Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

Szombat, 1977. október 15. I 3 A húszéves kulcsember Ha az utcán találkozom vele, afféle tudóspalántának nézném, aki kedvét végképp nem gyári munkában leli. Szemüveges, halk szavú fiú. Húszéves. — Három éve dolgozom a konzervgyárban, a Fodor Jó­zsef Élelmiszeripari • Szak­munkásképzőben végeztem. Először a gyümölcskonyhára kerültem, ott sok volt az idő­sebb szakmunkás, nekem csak a segédmunka jutott, a kereset löop forint körűi mozgott. Nem éreztem jól magam: nemcsak az anya­giak miatt — úgy látszott, hiába van szakmám. — Amikor ide került a sű­ritőbe, jobban figyeltünk rá, itt hogyan érzi magát — mondja Ödry Károly üzem­vezető. — Rendkívül nehéz és felelősségteljes munkát kapott: a vákuumgömböket, azaz a sűrítőberendézéseket kezeli, hatot egyszerre. Ez az egyik legfontosabb technoló­giai folyamat, nem ^okan ér­tenek hozzá. Munkája óriási hatással van egy egész mű­szak teljesítményére, lénye­gében rajta áll, hogy például most éppen mennyi paradi­csomlét sűrít be. Hogy ez arányos legyen a felhasznált anyagmennyiséggel, ahhoz az szükséges, hogy a legkeve­sebb veszteséggel a legtöbbet tudjuk termelni, mert a mun­ka ilyenkor rengeteg. Szem­léltetésül néhány szám: a gé­pek kapacitása 40 vagonnyi naponta. Most, a csúcsidőben átlagosan 70—80 jön min­dennap, ötven-ötvenöt va­gont gyakran „ráverünk". Ez a kulcsemberen: Bürgés Jó­zsefen múlik. — Húszéves fejjel milyen érzés ilyen fontos munkát végezni? — Megtiszteltetés, hogy ilyen bonyolult feladatokat kapok. Csak azt mondhatom, igyekszem megfelelni a bi­zalomnak. Fiatal, gyors, ügyes — ez róla a vélemény. Az idén ki­váló brigád címet kapott Láng brigád tagja, s mun­kájától a szűkebb közösség pénze is függ Átlagteljesít­ményük 107—110 százalék. A konzervgyárban július végétől szeptember végéig gyakorlatilag alig van sza­bad idő: rendkívüli a „haj­tás" a szezonban. Bürgés Jó­zsef is immár két hónapja három műszakban, szombat­vasárnap is dolgozik. — Hogyan él ilyenkor? — Ha délelőttös vagyok, négykor kelek, a fél ötös busszal jövök be Sándorfal­váról. Gyakran kell két mű­szakot vállalni, akkor fél ti­zenkettő körül érek haza. Ha van egy kis szabad időm, pi­henek: ezekben a hónapok­ban másra nemigen jut idő. — De a kereset is jó lehet szezonban. — Négy és fél ezer körül. — Kevés húszéves kap ennyit. — Haza kell adnom. Apá­mat leszázalékolták, ezerhe­tet kap, anyám otthon, van egy hétéves kishúgom. Nem lehet nagyon érzékelni, hogy ilyenkor én mennyit kapok. — Tervek? — Jövőre el akarom kez­deni a szakközépiskolát. Már egyszer megpróbáltam, de nem bírtam. Bejárás, mun­ka, tanulás, együtt nem ment. — Es most? — El akarom végezni. Menni fog. A sűrítőüzem bejáratával szemben öt-hat méter ma­gasban állnak fent a vá­kuumgömbök, karokkal-ke­rekekkel, feszmérőkkel. Cső­vezetéken jön lefelé a sűrí­tett paradicsomlé. Vékony, szemüveges fiú jár előttük fürgén, a keskeny folyosón. Határozottan," biztonsággal mozog, könnyedén, mintha nem is lehetne másként. Húszéves. Kulcsember. Domonkos László fl köd akadályozta a légiforgalma! A Meteorológiai Intézettől kapott tájékoztatás szerint pénteken hajnalban úgyszól­ván