Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

4 Szombat, 1977. október 22. 3 Múzeum és műgyűjtés Szegeden Vajon ml ls történne, ha gyűjteményének 1937-ben Ml őrizzük Erdélyi Mihály a Louvre sok-sok milliós lé- történt nekünk adományozó- ötven-ötven olajképét és rajtogatói által megcsodált rej- sával. E kollekció: Barabás zát, melyet az 1972-ben eltélyes mosolyú Mona Lisát Miklós, Székely Bertalan, hunyt művész szülőhelyének, egy önző „mügyüjtő"-nek si- Llezen-Mayer Sándor, Med- Szeged város tanácsénak hakerülne „megszerezni", és el- nyánszky László, Rippl-Ró- gyott. zárni a világ nyilvánossága nai József, Bihari Sándor, Az utóbbi években a franelól? Egy felejthetetlen él- Pálllk Béla éa még számos ciaországi Vagh-Weinmann ményt nyújtó remekművel XIX—XX. századi magyar fivérektói és a Jugoszláviai biztos, hogy szegényebb és mesterek által készült alko- Bárányi Károlytól plasztikai szomorúbb lenne az emberi- tósokat foglalt magába. Ki- müvet s festményeket kapség, mint addig volt. A sebb helyi műgyűjtő csalá- tunk. A Budapesten élő mes„mtlzeum és műgyűjtés" dóktól még Nyllasy Sándor, terek közül pedig Mikus örök és elszakíthatatlan kap- Papp Gábor, Cs. Joachim Sándor, Borsos Miklós, Szacsola'át olyannak tartjuk, Ferenc, Parobek Alajos és hó Iván, Varga Imre, valamint az apró erecskékből ha- más szegedi festők munkái- mint a szegedi születésű talmassá növekedett folya- val gyarapodtunk. Ugyan- Mészáros Dezső szobrászok mok természettől meghatáro- csak a két világháború kö- és még más fővárosi művéeott sorsát; vagyis bármily zöttl időszakra esnek az egy- szek tiszteltek meg bennünhoaszú utat is kell megten- kori, Szegeden született vagy ket egy vagy több alkotésuknlük, végül mind belefut- városunkban dolgozó művé- kai. Végül — de nem utolsónak aa óceánba. As egyes szek adományai. Ennek kap- sorban —, a mai szegedi gyűjtemények is — önkéntes csán Károlyi Lajos S5, Ka- képzőművészek vezető gdrdiadományozás vagy állami cziány Ödön 44 és Zombory ját említjük meg, akik a Móvásárlás folytán, előbb-utóbb Lajos 25 festményét kaptuk ra Ferenc Múzeumban létrekikerülhetetlenül a múzeu- ajándékként, illetve az el- hozott „Elő Galérló"-t megmok művészeti anyagának hunyt művészek hagyatéká- alapozó, közel harminc várészelvé válnak. Növekedve, ból kerültek múzeumunkba, lógatott munkájukat 1975gazdagítva a közgyüjtemé- Itt emiitjük meg, hogy a ben nemes gesztusként a nyek mütárgyállományát, műgyűjtőnek és grafikusnak most fejlődő modern gyűjtehogy az így összegyűlt alko- egyaránt Jeles helyi Tardos- ményünknek ajándékozták, tások a legmagasabb szinten Taussig Ármin közel száz la- * tölthessék be igazi hlvatá- pot kitevő Heller-rajzaival• Városunkban az egyre sukat, azazhogy szépségük- gyarapodott közgyüjtemé- gyakoribbá váló műgyűjtőben mind többen és többen, nyünk a felszabadulásig. kiállítások azt tanúsítják, vagyis a nagy tömegek gyö- Szocialista építésünk eltelt hogy Szegeden Ismeretlenek nyörködhessenek. három évtizede alatt az ál- az olyan gyűjtők, akik szá• lami mecénatúra eredmó- mára ellentétes fogalmat JeLehet, hogy kissé szárazak, nyeként jelentősen megnőve- lent az a nagyon ls összede annál tényszerűbbek le- kedett a Móra Ferenc Mú- tartozó szópár: „múzeum is azünk, ha vázlatosan számba zeum képzőművészeti állo- műgyűjtés". Nálunk aligha vesszük azokat az adomá- mánya. A most számon tar- lehet találni olyanokat, akik nyokat, melyeket a műgyűj- tott több mint ötezer mű- b köz. és magántulajdon eltő családoktól. Illetve az tárgy, elsősorban a tanácsi lentétét látják a műgyűjtés egyes művészektől az utób- és minisztériumi vásárlások és a múzeum vonatkozásábi száz év alatt a szegedi révén duzzadt fel ilyen te- ban. Mert az igazi műgyűjmúzeum ajándékba kapott. A kintélyes méretűvé, melyhez tők — tudjuk — nem tőkemeginduló adományok a hozzájárultak az országos befektetésnek tekintik a műKultúrpalotában elhelyezésre múzeumok, valamint egyéb tárgyak vásárlását, hanem váró Szeged Városi Múzeum művészeti szervek nekünk mindenekelőtt a szépség szeképtárnyi anyagának megte- juttatott adományai. De min- retete sarkallja őket az értéremtését célozták. A múze- den eddiginél meghaladób- kes képek-szobrok megszerum első művészeti leltár- bak a szegedi és budapesti zésére. könyvét — a már több mint magánszemélyek, illetve mű- A műgyűjtők egyéni célkikét évtizede összegyűlt fest- vészek által ajándékozott al- tűzései és a múzeum közmflményekröl — Reizner János kotások száma is, mely 1945- velődési feladatai úgy kerülIgazgató 1898-ban fektette töl mostaniig ISOO-on Jelüli tek egymássul szinkronba, fel. Hozzávetőlegesen az ár- képző- és iparművészeti tár- hogy sikerült felülemelkedni víztől a felszabadulásig, pon- gyat tartalmaz. azon az egoista állásponton, tosabban 1878—1945-ig össze- Ennek keretében néhány hogv az egyes „családi képsen 424 festményt, szobrot és példát kiragadva említjük tárak" alkotásaiban kizérógrafikát juttattak helyi köz- meg. a helyi kötődésű Eidus lag csak a tulajdonosok gyögyűjteményünknek. A kez- Bentiánnétől kapott (1957) nyörködhetnek. A tartalmidét! szerényebb adományok Gergely Sándor és Heller lag társadalmi szintűvé vált sorából kiemelkedik Zsótér Ödöntől származó kitűnő — százados múltra visszateAndortól, az egykori itteni portrékat. Továbbá Palőcz klntő — szegedi „múzeum hajósgazdától — a 90-as évek Sándor, volt szegedi ügyvéd és műgyűjtés" közös szép elején — kapott több mint családjától múzeumunknak eredményeit igyekeztük a negyven, barokk mesterektől adott (1950) több mint ezer- fentlekben nemcsak példa(Sambach, Donner, Maul- kettőszáz darabból álló — kí t d továhhl HariAne**. bertsch és másoktól) szárma- hazai és külföldi grafika- ,de . !?! a) értékéé rajzgyüjteménye. soktól való - gazdag ex- Wnt ls vázlatosan bemutatMunkácsy Mihály né megbe- libris-gyűjteményt Az is- nL Laterna Magica 77 A Laterna Magica, — a modern idők „csodalámpája" az EXPO 58 brüsszeli világkiállításon lépett először a világ nyilvánossága elé. ahol aranyérmet nyert. A színházi játéknak ez az új válfaja, amelyben az élő tőzött műszaki éa segédszemélyzetet Mit tervez a Laterna Magica az elkövetkező évekre? Elsősorban egy úi gyermekműsort (jelenleg Jaromll Jires rendező és Jan Svankmajer képzőművész színészeket és táncosokat bo- ..Elveszett mese" cimü danyoiult filmvetítés és a Feke- rabját látssza) Hans Chrlstite Színház varázslatai kísá- an Andersen „Hókirélynő" rlk és váltják fel. Csehszlo- Címú meséjéből, amit az lávák'ában született meg. s mert gvermekfilmrendezó. színháza Prágában van. Vera Simková-Plivová renA Laterna Magica nem dez. Evald Sorm közremúegészen húszéves fennállása ködésével. során bejárta már maianem A Laterna Magica mok az egész világot. Legjooban K}lnadxvfl, áréval Csala Szovjetunióban, Belgium- Kanadával túrgyaa Csat ban, Lengyelországban, az kovszkij „Diótörő című baNDK-ban, az NSZK-ban. az lettjének kooprodukciós USA-ban és Kanadában, va- színre hozataláról. lamint Mexikóban ismerik. A Laterna Magica folyAz említett országokon kf- t.tni akar.a ki,őrleteit és ki vül a Laterna Magica ját- tatni akarja kísér eteit es Ki szőtt Európának majd min- akarja próbálni lehetőségeit den országában, járt Szírlá- más színpadi műfa (okban tegedett férjének a Honfog- mert pap-polltikus, Balogh lalás-hoz készített nagy szén- István juttatásaként (1902) vázlatát 1898-ban küldte el került hozzánk egy XVIII. Szegedre, szintén adomány- századi bolognai festő alkoként. tása, mely az értékes müveA híres szegedi műgyűjtő, Ink közé tartozik. A volt Engedi Lukács kincseiből Nyllasy-tanltvány, a Pesten 1925-ben három, XV—XVI. elhunyt Balogh Margit szászázadl olasz festőktől való zon felüli képanyagát hagyta szentkép jutott el hozzánk, ránk (1985). A<Szőri József— Jelentősen gazdagodtunk Boga Lujza-féle hagyatékból Ambrozovies Dezső író és pedig tizennégy festménnyel műfordító százharminc felet- és plasztikai munkával gyati, főleg olajképekből álló rapodott (1970) múzeumunk. Védett mackók Bulgária hegyeiben törvé- bolgár erdőkben. A mai macnyea védelem alatt állnak a kók a magas hegyeket kedmedvék, számuk mégsem vélik, főleg a Balkán-hegyemelkedik jelentősen, mert a ség erdeit. Kevesebb találhaszakemberek szerint a ko- tó a Szredna Gorán, a Rhorábban vadonnak számító er- dope-, a Rila- és a Pirindőségekbe az emberrel együtt hegységben. A Sztrandzsa- és bevonult a technika, s a mac- a Vitosa-hegyen, ahol néhány kók nem kedvelik a kömye- éve még találkoztak medvézeti ártalmakat. vei, ma már mutatóba sincs A medvevadászat 1940 óta belőlük, tilos, s ez valamelyes javu- A bolgár hegyek medvéilást hozott. A 30-as évek 366- d ragadozó. A ra becsült medveállományá- " s val szemben ma — becslések tapasztalatok szerint kizárószerint — 520 medve él a lag háziállatokra vadásznak. Szegfű, moszkvaiaknak Hetenként többször száll fel népszerűbb virágüzletébe, a a varsói Okence repülőtérről „Lengyel szegfű"-be. A népegy gép, a fedélzetén 20 ezer szerű virágüzlet nemrág nyílt friss virággal. A kartondobo- meg a Lenin proszpekten, o zokba csomagolt tarka vlrá- „Moszcvctorg", valamint a gok Moszkvába indulnak, a lengyel „Hortex-Polszkop" szovjet főváros egyik leg- vállalat üzemelteti. Szeles! Zoltán ban. Japánban, Egyiptomban, Argentínában. Chilében és Braziliában is. A Prágát látogató külföldi turisták számára — Jlri Srenc Fekete Színházán és Ladislav Fialka Pantomim Színházán kívül — a legvonzóbb színház — már csak azért is, mert nemzetközileg érthető nyelven, a képek. a tánc és a pantomim nyelvén szól hozzájuk. A Laterna Magica drámaírókkal. rendezőkkel, képzőművészekkel, zenészeitkel. koreográfusokkal működik együtt. A csehszlovák művészek találékonysága világhírű; a Laterna Magica színháznak is sikerül mindig új és új művészeti módszereket és újabb varázslatokat felfedeznie, amelyeket a nézők szinte visszatartott lélegzettel figyelnek. Az idén áprilisban bemutatott legújabb műsorában, amelynek a „Csodálatos cirkusz" elnevezést adták, szintén több újdonságot hoz. Mindenekelőtt az előadás általános koncepciója újszerű: a Laterna Magica most először játszik összefüggő történetet: két bohóc történetét, akik a szépséget és a boldogságot keresik. Most első ízben kap a pantomim nagyobb szerepet n táncnál. A műsor fontos tartozéka a zene — részben külön erre komponált, részben átvett zene, valamint a színpad általános képzőművészeti megoldása. A játékba bekapcsolja a színház többi térségeit, a kosztümökbe ölts: balettesteket vagy irodalmi műsorokat szeretne bemutatni. K. S. Ha]ók konténerrel A Lengyel Tengerhajózási Vállalat — a PLO — a világ egyik legnagyobb tengeri szállítóvállalata. A PLO 176 hajója 1 millió tonna összteherbíró-képessággel öt kontinens több mint 300 kikötőjébe szállít árut. Tavaly 4.5 millió tonna árut fuvaroztak, s ebben a lengyel áru részaránya 55 százalék volt. A tengeri szállítás hagyományos módszereit egyre inkább felváltják az új eljárások. A PLO 35 állandó járatán egyre több konténeres hajó közlekedik. Számos, Ilyen célra alkalmas hajót építettek már Lengyelországban, a a vállalat jelenleg 7400 hajókonténerrel rendelkezik. A korszerű szállítás érdekében legutóbb több Intézkedést hoztak, A hajóépítés után megkezdték Szezeczinben a konténerek tömeges gyártását ls. Gdvn iában 'nagy konténerbázts épül. Akővendég Jáno$y htván könyve Nehéz Jánosy István „A díj felső fokozata) tán nem kővendég" című kötetéről el- jöttek túl későn: itt van még fogulatlanul írni. Nem is aka- — s remélhetően sok-sok rok. Nem tagadhatom meg gazdag évtizeden át itt lesz harmincöt esztendős barátsá- közöttünk. Heine, Horatius, gunkat, amelyik akkor ko- Hölderlin, Majakovszkij, Luvácsolódott, amikor a „Sop- kianosz, Nexö — ragyogó forroni Fiatalok" nevű, ellen- mai fegyelemmel, nem köállócsoport tagjaiként Ke- zönséges Intellektuális erőmencsalja falvait jártuk, s ő vei megáldott tolmácsolójápéldamutató bátorsággal, hi- ról „Az örök béke álmai" cíhetetlen vakmerőséggel és mű kötete, de most még Inszenvedélyességgel bújtoga- kább „A kővendég" kapcsán tott a német megszállók el- bebizonyosodott: sajátos, külen. lönös látomású, az örökgyerSem dicsekednivaló, sem tnek makulátlan és tévedhetagadnivaló nincs e tények- tetlen izemével látó és itélkel kapcsolatosan. Hiszen ő kező személyiségről tanúsmaradt, aki akkortájt volt, kodó verselnek a mai maegyenes gerincű, határozott eyar líra nagy vonulatéban szavú, míves mestere a toll- a helyük. Méltán jegyzi meg nak. Igaz megjelenítője az r<H« Varga Domokos, a „Tüigaz vízióknak kör"-ben lelhető, emelkedett Vajon eleget tudnak-e róla hí2£Sí?i recenzló^ban: a „jó utódok", a mai flataA fizetett szabadnapok megváltásáról nek csak egy részét töltötte munkában. (Például, ha november 1-én lép munkába. akkor is a teljes mértékű szabadnap illeti meg, G. L,-né szegedi elv*- egy gyermek után kettő, sőnk munkaviszonyát ez óv két gyermek után öt hászeptember 30-án felmon- rom és ennél több gyermek dássál megszüntette. Mivei után pedtg kilenc fizetett két kiskorú gyermeke von, szabadnap. A fizetett szaévi öt nap fizetett szabad- badnapokat természetben kell tehát nincs időarányos szánap illeti meg. Ennek kivé- kiadni a dolgozó kívánsága- mítás.) Jár a fizetett szubndtclére az idén még nem volt nak figyelembevételével, egy- nap abban az esetben is, ha lehetősége, s évi szabadsaga ben, vagy részletekben, a dolgozó az év egy részét arányos részét sem vette Pénzbenl megváltása tilos, táppénzes állományban töligenybe. Az elszámoláskor a még abban az esetben is. tötte, vagy szülési szabadvállalat a szabadság idő- ha a munkaviszony év köz- ságon volt, a többi napon arányos részét pénzben ben megszűnik és a szabad- pedig dolgozott. Nem illeti megváltotta, a fizetett sza- napokat. Illetve annak Idő- meg viszont azt. aki a gyerbadnapok arányos részét arányos részét a dolgozd mekgondozási segéllyel egyazonban nem. Érdeklődésére nem vette ki. Tehát ez ügy- bekötött teljes naptári évet közölték, hogy a fizetett sza- ben a vállalat szabályosan meghaladó fizetés nélküli padnapok pénzbeli megvál- járt el, mikor a pénzbeli szabadság miatt nem végtágára nincs lehetőség, a ki megváltást megtagadta. Ol- zett munkát. (Ugyanis ezen nem vott szabadnapok azon- vasónk tévedése nyilván ab- idő alatt amúgy is a gyerban nem vesznek el. az új ból ered, hogy a fizetett sza- mek gondozását látta el.) munkahelyén mind az ötöt badnapok, illetve a fizetett Olvasónk fizetett szabadnapmegkapja. Olvasónk úgy ér- szabadság kiadásénak sza- 1ai nem vesztek el, mert ha zl. hogy a vállalat szabály- bályait azonosnak vélts. újból munkába lép, akkor talanui járt el vele, gml- holott két — fogalmilag is azokat teljes mértékben kor elzárkózott s pénzbeli különböző — dologról vsn i?énvbe vehed. A rendelkekiflzctés elől, mert ú.l mun- ezó. zé-ek szerint a dolgozó kahelyén nem valószínű, „ -/if^fMTWnnján kü'ön fel kell .. ... * A ugyanis a töredék év, időhogy kiadják majd a szabad- arányos része stb. számíténapokat. sánsk szabályai nem vonatkoznak. A fizetett szabadAz érvényes rendelkezések napokra a dolgozó teljes munkaviszony megszűnéséig szerint s dolgozó nőt és gyer- egészében igényt tarthat a mekét egyedül nevelő apát gyermek megszületésének naptári évenként megilleti évében akkor is. ha az évSzenved is, borzsd ls, de fölök? Aligha! Sok a törlesz- N<T tenivalánk az ő tisztán csór- "JSai^S duló, lassan-csendeskén, böl- mokra, nőkre, felhőkre, égrecsen megértővé érlelt, aszú- földre, életre és halálra." vá nemesedett szellemi ter- Verses drámaremeklésében, mése — költői üzenete dol- a „Claudia" című, négyfelg4ban vonásos klasszikus tragédlá° * ii IA . • — ,,, ban a régi, harcos humanisA kicsit későn eszmélő tót> a JÖV(3b(s látótj a kon. művészetpolitika jóvátevő venciók, nz ostoba előítélegesztusai (pl. a József Attila- tek, az emberi bűnök ellen bátran vétót emelő Jánosyt is megismerhetjük: „Szeress! Ne ölj! — Az erkölcs ugyanez!" A befejező sorokban felfokozódik ez az egyértelműen elkötelezett szemlélet: „Csillagköd csavarul galakttkákba — a régi elfakul. Splrélúton mind magasabbra hág, Prometheus, a hozzád hű Világ!" Ugyanez a szemlélet munkál a „Hviezdoszlávhoz" című versben: „Nagy, szelíd fenyőzúgásban, vég testvéri csöndben összebújnak magyar és szlovák őseim.,, Embert többé ne bántson, öljön ember! — ezt sikoltják Véres szonetteid; harminc éve, öntépő gyötrelemben zúgták Prometheus-szonetteim." Tisztelem, becsülöm ezt * pallérozott, szépen zendülő, „az ébrenlét, s álom határain végigtáncoló", mégis oly izigvérig emberszabású, embernek szóló költészetet — nem tagadom. i S nagyon szeretném, ha minél többen megismernék „őserdei álmok" rémületét kavargat J, ugyanakkor „a gyermeki ős-bizalom fegyelmit" töretlenül valló verselt. Aki belelapoz a „Kővendí3"-be, megerősödik az élet értelmébe vetett hitében. Büszke lesz ember voltára. S ez nem kevés. (Magvető, 1977.) tüntetni az ába'a már igénybe vett szabadnapok számát, s igazolni kell azt ls. ha a vett még szabadnapot nem igénybe. Dr. V. M. Dér Endre