Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

Vasárnap, 1977. október 23. ti MAG Az osztó igazság bajnoka D

eli Károly 1877. október 25én született szegény mosónő gyermekeként, Hódmezővásárhelyen. Ha élne, most lenne százéves. Amikor gondozó édesanyja meghalt, tízesztendős volt. Az árva két éven át szánakozó ismerősök kegyelemkenyerén tengődött, ide-oda vetődve... 1889-ben került Makóra, ahol egy vásározó cipészmester leszerződtette ötévi „teljes ellátással'' inasnak... Igy csöppent bele az élet taposómalmába a tizenkét esztendős árva gyerek-ember. Amikor letelt öt esztendő tanulóideje, hitvány mestere egy olcsó vásári gúnyát vett neki, ötévi éjjel-nappali munkája fejében.".. Cipészsegédként ide-oda vándorolt, majd éveken át sínylődött a katonáskodás savanyú ízű kenyerén... 1906-ban, huszonnyolc esztendős korában került Aradra, abba a városba, ahol Horváth János osztályharcos, forradalmi szellemű szocialista munkásmozgalmat teremtett és innen küldött agitátorokat 1889—1891-ben Hódmezővásárhelyre, az ottani kézműves segédek és agrárproletárok öntudatra ébresztése céljából — úttörőként ... Aradon került kapcsolatba a munkásmozgalommal, itt lett szervezett munkássá, itt vált szocialistává. Négy év alatt odáig vitte a mozgalmi ténykedését, hogy a hatóság kitiltotta a városból, és így jutott el Szegedre, 1910-ben. Itt. a Tisza-parti városban kötött ismeretséget az alföldi szocialista munkásmozgalom kialakítójával, Heckmann Istvánnal és annak mozgalmi tanítványaival: Pestalics Istvánnal, Marosán Milánnal, Cseh Imrével, Lengyel Jánossal, Bernáth Andrással. Ferenczi Józseffel és más szaktársakkal, más szakmabeli elvtársakkal... Rövid időn belül már élvonalban küzdött a szegedi munkásság minden osztályharcos megmozdulásaiban. öntudatos, bátor, minden áldozatra kész elhatározással, s mint ilyen, ott menetelt a forradalmi tüntetések első sorának közepén. A magasabb béreket elérni akaró küzdelmek során a tárgyalásokon a munkáltatók félelmetes vitapartnerként tartották számon. De ő nemcsak a mesterekkel szemben bizonyult keménykötésűnek, a sztrájktörőkkel is felvette a harcot. ízig-vérig osztályharcos forradalmár alkat volt, az elnyomottak és a kizsákmányoltak érdekvédelmében, saját magával keveset törődve. Kommunista volt! " Amikor kitört az első világháború, 1800 szervezett munkás volt Szegeden, melyből frontszolgálatra bevonultattak katonának 1620 párt- és szakszervezeti tagot, csak az idősebb, a testi fogyatékosságú, beteges dolgozók maradtak itthon... A férfinép színe-javát besorozták. Deli Károlyt az olasz frontra vitték... Amint a bolsevikok Oroszországban tették. Deli Károly a Piave menti lövészárkokban fejtett ki háborúellenes propagandát. 1917 őszén ez majdnem életébe került... Q nemcsak a mielőbbi békekötés mellett emelt szót, hanem forradalmi úton történő rendszerváltozást akart, a Kommunista Kiáltvány szellemében. Az orosz fronton levő Cseh Imrével többször váltott levelet, az előre megbeszélt, konspirációs virágnyelven, a cenzúra éberségének kijátszására. Sok viszontagság közepette érkezett vissza Szegedre, az összeomlás kezdetén. Bekapcsolódott a Széli Juliska által létrehozott KMP szegedi szervezetének mozgalmi életébe. Tagja lett a direktórium katonai bizottságának; Ferenczi József a szakmaközi bizottság élén állott; Bernáth is a direktórium egyik bizottságában működött; Cseh Imre pedig Heckmann István sugallmazására átvitte a cipészmunkásokat testületileg a Kommunisták Magyarországi Pártjának szegedi szervezetébe. Amikor a direktórium 1919. március 27-re virradóra eltávozott Szegedről, három cipészmunkás — Deli, Ferenczi és Cseh — vállalni merték a város munkásmozgalma folyamatosságának biztosítását. Az ő nevükhöz fűződik az 1919 június közepén kitört nagy politikai sztrájk megszervezése a létrehozott ellenforradalmi kormányzat ellen. A sztrájk letörését követően meghurcolták, megkínozták őket különböző megtorlásokkal büntették a sztrájk vezetőit. Delit dr. Eisner Manó ügyvéd gyakorlott jogászi közreműködése mentette meg valamelyik francia büntetőgyarmatra való internálástól. Cseh Imrét Pestre vitték, ott gyötörték meg. Ferenczi évekig sínylődött börtönben. És ilyen előzmények után még volt kurázsija ahhoz, hogy tovább folytassa a küzdelmet, minden exponáltsága ellenére. 1920 decemberében ő is részt vett a Zocskár András vezette. Udvardi Jánost és Bartha Lászlót megszöktető vakmerő vállalkozás végrehajtásában. A húszas évek elején egy építőmunkás került a baloldali munkásmozgalom élére, Ladvánszky József. E sorok íróján keresztül tartott kapcsolatot Héger Mihállyal, Delivel. Stéhli Istvánnal és még egy tucatnyi elvtárssal. akik Szegeden a szakszervezeti ellenzéki mozgalom magját alkották, majd az MSZMP szegedi aktívahálózatát képezték. E baloldali csoport Ladvánszky és pártsejtjének lebukását követően becsülettel vívta Szegeden az osztályharcos küzdelmet. Sajnos, Lájer Dezsőnek a rendőrséggel való szoros összejátszása megakadályozta az MSZMP helyi szervezetének megalakítását. Amikor Vági István tudomást szerzett Ladvánszky szabadulásáról, három ízben is küldött Szegedre elvtársakat; Boér Ferencet. Bruck Jankát és Holové Jánost. Ekkor még Deli Károly irányította Molnár Jánoson keresztül a bőrösök helyi csoportját. Ö volt az elnöke a Munkásotthon Téglaszelvény Bizottságának. Ladvánszky megbízásából Pipicz József Deli Károly somogyitelepi vályogviskójában hozta össze Holové Jánost a baloldali érzelmű cipészmunkásokkal, mikor is az átadta Vági üdvözletét és üzenetét. Lájer elszigetelte Delit a Maros utca 4. szám alatti Munkásotthonban. Ötven év nyomta a vállát, huszonkét esztendős szívós forradalmi műit. Elnéptelenedett Szegeden a bőrös helyi csoport, Lájer és a rendőrség összehangolt manőverezései révén. Lájer Dezső halála után Deli Károly kapcsolatba akart lépni az új szegedi párttitkárral. Földes Mihállyal, kiről olyasmiket hallott, hogy az baloldali beállítottságú. Sajnos, a kapcsolatfelvételre nem kerülhetett sor, mert a csendőrség megkínzás után Földes Mihályt erőszakkal távolította el Szegedről. A Szegedi Üj-Nemzedék kikezdte a kisded „Orion" bőrgyári antifasiszta kollektívát. Ladvánszkyt 1940 tavaszán halálra verték a Csillag-börtönben. És ezt követően, 1940 karácsonyán megbeszélésre jöttek össze páran Deli Károly somogyitelepi odújában, a bel- és külpolitikai helyzet megvitatására: Pipicz József, Gladics József. Gombkötő Péter, Soós Károly. Kókai János, Vánky Béla és Engi István. Nem sokkal ezután a nyomor miatt a Deli házaspár Szegvárra költözött. Deli anvósa házába, ahol nem kellett lakbért fizetniök. Deli ott folytatta tovább munkásmozgalmi tevékenységét és a pár falat kenyeret biztosító kontárkodást. 1941. június 22-én virradóra a fasiszta Németország orvul, hitszegő módon megtámadta a Szovjetuniót. Delit csendőri felügyelet alá helyezték Szegvárott. Amikor a szovjet hadsereg előrenyomulásakor felszabadította Szegvárt, Deli azon nyomban megalakította ott a Kommunista Párt helyi szervezetét, és ő lett az ottani nemzeti bizottság elnöke, hatvannyolc éves korában. 