az egész országot bebo­rította a köd. Reggel 7 óra­kor Pápa, Siófok, Szeged, Békéscsaba, Szolnok, Kecs­kemét és Budaőrs térségé­ben a sűrű köd szinte telje­sen lehetetlenné tette a lá­tást. A Ferihegyi repülőtér is átmenetileg leállította a légiforgalmat. Így a MALÉV kijevi, szófiai és moszkvai járata csak a köd felszaka­dása után, egy-másfél órás késéssel indulhatott útnak. Ugyancsak késéssel fogad­hatták Ferihegyen az AERO­FLOT Afrikából érkező gé­pét. A MAHART hajóinak út­ját a hajnali és a reggeli órákban végig a Dunán, úgyszólván mindenütt meg­nehezítette és átmenetileg megállította a köd. Intézkedések a zavartalan áruutánpétlásért A fogyasztásicikkt-keres­kedelemben is számolni kell a rendelkezésre álló fuvar­kapacitások csökkenésével. A szállítmányok időnkénti tor­lódásával, késésével — fi­gyelmeztette vállalatalt a közlekedés őszi forgalmának segítését és saját ' év végi csúcsforgalmának előkészí­tését szolgáló állásfoglalásá­ban a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, amely egyben meghatározta a zavartalan áruutánpótlás tennivalóit is. A minisztérium, hangsú­lyozva az előrelátó készlet­politika fontosságát, megis­mételte korábbi utasítását, amely szerint minden vál­lalat — heti munkarendjétől függetlenül — éjszaka és munkaszüneti napokon is köteles a részére érkezett vasúti kocsikat ki-, illetve berakni, az árut folyamato­san átvenni. Ennek érdeké­ben a vállalatok készenléti szolgálatot, rakodóbrigádo­kát szerveznek a raktárak­ban, az expedíciós részlegek­ben pedig nyújtott vagy több műszakot. Követelmény, hogy a kiszállítandó külde­ményeket előző nap állítsák össze, a közúti távolsági já­ratokat pedig lehetőleg éjjel indítsák útnak. Az impor­táló vállalatoknak ajánlják: vegyék számításba a határ­állomások időszakos, esetle­ges korlátozásait, ezért kül­földi partnereikkel korábban adassák fel a vasútra a várt küldeményeket, vagy gondos­kodjanak a közúti fuvarozás megszervezéséről. A minisztérium állásfog­lalása hangsúlyozza, hogy az esetleges elégtelen Bzállltási kapacitás sem vezethet áru­hiányhoz. A kereskedelmi vállalatok mindig kéllő idő­ben adják fel áru- és szállí­tóeszköz-megrendeléseiket. (MTI) Megkezdődött a FIJET kongresszusa Napirendjén az ifjúsági turizmus Pénteken Budapesten, a Hilton Szállóban megkezdte munkáját a FIJET. az Ide­genforgalmi Újságírók és írók Nemzetközi Szövetségé­nek XXI. kongresszusa. A háromnapos tanácskozást — melyen 22 ország több mint 150 küldötte tekinti át az Ifjúsági turizmus helyzetét és vitatja meg a sajtó ezzel kapcsolatos feladatait — Szurdi István, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnö­ke nyitotta meg. Hangsúlyoz­ta, hogy hazánk az idegen­forgalmat mindig külpoliti­kánk és társadalompoliti­kánk lényeges kifejezőjének tekintette és tekinti, s mint a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet részvevője, a záróokmány aláírásával is kinyilvánította: egyetért azzal, hogy a nem­zetközi turizmus hozzájárul a népek közötti kölcsönös megértés fejlesztéséhez, a társadalmi, gazdasági és tu­dományos haladáshoz. A megnyitót követően a kongresszus plenáris ülésen folytatta munkáját, amelyen Rózsa László, a EtJET nem­zetközi kapcsolatainak meg­bízottja tartott vitaindító előadást. Referátumában részletesen beszámolt azok­ról az intézkedésekről, ame­lyekkel államunk — tör­vénybe iktatott feladatként — évről évre hatékonyabban támogatja iflúságunk turisz­tikai mozgalmát, a hazánk­ban is egyre bővülő, széle­sedő Ifjúsági turizmust. A vitaindító után a kong­resszus szakmai előadásokkal folytatta munkáját. (MTI) Metró Taskentben Taskentben, szovjet Üz­begisztán fővárosában el­készült a metró első vonala. A városközpontot Taskent egyik ipari körzetével ösz­szekötő 12 kilométer hosz­szú. kilenc állomást érin­tő szakaszon megkezdődött a szerelvények próbajárata. nincs taxi Fiatalasszony a gyerekkel vár, orvoshoz sietne: idős ember botjára támaszkodva a nagy eső miatt az eget kémleli, s közben azért fo­hászkodik, hogy jöjjön egy taxi. Egy házaspár hatalmas bőröndökkel vonathoz igye­kezne, de nincs taxi. Lassan mégszokott dologgá vált, hogy a taxiállomások üresek, nem érdemes ott várni. Hol vannak a „kockás" Zsigu­lik? Rallyen, szabadságon vagy szereidében? G> Egy új taxiban hamar megtudom, szerencsés ember vagyok. A pilóta bizalmasan közli, amint hazavitt, ő is nyugovóra tér. Nincs értel­me tovább éjszakázni, né­hány utas kedvéért'nem ma­rad fönn — bizonygatja. Azt is hozzáteszi, kollégái is igy gondolkodnak, ezért ma éj­szaka sokan gyalogolhatnak majd. A beszélgetés hatására próbálom a taxizás koordi­nátáit meghatározni. Gyor­san megnyugtatom magam, nem úri passzió, kevesek kedvtelése, amiért tollat fo­gok. Ugyanakkor a taxizás nem tartozik a tömegközle­kedéshez, tehát nem érint százezreket. De mégiscsak olyan szolgáltatás, ami sok városlakó közérzetét befolyá­solja. Többféle módon kiegé­szíti a tömegközlekedést. Ezért az elégedetlenségnek — ami az utóbbi időben a taxikat érte — illik hangot adni. Mi a baj..' I kevés a taxi ? A kérdésre azt a választ kapom, ha kevés lenne, nem emelkedne a forgalom. Ha­vonta 2600-zal több a fuvar most, mint tavaly volt. Ke­vés a fizetés? Vagy nincs elegendő gépkocsivezető? Vagy ahogy az én pilótám mondta „nem éri meg a vá­rakozás", ezért inkább pi­hennek? A Volán 10. sz. Vállalat­nál minden területen mun­kaerőhiány van. Csak a ta-* xinál nincs. Annyi a jelent­kező erre a munkakörre, hogy bármikor bőven lehet válogatni a legalkalmasab­bak közül. A taxisofőrök át­lagfizetése 3285 forint. Ehhez még jön a borravaló. Hogy így mennyi lehet a jövede­lem? A városi buszvezetők átlagfizetése 40 százalékkal magasabb, mégis egyetlen taxis sem nyergelt át az Ikarusokra. © A vállalat egy idö óta több erőfeszítést, tett. hogy erő­södjön a munkafegyelem, ja­vuljon a munkaidő kihaszná­lása. Áprilisban minden ko­csit URH-adóvevővel láttak el. Így a forgalmat növelni lehetett, hiszen a központ gyorsan tudja irányítani az autókat a város egyik pont­járól a másikra, ha kell. Augusztusban pedig a gaz­daságosságot úgy javították, hogy 20 fillérrel emelték az 1 kilométerre eső bevételt. (Egyébként a taxizásra ráfi­zet a vállalat, ebben az év­ben például a kilenc hónap alatt közel 400 ezer forintot — igaz. országosan nem ez a jellemző.) Ez a rendelkezés az ügyfél pénztárcáját nem