Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
II. Vasárnap, 1977. október 30. ******** ******** ********** bünjén, a moszkvaiakkal együtt köszöntve barátját, a Világmindenség első állampolgárát, lelkesen köszöntve az emberiség történetének új korszakát. Mielőtt maga is elindult volna az űrbe, P. Popovics és V. Satalov dublőre volt. — El kell ismernem, — jegyzi meg Sonyin, — hogy az egyik legnehezebb feladat a dublőré. Ugyanazt az előkészítést kapja, mint az első számú személyzet, lelkéből és szívéből ugyanannyit helyez ebbe az előkészületbe, de amikor eljön a start ideje, az űrhajóban mégis az elsőként mégjelölt személyzet foglalja el a helyét, míg a dublőrök a Földön maradnak. Visszatérnek a kiképző központba, és számukra minden élőiről kezdődik: a tantermi foglalkozások, rajzok, sémák, tervezői irodák, üzemi műhelyek. edzések, vizsgálatok és próbatételek, repülőgépek kormánykerekei. ejtőernyős ugrások. Végül ls eliött a repülés órája. A ..Szojuz—6" űrhajó parancsnokaként repült Valerij Kufcaszov fedélzeti mérnökkel együtt 1969, október 11-én történt. — Arra gondolok, hogy Andrejka fiacskám ma a tv előtt fog ücsörögni, nem készíti el a leckéjét és holnap bezúgatják! — ezek voltak a fölszállás előtti utolsó szavai. És mit mondott a Földre való visszatérés után először? — Miután meggyőződtünk, hogy a hajó szilárdan áll. oldozgatni kezdtük szíjainkat. Megszorítottam Valerij kezét és ezt mondtam: „Megragadom az alkalmat és elsőként gratulálok tiszta szívből a repülés sikeres befejezéséhez!" Gyakran kérdeznek bennünket, űrhajósokat, hogyan alakult életünk a repülés útján, ml újság azóta. Mindenekelőtt elmondhatom, hogy lányom született. Ólja. Ebben az évben megy első osztályba. Andrej fiam befejezte a kilencedik osztályt és keményen elhatározta, hogy pilóta lesz a hadseregnél. En támogatom ls ebben a szándékában, noha az anyja ... Hiszen tudja, hogy nézik ezt a mamák általában ... Sokat és feszített temoóban dolgoztam a „Szojuz—Apolló" programban. a közös szovjet—amerikai űrrepülés előkészítésén. Függetlenül attól, hogy kitüntetéssel végeztem a Zsukovszkij légi hadmérnöki akadémiát, ú«y érzem, ismereteim hiányosak: a tudomány gyorsan halad előre, nem tud lépést tartani vele az, ember. Naponta ütközöm össze a problémák egész sorával, melyekre megoldást kell keresni. Ahhoz, hogy lovon maradjak, bizony sokat kell tanulnom, dolgoznom, bővíteni ismereteim. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnem kell a mai egyetemistákat: Ne fecséreljék el az időt. igyekezzetek minél több ismeretre szert tenni. Nagv szükség lesz rá. Beszélgetésünk végén Georgij Sztyeoanovics elővett egv papírlapot és néhánv szót fölírt válaszként földijei számtalan levelére. Kint esett az eső. dolgozószobája ablakában pedig otthonosan virágzott a kála. íróasztala sarkán egy kis vázában ibolya szerénykedett más világokba utat mutató bonyolult sémák társaságában. A. MANYKOVA Folytatás az I. oldalról.) tik. hogy terven fölül 300 ezer tonna árut továbbítanak, míg a vasutasok vállalása 600 ezer tonna. Kiemelkedő munkasikereket arattak ebben az évben az odeszszal táj mezőgazdaságának dolgozói. a Nagy Október 60. évfordulójának méltó megünnepléséért indított össz-szövetségi munkaverseny résztvevőiként. A földművelési kultúra emelésével gabonatermelőink gazdag termést arattak le. A gabonatárolókba egymillió 439 ezer tonna odesszai kenyérgabona került. Ezt a sikert magasra értékelte L. I. Brezsnyev elvtárs, aki szívélyesen köszöntötte gabonatermelőinket, a terület valamennyi dolgozóját a Jubileumi év gabonaföldjein aratott munkasiker alkalmából. Büszkék és boldogok vagyunk, hogy a ragyogó évfordulót