Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-18 / 245. szám

8 Kedd, 1977. október IS. Minden ötiidik lakásban telefon Csehszlovákiában rendkívüli figyelmet fordítanak a távbeszélő-hálózat kiterjesztésére. Az elmúlt Ot esztendő­ben tőbb mint 600 ezer új távbeszélő-állim.íst létesítettek, ebből mintegy 200 ezret Szlovákiában. Az ország minden 100 lakosára 17,9 távbeszélő-állomás jut. Telefontörténeti érdekes­ség, hogy Bell első, 1876-ban készült telefonkészüléke után egy Szalay nevű pozsonyi, a Waagtalbahn cég igazgatója már 1877-ben telefon-össze­köttetést létesített Budapes­ten élő bátyjával. Prágában pedig 1882-ben építették ki az első távbeszélő-vonalat. A távbeszélő-hálózat to­vábbi fejlődése azonban már nem volt Ilyen gyors és rendszeres. Szlovákiában pél­dául 1037-ben csak 23 ezer távbeszélő-állomás működött. Ma viszont mintegy 700 ezer a telefonállomások száma Szlovákiában. A szlovák főváros, Po­zsony és az európai szocialis­ta országok fővárosai, vala­mint egyes nyugat-európai országok között 1976 végén lőtt létre az önműködő táv­beszélő-összeköttetés. A po­zsonyi távbeszélő-előfizetők ma már közvetlenül hívhat­ják Moszkvát, Budapestet, Bécset, Belgrádot, s más eu­rópai nagyvárosokat. Prágá­nak — mint ismeretes — már régebben megvan az automatizált nemzetközi ösz­szeköttetése. Csehszlovákiában jelenleg a nemzetközi telefonhívások 60 százaléka önműköd *en történik. Ez az arány 1980­ban körülbelül 70 százalékos lesz. Az automatizált irányok száma 1970-től a mai napig 125-ről 250-re növekedett. A nemzetközi távbeszélés to­vábbi automatizálása érde­kében koaxiális — egy vo­nalon több ezer hívást to­vábbító — vezetéket és to­vábbi tranzitközpontokat épí­tenek ki. A nemzetközi te­lefonhálózat automatizálásá­hoz jórészt a szocialista or­Bemutatkozás Temesi Ferenc: Látom, nekem kell lemennem író csak abból lehet, aki annak születik. Ez a szeren­csés avagy szerencsétlen kö­rülmény azonban önmagában nem elegendő az Íróvá le­véshez, mert néhány fiatal annak ellenére sem lesz az­zá, hogy e mesterséghez való génekkel jön napvilágra. Ezek az irójelöltek ott szok­tak elbukni, hogy elmulaszt­ják megtanulni az irói mes­terséget — enélkül pedig a legnagyobb tehetség ls csak lehetőség marad. Hány év telik el, hány kéziratpapír, vagy kockás füzetlap telik meg betűso­rokkal, mennyi küzdelem jelzőkért és mondatokért, amig egy fiatal író birtoká­ba jut a mesterségbeli tu­dásnak? Nem tudni. Kinél ennyi, kinél több... Az író, akinek most olvas­tam első kötetét, két év mülva lesz harmincesztendős, s miután a prózaírók általá­ban lassan érő emberek, szinte sihedernek számít. Amit elöljáróban el kell mondanom: ez a fiatalem­ber idős mestereket megszé­gyenítő virtuozitással ir, és mindenféle stilusban egy­aránt otthonos. Megtanult a francia új regény stílusában érni, megtanulta a szabad asszociációs technikát, az idősíkok váltogatását, meg­próbálkozott Örkény egy­perceseinek titkait ellesni, sőt a képvers és a szöveg­karikatűra ötvözésével is. Ahhoz, hogy íróvá lehes­sen, a feltételek adottak te­hát ... Bemutatkozó novellagyflj­teménye tíz év termését tar­talmazza, ^ könyv, ahogyan a fülszövegen ez olvasható: „a tükörig vezető űt néhány kanyarjáról szól". A tükörig vezető út né­hány kanyarja. Üt a férfi­korba, felmérése mindannak, ami eddig történt. És ml történt eddig? A gyermek­kor, néhány röpke, ám meg­határozó kamaszév, majd az ifjúkor eszmék és nők kö­zötti bolyongásai. Temesi az egyesszám har­madik személy elidegenítő effektusát használja, amikor elbeszéli ezeket az élménye­it, magát szemérmesen Győ­zőnek nevezi. Ez utóbbi azért ls érdekes, mert a no­vellák Jó része Győző vere­ségeinek regisztrálása. A kulcsot ezekhez az írá­sokhoz a legsikerültebb no­vella (Történet, ami sehogy sem tetszett K.-nak) egyik passzusa adja: „Valahogy se­hogy sem akar felnőni ez a nemzedék, úgy veszem ész­re, mondta a mester, miköz­ben a zenekar öltözője felé igyekeztünk. Ügyse tudna változtatni semmin, mond­tam. Pedig sajnos fel kell nőni egyszer, mondta a mes­ter." S ha megvan a kulcs, megvan a magyarázat ls. Minden generáció felnő egy­szer — ez csupán idő kér­dése. írónk pedig úgy tűnik konzerválni akarja ezt a ka­maszkort. írásai ettől egye­netlenek lesznek, s néhol hamisak is. Nem tudnak meggyőzni arról, hogy Győ­ző dilemmái valódiak, mert a stílus néha eluralkodik a mondandón. Am írónkat menti, hogy ebben a könyvben csak a tü­körig vezető utat regisztrál­ta. Ügy ígéri, hogy ezután: „a tükör mögötti világ fel­fedezése következik". Erejéből és tehetségéből futja, hogy bejárja ezt az utat is. A többi rajta mú­lik. Pctri Ferenc Memóriamotor A szófiai Számítástechni­kai Kutató Intézetben a szá­mítógépek szalagjainak ve­zérlésére olyan új egyenára­mú meghajtó motort szer­kesztettek, amely megüti a világszínvonal mércéit. Hasonló motorokat eddig csak as Egyesült Államok­ban és Japánban állítottak elő. A „PIVT—KM 14"-es je­lű bolgár elektromotort az £C 1035-ös számítógépek úgynevezett „perem memó­riaszerkezetének" meghajtá­sára használják fel. Főbb tu­lajdonaágai a nagy sebesség, amellyel a mágnesszalagot felvételkor és olvasáskor mozgatja, valamint a gyors indulás és hirtelen megállás. Ezek a tulajdonságok az elektromos számítógép telje­sítőképességét jelentősen nö­velik, bővitik az „emlékező­tehetségét". A „memóriamotor" alkat­részei rendkívül könnyűek, s csa'kncm teljesen hazai anya­gokból készülnek. Az előállí­tásban, tervezésben különbö­ző területek szakemberei — vegyészek, műanyagtparí mérnökök, elektronikusok, finomműszerészek — több mint 50 konstruktőr vett részt. A gyártást megkezdték. (BUDAPRESS — SOFIA­PRESS) szágokban — a Szovjetunió­ban, Magyarországon, Jugo­szláviában és a Német De­mokratikus Köztársaságban — gyártott rendszereket al­kalmaznak. Az önműködő távbeszélő­összeköttetés bevezetése a gyorsabb összeköttetésen kí­vül azt is eredményezte, hogy rendkívüli mértékben meg­nőtt a nemzetközi távhívások száma. Az utóbbi nyolc év alatt a nemzetközi távolsági beszélgetés 70 százalékkal növekedett. Mindez további igényeket támasztott a kapa­citás bővítésére és a minőség fokozására. A hatodik ötéves terv éveiben több mint egy­milliárd koronát fordítanak Csehszlovákiában a nyilvá­nos önműködő telefonköz­pontok kibővítésére: A vidéki távbeszélő-hálózat távbeszélő-körzetek szerinti automatizálása Csehszlová­kiában elérte a 43 