érintette, mert a fuvardíj változatlan. De a gépkocsi­vezetőknek jobban ki kell használni a munkaidőt. Ke­vesebbet mehetnek üresen, mint korábban, csak. úgy „játszhatnak" a kilométerek­kel, hogy a forgalmuk egy­ötödénél több nem lehet az üresjárat. (Korábban az üresjárat a forgalom egyne­gyedéig volt engedélyezve.) így most előfordul, ha a ko­csi kimegy Újszegedre, az Erdélyi térre, ott fél órát dekkol, utasra vár. Vagy vállalja az üres kilométere­ket., bejön a Széchenyi térre. Valamit azért nehezen le­het érteni. Semmiféle utasí­tás nincs, hogy az integető embernek ne álljon meg a taxis. Sőt, az érdeke az len­ne, hogy út közben is vegyen fel utast, ha. éppen integet­nek. Egy sofőrtől megkér­deztem, miért nem állt meg a Római körúton annak az integető embernek, aki Tar­jánba igyekezett. A válasz; „nekem nyolc forintért nem üzlet visszafordulni, inkább bemegyek a Széchenyi térre, és onnan indulok Tarjánba, hiszen oda mindig van je­lentkező". Ügy látszik, még mindig lehet tovább csökkenteni az üresjáratokat — a 20 száza­lék határ jobban szűkíthető, még nagyobb forgalomra le­het ösztönözni a gépkocsi­vezetőket ... © Van kocsi, és nincs kocsi. Telefonon általában kapni taxit, de a taxiállomáson ál­talában nincs autó. A gép­kocsivezetők a forgalom ala­kulásának megfelelően dol­goznak. Maguk döntik el, mikor érdemes beállni, dél­előtt vagy éjszaka, téesz­közgyűlés vagy menyasz­szonytánc idején. A Vállalat nem határozza meg a mun­karendet, csak azt szabályoz­za, hogy a kötelező óraszá­mot ne lépjék túl. Mert ha a gépkocsivezetők .nem pihe­nik ki magukat, fáradtan a közlekedés biztonságát ve­szélyeztetik. Semmiféle felmérés nincs arra nézve, hogy mennyire elegendő az a 36 kocsi, ami Szegeden fut. Csak becslé­sekre lehet támaszkodni. A taxivezetők szerint elegen vannak — a lakosok szerint kevesen. Nyilvánvaló, hogy a gépkocsivezetők a kereslet és kínálat törvényének meg­felelően azt szeretik, ha rá­juk várnak, s nem, ha nekik kell várni. Az biztos, hogy néhol szívesen állnak fél éjszakákat is. A Jeges és a Búbos előtt órákat töltenek el a „jó vendégre" várva. Persze, ez idő alatt máshol nincs taxi. A Volán vállalat a lakos­sági érdeket figyelembe vé­ve nem vetette el a taxi fej­lesztését. De nincs még el­döntve, hogy több autó be­állításával vagy a műszakok további racionálásával javít­ják-e ezt a szolgáltatást. Halász Miklós Északi autósztráda Leningrádot Murmanszk­kal egy négysávos autó­sztráda köti össze. A sztrá­da az Északi-sarkkör mö­gött 250 kilométernyire tog végződni. Első 400 kilomé­teres szakasza már üze­mel. Inter­nacionalisták „Magyar internacionalisták a szovjethatalomért — bol­sevikok a Magyar Tanács­köztársaságért" címmel kiál­lítás nyílt tegnap, pénteken a Hadtörténeti Múzeumban. A több mint 700 fotónak és más emlékanyagnak méltó otthont teremtettek a mú­zeumban : négy termében vörös színben játszó falak szolgálnak a kiállított tár­gyak hátteréül. Ezek felidé­zik a fiatal szovjetállam vé­delmében részt vett magyar Internacionalisták küzdel­mét, a Magyar Tanácsköz­társaságért fegyverrel har­colt bolsevikok internaciona­lista példamutatását. E tör­ténelmi sorsfordulókat idézik az 1917—22-ből