Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-07 / 236. szám

2 Péntek, 1977. október 7. Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Mr.gvar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Erich Honecker elvtársnak, a Német Szoc'alista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának. a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének; WtlH Stoph elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, népünk és a magunk nevében meleg, elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri népének, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásanak 28. évfordulója alkalmából. Népünk őszinte megbecsüléssel és tisztelettel tekint szövetségese. a Német Demokratikus Köztársaság népének kiemelkedő sikerekben gazdag országépitő munkájára, amelyet a Német Szocialista Egységpárt vezetésével folytat. Országuk dinamikus fejlődése, a szocialista demokrácia kiteljesülése, a nép anyagi és kulturális színvonalának növekedése a fejlett szocialista társadalom kibontakozásának beszédes bizonyítékai. Hozzájárulása a béke ét biztonsig megszilárdításához, a nemzetközi függetlenségért, a társadalmi haladásért és a szocializmus ügyéért vívott harchoz világszerte elismerést váltott ki. Az első német munkásparaszt állam nemzetközi tekintélye a szocialista közösség országai, a világ haladó erői növekvő befolyásának fontos tényzője. Örömünkre és megelégedésünkre szolgál, hoov kölcsönös törekvéseinknek megfelelően, együttműködésünk az élet minden területén fejlődik, elmélyül népeink barátsága. Méltó keretet és kiváló alapot teremt ehhez a párt- és kormányküldöttségünk ez évi berlini látogatása alkalmiból aláirt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amely még szorosabbá teszi országaink és népeink testvéri összefogását, elősepiti nemzeti céljaink megvalósításit, tovább erősiti a szocialista közösség országainak össze forrottságát és hozzá Járul Európa békéjéhez és biztonságához. Nemzeti ünnepükön kívánjuk Önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népének, hogy további kimagasló eredményeket érjenek el a Német Szocialista Egyséopárt IX. kongresszusán elfogadott határozatok valóra váltósában, hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában, m • Leoni/id Brezsnyeo és Aleksze) Koszigin táviratban Üdvözölte az NDK vezetőit és népét az ország megalakulásáénak 28. évfordulója alkalmából. H Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésszakán Befejeződött a vita © Moszkva (MTI) Csütörtökön délelőtt tíz órakor a nagy Kreml Palotában a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács külön ülésével folytatódott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka. Huszonkilencen szólaltak fel a délelőtti ülésén, délutánig 92 felszólalás hangzott el. A vita befejezése utánra Kremlben megtartotta ülését a Legfelsőbb Tanács által megválasztott 163 tagú szerkesztő bizottság, amelynek feladata a Szovjetunió új alkotmánya végleges szövegének kidolgozása. Az ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a bizottság elnöke mondott megnyitó beszédet. Mint mondotta, az alkotmánytervezet megvitatása a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában éppúgy, mint a Legfelsőbb Tanácsban optimizmussal tölt el mindenkit. A Legfelsőbb Tanács ülésének felszólalói egyöntetűen támogatták az alkotmánytervezetet, ugyanakkor a képviselők néhány módosítást és kiegészítést is javasoltak a szerkesztő bizottságnak. A szerkesztő bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy az alkotmánytervezet szövegét az ajánlott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé terjeszti elfogadásra. Odesszai ősz Közös közlemény a lengyel vezetők magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszetvicz. a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1977. október 5—6-án baráti látogatást tett hazánkban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke megbeszéléseket folytatott Edward derekkel és Piotr Jaroszewlczcsel. A tárgyalásokon kölcsönős tájékoztatás hangzott el két párt legutóbbi kongreszszusán hozott határozatok végrehajtáséról, a két országban folyó szocialista építőmunka helyzetéről és fő feladatairól. ' Megelégedéssel állapították meg, hogy országaik népet kiemelkedő sikereket érnek el a párt vezetésével a fejlett szocialista társadalom építésében, az MSZMP XI. és a LEMP VII. kongresszusán kijelölt célok valóra váltásában. A két párt és kormány vezetői megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság sokrétű együttműködése eredményesen fejlődik n proletár internacionalizmus elvei alapján, a kölcsönös érdekeknek és közös céloknak megfelelően. A két ország párt- és állami vezetőinek rendszeres találkozói jól szolgálják a kapcsolatok folyamatos fejlődését és hozzájárulnak a szocialista országok egységének, testvéri együttműködésének szüntelen erősödéséhez. A magyar és a lengyel vezetők hangsúlyozták, hogy a rendszeresen megtartott magas szintű találkozók megállapodásai a gazdasági együttműködésről sikeresen teljesülnek A találkozó során megállapították, hogy még további lehetőségek vannak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítésére, különösen a gépipar, a vegyipar, a közúti járműipar, az elektronikai és orvosi berendezések gyártása területén. Megállapodtak abban, hogy további kezdeményezéseket tesznek a két ország vezető szerveinek, gazdasági minisztériumainak szorosabb együttműködésére, s hogy a két ország illetékes állami szervei dolgozzanak ki hosszú lejáratú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési programot az 1990-lg terjedő Időszakra. A tárgyalásokon a két fél képviselői kifejezésre Juttatták, hogy az eddigi szilárd alapokon tovább erősttik a pártjaik, országaik, népeik közötti sokoldalú kapcsolatokat és együttműködésüket A magyar és a lengyel vezetők megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szocialista országok közössége egységének erősítésére, s hozzájárulnak a Varsói Szerződés tagállamai politikai, védelmi szövetségének erősítéséhez, a KGST-ben megvalósuló szocialista integráció fejlesztéséhez. A magyar és a lengyel vezetők kifejezték készségüket, hogy további közös erőfeszítéseket tesznek az európai beke és biztonság megszilárdításáért Támogatják a helsinki záróokmányt aláírók részvételével Belgrádban megkezdődött találkozó konstruktív és eredményes munkáját szolgáló törekvéseket. A találkozón elégedetten szóltak arról, hogy a kommunista és munkásmozgalom ereje, befolyása világszerte növekszik. Hangsúlyozták, hogy a kommunista és munkáspártok testvéri, internacionalista együttműködése és nemzetközi szolidaritása a marxista—leninista elvek alapján szüntelenül erősödik. Megállapították, hogy atéstvérpártok közötti szolidaritás, a két- és sokoldalú vélemény- és tapasztalatcsere elengedhetetlen feltétele a közös célokért, a békéért, az enyhülésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folytatott sikeres harcnak. Ezzel összefüggésben a két párt képviselői hangsúlyozták az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletén elfogadott közös dokumentumban foglaltak megvalósításának jelentőségét az európai béke, biztonság, együttműködés és a társadalmi haladás szempontjából. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt a jövőben is kész hozzájárulni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom pártjai közötti együttműködés és internacionalista szolidaritás erősítéséhez. A két párt és a két ország népe a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a testvéri szovjet néppel, az egész szocialista közösséggel, valamint a világ haladó és békeszerető erőivel együtt készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójának méltó megünneplésére. Az Októberi Forradalom lenini eszméinek a megvalósítása a szocializmus, a népek szabadsága és a béke erősítésének nagy ügyét szolgálja. A két párt és kormány vezetőinek tárgyalásai a testvéri barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében zajlottak le, és minden megtárgyalt kérdésben a nézetek azonossága nyilvánult meg. Edward Gierek a LEMP Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság legfelsőbb állami szerveinek nevében megújította a magyar párt- és kormányküldöttség hivatalos lengyelországi látogatására szóló meghívást. Életrajz helyett Mintha az időt, az elmúlt 30 évet mérné léniával valaki. Az Izmailtól Kámenkébe vezető műutat szegélyező dió- és cseresznyefa sorok láttán támadt e gondolatom. A fák puszta léte, növekedésének mértéke itt sajátosan az idő múlását ls mutatja. A három-négy méter magas lombkoronájukkal összeölelkező, már-már magasított sövényt képező fákra mutatva mondta Nikolasz Georgijevics Mendu, a Progresz kolhoz Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett elnöke: — Látja, akkor ültettük ezeket a fákat, amikor idekerültem. Hamar nőnek a fák... Elég csak néhány szó a dió- és cseresznyefa sorról, amely nem kamenkei specialitás. hiszen Odesszától Izmailig, ez pedig több száz kilométeres út, ugyancsak gyümölcsfák sorai között utaztam. Ezt követően a beszélgetés sok évet bejárt Aki a fákkal kezdte beszédét, 40 éves sem volt, amikor e magas kitüntetést megkapta. Erre az időre, fiatalságára utalt amikor azt mondta: korábban talán Igazi életrajzba Illő jelentős esemény sem történt velem. S aztán mintha cáfolni igyekezett volna életrajzához szolgáltatott adalékokat — Vajon a kolhoz elnökének életútját milyen fák szegélyezik? — Az én utamat a termelés bokros fái szegélyezik. A kitüntetés is annak gyümölcse. A rekord búzatermesztésért kaptam, de nemcsak az enyém, hanem mindazoké, akikkel együtt dolgoztam. A termésből származik a szálloda, az áruház ls. Mindaz, amit együtt építünk, amit együtt csínálunk, tgy ez a mód a legjobb arra, hogy megismerjük egymást és önmagunkat. Szóval, hogy a vezető megismerje társait. — Mit már az emberektől, munkatársaitól, a ma együtt hajózóktól? — Kommunista magatartást, azoktól is, akik pártonkívüllek. •— Hol kezdődik a kommunista magatartás? — Ügy vélem ott, és akkor, amikor az ember a közösség érdekében képességei szerint dolgozik. Itt nálunk, a ml gazdaságunkban, községünkben minden kolhoztag erejét, tudását latbaveti, és sohasem érzi, hogy már elég. — De egyszer csak elfáradnak, megöregszenek? — Igen. A férfiak 60, a nők 85 éves korukban kerülnek nálunk nyugállományba, papírforma szerint. Kapják a nyugdíjat, de azért ma is köztünk vannak, és maradnak még egészségesen. Lételemük a munka, s mi ezt köszönjük és elismerjük. A vezetésnek egyébként az a nyitja, hogy elismerjük eredményeiket. tgy alakul kl megfelelő kollektív szellem. Az Igazi csapatszellem, a bizalmon múlik, a tagok s a vezetők feltétlen bizalmán. Mindenki segít mindenkinek. Mindenki számíhat mindenkire. — A mindennapi munkában, az aktív termelőtevékenység elismerésében milyen elvek vezérlik? — A szaktudást, a végzett munkát megbeszéljük, minden körülmények között. Azt valljuk, hogy a személyes jövedelem a végzett munkához, az elvállalt felelősséghez Igazodjék. , — Soknemzetiségű és nyelvű ez a kolhozközösség. A bolgárok vannak többen, sőt túlnyomó többségben. Nem okoz ez feszültséget? — Van valami közös nálunk, s ez a munka nyelve. Mindegy, hogy orosz, ukrán, bolgár vagy más nemzetiségű a kolhoztag. a termelési eredményt nézzük. Egyszóval mindennap a munka, s a kolhozdemokrácia nyelvét kell beszélni. — Mindenkor, minden ; döntésben egyetértenek? — Az egyetértés, a munka során kovácsolódik ki. Ha nem a döntés-előkészítés előtt, akkor utána. S hogy egy nevezőre jussunk, segít a pártszervezet, és az utóbbi időben már a szakszervezet is. Ez ls a kolhozdemokrácia kérdéseihez tartozik. Most, amikor már nemcsak nyugdíjat, hanem ellátást ls nyújt a kolhoz, a tagság döntött úgy, hogy szervezeti formában törődünk szociális jellegű feladatokkal. Tavaly az 1115 kolhoztag közül 100 volt a párttag, 180 a komszomollsta, és 350-en voltak tagjai a szakszervezetnek. Az Idén már 900-an. Ez a szervezet szerepet kapott a vezetésben, az ügyek Intézésében, a szociális juttatások odaítélésében, a nyugellátásban, az óvodai, az üzemétkeztetési, a művelődési feladatok intézésében, vagy például a pionírtábor dolgainak a rendezésében ls. — S hogy végűi ahhoz, hogy termőre fordult gyümölcsfák szegélyezzék a kolhoz és az elnök útjait kellett valami különös? — Dolgozni, tanulni. így írjuk lassan életrajzunkat, Dolgozni, s ha kell küzdeni a nehézségekkel. Mi kell ehhez? Következetesség, határozottság, felismerés és szorgalom. S ha így folytatjuk, hisszük, hogy a szegedi újságírókat ls sok újdonság, meglepetés éri, ha legközelebb kolhozunkban járnak. Remélem találkozupk^még. A viszontlátásra. Nagy Pál Mi újat hozott a szovjet alkotmányvita? A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa új alkotmányt fogad él, melynek eredeti tervezetében a négyhónapos össznépi vita eredményeként 150 módosítást és pontosítást eszközöltek. A 173 cikkelyből 110-ben történt változtatás, egy cikkely pedig a Javaslatok alapján kerül az alkotmányba. Az alkotmányvlta legfőbb eredménye, hogy az országos megvitatásban részt vett 140 millió ember — gyakorlatilag az ország felnőtt lakossága teljességében — támogatta az új alkotmányt. Melyek a javaslatok alapján hozott legfontosabb változtatások? Az állampolgárok javasolták alkotmányban rögzíteni a szovjet állam társadalmi alapjának meghatározását, mint a munkásosztály, kolhozparasztoag és népi értelmiség megbonthatatlan szövetségét. Számos kiegészítés és pontosítás történt a munka szerepét, a szocialista tulajdonhoz való viszonyt illetően. Tökéletesítettek több kitételt az egyéni szabadságiogok tóvábbl bővítéséről. Az alkotmánytervezet egyik módosítása kifrióndjá, hogy az állampolgár egyidelűleg legfeljebb csak két tanácsba választható. Módosították azt a cikkelyt ls, amely az irányító szervekre és a felelős beosztású személyekre háruló felelősséget tárgyalja Eszerint az említett szervek és személyek munka, vagy lakóhelyen tartott gyűléseken kötelesek beszámolókat, tájékoztatókat tartani. A* állami szervek működétét bíráló állampolgári jogot biztosító 49-es cikkelyhez a következő toldalékot fűzték: a bírálókat üldöző személyek felelősségre vonandók. A vita során több kritikai megjegyzés és a különböző hivatalok és szervezetek gyakorlati munkáját elősegítő Javaslat hangzott el. Ezek közül sokat fel fognak használni speciális törvénytervezetek elkészítéséhez, például a háború veteránjainak és az anyáknak járó külön kedvezményekkel kapcsolatosan. A lakosság javaslata alapján az alkotmánynak a külpolitikáról szóló új fejezetében helyet kapott egy új rendelkezés arról, hogy a Szovjetunió általános és teljes leszerelésre törekszik. Ily módon egyéb külpolitikai elvekkel együtt ezt a Stratégiai Irányvonalat ts alkotmányi rangra emelik. Egyetlen javaslat sem marad figyelmen kívül még abban az esetben sem, ha az alkotmánybizottság nem fogadja el tervezetbe iktatását. Az elutasító választ a bizottság minden esetben megindokolta. Elvetették az egységes szovjet nemzet fogalmának beépítését, az állami szervek pártszervekkel való helyettesítését és a háztáji gazdaságok eltörlését indít, ványozó javaslatokat Az alkotmányvita tükrözte a lakosság társadalmi, politikai érettségét, aktivitását. A javaslatok többsége a társadalom jövője iránti felelősségérzetből született. A vitáról azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le. hogy a szovjet állampolgároknak nemcsak hogy lehetőségük nyílt, de akarnak is élni törvényadta Jogukkal: aktívan részt venni a törvényhozásban. Vlagyimir Lomcjko, az APN politikai szemleírója Szovjet felszólalás Belgrádban © Belgrád (MTI) Belgrádban csütörtökön délelőtt 10 órakor nyilvános teljes üléssel folytatta tanácskozásait a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek találkozója. A délutáni ülésen felszólalt Jurij Voroncov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője. Egyebek kötött a következőket mondta: Bár Helsinki óta csak rövid idő telt el, mégis megállapíthatjuk, hogy az ott elfogadott alapelvek gyakorlati megvalósítása konstruktív eredményeket hozott Az európai béke szilárdabb, azt mondhatjuk, tartósabb lett államaink kapcsolatai pedig jelentősed bővültek és gazdagodtak. Ez az egész folyamat az enyhülés konszolidációja és megszilárdulása irányába hat. f