a szocialista államok népeinek szoros baráti egységet képező testvéri családjában köszönthetjük. Mind nagyobb lendületet ér el a szocialista országok kollektíváinak termelési versenye, melyek a Csepeli Vas- és Fémművek dolgozóinak kezdeményezésére a Nagy Október 60. évfordulóját új munkaslkerekkel ünneplik. A szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusán L. I. Brezsnyev elvtárs őszinte köszönetet mondott a testvéri szocialista országok dolgozóinak, akik szocialista munkaversenyt kezdtek e nagyszerű jubileum tiszteletére és magas vállalásokat tettek. A „Vörös Csepel" kezdeménye-; zése forró visszhangra talált Október országának munkás kollektíváiban. E nevezetes jubileum tiszteletére tett vállalásalkat a szocialista Internacionalizmus szelleme hatja át A Szovjetuniónak a szocialista államokkal való gazdasági együttműködése a szocialista Integráció országainak gazdasági erejét növelni hivatott egyben segít a konkrét népgazdasági feladatok megoldásában a szocialista gazdasági közösség komplex programja szellemében. Fényes és meggyőző bizonyítéka az Internacionalista egységnek az SZKP és MSZMP, a szovjet és magyar nép közötti testvérbaráti kapcsolat Mint a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára. Kádár János elvtárs a tévében ez év augusztus 26-án tartott beszédében megemlítette, a magyarok sorsa sok tekintetben szorosan összefügg az októberi forradalom, a Szovjetunió és a szovjet nép sorsával. Pártjaink, államaink, népeink barátsága erős, gyümölcsöző, együttműködésünk, népeink kapcsolatai fejlődnek, mélyülnek és erősbödnek. Magyar barátaink sikereit figyelemmel kísérjük, azok őszinte örömmel töltenek el bennünket Lapjaink, tévénk, rádiónk rendszeresen beszámol Szeged testvérvárosunk életéről. Megyéink kapcsolatai annyira sokoldalúak, hogy a kapcsolatok rövid felsorolása is nagyos sok helyet foglal el. A rokon vállalatok, szövetkezetek. állami gazdaságok, tanintézmények, sportszervezetek, tudományos intézetek közötti alkotói vetélkedés nagyszerű eredményeket Jelent mindkét ország számára. Szívesen osztjuk meg tapasztalatainkat a magvar kommunistákkal. Széles körű propaganda munkához és a szocialista életmódnak a munka, a társadalmi tevékenység és az élet sz-ámos területen történő elterjedéséhez ad gazdag lehetőséget testvérvárosi együttműködésünk. Az Odesszai terület és Csongrád megye kapcsolatai részét képezik a sok próbát kiállt szovjet—magyar barátságnak, és mi arra törekszünk, hogy ez a barátság szüntelenül erősödjék a további sokoldalú együttműködés és országaink, népeink közötti közeledés érdekében. Mindaz, amit a hősles küzdelemben eltöltött 60 év alatt létrehoztunk, amit ellenségeinktől és rosszakaróinktól megvédelmeztünk, hozzátartozik a szovjet életmód fogalmához. Ez az életforma drága számunkra és joggal vagyunk büszkék rá. Példájává válik számos olyan népnek, amely harcba szállt vagy száll fölszabadulásáért, függetlenségéért A szovjet életmód, az államunkat benépesítő nemzetek töretlen barátsága, minden, osztály és szociális csoport egysége és testvérisége. a kollektivizmus az egymás Iránti magasfokú felelősség érzete, az Igazi szovjet demokrácia. az egész nép aktív résztvétele a legfontosabb állami feladatok megoldásában, a szovjet ember magasfokú humanizmusa és békeszeretete, a Föld más népei méltóságának és jogainak mélyen fakadó tisztelete a hatvan év gondolati és érzelmi tartalma. Magabiztosan tekintünk a jövőbe. Világos távlatok, új magaslatok állnak előttünk. El fogjuk érni őket! Ennek biztosítéka a szovjet emberek alkotói géniusza, forradalmi lelkesedése, a lenini párt zászlaja alatti töretlen egysége. Földiák: G. Sz. Sonyin űrhajós Odesszai kohászok munka közben .. _ Az űrhajózás legfrissebb híreit vitatják egy odesszai gyároan tői körülvett peronon állok. A fasorban, pontosabban erdei csapáson vezető keskeny aszfaltozott út hamarosan térbe torkollik. Balról egy fájdalmasan ismerős és mindannyiunk számára kedves ember, az űrbe utat nyitó Jurij Gagarin monumentális szobra áll. Azt a benyomást kelti, mintha éppen csak kilépett volna a házból. Mint mesélik, minden reggel így jelent meg itt, futott az erdőbe, hogy tornásszon, így játszott lányaival ezen a kis téren. Bal kezében, melyet hátra tart, kőbe dermedt virág. Az emlékmű talapzatánál vörös tulipánok és zsenge nárciszok nyílnak. Az űrhajósképző központ Ga-. garin nevét viseli. Barátai, munkatársai dolgoznak itt Az egyik ajtón felirat csillan: „G. Sz. Sonyin". Georgij Sztyepanovics könnyedén pattan föl helyéről, és köszönve jön elém. Katonás testtartása, koncentráltsága kellemes lelki finomsággal, líraisággal párosul. — Hogy miket írnak nekem? — kérdez vissza, az új témát kóstolgatva. Fiúk, lányok jelentik be, hogy bármelyik pillanatban készek belépni az űrhajós iskolába, továbbhaladni a megkezdett úton. Leveleik romantikáról, hazaszeretetről tanúskodnak... Hívnak, hogy számoljak beöszazejöveteleiken önmagamról, munkámról. Rengeteg Ilyen levél érkezik. Szívesen eleget teszünk meghívásaiknak és nagyon sajnáljuk, hogy nem minden esetben tudunk elmenni. Komoly, feszített tempójú munkát végzünk. írnak, telefonálnak a földijeim Is. Nemrég kaptam egy meghívást, hogy menjek Balta községbe a sakk- és dámajáték klub megnyitására. Szerettem volna hazamenni, de nem sikerült. Most újabb levélsorozat áramlik címemre a „Legelsők" című könyvem megjelenése utárv Sonyin könyve érdekés. Szinte egy ültő helyben olvastam el. Meleghangú, közvetlen, ugyanakkor mégis szigorúan dokumentális értékű elbeszélés ez a mű a gagarini Időszak űrhajósairól, Sonyin munkatársairól, barátairól, akikkel együtt készült az első űrrepülésre: Gagarinról, Tyitovról, Komarovról, Leonovról, Bikovszkijról, Nyikolajevról és másokról, közöttük Sz. P. Koroljovról, az űrhajók főkonstruktőréről. Emlékszem Georgij Sztyepanovics dedikálására abban a könyvben, amit édesanyja, Szofja Vlagyimlrovna kezében láttam Baltában. „Kedves édesanyám! Ez az elbeszélés arról a nehéz, de ragyogó útról szól, melyet fiad és barátai végig jártak. Georgij". • Az egyik repülésirányító központban tartózkodott. amikor Föld körüli pályára ért a világtörténelemben először Jurlj Gagarin űrhajója. Ott állt a Mauzóleum tri•jLjoha egyre távolabb és távo. /V labb jutitnk az első ürstartoktól, a világmindenség, ezen belül a ml pályánk iránti érdeklődés nem csökken. Fényesen tanúsítja ezt az a számtalan levél, amely Csillagvárosba naponta érkezik... (G. Sonyin „Legelsők" című könyvéből, Molodaja gvardia" Kiadó, 1976). Mit ls írnak dicső földinknek, Georgij Sztyepanovics Sonyin űrhajós pilótának, a Szovjetunió Hősének? Azokban a napokban, amikor nagy ritkán Odesszába vagy Balta községbe érkezik, ahol édesanyja lakik, szinte lehetetlen vele találkozni. Földijeinek tömegétől kisérve állandóan úton van: hol egy üzembe, hol egy tanintézménybe, ahol ezernyi dolgozó, diák várja, hiszen mindenki nagyon szeretné látni és hallani a „Szojuz—6" űrhajó legénységének parancsnokát, amelyik öt napon át barázdálta az űr óceánjait. A repülésirányító központot próbáljuk hívni. Szerencsére Georgij Sztyepanovicsot ott találjuk. Igen, és kész találkozni a tudósítóval, a Csillagvárosba hív, megjelöli az időpontot. ... Ciolkovszkaja megálló. A helyiérdekű elektromos vonat csak egy percig áll, én pedig kétoldalról sűrű, Moszkva környéki erdő) 1