százalékot. A körzetek közoonti városai kőzött „létraszerűen" valósult meg az automatizált össze­köttetés. Csehszlovákiában ls ter­vezik a ..távollevő" előfizetők címére érkezett közlemények rögzítését Videotonokkal; kü­lönböző szükségleti cikkek távbeszélő útján való meg­rendelését. ezenkívül mozgó távbeszé'őket terveznek a gépkocsikba, amelyeket a közhálózatba kapcsolnak. Már ebben az ötéves tervben meg kell születnie az efféle összeköttetésnek, főképpen a műutak és a főútvonalak mentén. Az 1976—1980-as időszak­ra vonatkozó gazdasági és szociális fejlesztési irányel­vek utasítják a postaügyi minisztériumot, hogy 470— 480 ezer távbeszélő-állomást helyezzen üzembe. Folytatják az interurbán távbeszélő-ösz­szeköttetések automatizálását, és bővítik a táv-telekommu­nikációs hálózat kapacitását. E feladatok megvalósítása nyomán 1980-ban mintegy 20 távbeszélő-állomás jut min­den 100 lakosra. A fő vona­lak összességéből a több mint 60 százalékkal részesedő lakástelefonok aránya eléri majd a 21.8 százalékot. (1973­ben 19 százalék volt). Olyan mutatók ezek. amelyek alap­ján Csehszlovákia az első helyre kerül a szocialista or­szágok között. (BUDAPRESS — FRAGOPRESS) Elég egy csikk.. História a rongáló lakókról Nem ls olyan rég még csak mutatóba volt belő­lük néhány Szegeden. Kulcs­csal működtek, bárkinek nem adatott meg a lépcső­zést pótló szerkezetet hasz­nálni. Aki még nem lifte­zett. kéjes ámulattal pró­bálta ki. s míg a földszint­ről az emeletre ért, akár a kalapját, vagy a frizuráját is megigazíthatta a jókora, pá­colt keretbe foglalt tükör­ben. S ki ne emlékeznék, milyen csodaszámba ment a megyei tanácsházán fel­szerelt páternoszter. Eleinte bizony sokan meggondol­ták. hogy beszálljanak-e a folyton mozgó fülkék egyikébe, s kezdetben a csi­galépcsőket többen koptat­ták, mint a felvonó padló­iát. Dicsérjük és szidjak Ahogy felépültek az új la­kónegyedek, mind megszo­kottabbá vált a lift. Igaz ugyan, hogy Tarján és Odessza tízemeleteseiben még ma Is találkozni gva­logoló, levegő után kapko­dó öregekkel — a lép­cső biztosabb, gondolják —. de a gyerekek már ott­honosan kezelik a felvonó­kat. A lift immár életünk tartozéka. Dicsérjük és szidjuk, áldjuk és átkoz­zuk aszerint, hogy műkö­dik-e. Az ötszintes épületekben lakók irigylik a „liftbérlete­seket". Bevásárlószatyrok súlya alatt roskadozva so­rolják a felvonó előnyelt, kisgyerekekkel karjukon só­hajtoznak az emeletekre röpítő szerkezet után. — Bezzeg nem vágynának liftes házba, ha ők ls na­ponta nyelnék a méregpiru­lákat A legvadabb mesék­ben sem találni elképesz­tőbb dolgokat, mint egy tíz­emeletesben. Az alpinisták kedvtelésből másszák meg a magaslatokat, mi kénysze­rűségből. mégpedig nap mint nap. A rosszat hajlamosak va­gyunk eltúlozni, ha a itft működik az természetes, és senkinek nem szúr szemet. Viszont, ha olykor-olykor megmakacsolja magát, s a világért sem emelkedik fel a földszintről, jó ideig ked­vét szegi a lakónak. Ahogy gyanakodva száll be a fül­kébe az is, aki néhányszor már bentragadt vagy akit a tizedik és a földszint kö­zött megállás nélkül több­ször is megutaztatott már a? ..