyomja az abroncs felü­letét, ami a gumi Idő előtti tönk­remenéséhez vezet. Legalább ennyire káro6 az is. ha olyan szo­rosan állunk a járdaszegély mel­lé. hogy a kövezet dörzsöli az abroncs oldalát (ez különösen a vékonyabb oldalfalú radiálabron­csoknak art). Sajnos, egyre gyak­rabban arra kényszerülnek a for­galmas városi utcákon parkoló­helyet kereső autósok. hogy a járdára felugrassanak. Ez a kény­szerű parkolási megoldás a gép­kocsik futómüvét, kormányszer­kezetét és gumiabroncsát egya­ránt igénybe veszi, rongálja (sok országban egészen alacsony jár­daszegélyeket készítenek, nálunk azonban még nincsenek figyelem­mel az autósokra az útépítők). Ilyenkor lehetőleg keressük meg a járdaszegély legalacsonyabb pontját, majd álljunk párhu­zamosan fél méter távolságra a kiválasztott hely mellé. Ezután fordítsuk el a kormányt annyi­ra, hogy az első kerekek 40—45 fokos szögben kapaszkodjanak fel a járdára. Kevésbé árt a kocsinak, ha csak a hátsó ke­rekekkel ugratunk fel a járda­szegélyre, erre azonban ritkán van lehetőség. A járdáról való lehajtást kinyomott tengelykap­csolóval. fékezve, lassan, óva­tosan haladva hajtsuk végre, és mindenképpen utasok nélkül, üres kocsival. Ha van ró lehetőség, termé­szetesen hűvös helyen hagyja az A távközlési mesterséges holdak jövője A nagy távolságú távközlés igényeit a hagyományos rend­szerek ma már semmiképpen sem tudják kielégíteni. Mintegv 15 év­vel ezelőtt az akkor 90 millió amerikai és 50 millió európai távbeszélő-állomás között a ten­ger alatti kábelekkel mindössze 300 összeköttetési csatornát le­hetett kialakitani. Ma az Intel­sat—4 típusú holdakkal egyen­ként 9000 csatorna hozható lét­re. Hasonlóképpen a kontinensek között a televíziós átvitel csak­is a mesterséges holdak segítsé­gével valósítható meg. Nagy szá­razföldi távolságokon a mikro­hullámú láncok kiépítése nem gazdaságos. A világon ma mű­ködő távközlőrendszerek bizo­nyítják, hogy megbízhatóan le­het továbbítani mind a televí­zió, mind a telefon és távgép­író jeleit a mesterséges holdak segítségével. Kétségtelen, hogy mór a nem távoli jövőben a mesterséges holdak mind nagyobb mérték­ben átveszik mind a tengeri ká­belek. mind a szárazföldi mik­rohullámú láncok szerepét. Né­hány éven belül megjelennek azok a mesterséges holdakon működő televíziós állomások is, amelyek adásai a szokásos ve­vőkészülékekkel közvetlenül fel­foghatók. Az ilyen adóberende­zések létrehozására csak akkor kerülhet sor, ha kifejlesztették az üzemben tartásukhoz szükséges energiaforrásokat, a kellő telje­sítményű, kisméretű és hosszú ideig működő atomreaktorokat. Szinte beláthatatlan, hogy mit je­lenthet a fejlődésben elmaradt országoknak, ha az ilyen táv­közlési rendszer tévén bekap­csolódhatnak például egy nem­zetközi iskolatelevíziós hálózat­ba. Ugyancsak a távközlési mes­terséges holdak bázisán jöhet lét­re esetleg nem is nagyon soká­ra az információs holdak háló­zata. Az ilyen holdakon való­ságos archívumok foglalnak majd helyet, s a rádión hozzá­juk juttatott kérdésekre azon­nal szolgáltatják a kívánt ada­tokat. Az információs holdak állandóan „napra kész" állapot­ban lesznek, ugyanis memória­rendszerükbe a földi központ fo­lyamatosan betáplálja az új ada­tokat. Hasonló tájékoztatáshoz ma­napság csak a fejlettebb orszá­gok információs és dokumentá­ciós központjaiban, könyvtárai­ban lehet hozzájutni. Az infor­mációs holdak révén az efféle szolgáltatások az egész földke­rekségre kiterjednének. ember az autót, nem pedig a tű­ző napon. Túlzott óvatosságnak tűnik a gumiabroncsok napfény elleni letakarása. Valóban árt a guminak az ibolyántúli sugár­zás, azonban az abroncs normá­lis élettartamába még belefér ez a károsodás. A karosszéria lak­kozásának különösebben nem árt a tűző napfény, inkább az a baj, hogy a napos parkolóhelyen rend­kívül átforrósodik az autó utas­tere. Ilyenkor tudjuk meg, hogy a kormányvédő huzat nem díszül szolgál az autóban, nélküle a megfoghatatlanságig átforrósod­na a volán. Fontos szabály még, hogy késő ősszel és télen ne állítsuk a ko­csit olyan fa alá. amelyet éj­szakára sűrűn ellepnek a vere­bek, vagy más madarak. Olyan éjszakákra, amikor már fagy­pont alá szállhat a hőmérséklet, terítsünk az első és a hátsó ab­lakokra vékony fóliát vagy pa­pírt, így megkímélhetjük ma­gunkat a reggeli jég- és zűzma­ralekaparástól. Bárhol állunk is meg huzamo­sabb időre, ügyeljünk arra, hogy a gumiabroncsok alatt ne legyen olajfolt, az olaj ugyanis meg­duzzasztja, és bizonyos fokig old­ja a gumikat. Ajánlatos mindig tiszta útfelületen parkolni. így indulás előtt könnyen felfedez­hetők az esetleges csepegési nyo­mok. B. I. Ritka kéziratok Két és fél évszázaddal ezelőtt, 1714-ben a pétervári nyári pa­lota egy kis könyvgyűjteményé­ből I. Péter orosz cár rendeletére megalakították Oroszország első nyilvános könyvtárát. Jelenleg 15 millió könyvet őriznek itt. Ne­vét — a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának könyvtára — az egész világon ismerik. A könyvtár egyik legjelentő­sebb gyűjteménye a VI.—XVIII. századból származó eredeti köny­vek és kéziratok, amelyek száma állandóan növekszik; Évente a Tudományos Akadémia több tu­catnyi expedíciója kutatja iel a Szovjetunió legtávolabbi vi­dékein is a régi könyveket és kéziratokat a könyvtár gyűjte­ménye számára. Néha olyan könyvek kerülnek a laboratóriumba, amelyek az érintéstől is porrá válnak, vagy ellenkezőleg, olyan pergamenla­pok, amelyek több évszázados hányattatásuk során összera­gadtak, és fadarabhoz hasonlí­tanak. Ez utóbbiakat a labora­tóriumban nagy frekvenciás árammal választják szét, majd fotoanalízis segítségével keltik életre az elhalványult szövege­A jövő hét a múltban időjárás Az 1900—1978 között napon­ta végzett szegedi meteoroló­giai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra. hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkí­vülinek, szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfele­lőnek. átlagosnak. OKT. 31 1 NOVEMBER 2 3 4 5 6 Középhőmérséklet , 9.6 9,1 9.2 8,9 8,9 8.9 8,7 °C Átl. maximum 13,8 13,1 13.2 12.6 12.6 12.9 12,2 °c Atl. minimum 5.4 5,1 5,2 5,1 5.2 4,8 5,2 °c Legmagasabb 24,4 21.2 22,8 20,1 20.0 24.0 20.2 °c hőmérséklet 1926 1928 1928 1928 1968 1963 1927 Legalacsonyabb —9,5 —9,5 —8,5 -7,8 —5,8 —4,6 —3,7 °c hőmérséklet 1920 1920 1920 1973 1973 1907 1907 ket. ábrákat. Mindkét esetben a tudomány és technika vívmá­nyai segítenek abban, hogy a szakemberek gondos munkával megmentsék az értékes kéziratot. A könyvréstaurátorok írunüaja a képrestaurátorokéhoz hasonlít. A laboratórium munkatársai gyakran tesznek szenzációs fel­fedezéseket, amelyek igazolnak, vagy elvetnek korábbi tudomá­nyos feltevéseket. Hosszú ideig kétséges volt például, nogy eFe­deti-e a XII. századból szárma­zó Igor Ének kézirata. A labo­ratórium tudósai az ősi kézira­tot restaurálva bebizonyították annak eredetiségét. A laboratórium munkatársai a tudományos kutatóintézet mun­katársaival közösen olyan új tí­pusú papírt dolgoztak ki, ame­lyen ezer évig is fennmaradnak a rányomtatott szövegek. A fo­toanalízis laboratóriumaiban leg­újabban bevezették a könyvek izotópos fényképezésének a mód­szerét, amely lehetővé teszi a papír korának pontos megálla­pítását. Az eljárást „leningrádi módszernek" nevezték el. Eltűnő palackok Egy amerikai cég olyan új gyártmányt kísérletezett ki, amely talán megoldja a szemétre ke­rülő üvegek és tartályok elhe­lyezési problémáját. Az új tar­tály nem más, mint két vékony műanyag hártya közé rétegelt, hajlékony hidroxipropil-cellulóz­réteg. Amíg használatban van, a víz- és levegőzáró külső- és belső hártya megvédi a bomlás­tól a vízben oldódó belső magot. Amikor azonban kiürült. egy beépített fül meghúzásával meg­indítható a bomlás. Ezzel a moz­dulattal ugyanis lehántható a külső hártya, és a tartály néhány óra alatt a közönséges csapvíz­ben, vagy az esőben feloldódik. A tenger, vagy a folyók állat-és növényvilágára ártalmatlan oldat keletkezik belőle. Az oldható tar­tály nem drágább, mint a jelen­legiek, amelyek üvegből, vagy műanyagból készültek. Szent-Györgyi Albert EEESiSS A XVIII. század közepén kezdték ter­meszteni Szeged környékén a Braziliából származó paprikát. (Függőleges 12.) or­vosságként alkalmazták eleinte a maláriá­val fertőzött vidéken. (Függőleges 18.) ma is készülnek belőle. Szent-Györgyi Albert szegedi professzor kimutatta, hogy a pap­rikában nagy mennyiségű C-vitamin van. Felfedezéséért 40 éve, 1937. október 28-án (57. és függőleges 34.) kapott. Magyarországon (1. sor) paprikát jelen­leg mintegy (70. sor) területen termeszte­llek. Egyik kedvelt étkezési fajtánk a (víz­szintes 59.). VÍZSZINTES: (Beküldendő.) 12. Férfi­név. 13. Győri sportegyesület. 14. Régi Kel­memérték. 15. Lakoma. 17. Rossz kívánsá­ga. 19. Hivatali helyiség. 21. Vissza: hév, lendület. 22. Űrmérték. 24. Vonatkozó névmás. 25. Munkadíj. 26. Római száz­ötös. 28. Pusztít. 29. Hónapnév röv. 30. Kötőszó. 31. övezet. 33. Lóca. 35. Mátka. 36. Elóázsiai állam. 37. Mérgesít, fölpap­rikáz. 39. Forma. 40. Babrál, piszmog. 41. Alul. 43. Pompás. 44. Görögkeleti szent­kép. 46. Vérrokon. 48. Kicsodát? 50. Órá­val mérjük. 51. PE. 52. Kerékpánt. 54. Nyakravaló. 56. AC. 57. (Beküldendő.) 59. (Beküldendő.) 60. Tessedik Sámuel. 62. Taszítasz. 63. Fordított számnév. 64. Gyár­városunk. 66. Igekütő. 67. Csapadék. 69 Taszít. 70. (Beküldendő.). FÜGGŐLEGES: 2. Műveltető ige kép­zője. 3. Pest megyei község. 4. ZE. 5. Csi­gafajta. 6. Rendje. 7. Pest közeli helység­ből való. 8. SOA. 9. Azonos betűk. 10. Filmcsillag, Idegen kifejezéssel (az első kockába kétjegyű mássalhangzó!) 11. Hér­fafajta. 12, (Beküldendő). 16. (Bekülden­dő.) 18. Vonatkozó névmás. 20. Dülede­zik. 21. Nagy Géza. 23. Időmérő. 25. Sze­szes ital. 27. Erődítmény. 30. Ellenértéke. 32. Város Bulgáriában. 33. Folyócska. 34. (Beküldendő.) 35. Formai. 37. VOP. 38. Tölténytartó. 42. Belső szerv. 45. Arra a helyre. 47. Végtag. 49. Duna menti város. 52. Épületmaradvány. 53. Kettéoszt. 54. Vissza: értelmes. 55. Vadászőrhely. 58. Vissza: élen. 59. Szomszédos állam egyik népe. 61. Fapusztitó rovar. 63. Zúz 63. DS. 66. Fele-fele. 68. Személynévmás. 69. Ská­lahang. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: De ami állandó benne, az a következő: amit más is meg tud írni, pláne jobban, azt nem érdemes meg­írni. A megfejtők közül sorsolással nyertek, és személyesen vehetnek át vásárlási utal­ványt a szegedi Móra Ferenc Könyves­boltban (Kárász utca), ahol azonnal vá­sárolhatnak is érte: Takács Péterné, Deszk, Lenin tér 1.. Somorjai Tibor, Szeged. Bo­ross J. u. 27., Horváth Jánosné. Szeged, Déryné u. 28., Lórik György. Szeged, Kossuth L. sug. 31/B., Pataki László. Sze­ged. Zöldfa u. 1. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni- Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. ; 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 • 13 0 14 @ 15 16 17 16 • 19 20 • 21 • 22 23 • 24 • 25 • 26 27 • 23 • • 29 • 30 31 32 • • 33 34 ® • 35 36 • 37 36 © 39 • • 40 0 © 41 42 m 43 © 44 45 46 • 47 © 46 0 49 © 50 51 © 52 53 • © 54 55 56 • 57 58 0 59 60 61 • m 62 0 63 64 65 • 66 0 67 66 69 70 i 0 %

Next

/
Oldalképek
Tartalom