1947-ben kizárták a pártból... Ezt kellett megérnie 70 esztendősen. Nagy vigaszul szolgált részére. hogy Szegedről időnként meglátogatták páran a Deli Károly (1877—1960) 1914-ben 1945-ben Valahányszor, amikor valamit nyomatékkal akart aláhúzni vita közben, ezt mondogatta: „Az osztó igazság végül is lesújt a gazokra!" régi mozgalmi harcostársak. Közvetlen harcostársai kivételes nyugdíjat eszközöltek ki számára, a bőripari szakszervezet közbenjárásával. 1958 decemberében látogatók érkeztek hozzájuk, akik átadták a szegedi üzemek munkásságának ajándékcsomagjait, amiket könnyezve vett át a Deli házaspár. A tanács lakást utalt ki Szegeden a Deli házaspár részére. 1959-ben. És Deliék itthon ünnepelhették meg, a színházban, a bukásában is dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját. Könnyezve rebegte a 82 esztendős veterán: „Boldog vagyok, hogy megérhettem ezt az évfordulót." így édesült meg a Deli házaspár életalkonya. Deli Károly 1960. május 5-én halt meg, 83 éves korában, megpróbáltatások átvészelése után. csendben. Azóta a felesége is utánaköltözött — s ezzel lezárult egy munkásmozgalmi házaspár küzdelmekben tiszteletre méltó élete. Megérdemlik az utókor háláját, megbecsülését, kegyeletét. PUSZTAI JÓZSEF Simái Mihály Ady izzó szerelmes arca s a nők a minden életnél szebbek a halálomnál kegyetlenebbek zöld fényben rőt fényben megérkeztek ölükben elmulatott múltam ölükben leendő férfi-voltom nagyapám dédapám szépapám holtan s haj! elmulasztott életeim mellük magasa szemük mélye tavaszuk magakelletése ős sejtelem űzött — a hím belehal az egyedüllétbe borultam pírba lángba vérbe és mégis mégis Fertőország Romlottság-láp vizén soha nem rózsálltak szebb tavirózsák s ha már kellettem vak végzetnek vértanúja szabad véremnek úgy mentem el miként a szentek úgy mentem el hogy itt vagyok ahányszor a nők megérkeznek vers-arcommal izzófehéren ott állok a Csók-csatatéren sebeim szörnyű dicsfényében nézem amint élő s halott arcok között engem keresnek szerelmem kísértetei a nők az öröklétnél szebbek Polner Zoltán Délelőttök a Színművészetin No. 1. Ma ismét játszik a Globe, Melpomené derűs háza. Tizenegyre jön Hegedűs Géza, éppencsak behúzza maga mögött az ajtót — „Mikor Shakespeare a Hamletet írta..." Tőrök, pengék villannak: egyik cigarettáról a másikra gyújt. Csupa fenség, zaklatott gyász: Hamlet, Polonius, Fortinbras és lelket döbbentő csend végül. Kint szünet nélkül zúg a vastaps. Tomboló eső a párkányon. „Ma mpgint nagy volt az öreg, barátom!" No. 2. Fagytól szétrepedt tükrök. Csehov szemüvege Oroszország asztalán. Didergő három párkák. Megfojtott szerelem. Vérző alkonyat-Sirály sikolt. Ha élt is Ványa bácsi — ki volt? Nem tudom, emlékezem. (Talán itt sem járt Gyárfás Miklós s ha itt járt, el miért ment?) Csontokig ható fekete napsütésben vágják a Cseresznyéskertet. No. 3. (Nádasdy Kálmán) íme az arc, amint egy ősi pentaton dallam megpróbálja. Arany hangsor Bartókra, Kodályra. Ütve szavaiba lángok tulipánja: „Fölszállott a páva..." Az örök kortinán zene maszkja. Isten és sátán perel. Nem is az arc. a szó. a dallam emlékezik már bujtogató emlékeivel. Ajánlás Herceg! Megannyi csepürágód töri magát, ágál, kiált, de Gogoliából hozott lágy . szavukban bölcs shakespeareiák. im*iiÉHÉiBi - .T. J ' '' . . ,'í ÍÍSSi í::!? V if' S/vris;?;!".;/Ví;::úíS'-i .wísí-sísf^^síí!: • -, • 4 KS * Kiü lUtzaikviuK