Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

Csütörtök, 1977. október 27. A KGST adja a világ ipari termelésének egyharmadát A legfrissebb adatok szerint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában egyesült szocialista országok a legdinamikusabban fejlődő gazdasági közösséget alkotják. A zalékos növekedést ért el. Az Ipar a KGST-tagállamalban négyszer olyan gyorsun fejlődött, mint a nyugati tőkés országokban. A munkatermelékenység a KGST orKGST tagállamai — nme- szágokban 30 százalékkal nölyekben a Föld lakosságának vekedett, a lakosság reáljö9,3 százaléka él — állítják vedelmel pedig átlagban 29 eh5 a világ Ipari termelésé- százalékkal emelkedtek, nek 33 százalékát s az „össz- A népgazdasági tervek nemzeti jövedelem" 25 szá- koordinációjában új jelenzalékót termelik. séggé vált n tüzelő- és nyersAz elmúlt ötéves tervido- anyagok közös kitermelése. Szakbán — 1971 és 1976 kö- Az 1976—RO-as időszakban is zött — a szocialista országok több közös beruházást iránemzetl Jövedelme egészében . _ véve 36 százalékkal növeke- nyoztaK el° ~ közülük 11 a dett. Ugyanez a Közös Piac Szovjetunióban épül. (BUtagállamaiban csak 12 szá- DAPRESS — APN) Műszerek Magyarországról A magyar vállalatok elekt- zetéken is magyar teleromós mérőműszerek és mechanikai rendszereket szeautomatikák szállításával se- relnek fel. gítlk a szocialista országok A magyar szakemberek Jeföldgáz- és kőolajprogram- lenleg a KGST-országok egy Ját Találkozhatunk ezekkel séges gázrendszeréhez és a a műszerekkel a Barátság—1 Jugoszláv—magyar—csehés Barátság—2 olaj-, vala- szlovák Adria olajvezetékmlnt a Testvériség gázveze- hez szükséges automatika kltéken. Az orenburgl gázve- alakításén dolgoznak. Közösen — a betegségek ellen A Német Demokratikus Köztársaság és a szocialista országok egészségügyi intézményei között szoros együttműködés alakult ki. Az NDK kutatói 190 kutatóintézettel tartanak állahdó kapcsolatot, s ma már nem csupán az Információkat cserélik ki, hanem pontosan körvonalazott. részfeladatokat oldanak meg egy-egy nagy közös kutatási programban. Szovjet szakemberekkel — mintegy 85 Intézmény kutatóival — közösen dolgoznak a szív- és érbetegségek Új gyógymódjainak bevezetésén, a rákkutatásban és a fertőző betegségek elleni védeke-* zésben. A komplex kutatási témák közé tartozik a környezeti tényezők hatása agyes vérkeringési funkciókra. Ezen a területen az NDK és a Szovjetunió szakemberei számos elméleti és gyakorlati eredményt értek el. Az NDK egészségügyi-tudományos szervezetei szoros kapcsolatot építettek kl az ENSZ Egészségügyi Szervezetével. a WHO-val is. (BUDAPRESS — PANORAMA) fl karambol e Múzeumalapító: a tanács Méltó otthont kap Gyulán a Kohán-hagyaték B. Supka Magdolna művészettörténész: ITT A HELYE „Az 1966. év őszén, az életének értelmét összegző, már súlyos betegen végrendelkező Kohén György telÍ