származó fegyverek, hadifogolytábo­rokból fennmaradt tárgyak. Szerencse a borítékban Ismét megjelent a boríté­kos sorsjegy, s ezt a kibo­csátást jubileumnak tekint­hetjük, hiszen tíz évvel ez­előtt kezdték el először árul­ni. Most egy hete lehet kap­ni zöld, barna, lila sorsje­gyeket és egy hét alatt több emberre rámosolygott a sze­rencse. Két nagy fogás is volt: Radics Józsefné móra­halmi lakos ötvenezer fo­rinttal, Gyémánt István sze­gedi lakos pedig tízezer fo­rinttal térhetett haza. És ökik nem nyertek? Nem ér­demes a szemétkosárba dob­ni a borítékokat, mégha a nem nyert felirat is van raj­tuk. A nem nyert, Trabantot nyerhet a Centrumban. Ez a játék nagy népsze­rűségnek örvend, bizonyítja az, hogy a 10 év alatt 246 millió sorsjegy kelt el. és a nyereményekre 443 millió fo­rintot fizettek ki. Az idén is több millió forint vándorol­hat a szerencsések zsebébe. Szezonnyilás a Bábszínházban Holnap, vasárnap délelőtt tartják meg a nyári szünet utáni első előadást a Báb­színházban. A Hagymácska című bábdarabot láthatják a gyerekek, melyet játszott már a dr. Kövér B$la vezette tár­sulat. de a felújítás sok meg­lepetést tartogat. Ujak a dísz­letek, a korábbinál jóval több a zenei betét, és változott a szöveg Is. A nemrégiben ka­pott modern technikai felsze­relés jóvoltából mindezt szte­reó felvételről élvezheti a kö­zönség. A meglehetősen mostoha körülmények között évek óta tiszteletreméltó kitartással, odaadással, dolgozó amatőr csoport öt bemutatót tervez az évadban. A Hagymácska felújítása után két új darab­ra készülnek. Karácsonyra bemutatják a Csuka paran­csára címűt, majd a Kiska­csát. Ez utóbbit a szabadkai gyermek- és bábszínház ter­vezőinek a segítségével ké­szítik elő. A szabadkai szín­házzal való egyre elevenebb kapcsolatuk eredménye, hogy akárcsak a közelmúltban, jö­vőre is részt vesznek a sza­badkai bábfesztiválon — a Gyáva kis tigris című darab­bal. Ebben bábok helyett élő szereplők, maszkos figurák játszanak a színpadon. A ha­gyományos bábtechnika öt­vözése az élő szereplók já­tékával egyébként a szabad­kai együttes művészetének hatásáról vall, csakúgy, mint a zene szerepének megnöve­kedése a szegedi előadások­ban. Az eddigi kísérőzenéle, hangulati aláfestések helyett több darabban önálló drama­turgiai funkciókat kapnak a zeneszámok, énekszólók. Így például a Hagymácskában, a Kiskacsában, a Gyáva kis tigrisben — és ugyanezek­ben az előadásokban játsza­nak a bábok mellett az élő szereplők is. Az együttes idei ötödik be­mutatója a Három kismalag című bábjáték lesz. A bér­letek száma körülbelül most is ugyannyi, mint tavaly, a kétezer bérlet máris gazdá­ra talált. Áz előadások előtt természetesen ezután is le­het majd korlátozott számú jegyet vásárolni. Az évi kö­zel száz előadást az idén is négy helyen tartják: a Báb­színház épületében, a Novem­ber 7. Művelődési Központ­ban (itt a nézők számának megduplázódása miatt min­dig két-két előadás lesz egy­más után), a tápéi, illetve az" algyői művelődési házban. Az új évad első előadása holnap délelőtt fél 10-kor kezdődik a Bábszínház épü­letében, a második ugyanott, 11 órakor. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom