Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

4 Kedd, 1977. október 4. A bialystoki szélmalmok A Bialystoki Vajdaság egyike azoknak a kevés számú lengyel területeknek, amelyeken a hagyományos építkezést még nem szorította kl a rosszul felfogott modernség. A bialystoki falvak, különösen a Vajdaság keleti részén, többségükben még faházakból állnak. Több száz régi építmény áll még fenn ezen a területen, többek között 96 szélmalom és 16 vízimalom is. Az ottani „klasszikus" építkezés maradványai azonban évről évre fogynak és többnyire rossz állapotban vannak. Ezért egyre inkább előtérbe kerül az a probléma, hogy hogyan őrizzék meg a régi lengyel falu kulturális arculatát, hogyan védjék meg a régi népi faépítészet emlékeit. Ez a probléma ma már nemcsak a műemlékvédelmi szerveket érinti, hanem egyre inkább társadalmi jelentőségűvé válik. Egyre több vita folyik arról, hogy ml legyen a pusztulófélben levő építészeti emlékek sorsa, hogyan tartósítsák faanyagukat, hogyan hasznosítsák őket Különösen sok szó esik a szélmalmokról, amelyek a régi falusi ácsmesterek ügyességét bizonyítják és olyan jellegzetes jegyei a régi lengyel tájnak, hogy mindenképpen fenn kell maradniuk. Ebben a vonatkozásban néha példamutató társadalmi kezdeményezések születnek: a drewnowi szélmalmot például az Iskola tanulói állították helyre, egy ki6 múzeumot is berendezve ott. Jelenleg kidolgozás alatt áll a bialystoki szélmalmok konzerválás! munkáinak és hasznosításának programja. A tervek szerint a legérdekesebb szélmalmokat eredeti helyükön hagyják — különösen azokat, amelyek a fontosabb közlekedési útvonalakhoz közel állnak — Ezeknek új funkciót adnak. A többi szélmalmot elmozdítják helyükről és csoportosan helyezik el óket újra, minden vonatkozásban szem előtt tartva a régi hagyományokat. Így sajátos tájmúzeumokat alakítanak kl. Műszaki könyvnapok Október 7-én Vácott, a híradástechnikai anyagok gyárában rendezett ünnepséggel nyitják meg a műszaki könyvnapok vidéki eseménysorozatát. Reprezentatív könyvkiállításon mutatják be a tudományos, ismeretterjesztő könyvek, kiadványok és folyóiratok sokaságát, a műszaki könyvnapra megjelent újdonságokat. Á „Haragvó Ferenc" HÁZASSÁG L kerület Szeged: Lacztk Imire és Tóth Julianna, Boromisza Andor Csaba és Lohr Györgyi Sarolta, Kószó András és Nyári Ilona, HU rákéra György László és Ungl Anikó, Tóth Tibor és Fekete Irma, Miklósi Sándor és Magyar Zsuzsanna, Szabó István és Sugár Anna Gizella. Kiss Gyula éa Faragó Magdolna, Papdi Géza és Tompái Irén Emma, Tóth János Janó és Fehér Zsuzsanna, Barna László Béla és Berki Katalin, Návad László és Illa Margit Mária, Szekeres Ferenc és Sándor Jolán, Kerekes István és Terhes Terézia Mária, Suller István és Molnár Anna, Kakas Béla és Lantos Erzsébet, Szabados Mihály és Nagy Irén, Táborosi Zoltán és Dobó Eva, Szombathelyi Mihály és Csonka Katalin házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Hódi Antal és Rózsa Etelka, Bajzak Jenő és Polyák Anikó Erzsébet, dr. Szegedi Mihály és dr. Kálmán Flóra Eva, Bodóczkl György és Bartók Katalin, Oze Antal és KAtai Amália, Szabó György Zoltán és JóJárt Ilona, Beszprémi Tibor és Gyányl Edit, Vezér György Sándor és Kis