Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

8 Szombat, 1977. október 1. Moszkvában A Legfelsőbb Tanács Elnöksége jóváhagyta az alkotmánytervezetet • Moszkva (MTI) Pénteken a moszkvai Kremlben ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az alkotmánybizottság elnöke tájékoztatta az elnökség tagjait az új szovjet alkotmánytervezet össznépi vitájáról és az annak során elhangzott javaslatokról. Leonyid Brezsnyev összefoglalta az országos vita eredményeit és ismertette azokat a kiegészítéseket és pontosításokat, amelyeket az alkotmánybizottság az új 6zovjet alantörvénybe belefoglalni javasol. Az alkotmánytervezet társadalmi vitája — mutatott rá Leonyid Brezsnyev — hozzájárult egyes cikkelyek pontosításához, az ú] szovjet alaptörvény tartalmi gazdagításához. Az elnökség határozatban mutatott rá, hogy az alkotmányblzQttság nagy munkát végzett a dolgozók kollektíváitól, a társadalmi szervezetektől és az egyes állampolgároktól érkezett észrevételek áttekintése, rendszerezése és általánosítása terén. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az alkotmánybizottság által eléje terjesztett alkotmánytervezetet a társadalmi vita során elhangzott kiegészítő és módosító javaslatok figyelembevételével jóváhagyta. Az alkotmánytervezetet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka elé terjesztik. Az eszmecsere tanulsága Kommentár Az új alkotmány kimond- szovjet társadalom életében ja, hogy a Szovjetunióban már csak azért is, mert az A Szovjetunió uj alkotmá- minden hatalom a népé, s ország minden vagy csaknem nyának elfogadásáig már rögzíti, hogy az állami élet minden polgára a dokumencsak néhány nap van hátra, legfontosabb kérdéseit össz- tum társszerzőjének érezte Október 4-én — pontosan népi vitára bocsátják. magát. Annak a dokumen. négy hónappal az uj alkot- A vlta lefolyását minden tumnak, amelynek a jelentőmánytervezet közzététele és tekintetben sikeresnek mond- sége túlnő korunk keretein, országos megvitatásának kez- hatjuk, és jogosan tekinthet- Fjodor Brejusz dete után — összeül a Szov- jük kimagasló eseménynek a (APN —KS) jetunió Legf.elsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka. Az alkotmányblzottság, élén Leonyid Iljics Brezsnyewel, a bizottság elnökével, befejezte a vita eredményeit összegező és elemző beszámolójelentés elkészítését, a megfelelő következtetésekkel és javaslatokkal együtt Az ország a nagy eseményt várja. Tudjuk, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küszöbönálló ülésszaka a világközvélemény széles köreiben "is • élénk érdeklődést kelt!' Mertnyiben volt gyümölcsöző ez a vita, és milyen eredménnyel zárult? * A személyes érdekeltségnek arra az őszinte megnyilvánulására, amelyet az állam alaptörvényének tökéletesítéséről folytatott vita során sok millió ember tanúsított, az alkotmányblzottság hasonló őszinteséggel válaszol. Egyetlen megjegyzést vagy Javaslatot sem szabad figyelmen kívül hagyni — jelentette ki a bizottság, s felhívta a minisztériumokat, hatóságokat, a párt- és tanácsi szerveket, hogy vegyék figyelembe a bírálatokat, és tegyenek intézkedéseket a helyzet javítására ott, ahol ez szükséges. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban a demokrácia, a szabadságjogok problémájának megoldása a kizsákmányolás törvényben rögzített, tényleges megszüntetésével kezdődött — a munka szabadságának törvényes és gyakorlati megvalósításával. A Szovjetunióban — fajra, nemre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül — mindenkinek biztosítják azokat a szociális és gazdasági jogokat, amelyeknek megvalósítása nélkül az ember semmiféle más jogával és szabadságával nem élhet. Az új alkotmánytervezet a munkához való jogot kiegészíti a munka nemé, a foglalkozás megválasztására való joggal, kiegészül a művelődéshez való jog, a társadalombiztosítási ellátásra, az ingyenes orvosi ellátásra, a pihenésre való jog. Sőt, a tervezet a lakáshoz való jogról is beszél. Az új alkotmány kiszélesíti és elmélyíti az állampolgárok politikai és személyi jogatl. Az alkotmány humanitása az egyénnek a társadalom más tagjai érdekeivel szemben érzett tudatos magatartásán, az állam mindenki számára kötelező törvényeinek tiszteletben tartásán alapszik. Grom'ko nyilatkozata a szovjet-amerikai tárgyalásokról O Moszkva (MTI) natkozásban közeledett egyA Carter amerikai elnök- máshoz. Ma ezen a téren kel és Vance külügyminisz- jobb a helyzeti mint koréfoterrel folytatott washingtoni ban vóIt.'