ámokfutó" fe'vonó. Bur­leszkfilmben jó poén lenne, a valóságban azonban senki nem tud nevetni rajta, ha egy emelettel lejjebb, vagy feljebb áll meg a hívásra mozgásba lendült szerke­zet. Az automatika tévedé­se ilyenkor villámgyors le­fölszaladgálásra készteti a „megátalkodott" liftezőí: a versenyfutásból a lakó csak a legritkább esetben kerül ki győztesen. Meglopott liftek — Az emberek a liftet szidják, pedig nagyon gyak­ran éppen az ő „közbenjá­rásukra" mondja fel a szol­gálatot — magyarázza a Szegedi Magas- és Mély­építő Vállalat Felvonó Szer­vizének egyik szerelője. — Minduntalan találkozunk szándékos rongálásokkal: szinte nincs lift, melyből ne szerelték volna ki a külső, mozgatható alkatrészeket, a kapcsolótáblát, a hívógom­bokat, vagy a lámpa vilá­gító buráját. De kapósak az irányjelző kisablakok mű­anyag fedelei, a parányi égők. s az egyszerű szer­számokkal kipattintható ru-­gók. csavarok is. A lakok rongálásai rengeteg munkát adnak, s gyakran rövidzár­latot okoznak. Arról nem is beszélve, hogy a meglopott liftek milyen balesetveszé­lyesek. Gyakran felfeszí­tik. s nyitva hagyják az aj­tókat. elég. ha valaki szó­rakozott. vagy nem figyel eléggé, belezuhanhat az ak­nába. Abból 1$ baleset szár­mazhat, ha a szétdobált sze­métből. például a eseresz­HAZASSAG I. kerület Szeged: Lovász Ferenc és Ko­vács Mária Julianna, dr. Dobó Zoltán István és Mihály Éva Margit, Kovács Imre és Mala­tlnszky • Uona. Sallai László és Radvánszkl Margit, dr. Gylmesl András és Gyarmati Ágnes, Pasek Béla és Tótti-Káli Eva Katalin, Csányl László és Nagy­szöllösi Erzsébet Irén, Ragén János és Szabó Mária, ökrös Gyula Tibor és Gercso Katalin, Bende Zoltán Imre és Komócsin Piroska, Forral János és Hor­váth Judit, Nagy Sándor és dr. Marosi Zsuzsanna, Bodó Ervin és Patyl Erzsébet, Bitófalvi Üt­vén János és Kojnok Mária, Ball Ferenc és Kovács Rozália, Rácz Kálmán és Tóth Irén, Slnkó Zoltán János és Kiss Me­linda Julianna házasságot kö­töttek. II. kerület Szeged: Farkas József és Dankó Klára Judit. Jakab Gusz­táv és Jakab Rozália, Börcsök Jenő és Szlusnl Viktória. Jó József és Simkó Mária Anna, Szabó Mihály és Bertók Zsu­zsanna. Szabó Pál és Soós Hona, Szabó László és Soós Eva, Gyuris Ferenc és Horváth Eva Piroska. Kiss Károly és Csányl Erika Katalin, Balogi László és Szák Ildikó Irén, Kodrán László Tibor es Cslkesz Veronika, Pásztor Tibor Róbert és Berta Erzsébet hó-ssségot kötöttek. III. kerület Klskundorozsma: Vecsernyés Vince Tibor és K^csisneter Honn, Répásl István és Molnár Magdol­na, Komáromi Tibor é- Barlcsa Katalin Margit házasságot kö­töttek. __ / SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Becsei Jánosnak és B'ödl Rozáliátok Éva. Bakács Káro'vnak és Kee-vemótl Anná­nak Károlv. Stáció Latosnak és Gombás A-nánaV László Pá'. Kéri József Lás-ionnk és Ma'­nár gsuzsan-áo-k T'maa Év-. 'tat Antal Ré'ának és Pac-all Kota'ln Plro-kánnk K"tallri. Po­ros Béla Tán-i-ak és Lalkó Klárának Henriett. Csík Fer-nc hfé'vásnak és Pintér Márta Er­zsébetnek Oánor Ferenc, Hódi Js'vánnak és K"runez1 Zsuzsan­nának Róbert Szabolca, Farkas Józsefnek és Lónvi jouannának Zoltán József. Fs'nsi Mlbá'vnak és Lázár Erzsébetnek Zoltán. Polyák Imrének és Bulláa Etel­Családi események kának Zoltán László. Tielesch Jánosnak és Sárospataki Ma­rianna Évának Diána, Hanzók Zoltán Györgynek és dr. Hat­vani Ágnesnek Örs Zoltán, Szé­csl Uivnnnak és Elekes Irénnek Nóra, Szólik Istvánnak és Ko­váos Ágnesnek Csilla Éva. Mol­nár György Gyulának és Abonyi Eszternek Eszter Diána, Jassó Lászlónak és Zádorl Juditnak Krisztián Csaba, Szarvas László­nak és Békési Edit Erzsébetnek Edit Anikó, Guozj Sándor Lász­lónak és Bogdán Rozália Ju­liannának László, Barkáiéi Lász­lónak és Újvárt Ibolyának Bri­gitta Ibolya, Mulati Mihálynak és Garas Margitnak Beatrix. Csehó Lászlónak és Kuesora Viktória Rozáliának László Zol­tán. Tóth Jánosnak és Szász Irénnek Gábor János, Nagy Vilmosnak és Radics Piroskának Vilmos Péter, Szekeres Ferenc­nek és Katona Márta Ilonának Attila, Simon Imre Györgynek és Dékány Juliannának Tílnde. Török Lászlónak és Szanka Erika Magdolnának Norbert. Pó­nltv Jánosnak és Kiss Mária Juliannának Mária. Rózsa István Sándornak és Mezei Mária Mar­gitnak Julianna Mária. UJfalusi Józsefnek és Rutai Ilonának Attila. Aradi Józsefnek és M-1­nár Évának Nóra. Kovács Mi­hályiak és Bakó Erzsébetnek Mónika MerCdesz. "ob-1 János­nak és TUrl Évának Ed". F-d-r Zoltánnak és Adámka Mártának E-IR. T-'vánnsk és T,á-z­ló Máriának Tamás. He-endl í-tvánnek és Patakv Eso-g-nna Rónának »a»" Eva nevű gyer­mekük sztt'e'ett. ni. kerü'et flzreed: Farkas Ovörevnek és •ós Máriának Gábor. Szóé, Ist­vánnak és S'aiansek Évának Gábor István. Bellér Jánosnak és Kasztba Máriának Szabolcs Tibor. Pintér Jánosnak és Szé­esénvi Anikónak Csaba. Kulik Ferenc Józsefnek és Zsíros Zsu­zsannának Ferenc. Sugár Györgynek és Tóth Emíliának Katalin. Márki Pálnak és Zakar Arankának Tibor, Zoltai Árpád Istvánnak és Otott-Kovács Ho­nának István Attila, Varga Já­nos Györgynek éa Bárányi Zsu­zsanna Irénnek Andrea Zsu­zsanna, Baráth Pál Gergelynek ás RétlRy Saroltának Viktória Anna, Kacsala Ferencnek és Konéta Piroskának Krisztián, Fodor Imrének és Bernáth Te­reinek Imre, Forráskúti Tibor­nak és Helntz Máriának Viktor. Poszler Györgynek és Máral Mária Magdolnának Tamás Ger­I ö, Bálint Istvánnak és Jtihász lagdoinának Bettina Magdolna. Makhult Bélának és Tánczos Juliannának Zoltán. Chrenkó Zoltánnak éa Berta Gizella Pi­roskának Krisztián, Tóth Ist­vánnak és Szekeres Éva Zsu­zsannának Andrea. Tóth Ta­másnak és Horváth Erika Er­zsébetnek Tamás, Vere3 János­nak éi Zstros Juliannának Il­dikó, Pósts Bélának és Novakov Juliannának Adrienn. Paplógó Sándornak és Cslszér Katalin­nak Katalin, Kis Ernő Lászlónak és Vadász Katalinnak Ernő László, Sztgethy Istvánnak és Halász Piroska Etelkának Or­solya Helga nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Kecskeméti Emil Vil­mosné Bartucz Mária, Tarnal Béláné Welsz Margit, Hegedűs Pálné Birlnger Borbála. Bodó Jozselne Salamon Mária, Cst­azőr Sándor. Pintér Ilona Anna. Nyerges István tmre, Erdödl Sándor Zoltánná Petus Erzsébet, Buosl László, Iványi Beáta Ma­rtanna. Ba Jánosné Mártafóldl Rozália. Molnár Gvörgy meghalt. H. kerület Szeged: Szabó Sándorné Bére­Anna. Zaránd Emllné Horváth Ilona. Boros La'os, Korom Jó­zsefié Engt Terína Hang. Kis- i níter Farenoné Wnklls é-ná"-. Farkas Gvörgy, Oroszt Peren­Budai ..TAn-s, R-'d->g Kár-lvné Cseh Er-séhet. Kii János. «-"­lérv Gvörgvné atancln Máma Fetter Istvánná Kapusi Rozáll­meghalt. III. kerület Szeged: Magyar Istvánná Nagy Erzsébet. Kapóst Jánosné Kürti Márta, Pleskó Károly, ördög János, Szabó Péterné Király Rozália, Magony Lajos, Király József, Otott István meghalt. nyemagokból; vagy a ciga­rettacsikkekből egy oekerül a mozgópadló alá. Az így becsapott érzékelőszerkezet megzavarja az automatikai, s nyitott ajtóvaj is elindul a lift. As ingatlankezelő válla­latnál elmondták, liftes ház­ba nehéz házfelügyelőt kap­ni. Kevesen vállalják azt a kötöttséget és munkát, amit a felvonóügyelet megköve­tel. A házfelügyelőknek már kora hajnalban ellenőrizni­ük kell, hogy működik-e a lift. s ha meghibásodik, ne­kik kell gondoskodniuk a javíttatásról is. Mindezt ter­mészetesen bekalkulálják tennivalóik sorába, azt már kevésbé, hogy a lift miatt feldühödött emberek rajtuk töltik ki mérgüket. Az elromlott felvonókat a hiba bejelentésétől számí­tott 24 érán . belül szinte mindig megjavítják. De elő­fordul, hogy napokon, sőt heteken át kénytelenek lépcsőzni az emberek: ilyen­kor egy-egy költségesebb, fontosabb alkatrészre, vagy a motor cseréjére kell vár­ni. Az IKV lakóépületeiben ezután előreláthatóan ke­vesebb lépcsőt koptatunk: a vállalat beszerzett néhány pótmotort. mellyel addig is, míg az eredetit újra te­kercselik, a lift működtet­hető. A régieket kicserélik Tarjánban és Odesszában több típusú felvonó jár. az újabbak már rendkívül korszerűek. svájci licenc alapján készültek, s ba normálisan használják őket. kevés gondot okoznak. Az épilletfelujítási programban az IKV kicseréli a régi épületek „veterán" liftjeit is. ezekhez ugyanis ma már csak hosszas utánjárással szerezhetők be az alkatré­szek, A felvonószerelők intéz­ményes képzése aiig há­roméves múltra tekint visz­sza, A szerviz tapasztalt szakembergárdája még most van kialakulóban. Fiatal munkások tanulják a Sze­gedén még űjkeletűnek szá­mító szakma fortélyait, s a szerviz működési területé­be tartozó majd 300 lift bő­séges lehetőséget ad a kü­lönböző hibák tanulmá­nyozására, a javítási, kar­bantartási módszerek egy­begyűjtésére. Azt mondjak, a tanulásra kevesebb alkalom ts elég lenne, s nem árta­na, ha a lakók is tovább képeznék magukat: a kul­turált viselkedés írott éa íratlan szabályaiból. Ladányi Zsuzsa Nevezzenek 1069-nek! Mlchel Dangler, egy 30 éves dél-dakotai tanár min­den szabad idejét a mate­matika történetének tanul­mányozására fordítja. Kö­zépkori tudósok könyveinek szorgalmas tanulmányozása után, arra a megállapításra Jutott, hogy életünkben nem fordítunk kellő figyelmet a számokra, és ezért szüksé­gesnek tartja, hogy a Dang­ler családnevet 1009-re vál­toztassa. Miért éppen 1009­re? Michel elmagyarázza, hogy középkori mágusok sze­rint, az l-es az egyén szim­bóluma, a 0 az időváltozásé, a 6-os az egyén természet­hez kapcsolatát tükrözi, a 9­33 pedig a lét értelmét. Dangler nagy szom rúsá­gára azonban, a bíróság ere­deti indokkal elutasította névváltoztatási kérelmét. „Minden gyerek tudja, hogy nem a 9-es jelzi a lét értel­mét, hanem a 7-es. Ezért kérésének teljesítéséről s?ó sem lehet."

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom