Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

Szombat, 1977. október 15. I 3 Vízügyi kísérlet a gyakorlatnak A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Központ­ban a magyar—csehszlovák együttműködéssel megva­lósuló Gabcikovó—Nagyma­ros vízlépcsőrendszer kis­minta kísérletei folynak. Az intézetben felépítették a két legjelentősebb hazai mű­tárgy, a dunakiliti duzzasz­tómű és a nagymarosi víz­lépcső kicsinyített mását. A mérések adatait az intézet szakemberei folyamatosan továbbítják a hatalmas be­ruházás tervezőihez. Képün­kön: a kísérlet. Felfrissülten vihar után Emlékezetes év marad a Szegedi Szerszámkovács Ál­talános Vasipari Szövetkezet­nél az 1972-es. Korántsem pozitív értelemben. Külön­böző tervhamisítások, a szö­vetkezet szétzüllesztése, 2 és fél millió forint részesedési alap „eltűnése" miatt ekkor tört ki a vihar házuk tá­ján. A régi vezetőséget le­váltották, a volt elnök há­rom hónap felfüggesztettet kapott. A veszteségek igen nagyok voltak: közel 11 millió forintos árengedmény történt az exportban, termé­keik teljesén gazdaságtalan­ná váltak, az árak szinte az önköltség alá vándoroltak. A szövetkezet erősen vesztesé­gessé vált. Indulni, újrakezdeni a szó szoros értelmében nullpont­ról kellett. Főtt is a feje az új vezetőségnek: hol is kezd­jék egyáltalán, hogyan „gaz­dálkodjék ki" a veszteséget — a lehető legrövidebb időn belül. Egy szövetkezet talpraállí­tása persze sok tényezőn múlik. Mivel jelentős mér­tékben exportra termelnek, először is át kellett alakíta­ni « termékszerkezetet. Mintegy százharmincfélét gyártottak, kis szériákban, kapkodva és szervezetlenül. A termelékenység növelése érdekében tehát radikálisan csökkenteni kellett a gyárt­mányok számát. Ma har­mincöt termékük van, s az export értéke megkétszerező, dött: 16 millió forint. A tő­kés export aránya 65 sza­zalék, a fő megrendelő az NSZK, de Brazíliától Irakig szállítják a fogókat, drótvá­gókat, harapófogókat, ke­resztkulcsokat. A szocialista országok közül fő vevőjük az NDK, ahová főleg mezőgaz­dasági kisgépeket és alkatré­szeket gyártanak bérmunká­ban. Termelésük egyötöde kerül szocialista piacra. Ta­valy óta képesek ellátni a belföldi szükségletet is, a közismert laposfogó például itt készül. Nagy szériák ke­rülnek exportra: egyedül keresztkulcsból 150 .ezer da­rab hagyja el az üzemet egy évben. A termelékenység növelé­séhez. a szétzilált gazdasági helyzet egyensúlyba hozásá­hoz nagyarányú technológiai fejlesztés is kellett: új gé­peket vásároltak, új gyártá­si folyamatokat alakítottak kí, 70 százalékban gépesítet­ték az anyagmozgatást, Az elmúlt négy évben a kézi munkát gyakorlatilag kikü­szöbölték: légkalapácsok, prések jelentik a „gépi ko­vácsolást". — Idén különösen nagy gond az anyagellátás — pa­naszkodik az elnök. — Rend­kívül vontatott, a határidők szinte egyáltalán nincsenek betartva, olykor negyedéves késéssel érkeznek a szállít­mányok. Ez persze felborítja a beütemezett terveket, ab­ból kell dolgoznunk, azt kell csinálni, amihez éppen van anyag. Nagy rugalmasságra van így szükség. Az expor­tot úgy-ahogy tudjuk tarta­ni, de elég nehéz a helyzet. . — Az ok? — A Ferroglobuson ke­resztül kapjuk az anyagot. Ozd kapacitáshiányra hivat;. kozva nem szállítja rendesen a melegen hengerelt acél­anyagokat. Segítség nincs, legalábbis egyelőre. önmagán viszont — amennyire tőle telt — segí­tett a szövetkezet. Az óriá­si veszteséget tavalyra sikerült „ledolgozni", évi 300 —400 ezer forintos törleszté­sekkel. A pénzügyi és a gaz­dasági helyzet stabilizálódott, s a jelen gondjai ellenére termékeik keresettek, biztos jövőjük van — a zűrzavarok után sikerült visszaszerezni a becsületet. * Hatalmas termetű, ősz ember Puskás István. „Egy­személyes kovácsműhelye" van. Autórugókat készít és javít. Tizenkilenc éve dolgo­zik a szövetkezetnél, átélt itt egyet s mást. — Mit éreztek meg a szö­vetkezet megrázkódtatásá­ból? — Hát először nem sokat. A fizetést kaptuk rendesen, munka is volt elég. Aztán: év végén nincs nyereség, nincs pénz. Kezdtük látni, mekkora a fejetlenség, nem mennek itt rendben a dol­gok. De mit szólhattunk vol­na? Nem kérdeztek, nem is értünk hozzá. Tóth József ipari tanuló is itt volt, 22 éve dolgozik a szerszámkészítő műhely­ben. — Apám alapítótag volt, én is réginek számítok már. Később ütöttek itt vissza a bajok: amikor helyre kellett hozni mindazt, amit elron­tottak. Benne voltam a vizs­gálatnál a szövetkezeti fel­ügyelő bizottságban, tudom, milyen bizonytalanság volt az emberekben. Mi lesz ké­sőbb, hogyan tovább? — És hogyan lett? — Jóval tervszerűbb most már a termelés. A legna­nagyobb eredmény, hogy si­került végre utolérni magun­kat. Már az anyagiakra gon­dolok. Utolérni magukat — nem is akárhogyan. A Szegedi Szerszámkovács Általános Vasipari Szövetkezet terme­lési értéke 33 millió forint, kivitelük az évek alatt di­namikusan nőtt, egyszóval — helyrerázódtak. Vihar után először mindig csönd van. Aztán fel kell emelni a fejét az embernek. Munkára, helyrehozásra ké­szen. Felfrissülten. D.L. Versenyképesség és trükkök Hem elég a jó áru...? A versenyképesség sokak delkezés szerint használják szerint a vállalati tevékeny- a terméket. Belga, marok­ség egyik mércéje. Megítélni kői, algériai és nyugatné­mégis nehéz? Igen, mert met megrendelőknek is más belföldi verseny a kisebb termékét ajánlotta a gumi­vállalatok szektorában van, gyár, amikor kiderült, mi­ipari nagyvállalataink zö- lyen célra veszik. Néha be me pedig a nemzetközi ver- kell bizonyítani, hogy az senyt hőmérőzi, de lega- áru nemcsak hogy a mű­lábbis annak feltételeit is- szaki leírásoknak megfelelő, meri — míg van a magyar de valóban jó is. Ez lát­vállalatoknak egy köre, szólag ellentmondás. Csak­amely semmilyen versenyt hogy mögötte néhány üzle­nem érez. Nem egy termék­nek nincs hazai verseny­társa, más termékeket meg igen nehéz hasonlítani a világ nagy piacán kapha­tókhoz — egyszerűen azért, mert titkok ködébe burkol­ják őket. műszaki leírást, árat megtudni művészet né­ha. Versenyképes az az áru, amelyet szívesen vesznek meg. amire stabil vevőkör van. Mert minősége és ára arányban áll, mert pontos időben szállítják, mert szer­vizt és szavatossági időt ad a gyártó. Szűkítsük a kér­dést most csak a végter­mékre: képes-e azt, vagy ti furfang is lapul. Az át­vevő igyekszik kifogásolni, amit csak tud, mert áren­gedményt akar kicsikarni. A reklamáció miatt a mű­szaki szakembernek kel­lene ott teremni — dehát hogyan? Ügyintézés, úti ok­mányok beszerzése... Tudni kell. a vevőt mi minden vezérli döntéseiben. De tudni kell jó árut ad­ni! A gumigyár mélyfúró vetkezménye lehet tömlője, igen keresett a vi- veszik át. Kettő: lág nagy részén, a hidrauli­katömlő is közel áll ehhez, csakúgy, mint a szállítóhe­veder. A gyenge pont — s ez a magyar vállalatok nagy ré jobbat nyújtani a felhasz- szénéi így van: az idő. A nálónak, mint amit a ver­senytárs, vagy a potenciális versenytárs nyújthat? A Taurus vállalat szegedi gumigyára speciális tömlő­ket is gyárt tengeri olajbá­nyászathoz. Egyre jobb, ke­felismerés ideje —, hogy tudniillik mi kelendő a pia­con — gyakran nagy nehéz­ségek árán rövidíthető le. A piac kifürkészése nem egyszerű, és pláne nem az árak kialakítása, hiszen resettebb ez a termékük. Az mindenki titkolódzik. De egyik fajtából rajtuk kí- amit javítani lehetne, az a vül az egész világon csak realizálás ideje, a gyárt­egy cég tud megfelelőt ké- mány elkészítése és szállí­szíteni. Igen ám, de az több tása. száz méteres tömlőket gyárt. Adott termelési, műsza­míg például a Taurus szege- ki színvonalon, szervezett­di gumigyára 20 métereset. S ségi fokon elkészített árut a vevő azt igényli, a le- ajánlanak és rendeli meg A jogászszövetség megyei szervezetének taggyűlése A Magyar Jogász Szövet­ség Csongrád megyei szerve­zetének tegnap délután Sze­geden, a megyei bíróság dísztermében tartott taggyű­lésén nagy számban jelentek meg megyénk bírái, ügyé­szei, tanácsi, vállalati és ter­melőszövetkezeti jogászai, valamint ügyvédek és más fontos jogterületen dolgozók, hogy megvitassák az elmúlt két évben végzett munkáju­kat, s meghatározzák a szer­vezet előtt álló teendőket. Az eseményen megjelent a megyei pártbizottság képvi­seletében Czifra Pál, s ott volt dr. Miklós Lajos, a Magyar Jogász Szövetség tit­kára is. Bevezető programként dr. Papp Ignác, a megyei szer­vezet államtudományi szak­osztályának elnöke tartott ünnepi megemlékezést, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, hatásáról. Dr. Kemenes Béla, a me­gyei szervezet elnöke ismer­tette a tagsággal, az elnökség beszámolóját, a végzett sok­rétű munkát. Elmondotta — többek között —, hogy a megyei szervezet 1957-ben, húsz évvel ezelőtt kezdte munkáját, s azóta is össze­fogja a megye jogászainak tevékenységét. A megyei szervezeten belül hat szak­osztály munkálkodik ered­ményesen. A Csongrád me­gyei szervezet a 666 fős tag­létszámával az ország máso­dik legnagyobb jogásszerve­zete. Az elnökségi beszámolót vita követte, majd a kiemel­kedő szervezeti munkáért megjutalmazták, dr. Aschel Alice vállalati jogtanácsost, dr. Fonyó Antal tanszékveze­tő egyetemi tanárt, dr. Mol­nár Lászlót, a szentesi váro­si és járási ügyészség veze­tőjét, dr. Nóvák Zoltánt, me­gyei bírósági tanácselnököt, dr. Szentpéteri Imrét, a ma­kói járásbíróság elnökét és dr. Tóth Lászlóné dr. Fábián Eszter egyetemi adjunktust. Végül dr. Horváth Zsikó Lászlónak, a megyei szerve­zet titkárának előterjesztésé­re a taggyűlés a Csongrád megyei szervezet elnökhe­lyettesévé választotta dr. Bo­zó Sándort, a megyei tanács vb titkárát és dr. Kun Lász­lót, a Szegedi Megyei Bíró­ság elnökét. hető leghosszabb legyen a tömlő. Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel! — mond­ják. S a gumitömlőt a sze­gediek kapcsoló bilinccsel hosszabbították. A vevő nézett és meg­kérdezte: hogyan tekerjük fel a tartódobra? A több órás tárgyaláson egyszer csak előálltak a szegediek a kérdéssel: „Ésha az a több száz méteres töm­lő elromlik, mit csinál ve­le? Megjavítani lehet?" Ér­zékeny pontra tapinthattak, mert minden bizonnyal rit­kán romlik el az a tömlő, de akkor a veszteség több száz méter. Még nem ol­dották meg a javítást. És feltehetőleg nem is nagyon éri meg, ha nem keresték a megoldást. — Nos, túl egy­szerű lenne, ha a tőkés azonnal kiszámította volna, hogy húsz métert előbb el­dobhat, mint több százat. Húsz tárgyalás következett még. tizenhatszor a vevő, négyszer a gyár képviselői utaztak egymáshoz. S a vég­eredmény, hogy a Brownand Ruth-cég úszó csőfektető ha­jóin. az Északi-tengeren a szegedi gumitömlők ott te­keregnek a konkurrencia mellett. Állják az összeha­sonlítás kemény kritikáját! S amint írásba adják a ió véleményt. garancia lesz húsz másik vállalkozó szá­mára? Kiderül. Az áru ver­senye eldőlt, s szívós ke­reskedelmi versenyben pe­dig új futam kezdődik. Ez is, meg sok más eset azt példázza, a gyártónak is szoros kapcsolatot kellene tartania a vevővel. A mi­nőségi reklamáció néha amiatt van, hogy nem a ren­Mikes Sándor, a gumigyár igazgatója mégis azt mond­ja: — Gyakran késünk. Meg­lazult a szállítási fegye­lem. Határidőket úgy tu­dunk megállapítani, hogy bele kell kalkulálni a part­nerek késéseit. Aki pontat­lan. nem versenyképes. S aki pontatlanságra kénysze­rül. több energiával és költ­séggel, tűzoltó munkával tud úrrá lenni a nehéz hely­zeten. Itthon beletörődtek már sokan, hogy mondjuk a megrendelt kétezer mé­ter anyagból határidőre csak 300 méter érkezik meg — telefonsürgetésre. Nem tudom, mi lenne, ha máról holnapra olyan szigorúak lennénk egymással, mint velünk a külföldi partne­rek. Késik az áru? Sok kö­Egy:nem „fedezeti vásárlás" a mi terhünkre — vesz mástól olyan árut. mint amit tőlünk várt és fi­zethetjük. Három: a megké­sett árut reklamálják, ahogy csak győzik, s végül kicsikarnak árengedményt. Mindez nemcsak azt jelen­ti, hogy ki kell ismerni eze­ket az útvesztőket. Hanem elsősorban azt, hogy a hazai partnereknek is együtt kell lépnie az exportérdekek ügyében. Ez ma sem baráti gesztusok sora — de ki kezdje el a szerződések pon­tos érvényesítését? Pontosság nélkül nincs verseny. S ha lépéstévesztés jellemző is a magyar part­nerekre, egyre többen értik meg: a külkereskedelmi mérleg egyensúlya ma és holnap is sorsdöntő a né*» A korábbiakhoz képest nőttek a szövetkezeti paraszt, ság művelődési igényei és a közös gazdaságokban emel­kedett a közművelődési tevé­kenység színvonala. A mun­ka mellett egyre többen ta­nulnak, öt év alatt csaknem tízezerrel nőtt a szövetke­zeti szakmunkások száma és kétszer annyi középiskolát végzett dolgozik az üzemek­ben. Gond, hogy a 45 éven íelüliek viszonylag nagy szá­ma nem végezte el az általá­nos iskolát. Nehezíti a tsz-ek közművelődési munkáját, hogy ennek személyi feltéte­lei sem a tsz-ekben, sem a területi közművelődési intéz­ményekben nagyrészt még nem adottak — állapították meg a TOT pénteki ülésén, amelyen megvitatták a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére hozott kormány­program végrehajtásának tapasztalatait is. a vevő. A realizálás ideje tehát ismert, a szállítási le- gazdaság számára, hetőség kiszámítható. Szőke Maria A magyar és a szovjet közúti közlekedés fejlesztése Tudományos ülésszak A magyar—szovjet műsza- ző évek közös kutatási tő­ki-tudományos együttműkö- máit. Erre azért kínálkozik dés keretében a Közúti Köz- különösen jó lehetőség, mert lekedéstudományi Kutató a két országnak' közös a jár­Intézet évek óta közös kuta- műbázisa, mint ismeretes a tásokat végez a Szovjet Au- kooperáció keretében évi 30 tóközlekedési Kutató Intézet- —40 ezer szovjet személyautó tel — ennek a munkának! érkezik hazánkba, s több tiz­az eredményeiről kezdődött tanácskozás pénteken a Technika Házában. A k'étnapos ülésszakon a magyar és a szovjet szakem­berek felvázolják a követke­ezer Ikarus-autóbusz fut a szovjet utakon. Jövőre kö­zös munkaprogram kidolgozá­sát határozták el a mezőgaz­dasági termékek! szállításá­nak jobb megszervezésére. (MTI) Gyárba látogatott a SZOT­titkárság Az üzemi demokrácia ér­vényesülésének és a szak­szervezeti jogsegélyszolgálat működésének tapasztalatait tekintette át pénteken a SZOT titkársága, mégpedig üzemi körülmények között, a Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyárban. Délelőtt Gáspár Sándornak, a SZOT főtitká­rának vezetésével fölkeres­ték a gyár több üzemrészét, elbeszélgettek a dolgozókkal, majd délután 'a vállalatnál tartották meg a SZOT-tit­kárság ülését. Sári Sándor vezérigazgató és Kovács Jenő, a vállalati szakszervezeti tanács titkára tájékoztatta az ülés részve­vőit az üzemi demokrácia kibontakoztatásának helyi eredményeiről és problémái­ról, valamint a jogsegély­szolgálat eddigi működésé­nek tapasztalatairól. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendezőnek, a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vészének kiemelkedő művé­szi és eredményes pedagó­giai munkássága elismerése­ként 60. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztár­saság babérkoszorúval ékesí­tett Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést péntekén adta át Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke. Jelen volt Cseterki Uajos, az Elnöki Tanács tit­kára és Pozsgay Imre kultu­rális miniszter Jubileum Az IBUSZ, megalakulásá­nak 75. évfordulója alkalmá­ból pénteken jubileumi ün­nepséget tartott az állator­voKtudományi egyetem aulá­jában. Az ünnepségen 44 ország utazási irodáinak kép­viselői vettek részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom