Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-20 / 247. szám

é Csütörtök, 1977. október 20. Tizenöt­millió szelvény A lottószelvények „gyárá­ban", az Állami Nyomdóban 19 millió szelvényt állítanak elő. S hogy a játéknál ls mily fontos a pontosság, a precizitás, ezt illusztrálja képünk: elektronikus számí­tógéppel ellenőrzik a kinyo­mott szelvényeket. Levél az egyetemnek 3. Az anyagiak A két levél egy ponton bérlettel, elfelejt visszafe- nem lesznek, számítani kell igen közel jár egymáshoz, lé nézni. Visszafordították a rá, hogy hangulata is van Az egyik: „A felsőbbrendű- szót: ő nem veszi észre, hogy a vizsgáztatónak. De arra ség gúnyos mosolyával a fizikai munkát végző nem tudtak példát monda­vizsgáztató professzoroknak szülőnek mennyi Izzadsá- ni, hogy cz a hangulat olyan van-e fogalmuk arról, hogy ga tapad 25—30 ezer fo- hallgató ellen fordult vol­egy fizikai munkát végző rinthoz, pedig apjuk-anyjuk na, aki tudta az anyagot, szülőnek mennyi tzzadása áldozatáról van szó. Természetesen nem simo­lapad 25—30 ezer forinthoz, gatták meg. aki semmit nem amennyibe belekerül egy tudott, nem vigasztalták. mVhoz^aT ámít kera- ^^SffSmSSS *ogy nem baj. jó orvos azért Teu volna a^ye^k ennyi ™ért költt a a nyáron, még lehet belőled, aztmond­idő alatt. Mi nem kapunk haaz utóvizsgára — ha ta- "" ­hálapénzt és egyebet, klzá- ~ ®gy hónaP bír~ rólag a havi fizetésből ^as valami le­élünk." het a do'oRhan­Az az édesanya, aki vég- Számolni kezdtük egy eredményben egyedül neveli olyan fiatalember kiadá­két gyermekét és egy évig ak' most. tájékozó­táppénzes volt. ezt írja: „24 d'k az életben, es nem akar ták inkább, utóvizsgáig. a második vagy a harmadik nekifutásig tanuld meg. Akárhonnan jött az illető. Mert selejtet akkor csinál a tanár, ha diplomát ad an­nak, akinek a fejében hé­éves lesz ebben az évben, semmit elmulasztani amibe zagok vannak. Törött kere­belebotlik. Szigorúak vol-még eddig nem keresett, ta­valy óta ezerforintos albér­letben lakik és nem beszél­ve a többiről. Én betegen dolgoztam, csak azért, hogy 6 tanuljon. Most már lá­tom. fiam idegzete sem tö­kéletes, egész nyáron oda volt Szegeden, tanult, de én mégis kérem Önöket, segítsenek neki..." Drága tehát az egyetem. tak az egyetemisták, én toldottam meg nagymellé­nyűen a tételeket hol ezer, hol ezerötszáz forinttal. A 30 ezer így sem jött ki. A divat? Egy farmer há­rom évig elég. mondták a gyerekek, mi évenként ír­tunk öltözet ruhákat és ka­bátot, sörrel-borral számol­tuk a költőpénzt, még­sem értük el a levélbeli nagyon drága. Első szóra azt számadást A legfontosabb, lehet erre mondani, ha eny- ez vólt a végső adu. itt a nyi. kevés szülő bírja ki. kollégium, ne tessék albér­Az egyetemisták azonban Jetbe menni, ezekbe a mondatokba ka- „, ^ , paszkodtak bele legjob- , Megfaggattam a gyereke­ban. darabokra szedték őket. a hidegvérű tanárok ­és még jobban sajnálni J"01- aklk kenik kifelé a kezdték a szegény szülőket: hallgatót a vizsgán, ami­jói megfejte őket drágalá- kor eszükbe jut. hogy ma ket mozdonyba tenni? Élet­veszélyes. Horváth Dezső (Folytatjuk.) Levéltárosok konferenciája Levéltár. Az ember azt gondolná, hogy ezekben az intézményekben tárolják és őrzik a régmúlt iratait, óv­ják őket a pusztulástól. A levéltárosról pedig, hogy olyan ember, aki arra vi­gyáz, hogy a múlt dokumen­tumai ne menjenek tönkre; holott nem erről van szó. A levéltár igazi hivatását te­kintve közművelődési Intéz­mény. A benne felhalmozott kincsek nemzedékek tanítói lehetnek, ha jól sáfárkodnak velük. Ezt bizonyította a le­véltárosok tavaly, Kaposvá­rott megrendezett konferen­ciája ls, ahol a levéltárak és a történelemtanítás kap­csolatáról folyt vita. Leg­újabban az került az