Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

6 Szerda, 1977. október 5. Blles Biüzo gítség, nem is messziről, onnan a szomszédból. Az olajgyűjtő állomás dolgozói, a Határőr szocialista brigád, vertek vályogot és felhúztak egy takaros, palatetős hajlékot IIdott. Nem akarta elfogadni a baráti kezet, félt, hogy kiforgatják övéből. Ennyi ember még nem volt a tanyáiéban soha. Kicsit idegenkedett, de végül Varga Istvánra, mint ismerősre „betöbbi brigádtagot is. Olyannyira Illés azt is meglékalta. Lekanyaritotta valami éles szerszámmal a szárából a fölösleget, és járatot csinált a lábának. Illesre nézve lehet, hogy a szár is megvan valahol a kacatban, és karácsony táján elő is kerül, de ilyenkor még minek az. Habár a maga eszkábálta fapapucs, amivel régen hordta a feljárón a polyvát, az már lekerült a lábáról, de a csizmaszár még korai. Nem fog ki a világ Illésen. Mindent maga csinál. Font a magának fűszfavesszőből olyan garabolyt, aminek cso- ^""há^flí dájára járhatnának. Befa- taK' nazuK lazta a ház oldalát is, amikor a tavasszal kidőlt. Igaz, eltartott egy hónapig a februári hidegben, mert nem kötött rendesen a malter. Amikor eli belefeküdt a kis nyoszolyába, és letakarta magát Ferenc Jóska kori katonakabáttal. Aludt, hogy ne fázzon. A betlehemi krisztus is megirigyelhette volna a fanyoszolyát. Ebbe a jászol- ^n^mneö^L ' Meevoir szerű fekhelybe vastagon hata m°g0tt' n rakott szalmát, rátett néhány zsákot, arra kabátbélést, hogy olyan legyen, mint egy bölcső. Ezután jöhettek a mínuszok. Ha elunta az alvást, főzött magának. Még megérdemli a világosságot. Majoros Tibor Olyan vidék ez, ahová a Illés, kicsit szivárog, de nem harangszónak is késése van. önti ki. ha esik. Ha fel— Most már olyan házad állt a ládára, kis nyújtózlesz, Illés, hogy a menyecs- kodással elérte a tanya gekék is szemet vetnek rád — rincét is. Annak idején, ugratják Nagygyörgy Illést, fiatal korában létrával járt az ásotthalmi tanyavilág föl a padlásra, csak mosszélén, a falutól órányi já- tanában, mintha szégyellné lésnek. Mindezért előbb rásra. A kis ember csak magát a kis tanya is, úgy nagy harcot vívtak, mert mosolyog, „bajuszolja" be- húzódik lefelé a földbe. Illés ugyancsak makacskofelé a marhapaprikást. Illés is kisebb most, mint — Szépnek szép — mor- legénynek. A sors is úgy golódik, mikor bicskahegy- akarta, nehogy öreg korára re kerül a zsírba mártott baja legyen az ajtófélfával, kenyérdarab —, de ki fizeti hát így meggörbült szemeg ennek az árát? gény. — Hagyd már rá, mond- Mert Illés szerencsétlen tuk, hogy ingyen van —így ember. Egymaga él már jó hallgatott, aki aztán a többiek. tizenöt éve. Tanyájával protezsálta" Illéshez a Illés, a sarlonyira topo- együtt süppedt az ásotthalrödott öregember ül tovább mi homokba. Ahol eddig ,.., . a fűben, nem akar sehogy- meghúzódott, azt valamikor mezekéit velük, hogy nemse kijönni a dolgokkal. Kan- istállónak használták. A jus- régiben Temesvári József faöltéssel foltozott nadrágját solkodásból adódott úgy. ez lusi házába vitt a gyerekekSíbe 3 ^^ SUSZter°lta l^yen Illés ..lakosztálya". nck diót. Másoknak muntaDoeiiDe. Meg nem írtak az ötvenes , . , . , .. „„. , . Nem is cipő az, hanem éveket a kalendáriumok, kára ígérkezett. Sot. két bacsizma. Talán még a sza- amikor a szegényember „ki- rackfát is kivágott, hogy lebadkai vásárból való. mert pofozta" az istállót, meg- gyen hely a drótnak, mert csak a feje maradt meg. tángaita sárral, oszloppal, azt mondjai új tanya hogy mind máig otthona legyen. Toldozgatta. toldozgatta házát, mint egy rossz kabátot, mert ha lyukas is volt, azért meleget adott. Illést sokan ismerték a környéken, tudták róla, milyen, azért is ragasztották hozzá a Sima nevet. Ráhagyták a dolgát, pedig tudott mindent. írni. olvasni, pénzt számolni. Ameddig ereje bírta, mindennap eljárt dolgozni. Az ötvenes években még a téeszbe is belépett a bátyjával együtt, akivel egy páskomon laksarka majdnem összeért. De ki törődik a más bajával, főleg, ha még bírja magát. Illés sem ment sehová panaszkodni, és nem is kereste a három hold A_., ,, , földjét, amikor a rendszer Anukor elunta a munkát, viss^adta. Jutott neki a máséból, hiszen eljárt oda, ahol főztek. Feleséget sem keresett, ugyan ki lenne az. aki az ilyennel összeáll, azért, hogy nem figyelt oda. sokszor hallott ilyesfélét a magával, nem szorult másra, úgy élt, ahogy tudott. Amikor jó pár éve a bátyja szerencsétlenül leesett a szalmakazalról. Illésre maradt a nagy udvar. Beléje szorult a hatalom, ugyanis hiá]A Szegedi Szűcsipari Szövetkezet sikere Magyar hörcsög Hollandiának Három első díj, két okle- milliókkal nő a termelési ér- tűnik, milyen kis helyen, jóvél hozta a következő díjat téke a Szegedi Szűcsipari nak nehezen mondható kőin a Szegedi Szűcsipari Szö- Szövetkezetnek, a tavalyi 48 rülmények között dolgoznak, vetkezetnek: mint a legered- millióról az idén 55 millióra. Gerendás József elnök nem ményesebb szövetkezet, a Az exportjuk pedig tavaly- panaszkodik, és nem dicsekdiszserleget is megkapta a előttről 1976-ra megduplázó- szik. Azt mondja: a mai he15. országos szövetkezeti dott, 1977-re még újabb 50 iyen bővítésről nem lehet szabászversenyen Szombat- százalékot nőtt, most már álmodozni kitelepülni pedig? helyen. Kétevenkent rendezik csaknem 10 millió forintos . .. meg ezt az országos szakmai értéket képvisel. S hogy ter- Nlncs arra anyagi ero. Nagy versenyt a kisipari termelő- mékeik milyen keresettek, kár. Ez a szövetkezet nagy szövetkezetek számára. Más- elég csak egyetlen példa: a jövő előtt áll. A külkereske* kor is sikerült egy-egy díjat jövő évi megrendelés is megkivívniuk a szegedieknek, de jött Hollandiából, ezer höraz idei siker nemcsak a szö- csögbundára. vetkezet életében, a versenyek történetében is páratlan. Egy-egy kiugró siker lehet egy-egy kiváló szakember és sok szerencsés véletlen összegződéséből is, de ekkora? A közösség műhelyeit járA szervezés haszna Változatlan létszámmal, 160 fővel dolgoznak évek óta, de a 300—400 darab helyett az idén már juhbőrből például közel 25 ezer darabot va megbizonyosodhatunk ró- dolgoznak fel. Elsősorban sekt _ ebből egy rész a la, hogy a szövetkezet álta- szervezéssel érték el, gépesí- , lános fejlődésének gyümöl- téssel, s emellett technológia- fejlesztesl alapot novelte' d* cse, nem a véletlen műve az és licencvásárlással, hogy nyereségüket is szépen emeldők a megmondhatói, hiszen a Tanimpex külkereskedel. mi cég például a maga le* hetőségei szerint kifejezi, milyen sokra tartja munká» jukat: tavaly 1 millió forintot kapott a szövetkezel többletárbevétel . juttatás* ként — hiszen termékei Íj minden piacon versenyképeidei sikerözön. Évek óta Diákok a hajrában minőségben is a legjobbak te. Az idén félmilliót kapott egyenletesen, közé zárkóztak fel. A nyers- a szövetkezet ugyancsak a anyag kikészítése is elnyeri külkereskedeimi vállalat réa legigenyesebb nyugati ve- , , „ vők tetszését is, ami a ter- ven a kikészítő üzem fejmékszerkezet átalakításakor lesztésére. egyik céljuk is volt, hiszen Mi gondunk mások a konyhába se kellett men- .^ " „ K-I- = nie. hiszen fél lépésnyire fe- ba mondták" men,en ^ a küdt a kandallótól. Nyitott sparheltja volt Illésnek, akár az uraknak Amerikában. A valóság az, inkább katlanra hasonlított, mint kandallóra. Kezébe akadt a doboz gyufa is a feje alatt, ha krumplit akart főzni. Tavasszal, mikor hiányzott a ház oldala, még jól járt, mert a füstöt egyből kivitte a huzat. Előtte vagy húsz évig baj volt vele. Ahol füst van, ott meleg is, így aztán nem bajlódott a bátyja házába, ott lenne helye tisztességesen. Nem ment, mert azt nem ő jussolta. Van arra gazda, hét családot hagyott maga ujián testvére — mondogatta —, még akkor is, ha fele Nyugatra ment. a többiek meg szétszéledtek. Illés maradt az övében, mert a juss az juss még most is. Azóta már mindkettőből nagyokat falt az enyészet, úgyannyira, hogy a bátyus háza már összedőlt a kekéménnyeL Eleinte, ha már mencével, ami pedig annak nem bírt a füsttel, kinyitotta a kisablakot. Jó ideje már a plafonon, meg a tetőn is arra mehetett a füst, amerre kedve tartotta. Padlásról nézett be az ég. Ha esett az eső, akkor volt élete bántotta a jobb baj. Illés előbb szárkévéket dékúakat. A tanácstól rakott a nádra, és így kihúzta jó darabig. A füst kibújt, az eső meg lecsorgott. idővel a póttető átázott, megrohadt, akkor került rá széna meg szalma. A plafonra jobb híján venyige. a jele, hogy nincs tető fölötte. A szegénységnek, elhagyatottságnak lassabban száll a híre, mint a pompának, a költekezésnek. Illés sorsa, szánmegkapta. ami járt, de a szociális otthonról hallani sem akart. Szerinte nem kötelező az, és úgy vélekedett, jól vagyok, ahol vagyok, nem állok útjába senkinek. De mostanában már az ezáltal növelhették csak a tőkés exportot. Hogy árban is versenyképesek, az annak köszönhető, hogy minden fikarcnyi nyersanyagot feldolgoznak, hasznosítanak. Szabászaik szaktudása kiérlelődött, a szép kidolgozással velejár a divatirányzatok ismerete is, meg a különleges technológiák alkalmazása is. Például a most első díjat nyert pézsmabunda szolgaltatas. nercbundájával? — kérdezhetik sokan. Ha csak azt felelhetnénk rá, hogy az exporthaszon népgazdasági, tehát közös haszon, akkor is örömmel számolnánk be egy ipari szövetkezet fejlődéséről. De a szövetkezeteknek nem ia csak mellékes feladata a Magyarországon „Csum ízzák" a paprikát a Tisza-parti gimnázium tanulói hogy az eső ne szaladjon be egyedüllét éjszakánként kia szobába. Azt mondta erre kezdte. Épp jókor jött a setechnológiája olyan, hogy ha zánkban még szövetkezet nem készített ilyen műves munkát, de Kovács Sándorné technikus megpróbálta, a siker őt dicséri. A másik siker is a Kovács családban marad, ugyanis Kovács Sándor nutriabunda terve kapta forint"volt a forgalom, a harmadik díjat, míg a kü- yaly egymillióval több, lönleges biharugrai nercből készült bunda — Holly János munkája — második díjat hozott. Amikor elmondjuk, hogy ezek a drága darais egyre nagyobb igény van a valódi szőrmekabátokra, ezt bizonyítja az is, hogy a kátéesz két szegedi üzletében, ahol méretre is lehet bundát, bőrkabátot rendelni, 1975-ben 3 millió 600 ezer taat idén pedig minden jel szerint eléri a 6 milliót. Ezekben a hetekben éppenséggel annyi a megrendelés, hogy Újdonságok a műszaki könyvnapokra * ötvenhárom könyvújdon- az érdeklődőkhöz. A legság várja az október 7-én gazdagabb lista a Műszaki kezdődő műszaki könyvna- Könyvkiadóé: a megjelenő 36 pok olvasóit. A gazdag vá- kötetből 16 alapfokú. 12 kölasztékból hat munka a zépfokú, s nyolc felsőfokú Közgazdasági és Jogi, öt az ismereteket közöL Az újAkadémiai, négy a Statiszti- donságok 24,6 millió forint kai és egy-egy a Mezőgaz- értékben, csaknem félmildasági, illetve a Tankönyv lió példányban jutnak el a kiadó műhelyeiből kerül könyvesüzletekbe. Szovjet exportra kerül a hámozatlan paradicsom Ösz eleji csúcsszezon a Sze- Iából, a Ságvári gimnáziumgedi Konzervgyárban. Álta- ból, az élelmiszeripari szaklános iskolások, gimnazisták középiskolából, a rókusi és a szállják meg ilyenkor a gyá- Gutenberg utcai általános israt, hetente váltják egymást kólákból.' Régi kapcsolat áll a diákok, akiknek segítsége fenn a konzervgyár és az isekkortájt valóban aranyat kólák között: 1962 óta veszér. Idén egyedül a Tisza- nek részt a szezon „hajrájáparti gimnáziumból három- ban" az iskolások. Idén anszáz tanuló fordult meg itt nál is inkább szükség van — két-két hatórás műszak- rájuk, mert a közelmúltban, ban. A nyersáruval éppúgy szeptember elején indult dolgoznak a fiatalok, mint a meS a Szovjetunióba'i a há..„„.. „ „,- mozatlan paradicsom exportgyumolcskonyhán vagy a sű- jg g mégPebben az éyben ritóben — a Kőrössy József 200 vagonnal szállítanak beközgazdasági szakközépisko- lőle. alig győzik: az üzemi szalabok főleg exportra készülnek, gokon is >;méretes" bundát, mindenképpen idekívánkozik, bőrkabátot kés2Ítenek, és bemert gazdaságilag jelentős, segítenek a javítóreszleg hogy hazai alapanyagot sike- munkájaba is. Még így is rult kiválóan feldolgozni, va- sokallják< 6k maguk is> a lutahasznuk tehát nagyobb, váUalási határidőt. mintha külföldi anyagból szabták volna. A hörcsög nemesítése, festése már megoldott a szövetkezetben, az pedig a műszaki szakembereket dicséri, hogy jórészt saját ügyességükkel. Szükségük volt például egy úgynevezett vizesnyíró gépre, amelyet tőkés importból 1,5 millió forintért lehetett volna beszerezni, s ők saját terv és saját kivitelezés alapján 150 ezer forintért megcsinálták. Elismerés — milliéval A kikészítő üzemet, a bőrkonfekció és a szőrmekon- székhelyükön? fekció üzemeket járva felHol lesz úi üzlet? Aztán a szalonjaik! Mikor az elnök arról beszél, hogy Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Makón akarnak üzletet nyitni, kiszalad az ember száján: és Szegeden? Nem kellene egy rendes, egy igazi szép szalon? A kérdés provokál. De csak széttárják kezüket: nem kapnak üzlethelyiséget. Pedig a 6 millió forintos forgalom azt mutatja, meg a hosszú vállalási idő miatt elpártolok száma is: lenne rá igény. Előbb kapnak üzlethelyiséget vidéken, mint Szőke Mária Propagandisták tanácskozása Szegeden Az MSZMP Szeged városi Központi Bizottsága külügyi bizottsága tegnap, kedden osztályának konzultánsa a megtartotta az 1977—78-as nemzetközi helyzetről, időpártoktatási év tanévnyitó szerű külpolitikai kérdésekpropagandista tanácskozását, ről, dr. Tamasi Mihály, as a Kálvin téri pártszékház MSZMP Csongrád megyei nagytermében. A megjelente- bizottságának osztályvezetője ket Szántó Tivadar, a városi a pártpropaganda helyzetépártbizottság osztályvezetője tői, továbbfejlesztésének felköszöntötte. Ezután dr. Nagy adatairól tartott előadást. Gábor, az MSZMP Központi A következő napokban Bizottsága külügyi osztálya- g&jK^1 nak helyettes vezetője és dr. nek meg az előadások, fogBalogh András, az MSZMP ialkozások.