es művészi hagyatékát Jyulá városénak adományozta: 691 festményt és 1215 grafikát. Az volt a céllá, hogy alkotásának summája és lényege együtt maradjon. s valaha a maga teljességében a művek együtteséből szólaljon meg, ebból a talajból, amely a työkereit táplálta. Tudta, hogy ez a *vldékre-< plánínlás már nem vonhatja kl ea életművét festészetünk vérkeringéséből, s nem (lyomhatja rá a provinclatltás bélyegét, amelyen nagy jelentőségével, egyetemes magyar és európai lélegzetvételével messze túlnőtt." Dér Lajos, Gyula tanácselnökhelyettese: ÖRVENDETES TEHER „Ügy tudom: a húszas évek tájén a helyi rajztanárok, a képzőművészeti önképzőkör tagjai szorgalmazták, hogy a város nyaranta adjon otthont egy művésztelepnek, A varos és a megye több vezetője művészetpártoló volt, ezért szerencsésen alakult a kezdeményezés sorsa. A művészek pedig minden esztendőben egyegy képet hagytak emlékül Gyulának, s ezzel megvetették a mai képtár alapját. A város a felszabadulás után is művészetpártoló maradt. Ennek a tanúsága, hogy Gyula nagy 6Z.ülötte, Kohán György a városra testálta a hagyatékát. Nem tagadom: terhet, persze örvendetes terhet rótt Gyulára a rengete3 kép és rajz. Csupán pénzben számolva, e gyűjtemény akkori értéke is 12 millió forintra tehető.1 Gondot okozott a raktározás. az alkotások szűk. alkalmatlan helyiségbe szorultak. Bántótt minket a lelkiismeret azért ls. hogy állandó tárlaton nem tud|uk bemutatni a művész képelt. Aztán nekivágtunk a művelődési központ építésének. s akkor ügy gondoltuk hogy abban megérdemelt helyet kap majd a Kohán-hagyaték. A beruházási költség azonban túlnőtte a vágyainkat... Két éve avattuk fel a művelődési házat. Már akkor elhatároztuk, hogy felújítjuk a régi művelődési otthont, abból lesz a Kohán György Emlékmúzeum. Sikerült egy négy-ötmillió forintos átalakítási tervet készíteni, s annak a megvalósítását salát kivitelezőnkre, a városgazdálkodási vállalatra bíztuk. Reméljük, hogy a jövő esztendőben megnyithatjuk a Kohán-emlékklállítást." Dr. Bcncslk János, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója: MINtTARLAT A TÉESZBEN ..Néprajzos vagyok, de idővel szinte Kohán-szakértő Tettem, annyira hozzám nőttek a festőművész alkotásai. S ámbár mostoha körülmények között tároltuk őket, minden évben rendeztünk belőlük kiállítást; aki tárlatot akart rendezni. a rendelkezésére bocsátottuk. Most éppen a helyi Munkácsy Mihály Termelőszövetkezet rendez mlnltárlatot. Az anyag egy részét a Nemzeti Galéria is bemutatta. Koszta Rozália festőművész gondozza a hagyatékot. ő állítja össze a Katalógust, vezeti a restaurátori munkát. Az elképzelések szerint 20—25 nagyobb festmény és száz kisebb méretű mű kaphat majd helyet a felújított épületben. Ez a hagyaték közügye Gvulának. Bizonyosság rá, hogy Tóth Hona kozmetikus nemrégiben szólt nekem: gyönyörű Kohánképét a városra hagyja, hadd legyen teljesebb a gyűjtemény." Koszta Rozália festőművész: AZ EGÉSZ ORSZÁGNAK BEMUTATJUK „Gyula művészetpártoló város. 1968-ban Itt épült az első vidéki képtár. amelyet eredetileg is erre a célra terveztek. Kohán még élt, amikor kiásták a képtár alapját. A volt tanácselnök megkérdezte tőle: mit szólna, ha az ő képelvei nyílna a galéria? Kohán nagyon örült és meghatódott. Sajnos, Kohán György már nem láthatta a megnyitást. Szívügyem a Kohán-hagyaték. Városunkban nagy az idegenforgalom. Ezért is örülünk, hogy ismét egy olyan nevezetességet teremtünk, amelyet az egész országnak bemutathatunk." Tamás Ervin A viszonylag közeli csillagok mozgását a közelmúltban több csillagász ls megvizsgálta. Az eredmény ..megnyugtató": nem lesz katasztrófa, mert nincs ls olyan csillag, amely pontosan a Nap felé közeledne. Híd a Kozmoszban Ismerkedjünk meg a naprendszer, majd a tejútrendszer méretarányaival. A Nap átlagos távolsága a Földtől 149,8 millió kilométer. Ezt csillagászati egységnek (CSE) nevezzük. A Jupiter keringési távolsága a Naptól 778 millió kilométer, azaz 5,2 CSE. Ezzel a nagyobb egységgel mérve, a milliós és milliárdos számok eltűnnek. A legkülső ismert bolygó, a Plútó, távolsága 40 CSE. Gondoljunk el egy óriási, egynyflású hidat, a Nap és a l Föld között. Ha a Plútót akarnánk a Földdel összekötni,* egy 40 nyílásos hídon kellene „végigszaladni"! A Föld és a Plútó távolságaránya (a Naptól számítva) 1:40. Lehet-e vajon hasonló hidat verni a Nap és a legközelebbi csillag közé? Képze'etben igen. Csakhogy ez egy 271 ezer nyílásos híd lennel Itt mindenkit megfog a végtelen érzése, amit csak súlyosbít a látszólagos üresség, a kozmikus magány. E hídon képzeletben végighaladva hiába nézegetnénk jobbrabalta, sehol egy égitest, csak a híd végén várna a legközelebbi csillag. Találkozás tízezer év mú.va Csillagrendszerünk, a Galaxis, 100 milliárd csillag, ból áll. L'hetségcs-c, Itngy egy isinerclen csillag összeiithf* rék a Nappal, és szétdúlja bolygórendszerünket? A sokszor felteit kérdésre most aktuális választ adhatunk. zel a Naphoz. A Galaxis többi, 1000—70 000 fényév távolságában levő csillagait számításba sem kell venni. Nem lesz tehát karambol, nem lesz világvége. Sok ugyan a csillag, de még nagyobb a tér végtelensége. N ÜCS „kószáló" bolygó Ezek után az a kérdés, hogy szűkebb hazánkban, a naprendszerben történhet-e kozmikus katasztrófa? összeütközhet-e a Föld valamilyen Ismeretlen égitesttel? A válasz igenlő. Legutoljára 1908ban a Föld egy üstökös magjának darabjával ütközött össze. Ez volt a híres szibériai óriás meteor esete. Az eredményt ismerjük, a kozmikus test óriási pusztítást végzett egy meglehetősen néptelen, lakatlan vidéken. A Földnek, mint égitestnek azonban az Ilyen ütközés nem árt. A Föld múltjában több millió hasonló katasztrófa történhetett, ezekről többnyire az ütközés helyén maradt kráterek tanúskodnak. (Ha egy Ilyen, esetleg több száz méter átmérőjű test nagyvárosra, vagy sűrűn ,, , „ ,, .. lakott területre hullana, tercel ettünk .azon tul Ismét mészetesen több millió lenne növekszik a távolság ax áldozatok száma. Ennek A Centaurus a fájáról ép- azonban végtelenül csekély a pen most mutattak ki, hogy valószínűsége.) 28 ezer évig tartó közeledés .T , ' , ... . után a harmincadik évezred- „ Naprendszerünk nagy önében, kereken 3 fényévre égitestjeinek, tehát a a A ?nn Föld testvéreinek meghatározott, stabil pályájuk van, csillag. A Nap és a Föld közötti távolságot a fény 500 másodperc alatt, a Plútó távolságát 5—8 óra alatt befutja, míg a legközelebbi csillagig ezzel a sebességgel 4,25 évig tart az Út. Ez a gigantikus távolság teljesen átlagos a csillagok Világában. Éppen ezért összeütközésről beszélni meglehetősen naiv dolog. A csillagászok, jórészt az érdekesség kedvéért, megvizsgálták a legközelebbi csillagok mozgását. Bemutatjuk a főszereplőket. A Nap legközelebbi tfestvére a Centaurus