érdek­lődés homlokterébe, hogy miként lehetne a levéltára­kat a munkásművelödésl ak­cióba bevonni. Tegnap Szegeden 45 levél­táros részvételével országos konferencia kezdődött, mely­re meghívták néhány üzem kultúrfelelősét, a környékbe­li művelődési otthonok elő­adóit, és a tanács közműve­lődési munkásalt. A mostani konferencia célja, hogy fel­tárja a levéltárak és az is­kolák lehetséges kapcsolatalt. Az eseménysorozatot dr. Müller Józseíné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője nyitot­ta meg. Délután a résztvevők megtekintették a szegedi kenderfonógyárban létesített üzemtörténeti kiállítást, majd a Somogyi-könyvtárba láto­gattak. Ma előadásokkal folytatódik a konferencia munkája, majd délután Ópusztaszerre látogatnak a levéltári konferencia részt­vevői. * Hétköznapok Lemondani? Műhelyt keres egy női szabó Tarjánban, de egy fodrász és egy cipész kis­iparost ls hasonló gond szo­rít. Nem hiszem, hogy köz­véleménykutatás kellene annak megállapításához, hogy a lakótelepeken a ja­vítás-szolgáltatással elége­dettek-e az emberek. Ehhez még tegyük hozzá, hogy a lakásszövetkezétek bérbe­adhatják azokat a helyisé­geket a házban, amelyeket ség csökken vele S mivel a jogszabály szerint épüle­tenként kell elszámolni, a bevétel azt a házközössé get Illeti, amelyikben bér­beadták a helyiséget. Néha havi 10—20 forin­tot számit családonként. S a legtöbb közös helyiség — ez is az igazsághoz tartozik — üres vagy nem kellően kihasznált. Két kérdés marad. 1. Tíz-hüsz forint nem számit? (Akkor sem, ha nem használ a közösség vagy nélkülözhető. Bérbe- több évre szorozzuk?) adhatják, ha a tagságnak több mint fele igent mond rá. S amikor kérdezik, s az emberek nagy része nemet mond, vajon miért teszik? A lakásszövetkezetek igazgatóságán — kérdé­sünkre — kéréssel feleltek: ugyan szóljunk már a lap hasábjain, mert nem értik pontosan a lakók, hogy 2. Talán az a baj, hogy a kérdés hivatalosan így hangzik: lemondanak-e a helyiségről? S az az ige, hogy „le­mondani", arra ösztökéli az embereket, hogy inkább két kézzel kapaszkodjanak be­le, ha kell, ha nem? Ki érti? Az igénylőnek Jó lenne, a kiadónak jó minden kiadott helyiségért lenne, a lakótelepen lakók­kapott pénz nyereség, hí- nak jó lenne — mégis ne­szen az üzemeltetési költ- héz keresztülvinni. Dehogy nincs A kisgyerek boldog: „bo- talasszonyra, olyasféleképp, d karamellat" kapott a hogy mit figyelmezteti őt, nagymamitól. Gyakorlott és így tovább. „Különben kézzel kibontja, hanyag eleganciával dobálja a pa­pírját. Szemétcsík Jelzi percek alatt haladási irá­nyukat — Én ís kérek cukrot! — nyafog egy másik gyerek. — Jó, kapsz. De csak ha nem dobod el a papírját! Bizonyítékom nincs, de nagy a valószínűsége: azért mondta hangosan, hogy hallja, aki hall. És a nagy­mama jól hall. Mert egy pillanat alatt felháborodott, s ugyanennyi idő kell ah­hoz, hogy rákiabáljon a fia. is: semmi köze hozzál" — fejezte be a szóáradatot. A fiatalasszony szapora léptekkel távozott, s mond­jam, ne mondjam? Még ő szégyellte magát, mert min­denki odanézett, utcahosz­szat megfordultak a járó­kelők. A közelben állók tudták, miért a hangoskodás, még­se mondta senki: dehogyis nincs közünk ahhoz, hogy a kisgyerek is tanulja meg, ue szemeteljen az utcán. Sz. M. tos gyermekük. Valóban drága az egyetem, hihetet­lenül sokat fizetnek azok. akik nem kapnak kollégiu­mot de a fizikai dolgozók gyermeke mindenkor kap szállást és ellátást a kollé­giumban, anyagi állapotá­hoz igazodó, mindenképpen olcsó áron. Miért megy ak­kor ez a két fiatalember al­bérletbe? Nem tudtuk meg­fejteni. Lehet, hogy nem bírja a közösséget? A gye­rekek azt mondták, bírja a saját fajtáiét. Azért még keveset rúgtak ki. A felsőbbrendűség gúnyos mo­solyával vizsgáztató pro­fesszorról ha más nem, az biztosan szólt volna, aki harmadszor próbálkozott mire sikerült. Addig szo­rongattam kérdésekkel, amig föladtam, én magam. Nem tudnak ilyenről, bevallják, ők nem készültek föl, azért rúgták ki őket De tudnak nem olyan egyetemistáról, aki ki­lép az ajtón és elkezdi a nem lehet így beszélni, mert nótát: mindent tudtam, meg­a valódi okot nem tudjuk, és ezer indíték dolgozhat egy emberben. Lehet Igaza is. Annyi tény. kollégium van, és a kollégium olcsó. A má­sik kérdés: ha már albérlet­be megy. miért a legdrágáb­bat választja? ötszáz-hat­száz forintért már lehet szer­rezni olyat, ami az átlagos igényeknek megfelel. Vál­tozatlanul nagy labirintus ugyan az albérletek ügye, tudnak olyan három hall­gatóról. akik együtt laknak, de csak egy ágy van. s a másik kettő gumimatracon alszik 800-800 forintért. Miért ezt választják. nem tudni csak azt. hogy — állítólag ők mondták — ná­luk a pénz nem számít. Az egyik anyja kórházi ápo­lónő. mindent vállal. ren­geteget dolgozik, csak or­vos lehessen gyermekéből. Az az egyetemista, aki a koáégiumi helyet fölcseré­fogni egyszer sem tudott, mégis kettest kaptam. Kijön utána a másik, aki hallot­ta ökögni-bakogni. és azt mondja: tedd össze két el­ső lábadat, és adj hálát, hogy átmentél. Ha az ajtóban azt mond­ta, ő mindent tudott, pe­dig Itt számíthatott rá, hogy öt perc múlva kiderül az igazság. hogyne mondaná otthon ugyanezt. Elsírja esetleg, hogy ő a nagy ál­dozat, szegény szülő pedig saját magában keresi a hibát: mert én csak proli vagyok, mert én nem vittem semmire, azért nem boldo­gul a gyerék. Hatalmas ára van a mellébeszélésnek. Sokáig kerülgettük ezt a témát, húszéves emléke­imből magam is elő tudok állítani olyan tanárt, akinél a napi hangulat is számí­tott Azt mondták rá most. H szovjet szakszervezetek a lenini ütőn Jubileumi kiállítás Csepelen Szerdán a Csepel Mű- gyar és a szovjet szakszer­vek munkásotthonában A vezetek kapcsolata — csak­szovjet szakszervezetek a úgy. mint a két nép ba­lenini' űton címmel kiálli- rátsága — évtizedekre nyú­tás nyílt amelyen a leni- lik vissza. E kapcsolatokat nl szakszervezetek múltját, az elvtársiasság, az interna­harcait, jelenlegi munká- cionalista szellem, a barát­ját, a magyar és a szov­jet szakszervezetek együtt­működésének dokumentu­mait mutatják be. A magyar szakszervezetek e kiállítás­sal is tisztelegnek Októberi Szocialista dalom emlékének. A Szov­jet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának segítsé­gével készült kiállítás át­tekintést ad a szovjet szak­szervezetek egész munkájá­ról, amelyet a szovjet ha­talom létrejöttéért, majd a szocialista társadalom meg­ság és a kölcsönös hatja ót. A kiállítás peli helyszíne is barátsá­gunk jelképe. Majd hat évtizeddel ezelőtt Csepelen a Nagy vette a szikratávíró Lenin Fórra- üzenetét a Magyar Tanács­köztársasághoz, az idén pedig Csepelre érkezett Leonyid Brezsnyev távira­ta a jubileumi munkaver­senyt kezdeményező kol­lektívának. Egyben a kiállí­tás méltó eleme annak a kezdeménvezéssorozatnak, amellyel népünk a Nagy A képek és dokumentu­mok 1917-től napjainkig felvillantják a szovjet hata­lom harcainak, munkássá­gának legfontosabb mozza­natait, a munkások , ellen­őrző szervezetének meg­segítés alakulását csakúgy, mint erősödéséért és a fejlett szo- Októberi Szocialista Forra­cialista társadalom építésé- dalom évfordulójára ké­ért kifejtettek. szül. A kiállítás ünnepélyes ,A vendégek megtekintet­megnyitóján részt vettek az a kiállítást, amely MSZMP Központi Bizottsá- " ~J ~ "" ' ót­a külföldi intervenciósok­kal és fehérgárdistákkal, majd a fasiszta betolako­dókkal vívott harc éveit, az ipar, a mezőgazdaság fej­lesztésére, a