Élmoridhatjúk, hogy tárgyalásokon a felek állás- a két ország, a Szovjetunió és pontja közeledett egymáshoz, az Egyesült Államok most A két ország rálépett a meg- arra az útra lépett, amelyeioldáshoz vezető útra — álla- vezet a megoldáshoz, pította meg Andrej Gromi- — Természetesen túlzás ko, az SZKP KB Politikai lenne azt mondanom, hogy Bizottságának tagja, a Szov- minden problémát megoldotjetunió külügyminisztere a tunk. Egyes kérdések váltomoszkvai televíziónak adott zatlanul fennállnak. De én nyilatkozatában. A televízió mégis a dolog másik oldalát pénteken este híradásában hangsúlyoznám. Genfben tárrészleteket közvetített az In- gyaló delegációink a kérdéterjúból, amelyet teljes egé- sek jó részét, mondhatnám szében ma este sugároznak, többségét megoldhatják, ki— A szovjet embereket dolgozhatják azok megfogaljoggal érdekli az a kérdés, mazását, jogi formába öntéhogy ml volt e tárgyalások sét. eredménye — mondotta Gro- — A fő kérdéseket termémiko. — Azt mondhatom, szetesen más politikai szinhogy az elmúlt napokban Wa- ten oldják meg, de a megshingtonban megtartott tár- tárgyalt kérdések terén — gyalások eredményeként a hangsúlyozom — van előretelek álláspontja néhány vo- haladás. • • rr távirat # Budapest (MTI) Lázár György, a Magyár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Hua Kuofengnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Kína nemzeti ünnepe alkalmából, A távirat így hangzik: A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm önnek, a kínai népnek és a Kínai Népköztársaság Államtanácsának, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 28. évfordulója, a kínai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Remélem, hogy a két ország közötti kapcsolatok a béke ós a haladás ügyét szolgálva fejlődnek. * Liu Tie-seng, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete a kínai nemzeti ünnep alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. Púja Frigyes tárgyalásai • New York (MTI) Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője további megbeszéléseket folytatott a világszervezet székházában. Szadun Hammadi iraki külügyminiszterrel az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti helyzetről, K. B. Andersen dán, E. Agustsson Izlandi. , IyL Qreja spanyol külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint á belgrádi konferenciáról, Feleke Gedle Giorgisz etióp külügyminiszterrel pedig a kétoldalú kapcsolatokról, és az Afrika szarvában kialakult helyzetről tanácskozott. A magyar külügyminiszter csütörtökön Hans-Dietrich Genscherrel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterével és Abdel Halím Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel tárgyalt kétoldalú és az ENSZ-közgyűlés ülésszakán szereplő kérdésekről. Púja Frigyes ugyancsak találkozott és megbeszélést folytatott Oskar Fischerrel, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével. A fejlődő magyariraki kapcsolatok A Magyar Népköztársaság írtunk alá és Irak kapcsolatai az 1938. gazdasági július 14-i forradalom indultak fejlődésnek. mncyar—iraki együttműködési után állandó vegyes bizottság létAz rehozásáról. A bizottság műArab Újjászületés Szocialista ködése mezőgazdasági téren Pártja (BAATH) célja e nem- is kamatozik: különösen az zeti demokratikus forrada- az élelmiszeriparbar, a szolom programjának maradék- vetkezetek közötti együttműtalan, torzulásoktól mentes ködésben, a szakemberkcpmegvalósítása, az ország ha- zésben van gvors előrehalaladó erőinek összefogása, az dás. Együttműködésünk a röelmaradott gazdasági és tár- videsen aláírásra kerülő álsadalml rendszer radikális lategészségügyi, valamint a átalakítása, a szocializmusba halászati egyezménnyel való átmenet megteremtése. Irak a nemzeti feltételeinek újabb területre terjed ki. A gazdasági kapcsolatok tejdemokra- lesztésének további nagy letikus átalakulás szakaszában hetőségei vannak; Irak gazvan, belpolitikai életében sok dasági helyzete megerősödött, fontos haladó intézkedés szü- nagy beruházási programot letett: uralkodóvá tették az valósítanak meg. Műszakiállam ellenőrzését az egész tudományos együttműködéolaltermelésben, az ipari ter- sünket is megállapodás szamelés 73 százalékában, a bályozza, ezt 1971. Január külkereskedelemben 90 szá- 19-én írtuk alá, s végrehajzalékban; határozott intézke- tása két évre szóló munkadéseket hoztak a földreform programok alapján történik, végrehajtására, hatékonyan Ennek keretében együttműtámogatják a szövetkezeti ködés jött létre egyebek közt mozgalom különböző formái- vízügyi és mezőgazdasági tanak meghonosításét. Gazdasági bővítésében, sünk fejlesztéséhez az Iraknulmánytervek készítésében, kapcsolataink gyógyvízhasznosítási progegyüttműködé- ram kidolgozásában, valamint számítástechnikai, okban 1968-tól kibontakozó ha- látási anyagok összeállitásáladó társadalmi, politikai át- ban. Egészségügyi kapcsolaalakulás kedvező feltételeket tunk 1975-től vette kezdetét, teremtett. A fejlődő orszó- amikor elvi megállapodó* gok között Irak hazánk leg- született egészségügyi egyez, fontosabb kereskedelmi part- mény megkötéséről. A* nere: évi árucsere-forgal- egyezményt idén júliusban munk értéke 1976-ban 162 az iraki egészségügyi mi« millió dollárt tett ki, több niszter budapesti látogatás* mint kilencszeresét az 1972. alkalmával írták alá. Tartalmas évinek. 1972-ben az iraki fél szorgalmazására új államkö- jött létre a két zi megállapodás-rendszert szakszervezeteink, hoztunk létre. Ennek értei- ifjúsági mében iraki nyersolaj átvé- között telét vállaltuk azzal, vásárlásainkat magvar szállításokkal fizetjük. együttműködé* népfront, valamin) és nőmozgalmaink is. A magyar szak* hogy szervezetek az iraki szak* áru- szervezetekkel 1968-tól ápol* ják a kapcsolatokat, az itt* Kivitelünk Irakba évről hon és az Irakban megtar* évre emelkedik. Említést ér- tott szakszervezeti kongresz* demel, hogy a gépipari szál' lífáspk aránya 1972 óta 61—, szusok jó alkalmat és lehetőséget kínálnak a tapasztalat69 százalék között mozog (fő- cserékre. A magyar szakként speciális gépipari ter- szervezetek küldöttségének mékek autóbuszok, híradás- 1974-es bagdadi tálogatásatechníkai és erősáramú be- kor az együttműködés lehetrendezések, valamint élelmi- séges területeit megálláposzeripari felszerelések alkot- dásban is rögzítették, ják exportunkat.) Behozata- A kulturális kapcsolatok lünk Irakból lényegében terén az elmúlt esztendők nyersolajra korlátozódik, in nen származik csaknem tel jes egészében szükségletünknek sze, amelyet tőkés piacon vájelentős fejlődést hoztak. Eddig körülbelül 200 iraki ősznyersolaj- töndíjas folytatott hazánkaz a ré- ban hosszabb-rövidebb ideig tartó tanulmányokat, főleg súrolunk. A hagyományos műszaki és természettudoárucsere mellett a gazdasági mányos témákban, s ösztönegyüttműködés magasabb díjjal tanul magyar egveterendű normái Is kialakultak: meken számos iraki diák is. magyar szakemberek például Eddig 42 iraki fiatal szerzett már évek óta olajkútfúrási magyar diplomát, munkát végeznek, s eddig Jelentős esemény volt kujtíz kutat helyeztek üzembe turális együttműködésünkIrakban. A gazdasági kap- ben az 1975-ben Bagdadban csolatok hatékonyabbá téte- nagy sikerrel megrendezett lére korábban megállapodást „magyar kulturális hét". Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 101. Maga Segesta, a város, még magasabban épült, s a monda szerint menekült trójaiak alapították. Fénykora a nagy görög időkre esett, de már a római uralom alatt is hanyatlani kezdett, míg a vandálok és szaracénok garázdálkodása után már csak ez a templom, s a feljebb elhelyezkedő színház maradt meg, romos állapotban. Ide tartottunk, hogy a turistákat ebben is megelőzzük, s én. mikor leültem végre a nézőtér egyik kőpadjára, s elmerengtem az orchestrán, s a színpadon, szerettem volna elképzelni egy ünnepélyes színielőadást, mely mondjuk az V. században zajlott le. A tavaszi Dionüzosz-ünnep négy napig tartott. s nyilván itt is megülték a főpap vezetésével, s az állam hathatós támogatásával. Mert a görögök az iskolai oktatást általában magánkézben hagyták, s eltűrték, hogy néha elég komisz iskolamesterek regulázzák a gyerekeket, míg a számvetés és az olvasás tudományára megtanítok őket. de a színház szent ügy volt, a kultusz egyik fő eseménye, s az állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége volt ebben a közösségi gyönyörűségben részt vennie. S ekkor megképzett előttem az ingyenes bárcákra váró tömeg, mely sima vagy berakott khitónokban álldogált ott. a legtöbbnek vállán egyszerű köpeny vagy tógaszerű himation. melyet úgy csavartak magukra a férfiak, hogy bő redőkben ömöljék alá. De nő nem állt a sorban. mert a nők nem vehettek részt az ünnepségen, s csak hallomásból értesültek az ódák szépséről, s az egymással versengő tragédiaírók műveiről. Leginkább azonban az utolsó nap szatírjátékaira lettek volna kíváncsiak, melyek tele voltak vidám élcelődésekkel és vaskos tréfákkal. S ahogy így merengek a két német mellett, egyszerre csak valóságosan is ellepik a régi színház színpadát azok a németek, akikkel együtt jöttünk az autóbuszon, s egy idősebb férfi Irányításával úgy helyezkednek el a kopott köveken, mint a színészek. S az a kis szőke fruska, aki olyan élénken szemezett Karllat, komor arcot vág, és súlyos német szavakkal fordul a feléje közeledő fiatalemberhez. Az is verset szaval. Zavartan figyeltünk rájuk, különösen német barátaim, mert rövidesen kiderült, hogy az Elektra egyes jeleneteit játsszák el, mégpedig az Euripidész-félét, ahogyan később elárulták. Én megilletődve néztem őket, valószínűleg kistisztviselők voltak, s talán hónapok óta tanultak, bifláztak. hogy a segestai görög színházbán a nagyszerű élmény fokozására egy görög tragédia szövegét mondják el. Ez valóban nem volt mindennaoi. és bármennyire nehezemre esett is. meg kellett állapítanom, hogy ezeket nemcsak a német alaposság késztette erre. hanem az a nagy megisme-ési ösztön, mely magasabb fokon áthatotta Wínckelmannt, Goethét és Gregoroviust. A szövegből egy mukkot sem értettem, különösen. mikor a kar szólalt meg. de hiszen ez akkor mér nem is volt fontos. Imponált a tény, s mikor befejezték, én léotcm oda először, hogy a ,.rendező"-nek gratuláljak. Jött persze Kari js, mögötte meg Ernst, de az utóbbi valahogyan nem örült honfitársai megható teljesítményének, s elég kelletlen ábrázatot vágott. A ki» Élektra ugyanis, akit Helgának hívtak, élénken érdeklődött, hogy mit művelünk itt, miért járunk gyalog, s egyáltalán, kik vagyunk. Kari nagyon derűsen válaszolt minden kérdésére, úgy, hogy a végén egészen összebarátkoztak. Ernst nekem tett csak türelmetlen megjegyzéseket, s mikor Helga megkínálta Karit a becsomagolt ételéből, s maga mellé ültette az egyik kőre, Ernst elfordult, s dohogva félrevonult. Én tanácstalanul álltam ott. nem tudtam, kihez pártoljak, mert most már egészen világosan láttam, hogy Ernst féltékeny, s Helgát a legszívesebben megfojtaná. Nem tagadom, a kedves leány engem is jobban érdekelt, mint a boldogtalan szakállas ifjú. így inkább Kari körül lebzseltem, s igyekeztem nem tudomást venni a csalódott szerelmesről. De hát szerelmes Ernst Kariba? — kérdeztem akkor magamtól bosszúsan, mert feszélyezett a helyzet, s már szívesen megszabadultam volna tőlük. De láttam, hogy Kari is ideges, s bár nyájasan teszi a szépet Helgának, a homlokán ott felhőztek a gondok. — Ernst hová ment? — kérdezte tőlem aggodalmaskodva. — Nem tudom — vontam vállat. 6 én is Helga mellé ültem. S az fecsegett, kacagott, valóban édes kis arca volt. s láttam Kari képén ts. hogy szívesen elidőzött volna még veie. De akkor újra előbukkant Ernst. barátságtalanabbul. mint valahc, a talán hogy visszaédesgesse magához a ..párját", néhány meghámozott kaktuszfügét nyújtott oda a tenyerén. Persze, Helga vette el az egyiket <1* Ernst mindenáron Karinak akart kedveskedni. * rátukmálta a többit. Aztán szárazon kö-ölte, hogy nekünk vissza Itell mennünk Monrealéba, hogy tovább folytassuk utunkat, s valahol éjszakai szállást találjunk. — Hát jöjjenek velünk — kiáltotta Helga ter. mészetes közvetlenséggel, (Folytatjuk.)