alfája, távolsága 4,25 fényév. Második a rangsorban a Nyíl-csillag, ezt a csillagot Barnard, amerikai csillagász fedezte fel, s az elnevezést gyors mozgásáról kapta. Ennek a távolsága 8 fényév. Mindkét csillag a Nap felé közeledik. A Nyíl-csillag úgy rohan felénk, mint a nyíl, másodpercenként 108 kilométerrel fogyasztja a távolságot. Ez a közeledés még kereken tízezer évig tart, ém a találkozástól (az. 1. sz. 12 ezerben) aligha kell tartani, Barnard csillaga ugyanis 3,9 fényév távolságban elhalad csökken a távolsága. Azon túl Ismét növekszik a szakadék, mindaddig, amíg ez a csillag ls eltűnik az ég színMég az űrhajózás korában is elérhetetlennek tűnik a Plutó-bolygó. Ez a távolság padán. azonban ponttá zsugorodik a A Nap cslllagkörnyezetécsfllagok messzeségéhez ké- nek jelenleg ismert, mintegy pest. Mint láttuk, a Föld— 55 többi tagjának mozgása Nap-távolságnál 271 ezerszer teljesen érdektelen. Ezek messzebb van a legközelebbi még ennyire sem jutnak köKözművelődés — számokban A Szovjetunió a könyvki- A múzeumók minden Időadás terén első helyen álla szakban népesek. Az országvilágranglistán. A könyvki- ban Jelenleg mintegy 1300 adás a forradalom után fo- forradalomtörténeti és forrakozatosan soknemzetiségű dalmi emlékmúzeum, téjrajjelleget öltött. Orosz nyelven zi, természettudományi, szépkét és félszeresére, a Szov- művészeti és ágazati múzeum jetunió többi népeinek nyel- található. Közülük számos vén pedig tízszeresére emel- világhírűvé vált. 1975-ben a kedett a kiadott művek szé- Központi Lenin Múzeumot ma. Az elmúlt években a több mint hatmillió, a Szovjetunió népeinek 89 nyelvén és 56 más ország nyelvén adtak kl könyveket. 1913-hoz képest a könyvek példányszáma örmény nyelven 23-szorosára, grúz nyelven 29-szeresére, kazah nyelven 90-szeresére, ukrán nyelven 153-szorosára, üzbég nyelven 263-szorosára nőtt. Míg az első világháború előtt száz lakosra 62 könyv és 2 újság, addig 1975-ben száz szovjet állampolgárra 670 könyv és 66 újság jutott, a A könyvtárak számát e a könyvtárépltés méretét tekintve sem kelhet versenyre a Szovjetunióval egyetlen orság sem. 1976 elején 350 ezer könyvtár volt az országban. Könyvállományuk meghaladja a 4 milliárd 180 millió példányt. 107B-ben több mint 200 millió olvasó vette igénybe a könyvtári szolgálatokat. A IX. ötéveB terv éveiben — 1971—^75 — az ország közkönyvtárai 11 milliárd könyvet kölcsönöztek az olvasóknak. » A szovjet városokban és falvakban 154 ezer moziberendezés működik. A filmszínházak évi látogatóinak száma meghaladja a négymilliárdot. Az ország filmstúdióiban 1976-ban 285 teljes estét betöltő és 1414 rövidfilmet, valamint 1135 j filmhíradót készítettek. moszkvai Kreml állami múzeumait 4,2 millió, az állami Ermitázst (Leningrád) 3.8 millió, Szevasztopol hős vé delmének és felszabadításának múzeumát 2,8 millió, az állami Tretyakov Képtárat 1,6 millió látogató kereste fel. A múzeumokban egy év alatt több mint 130 millió ember fordult meg. (BUDAPRESS — APN) Tompított fény — nappal is A finn közlekedési szakértők több kísérlet alapján megállapították, hogy a hoszszú északi tél alatt elszaporodó közlekedési balesetek számát az egyharmadára lehetne csökkenteni akkor, ha az autók egész nap tompított fénnyel közlekednének. Ebből a megállapításból kiindulva az északi országok közlekedési minisztériumai azt javasolják, hogy a téli időszakban tegyék kötelezővé az autósok szamára a tompított fény használatát a városokban és az országutakon egyaránt. „Kiváló" címkét a Zsigulira Az októberi forradalom 80. gépkocsik száma. Míg 1970évfordulójáru a „Kiváló áru" ben 21 500 Zsiguli hagyta el jelzést szeretnék megkapni az üzemet, az idén a tervek egyik legújabb modelljükre, szerint csaknem 700 ezer a Zsiguli 2106-os kocsira a gördül le u szerelőszalagról. Volga menti Togliatti-gyér A gyár iegüjubb típusa a do gozoi. A négy korábbi „Niva—1600". Utastere ötZslguli típus mar kiérde- személyes, a motor 80 lóerős, melte ezt a kitüntető érté- a sebesség óránként 13o klkeIAest- A , lométer. A „Niva" teklntéA gépkocsi minőségének iyes poggyásztérrel rendelkefokozásara egyre aktívabban zik; legfőbb jellemvonása. kapcsolják be az elektronikus számítástechnikát. A gyors ütemben növekvő információk megkönhyítik annak megállapítását, hogy me- " ", lylk hiba véletlen és melyik mezőgazdasági állandó jellegű; konstruktőri vagy technológiai melléfogásról van-e szó? A Togliatti-gyárban évről •évre növekszik a kibocsátott — APN) hogy a sebességgel és a ké nyelemmel maximális terepjáró-képesség párosult. Ezt a tulajdonságát különösen a körzetek lakói értékelik nagyra. A Togliatti-gyár termékeit már több mint 30 országba exportálják. (BUDAPRESS ezekkel nem ütközhetünk össze. A Hold mindig keringeni fog a Föld körül, sohasem zuhanhat vissza! Ismeretlen, a Földhöz hasonló méretű, „kószáló" bolygó csak rossz, fantasztikus regények lapjain létezik. Az ilyenekkel való ütközéstől tartani nem egyéb, mint kozmikus képzelőd és. A Nap gyermeke lehetne Sokszor felteszik a kérdést! mi történik akkor, ha a tér sötétjéből, a Plutó-bolygó pályáján túli vidékről Idelátogatna egy addig nem ismert bolygó? Ha elfogadjuk ezt a tételt, akkor is nagyon egyszerű a válasz: míg ez az elképzelt égilest Ideérne a naprendszer belső terébe, addig hosszú évszázadok telnének el. A csillagászok 2gy ilyen nagyméretű, Ismeretlen égitestet még érkezése előtt felfedeznének. Egy feltételezett, Ismeretlen bolygó bárhonnan is bukkanna elő, csakis a Nap gyermeke lehetne, vagy ami ezzel egyenértékű: szigorú gravitációs törvények szerint keringene. Ez annyit jelent, hogy önálló pályáján éppúgy keringene, mint a már ismert 9 nagybolygó. Az ütközés valószínűsége ismét nulla lenne. Pontosan 40 évvel ezelőtt, 1937 októberében Kari Relnmuth német csillagász felfedezte a Hermer nevű kisbolygót, amelynek átmérője kb. 900 méter, akkora lehet, mint a Métra-hegvség. A megfigyelt adatok szerint ea a kisbolygó alig HOO ezer kilométerre haladt el a Föld mellett. Nincs tudomásunk arról, hogy a távcsöves megfigyelések három és fél évszázada alatt más égitest tobban megközelítette volna a Földet (a már említett, óri>s meteorokon kívül). Mi lett vólna, ha a Herrrlés. vagy egy hasonló törpe égitest összeütközött volna a Földiéi? Attól függően, hogy hová pottyan, okozhatott volna katasztrófát, vagy éopen satlkőért, esetleg földrengést, ^m a Föld és a társadálóm, agy a civilizáció egészében lértetlen marad. Gauser Károly I