közoktatás és a népművelés megszervezésé­re tett első lépéseket, s a további erőfeszítéseket, amelyek a Szovjetuniót a haladó emberiség szilárd bástyájává erősítették. A kiállítás gazdag fotó­anyagában egész sor, a ma­gyar közönség előtt rtiég is­meretlen dokumentum ta­lálható. A látogatók Lenin, lemezen megörökített hang­ját hallhatják, megtekint­hetnek li az ezerforintos al- amíg gépi professzorok ga, a budapesti pártbizott­ság képviselői, a szakszer­vezeti mozgalom vezetői, ott volt a szovjet dele­gáció, amelyet Ludmilla Zemljannyikova, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára vezet. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, eljöttek a csepeli dolgozók küldöttei. — A kiállítás megrende­zése is a magyar szerve­zett dolgozók, egész né­pünk tiszteletét, elismerését fejezi ki a Szovjetunió, az SZKP és a szovjet szak­izervezetek iránt — mon­dotta megnyitó beszédében Földvári Aladár, a SZOT el­nöke. — A szovjet szak­szervezetek a magyar szak­szervezeti mozgalom számá­ra is példáját adták annak, hogy a szocialista társada­lom körülményei között mi­ként teljesedhet kl a szak­szervezeti munka. A ma­több ajándékot, fogó képet ad a 113 és fél amelyet a szovjet szak­millió tagot tömörítő szov- szervezetek a magyar szak­jet szakszervezetek sokol- szervezeteknek adtak az el­dalú munkásságáról. múlt években. VIT­pályázat November l-ig várják a KISZ budapesti bizottságá­ra a XI. VIT tiszteletére meghirdetett karikatúrapá­lyázaton részt vevők mun­káit A budapesti bizottság olyan művészi színvonalú karikatúrák készítésére buz­dítja a fiatalokat amelyek kapcsolódva az „Antiimpe­rialista szolidaritás, béke, barátság!" jelszóhoz hitet tesznek a tartós béke, a biz­tonság, a társadalmi hala­dás mellett valamint állást foglalnak az imperializmus, az újgyarmatosítás. a faj­üldözés és a reakció ellen. A pályázat eredményét no­vember 15-én hirdetik ki. Ugyancsak november 1­ig lehet beküldeni az al­kotásokat a KISZ budapes­ti bizottsága és a Magyar Rádió beatdalok írására meghirdetett VIT-pályázat­ra. Mindkét pályázaton értékes díjakkal jutalmaz­zák az első tíz helyezet­tet Osz a természetvédelmi területeken Az évszakok, az időjárás változásai mindenkor befo­lyásolják a természet álla­potát, az állatvilág viselke­dését és faji összetételét. Különösen érvényes ez a megállapítás a vonuló ma­megben indultak melegebb télyi tájvédelmi körzet vi­tájakra. zei felett több, hazankban A búcsúzó vízimadarak ritka madárfaj észlelhető helye azonban nem sokáig ebben az időszakban. A maradt üresen. Észak fe- Fehér-tón kis kormoránt ékfarkú halfarkas* — amelv a sirályfélék családjába tartozik —. csigaforgatót ha lászsast; a tömörkényi ta­vak mentén batlát. arany­lót egymás után érkeznek az újabb vadréceseregek, a dárfajokra, amelyek fió- sarkvidéki erdős folyópar­cáik felnevelése után az tok és tavak mentén fész­időjárás hidegebbre fordu- kelő vetési ludak, a tund­'ásával megkezdik hosz- rákon költő nagy lilikek és ujjas liléket figyelt meg szabb-rövidebb vándorútju- előőrsei. Feltűntek a da- a Szegedi Erdőrendezőség kat déli égtájak felé. A rucsapatok. a tőlük meg- szakszemélyzete, költés után csapatokbankó- szokott szabályos ék alak- A Tisza hullámterén meg­borló madárseregek a vé- zatban, méltóságteljes jelentek legnagyobb ma­dett területeken gyűlekez- szárnycsapásokkal, erős dárragadozóink. a réti sa­nek, s készülnek a nagyván- hangjukkal messziről fel- sok is, amelyek rendszeres dorútra. A hazánkban köl- híva magukra a figyel- téli vendégei az ártér há­tő vadrécék a szegedi Fe- met. borítatlan, védett erdősé­hér-tóról több tízezres tö- A pusztaszeri és a már- geinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom