Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

Péntek, 1977. október 14. 3 Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) szertelenné váltak a járatok, ezért a munkások ismét kerékpárra szálltak, és így járnak munkába. Török ISászló (Szentes) felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 15 esztendőben a megyében felépült lakásoknak több mint a fele családi házként készült el. Részletesen szólt arról, hogy milyen meggondolásból vállalkoznak munkásemberek arra, hogy ilyen lakás építésébe kezdjenek. Javasolta, hogy szervezett segítséget kellene nekik adni. A munkáslakásépítésről kifejtette azt, hogy az üzemek nem mindig veszik figyelembe a munkások jövedelmét. Vannak olyanok, akik erejüknél nagyobb terhet vállalnak magukra. Papp Gyula szegedi tanácselnök a várospolitika és a munkáspolitika szoros kapcsolatára utalt hozzászólásában. A munkások nagyobb része Szegeden él és dolgozik. Mind a tanácsi testületi munkában, mind az apparátus tevékenységében megfeaki nem végezte el a nyolc nemcsak a termelőberendezéáltalánost, azt lehetőleg rö- seket, hanem a szociális lévid idő alatt iskolázzák be. tesítményeket is folyamatoSzomszéd Aranka, a Szen- san korszerűsítik. Folyamates és Vidéke ÁFÉSZ szocia- tosan küzdenek a munkahelista brigádvezetője hozzá- lyi ártalmak, így a zaj ellen, szólásában kifejtette, hogy az modernebb, kevésbé zajos Ifjú Gárda brigád mit tesz gépek beszerzésével. Felajána lakosság jobb ellátásáért. lotta segítségét, hogy üzemi Dr. Komócsin Mihály azt konyháik kapacitásukhoz hangsúlyozta, hogy a megyei mérten rendelkezésre állnak, tanácsnak szükséges olyan nagy fontosságú társadalmi kérdéssel foglalkoznia, minta munkások élet- és munkakörülménye. Rámutatott arra: ez nemcsak városi téma, mivel a községekben, sőt a tanyákon is élnek munkások, illetőleg a mezőgazdaságban is egyre többen vannak. Megállapította: a Központi Bizottság határozata óta igen nagy lépés történt a munkások társadalmi, politikai és közéleti tevékenységének megbecsülésében. Az eredmények nem kis erőfeszítés árán valósultak meg. A tanácsok minden döntésüknél figyelembe veszik a munkásosztály megyei helyzetét, érdeha ezt kérik az iskolai ét keztetés gondjainak a megoldására. Nagy Zoltán, a HVDSZ megyei bizottságának titkára a kisüzemekben dolgozók elmaradott szociális körülményeire hívta fel a figyelmet. Reinholtz András (Nagylak) egyrészt szóvá tette azt, hogy Csanádpalotáról jár át orvos, ennél többet igényelnének a nagylaki munkások, másrészt szociális követelményeknek meg nem felelő lakások felszámolását kellene meggyorsítani. A vita a megyei tanács elnökének zárszavával ért véget. Ezután Nagyistók Sándor (Felgyő) abban az ügyben interpellált, hogy az iskolakörzetesítéssel 18 alsókeit. Legdöntőbb változás az lelő szemléletváltozásra volt élet- és munkakörülményekszükség, hogy ez a napi mun- ben tapasztalható. Az elmúlt és felsőtagozatos tanulónak kában kellően érvényesüljön. 15 évben igen erőteljesen ipa- mintegy 6 kilométert kell Utalt arra, hogy a munkás- rosodott a megye, s ennek gyalogolni az iskoláig, mivel politika három évtizedes hatására javult a munkások az autóbuszjáratot nem simúltra tekint vissza, s a je- életszínvonala. Felgyorsult az került eddig megszervezni, lenlegi feladatok az előzmé- utóbbi években a lakásépí- Dudás Kálmán (szegedi jányek magasabb szinten való tés, de tekintettel az örökölt rás azt kérdezte, hogy az elfolytatását jelentik. Szegeden lakásállományra, még hosszú néptelenedő tanyai iskoláka munkásokat nemcsak a tár- ideig fő feladat lesz a lakás- kai mi történik, illetve az sadalmi munkára kérik fel, építés. A lakás önmagában Ásotthalom és Forráskút könem old meg mindent, szűk- zötti rossz utat mikor javítséges a hozzátartozó intéz- ják meg. Müller Józsefné, a mények, szolgáltatóegységek megyei tanács vb művelőmegépítése is. Meggyorsul- désügyi osztályának vezetője hat az előrehaladás, ha a vállalatok segítik a tanácsi kezdeményezéseket. Jó példa, ahogy a DÉLÉP és a sándorfalvi tanács közösen üzemelteti kulturális intézményét. Tóth László, a KSZV vezérigazgatója beszámolt arhanem bevonják a várospolitika kialakításába, véleményeiket, javaslataikat beépítik a városépítés terveibe. Ennek hatására a munkások társadalmi munkájának értéke az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt. Szólt arról a gondról, mely az óvodai helyhiány miatt keletkezett, jelenleg több mint 900 kisgyermeket nem tudnak felvenni. Nagy tartalékerő van abban, ról, hogy vállalata gyáraiban ha a vállalatok és az üzemek önmagukon és a város gondján anyagi hozzájárulással, társadalmi munkával segítenek. Dr. Dömötör János (Hódmezővásárhely) elsősorban a munkásművelődés néhány főbb kérdését boncolgatta. Utalt arra, hogy a munkásmozgalom sohasem nélkülözte a megfelelő színvonalú kulturális nevelő munkát. Amikor a szabad idő hasznos eltöltése, ennek megszervezése társadalmi feladattá vált, akkor jogos igényként jelentkezik a kis közösségekben, a klubokban történő művelődés formáinak és lehetőségeinek a keresése. Javasolta, hogy Mártélyon szervezzenek tábort munkásfiatalok számára a képzőművészettel ismerkedés céljából, erre ott megfelelőek a feltételek. Dr. Petri Gábor azt hangsúlyozta, hogy a munkáspolitikában arra kell helyezni a hangsúlyt, ami céljainkhoz leghamarabb közel visz, vagyis a tettekre. Beszélt a lakásépítés meggyorsításának fontosságáról, az intézményekben dolgozó munkások hátrányos helyzeteiről, akik intézményi támogatást nem kaphatnak lakásépítésre vagy vásárlásra. Link Mihály (Szeged) azt fejtegette, hogy az általános iskolát el nem végzettek elég nagy hányada azok közül kerül ki, akik a közeli megyékből átköltöznek ide. Legalábbis a dorozsmai tapasztalatok erre utalnak. Javasolta, ha olyan munkást vesznek fel üzembe, gyárba, arra a kérdésre válaszolt, hogy az elnéptelenedő tanyai iskolákat elsősorban közösségi célokra veszik igénybe, ha ez nem lehetséges, akkor értékesítik. A másik két kérdésre később adnak választ az interpelláló tanácstagoknak. Szakszervezeti delegáció utazott Temesvárra A román szakszervezetek szegedi üzemének munkása, Temes megyei bizottságának Harkai Vilmos, a Kenderfomeghívására háromtagú nő és Szövőipari Vállalat Csongrád megyei szakszerve- vszt titkára, zeti delegáció utazott Te- A megyei szakszervezeti mesvárra. A küldöttség veze- vezetők Temes megyében tatője dr. Ágoston József, az nulmányozzák a bizalmiak SZMT vezető titkára, Pósz- szerepét és hatáskörét az értor Lászlóné, az elnökség dekvédelemben, és a termetagja, a Minőségi Cipőgyár lési mozgalmakban. NDK-elöadó látogatása megyénkben A hazánkban tartózkodó Ma, pénteken az NDKdr. Werner Neuesslein, a vendég ellátogat a szegedi Német Szocialista Egység- szalámigyárba, a szegedi Jópárt. Központi Bizottsága zsef Attila Tudományegyemellett működő Társadalom- temre és a balástyai Móra tudományi Akadémia Tudo- Ferenc Termelőszövetkezetmányos Kommunizmus Intézete munkatársa tegnap be. Felismeréseink K' ' itágul szemünk előtt a világ — ha értő szemmel nézhetjük, művelt fővel dolgozhatjuk fel az új és uj információkat. Szomjasak vagyunk a hírekre, de van-e mihez kapcsolni az újdonságokat, biztosak lehetünk-e benne, hogy véleményünk nem megmosolyogni való bugyutaság, esetleg mások által hangoztatott, alig-alig értett fogalmak zagyvasága? Divat mostanában vetélkedni, mások is, magam is résztvevője vagy hallgatója voltam mostanában jó néhány versengésnek. Már nem meglepő, hogy milyen irodalomés zeneértő, művészetek, ismeretét eláruló versenyzőket lát-hall az ember. De minap csakugyan meglepődtem máson is: szocialista brigádok műveltségi vetélkedőjén nehéz nyelvtani kérdésekben is eligazodtak a versenyzők, míg kisvártatva alig botorkáltak el gazdasági kérdések és fogalmak útvesztőin. Jó, jó — mondhatják sokan —, gazdaságunk, társadalmunk története nem teremtett olyan viszonyokat... ismerik ugye, ezt a megfogalmazást? Elsütöttük már gyakran, például amikor a demokrácia gyermekcipőben járó hagyományairól szóltunk. De ahogy nagyobbakat igyekeztünk lépni — mert elmaradást kellett pótolni — demokráciánk kiteljesítésében is, ugyanúgy szaporázni kellene már lépteinket a közgazdasági ismeretek elsajátításában is, hiszen kétszeresen is pótolni kell a lemaradást! Nem a műveltségi vetélkedők kérdéseinek összeállítása miatt, dehogy is! Ismerünk különféle felméréseket arról, hogyan ítéli meg a közvélemény az ország gazdasági helyzetét, fejlődésünk terveit és lehetőségeit. Vagy miként vélekedik a világban lejátszódó gazdasági folyamatokról. Kétségbeejtő néha, hogy dobálóznak szakkifejezésekkel, színesen tálalt zsurnálmegfogalmazásokkal az emberek, de megérteni és befogadni, összefüggéseket megállapítani ezek nem segítenek. A még oly közismert közgazdasági fogalmak ismételgetése sem vezet arra, nem bizonyíték, hogy értőn. gondolkozón nyilatkozunk meg gazdasági gondjainkról. Az, hogy milyen gyorsan alakul a közgazdasági szemléletünk, gondolkodásunk, ha úgy tetszik: műveltségünk, nagyon fontos, döntő kérdés manapság is, jövőnk szempontjából is. Amit értünk, amit tudunk. csak azt vállal juk tudatos önkéntességgel. Az üzemeket járva, gyakran tapasztaljuk, hogy csaknem mindenki egyetért a teljesítmények alapján történő bérdifferenciálással, vagy az új munkamódszerek, szervezési rendszerek bevezetésével. s mégis miiven nehéz pár lépésnyit is előre haladni. Könnyen találnak hangoztatókra jelszavak és követésre önző törekvések, mert nem tudjuk áttekinteni a valós gazdasági, termelési helyzetet — alapos ismeretek hiányában. Azt ma nálunk mindenki könyv nélkül fújja, hogy a hatékonyság javítása, az anyaggal és idővel való takarékosság fejlődésünk kulcskérdése. De a fejlődésj. — azt valahogy a holnapi napra tesszük, míg a jólétet már ma, sőt: ebben az órában szeretnénk érezni-fogni. Mohóságunkban megfeledkezünk arról is, mennyi gondunk van, s ha valaki őszintén szemünkbe mondja, miért tartunk itt, holott már előbbre is lehetnénk, mentegetőzésnek érezzük a feltáró érveket is. S hogy továbbmenjünk: ismeretekre nem azért van elsősorban és csak szükség, hogy megértsük a nálunk okosabbak magyarázatait. Bár az sem kevés. Nem kevés; hogy megértsük, milyen tényezők miatt kell gazdaságunkban változásokat, javításokat kezdeményezni, s meddig kell annak következményeit viselni, mikor pedig gyümölcsét betakarítani. Ügy mondják ezt: egy ország gazdasági rugalmassága függ lakosainak műveltségétől, tudati színvonalától, szemléletmódjától. Ez befolyásolja az alkalmazkodás tűrési határait. De: az embereket akkor tehetjük a munkafolyamatok alkotó részesévé, sőt: a elöntések kialakításának részesévé is, ha gazdasági műveltségük megvan ehhez. így. csakis így valósul meg a pártnak az a törekvése is, hogy a munkapadok mellől frissítsük fel a termelés tapasztalatait tenyerükben érző emberekkel a vezetők sorait. E

hhez tanulni, tanulni kell, s nem elég az emberekben élő tudásvágyra, önszorgalomra alapozni. Ezért is választottak egyre több pártoktatási forma témájaként gazdasági kérdéseket, ezért is szól — többek között — a közművelődési törvény is arról, hogy a művelődést nem lehet leszűkíteni sem témaköreiben, sem pedig azzal, hogy bármely társadalmi réteget „felmentünk". Hajlamosak vagyunk a művelődést, műveltséget csak a „hogyan éljünk" kérdéskörébe szorítani, pedig ennek alapja a „miből élünk", az a kulturált gazdasági magatartás, a termelő ember gazdasági műveltségén alapuló munka, amely megteremti az anyagi javak bőségét. A szemelyiség kibontakoztatásának ez az alapfeltétele. S ezt csak tudatos, a kor gazdasági követelményeit ismerő, vállaló emberek tömegeivel érhetjük, el. A gazdaságot, közgazdaságtant ismerőkre szép pedagógiai feladatok várnak. Mert felismeréseinket tettnek — pontosabban szólva: tanulásnak — kell követnie.* Szőke Mária 1 lakásépítők 28 ezer új családi otthont adtak át Háromnegyed éves gyorsmérleg az építésügyi ágazatban Az építőipar csaknem 350 ami 6,7 százalékkal haladja ezer dolgozója a jubileumi meg az egy évvel ezelőttit — versenyben a rendelkezésre állapítja meg az ÉVM most álló erőforrások kihasználá- kiadott gyorsjelentése. A sának. a munka szervezett- korszerűen felszerelt és szer. ségének, az építési folyama- vezettebben dolgozó állami tok gyorsításának és a minő- vállalatok nagyobb ütemben, ség javításának sok új tartalékát tárták fel. így az cv első kilenc hónapjában megközelítően 63 milliárd forint értékű építési és szerelési munkát végeztek, 7 százalékkal, s az ÉVM vál. lalatok ennél is dinamikusabban. 9 százalékkal bővítették termelésüket. Szocialista vállalásaiknak otthont adtak át, 1825-tél többet, mint egy évvel ezelőtt Ebből majdnem 600 lakással a két legnagyobb budapesti lakásépítő EVM vállalat — a 43-as számú ÁÉV és a BULAV — dolgozói tetézték teljesítményüket az egy évvel ezelőttihez viszonyítva, amihez jelentősen hozzájárult, hogy 12 kötelezettség- megyei ÉVM vállalat dolgo. megfelelően zói nyújtottak segítséget a megyénkbe érkezett. A vendéget a megyei pártbizottságon délelőtt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára fogadta. A délutáni órákban a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán dr. Werner .Neuesslein előadást tartott: A fejlett szocializmus elmé-, leti kérdései a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusának határozatai alapján címmel. Költőtalálkozó Csütörtökön a IV. nemzet- kesztőivel. A vendégek egy közi költőtalálkozó vendégei másik csoportja a Szerzői magyar kulturális intézmé- Jogvédő Hivatal munkájába nyekbe látogattak. Felkeres- tekintett be. ték a Vörösmarty téri kul- ^ Pozsgay Imre kultu. tura házat, ahol a PEN-klub- rá,is miniszter a költőtaláL. ban rendezett barati talalko- kozó vendégeinek tiszteletére zón megismerkedtek a Nagy- , ., világ című világü-odalmi fo- fogadást adott a Hungana lyótfaif mun&a iával. szer- Étteremben, (MTI) Húszezer diák a földeken Sok olyan tennivaló akad még a mezőgazdaságban, amit hagyományosan, kézi erővel lehet csak elvégezni, mert nincsenek megfelelő gépek vagy kevés van belőlük. A korábbi évek bevált gyakorlatát követve A legtöbben a Szegedi Állami Gazdaság ültetvényein tevékenykedtek és még dolgoznak a jövő héten is. A gazdaságban 452 hektár a termő szőlőterület, a hektáronkénti átlaghozam húsz mázsával haladja meg a taCsongrád megyében az idén valyit. Szeptember 19-én kezmintegy 20 ezer diák segít dődött meg a szüret. Az elaz őszi betakarításban: a szőlő szüretelésében, a fűszerpaprika, a téli alma szedésében. A munka dandárján már túljutottak és így nem korai véleményt alkotni, megállapítani, hogy az általános- és középiskolák, valamint a felsőfokú oktatási intézmények tanulói, hallgatói becsülettel helytálltak a földeken. ső héten a Szegedi Kőrössy József Közgazdasági Szakközépiskola, majd a Tiszaparti - Gimnázium, a Gutenberg utcai Közgazdasági Szakközépiskola és a Vasútforgalmi Szakközépiskola tanulói szedték a fürtöket s jelenleg is dolgoznak más ' skoiák diákcsoportjai. a vállalatok további munka- budapesti helyeken, építésvezetősége, téséhez. ken és termelési részlegeken teremtették meg az ösztönző minőségi bérezés feltételeit, s így kedvező lehetőséget nyújtottak a szocialista és munkabrigádoknak a minőségjavítási felajánlások teljesítésére. A kivitelező építőipar lakásépítői közül is elsősorban az ÉVM vállalatok dolgozói jeleskedtek, s ebben a háromnegyed évben 23 690 új feladatok teljesíAz építőipari^szövetkezetek és a tanácsi vállalatok sok építkezésén az év utolsó hónapjaira húzódtak a befejező munkák, az első 9 hónapban kevesebb volt még az átadás. Végeredményben a teljes kivitelező építőipar 28 049 új otthon építését fejezte be, ami 1020-szal több az egy évvel ezelőttinél. Az utolsó negyedévben még majdnem 21 000 lakást kell átadnia a kivitelező építőiparnak. (MTI) Losonczi Pál ma utazik Afganisztánba Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Mohammai Daoudnak. az Afgán Köztársaság elnökének meghívására október 14-én, ma hivatalos látogatásra indul Afganisztánba,