Péter Eva, Sziládl István és Pethő Sarolta, Papdl Zoltán Jáinos és Jánoska Klára, Bunda Mihály és Szatmári Ibolya, Németh Károly és Erdei Eva, Sági Zoltán Lajos és Polgár Jolán házasságot kötöttek. ITI. kerület Klskundorozsma: Zsldl György és Adám Rozália. Fodor Szilveszter Antal és Tóth Zsuzsanna, Farkas István és Berta Ilona, Szabó Vilmos és Soós Julianna házasságot kötöttek. SZULETES L kerület Szeged! Börcsök Miklósnak és ördögh Teréziának Bernadett, Czene Ferencnek és Zslla Irma Annának Gabriella, PLntér Mátyásnak és Paplogó Piroska Teréziának Miklós, Masa Józsefnek és Ördög Erzsébetnek Gábor. Kómár Mátyásnak és dr. Nagyfalusi Máriának Márta Magdolna, Görömbölyl Ernőnek és Sánta Irma Gizellának Erik, Fülöp József Szilveszternek és Gajdacsi Matildnak Eszter, Széli Tibornak és Morár Edit Annának Renáta, Varga Miklós Józsefnek és Márki Családi események Ibolyának Eva, vígh Istvánnak és Tóth-Kása Erzsébetnek Erika, Czepi Lajosnak és Tóth Kaita1 Innak Katalin, Kiss Mihálynak és Kovács Ilonának Mihály István, Szóráth Lászlónak és Menyik Erzsébetnek Erzsébet, Takács László Györgynek és Kanász Erzsébetnek Attila, Kardos Jánosnak és Fodor Ilonának Tibor, Major Józsefnek és Szabó Rozáliának József, Hevesi Károlynak és Németh Évának Brigitta Ágnes, Antali Sándornak és Patkó Máriának Anita, Tóth Tibornak és Kuzma Ágnesnek Ágnes Rita, Szórádl Györgynek es Tilli Gizellának György Vazul, Bencze Imrének és Martonosl Katalinnak Tünde Katalin. Szálai Vilmosnak és Framk Mártának Zoltán, Miskolczi Zoltánnak és Gyuris Klárának Orsolya Éva, Pál Lászlónak és Kepka Annának László, Belányl Gyulának és Vándor Anna Máriának Gyula, Birkás Istvánnak és vigh Máriának Dániel, Adám Józsefnek és Benkő Magdolnának Szilvia, Szélpál Antal Andrásnak és Gajdacsi Ilonának Gábor, Polyák Pál Andrásnál: és Vetró Anna Máriának Miklós, Pataki Józsefnek és Papp Viktóriának Károly József, dr. Papp Lehel Györgynek ós Máté Erzsébetnek Lehel György, Skultéti Andrásnak ós Larch Évának Szilvia, Kovács József Istvánnak és Szászfalvi Ágnesnek Péter György. Winkert Pál Istvánnak ós Ábrahám Katalinnak Alexandra, Kiss Tibornak és Bohács Lídiának Orsolya, Vecsernyés Jánosnak és Bakró Ágnesnek Zoltán László nevú gyermekük született. III. kerület Szeged: Széli Józsefnek és Peremezi Rozáliának Sándor, Tothpözsl Imrének és Vörös Franciska Erzsébetnek Zsolt. Szekeres Lajos Mihálynak és B«cskei Gyöngyinek Gábor Lajos, Jakab Józsefnek és Jankó Ibolya Máriának Mátyás, Tóth Ferencnek és Apró Klárának Gabriella Diána, Csonka Gábornak és Rabi Klára Gyöngyinek Zsolt. Nagy Mihály Istvánnak és Bódi Etelkának Nóra, Baita Árpádnak és Bálint Jolánnak Gyula Ferenc, Mészáros Józsefnek és Mlksi Klára Máriának Attila, Berta Istvánnak és Gárgyán Jolánnak László Attila, Marinka Istvánnak és Faragó Máriának István, Földes! Györgynek és Hontl Ildikó Margitnak Tamás, Szabó Tibor Árpádnak és Varga Erzsébetnek Barbara Eva, Szögi Lajosnak és Batancs Eszternek Erika, Förgeteg Józsefnek és Szűcs Rozáliának Gyöngyi, Tanács Vince Károlynak és Sári Magdolnának Magdolna, Magyart Bélának ós Szűcs Ilona Erzsébetnek Attila, Kóczi István Józsefnek és Czabán Erzsébet Évának István Zsolt, Márta Antal Józsefnek és Kurucz Máriának Gábor, Szűcs Lászlónak ás Szarka Ibolyának László Dánlel, Menyhárt Lajos Mihálynak és dr. Móró Ágnesnek Csaba József, Kovács Zoltánnak és Palásti Márta Máriának Zoltán, Kónya Ferencnek és Kuirucz Máriának Ferenc, Tóth Endrének és Faragó Ágnesnek István Péter, Szabó Mihálynak és Németh Juliannának Péter nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Szikszói János. Nyári Mihály, Mező Mihály, Erdősi Géza, Bársony Etelka, Vtncze Bálintmé Bénák Anna, Biliczkt Etelka, Földi Lajos, Kocsis Tamásné Nagy Anna, Dovalovszld Jánosné Chovonyecz Mária, Kiss Imréné Stuk Etelka, Far kae-Csti mangó Tamás, Molnár János Antal, Kozma János Imire, Varga Imre, Farkas Józsefivé Lajos Viktória, Szűcs István meghalt. IL kerület Szeged: Lupcsó Klára, Varga Imréné Zsemlye Piros, Morauszky András, Kiss Sándor, p rónai Nándorné Osztroviczky Mária meghalt. III. kerület Szeged: Szűcs Pál, Jármai Béla, Fogas Mihály, Katona Imre, Tamás Jánosné Mágorl Julianna, Temesvári Hona, Nagy Pálné Csótl Mária, Nyári Márton, Szép Lajosné Hajas Etelka, BámklHorváth Györgyné Kunos Julianna, Fehér Péter Pál meghalt. I Louis Aragon, a Lenin- Költői, írói, emberi fejlődébékedíjas francia költő és sében a munkásosztállyal, a regényíró, nyolcvan éve, kommunista párttal való ta1897. október 3-án született lálkozása nyit új fejezetet. Párizsban. Több mint öt év- 1927-ben tagja lett a Francia tizede már, hogy Aragon, a Kommunista Pártnak, többhajdani katonaorvos nevét ször járt a Szovjetunióban, először tanulta meg a pári- Első útjáról Hurrá, Vral, c. zsi irodalmi közvélemény, poémájában számolt be. BaEleinte a dadaista irány rútságot kötött Majakovszkijegyik vezére, később a szűr- jal. Újságcikkeket írt, lapot realizmus lelkes hitvallója, szerkesztett, küzdött a íasiz_____^^^^^^^^^^^^„ mus, a fenyegető háború ellen. A második világháborúban feleségével, az annyi költeményben megénekelt Elsa Trióiét írónővel együtt az ellenállásban dolgozott, egyik alapítója az Országos Iróbizottság nevű antifasiszta szervezetnek. Francois La Colere versei — ezen a néven élt és írt az Illegalitásban — magyarul: a Haragvó Ferenc írásai a nép elkeserei dését, haragját szólaltatták meg és szították. Újságírói, békemozgalmi tevékenységéből tudjuk, hogy Aragon ma is írói felelősséggel áll őrhelyén. A munkásmozgalommal való találkozás a költő mellett megszólaltatta a prózaírót is. 1926ban megjelent ugyan egy nagyobb prózai műve, A párizsi paraszt, a szeretett város szürrealista-impresszionista felfedezése, de Aragon prózája igazában csak 1930 után kezdett áradni. Az egykori szürrealista, „a valóság felett álló" költő Való világ címmel regényciklust ír, amelyben az első világháború előtti francia társadalmi osztályok és az útkereső értelmiség társadalmi, szellemi mozgalmának hű rajzát adja az új háború veszélyére figyelmeztetve: A bázeli harangok, Üri negyed, Az omnibusz utasai. A Való világ további kötetei a két világháború közötti társadalmat és a második világháború korát ábrázolják: Aurclien, Sziget a Szajnán és A kommunisták. A német megszállás elleni küzdelem ébreszti fel Aragonban a költőt: viszszatér a francia költészet nagy nemzeti hagyományaihoz, hagyományos és szabad formájú verssorokban fejezi ki az ember legbensőbb és legmélyebb érzelmeit, s utalásaival az egész francia kultúrát mozgósítja a barbár hódító ellen (Szlvszakadáslg, Elza szeme. Panoptikum). A felszabadulást követő években még folytatja a való világ realista regény építkezését és a „nemzeti költészetet". A Befejezetlen regény Aragon vallomása saját magáról és a korról. Nem önéletrajz a szó megszokott értelmében, szinte csak az kap benne helyet, ami nemzedékének közös élménye volt. Nagy regénye az egyéni felelősség és a történelem dialektikáját ábrázoló Nagyhét. Bármennyire is a múltról és távoli országokról ír Aragon. mindig a jelen, sőt a jövő égető kérdéseire keres választ, s ha saját magáról vall is, az egyén problémáitól mindig eljut a közösséghez. Gazdag élet, gazdag életmű. Vezérlő csillaga a francia nép szolgálata, a munkásosztály és a párt célkitűzéseinek elősegítése. Aragon pártos kommunista író: „Nem írhattam volna meg a Nagyhet-et — mondja —, ha nem lettem volna . kommunista." A harmincas évektől kezdve a szocialista realizmust vallja alkotói módszerének. „,.. A bázeli harangok-tói, amelyet 1933—34ban írtam, az 1955-től 1958-ig írott Nagyhét-lg, a Kommunistá-kon keresztül minden regényem ugyanazzal a módszerrel készült, amelyet az egyszerűség kedvéért szocialista realizmusnak nevezek, vagyis a ml korunk realizmusának, amely tekintetbe veszi a jövő vagy a jelen távlatát, azaz országoktól függően, ' a szocializmus távlatát." Aragon a francia nyelv nagy mestere. A beszélt nyelven ír, amely erős, színes, festői. írásaira egyaránt jellemző leleményesen gazdag, metaforikus nyelvezete, mely a burjánzó barokk, a folyandáros szecesszió és a sokhatású szürrealizmus nyomait őrzi. A költó a pártjához c. versében írja: „A pártom adta vissza a két szemem s a múltat.. Dr. Fűr István Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 3. Első debreceni időtöltéséhez képest sokkal céltudatosabban szervezte meg életét, miután ismét elfoglalta helyét a joghallgatók körében. Erős közéleti hajlamai a politikára terelték fiRyelmét, más igazán nem is érdekelte, mint az Irodalom és a közügyek. Hallgatóként főmunkatársi címmel ruházták fel a Debreceni Főiskolai Lapoknál, s már szeptember végétől hivatásos újságíró lett a Debreceni Ellenőr című napilapnál. Igaz, csak volontőrnek alkalmazták. Mégis döntő lépés volt az egyre gyorsuló, majd pedig a halhatatlanságba torkolló pályáján. 1898. december 19-én végleg megvált a jogakadémiától, és a kormánypárti Debreczeni Hfrlap belső munkatársa lett. Erről a lépéséről később így emlékezett meg: mikor mint debreceni jogász beálltam egy újság redakciójába, szegény mártír édesanyámon kívül mindenki elmondta az elvégeztetett-et. A hírlapíráshoz régtől ápolt s titkos írói, költői ambíciók juttattak el." Fajsúlyos egyéniségének megfelelően, eltökélten küzftött jogos elismerésééit. Nem ízlett neki az alkalmazkodó kormánypártiság, ezért 1899 tavaszán a függetlenségi Debreczen-hez szerződött. Néhány koronával a fizetése is javult, de jövedelme ekkor sem lett több havi húsz-huszonöt koronánál. De éltette benne a reményt első kötetének kö•ell megjelenése. A Versek kiadását ugyanis elvállalta hitelben a Hoffmann és Kronovitz nyomda. A fiatal zsurnaliszta energiabőségéből arra ls futotta, ogy egyre inkább radikális munkássága mellett sűrű mainéletet éljen. Továbbra sem vetette meg a borozgatóelyeket, emellett nagy buzgalommal forgott művészeti, főépp színházi körökben. Szeretett hódolni a színésznőknek, suttogva éppúgy, mint írásaival a nyilvánosság előtt Júniusban megjelent a Versek, Ady Endre első kötete. Elmaradt a várt siker. Szinte tudomást sem vett könyvéről a város. így hát kapóra jött amikor az Arany Bika éttermében nagyváradi kollégákkal találkozván, azok felajánlották neki, hogy a Sebes-Körös partján virágzó városba, a bihari megyeszékhelyre segítik. Gyorsan létre is jött az egyezség. 1899 karácsonyára úgy utazott haza, hogy fölmondta debreceni állásút, s január 2-án Érdmindszentről egyenesen Nagyváradra sietett. * önbecsüléssel téli úrként kezdte és így !s folytatta pályafutását Nagyváradon. Szó sem lehetett többé a debreceni éhbéres rabszolgamunkáról. Mindjárt az elején a kivételes képességű pályatársat tisztelték benne kollégái. Nagyvárad a kor színvonalán álló szellemi központ volt, stílusát, igényeit az európai mérce jellemezte, liberális körei hangsúlyozottan szemben álltak a feudális, provinciális, konzer\atív attitűddel. Bárki megjósolhatta, rövid ideig lesz képes elviselni a kordát a szellemi önállóság meggyőződéses híve, a személyes szabadság agitátora, a politikai és társadalmi liberalizmus szószólója: Ady Endre. Helyzetét a lapnál egyelőre tűrhetővé tette, hogy olyan kiváló barátokat és kollégákat rendelt melléje a sors, mint Nagy Endre, Bíró Lajos. Debreceni párbajának kellemetlen utóhatásaként ötnapi államfogházra ítélték. Kérésére halasztással. Szegeden tölthette le a büntetését. De hamarosan perbe fogták politikai okból is. A kormánypárti lapban nem bírálhatta túl keményen a visszás társadalmi tüneteket, megtette hát a Nagyváradi Friss Újságban, amelynek külső munkatársként dolgozott, sőt helyettesítőként szerkesztette is. „Egy kis séta" címmel itt jelentette meg a maga kiélezett stílusában a nagyváradi kanonokok villái és a szomszédságukban levő nyomornegyedek szembetűnő kontrasztjáról szóló cikkét. Zajos zenebona támadt Ady Endre körül, hevesen cikkeztek ellene és mellette, és a sajtópolémiával egyidejű törvényszéki tárgyalások is nagy érdeklődés mellett zajlottak. Bár a nyilvános szócsatából a liberálisok kerültek ki győztesen, Adyt háromnapi államfogházra ítélte a nagyváradi törvényszék, sajtó útján elkövetett rágalmazásért A szerző presztízsének azonban hasonlíthatatlanul többet használt semmint ártott az ítélet. Bízvást kijelenthetjük, hogy az az Ady Endre, akinek életművét halhatatlannak ítéli az utókor. Nagyváradon született meg. Végső kibontakozásában elhatározó jelentőségű volt a Nagyváradi Napló létrejötte. Cikkei alapján a többi nagyvárosban és Budapesten is figyelemmel kísérték munkásságát. Mai szóhasználat szerint, sztárként élte napjait Ady Nagyváradon. Szerette a sikert, a dicsőséget, el is követett mindent, hogy része legyen benne. Fontosabb életrajzi tényezői közé tartozik, hogy Nagyváradon írta és készítette elő kiadásra második kötetét, a Még egyszer verseit. Akkor nyílott meg Nagyváradon a vadonatúj Szigligeti Színház és magától értetődő, hogy a bemutatandó első helyi szerzők közöl Ady sem hiányozhatott. Bíró Lajos és Dénes Sándor társaságában került színlapra, 1902 szeptemberében „Műhelyben" című egyfelvonásosával. A várt siker elmaradt Kiderült Ady Endre nagyszerű újságíró, páratlan költőtehetség, de a színpadi komponálás nem az ő kenyere. * Á tevékeny évszakokban oly mozgalmas, lendületes Nagyvárad néhány nyári hétre mindig unalmas fészekké változott. A vakációs pangás idején különösen érezte, hogy tágabb mozgástérre lenne szüksége. Ezt a hangulatát fejezi ki alábbi vallomása: „...bár Budapestet sok affektálással lenéztem, a vidék sértett nyomott s a legfantasztikusabb terveim voltak:"London, vagy talán Szentpétervár, Moszkva, de nem, mégis Páris". Ebbéli latolgatása közben, épp a nyaralási szezon idején érkezett meg Párizsból édesanyja látogatására a Nagyváradról elszármazott híres asszony. Diósi Ödönné, de akit inkább Brüll Adélként emlegettek. Brüll Adél Párizsban is rendszeres olvasója volt a Nagyváradi Naplónak, Ady munkásságát minden részletében figyelemmel kísérte. Hazajötlének bevallott oka mellett célja volt megismerkedni a nagyhatású költő-újságíróval. A kölcsönös rokonszenv gyors fejleményekben folytatódott Ady nem habozott. Nőügyekben különben sem szokott bizonytalankodni. Brüll Adél tökéletesen illett vagyaihoz. Igaz, hét évvel idősebb, de 34 éve ellenére is friss szépség, előkelő lelenség, a választékos ízlés hibátlan pompájában. Külsőre a legkényesebb párizsi divat megtestesítője, műveltségében, szellemi csiszoltságában, érdeklődési kőnkben a megálmodott asszonyideál Ady számára. Kissé bizarr, de semmi esetre sem visszatetszést keltő múlt állt Adél mögött. Szép hozománnyal ment férjhez a szép Adél a szintén nagyváradi, szintén kereskedő Diósi Ödönhöz. Egy ideig Szófiában éltek, magas körökkel tartottak baráti és üzleti kapcsolatokat, de máig sem tisztázott ok miatt egyik percről a másikra el kellett hagyniok a bolgár fővárost Párizsban telepedtek le, Diósi Ödön tehetséges, noha mérsékelten sikeres vállalkozásokkal állt talpra. Nagy vagyonra sohasem tettek szert, de jövedelmükből módos, csaknem nagypolgári háztartást vezethettek, Adél az érdeklődéséhez méltó hozzáértéssel vonzódott a muzsikához, a festészethez, az irodalomhoz. Különösen a modern francia lírát tartotta sokra, és bizonyos volt abban, hogy a Nagyváradi Napló hasábjairól megismert Ady Endréből a legjelentősebb magyar poéta válhat, ha sikerül átmenteni a világ akkori szellemi központjába a nagyváradi elszigeteltségből. Soha. egyétlen alkalommal sem csalták meg Ady Endrét az ösztönei. Most is határozottan érzett rá esélyeire. Tudta, hallgatnia kell Diósiné Brüll Adélra. A legktsebb tétovaság nélkül fogadta hát el a Párizsba Invitáló ajánlatot. Ettől kezdve minden lépése szakadatlan, lázas készülődés volt Lédához. S itt jó előre el kell oszlatni mindenféle hamis mendemondát arról, hogy Ady Endrét anyagi függőség kötötte Párizsban Diósi ödönékhez. Készülődése legnagyobbrészt épp a kinti megélhetési feltételek biztosításából állt Anyagi önállóságára mindig kínosan vigyázott. (Folytatjuk.)