Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

Kedd, 1977. szeptember 13. Mire jó a lézer ? Szeptember 2-án is 3-én országos lézerkonferenciának adott otthont Szeged. Az esemény jelentőségét nemigen lehet csupán néhány soros tudósítással elintézni. A lézerek óriási technikai jelentősége és a közeljövőben lazánkban remélhető elterjedése mellett a részletesebb vizsgálódást indokolttá teszi az is. hogy a magyarországi lérerkutatás egyik centruma máris Szeged — s a jövőben még inkább azzá vilik. A lézerfény lényegéről, jelentőségéről, a tudományos kutatások nemzetközi, hazai ét szegedi helyzetéről, az ipari felhasználás kérdéseiről dr. Kroó Norberttel, a Központi Fizikai Kutató Intézet fizikai-optikai főosztályának vezetőjével. Bemáth Istvánnal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetőjével és dr. Ketskeméty István egyetemi tanárral, a József Attila Tudományegyetem Kísérlett Fizikai Intézetének vezetőjével beszélgettünk. — Hadd kezdjük a leginkább laikus kérdéssel, egyben a legfontosabbat: voltaképpen mi is a lézer? — Épp olyan fényforrás, mint egy lámpa. A lézer angol szó, eredetileg rövidítés volt. A hagyományos fényforrásokban, mondjuk a lámpában minden atom egymástól függetlenül sugározza a fényt. A lézerfény lényege, hogy itt összehangoltan, fizikusnyelven fázisban teszik ezt az elemi részecskék. Ahogy a vízben a két hullámtaraj közötti távolsúg összesimul, eltűnik, ha a hullámok hossza egyforma, ugy történik ez a lézerfény hullámaival is. — Milyen előnyös tulajdonságokkal jár ez a jelenség? — Először is: ha két Ilyen, azonos hullámhosszú lézerfény találkozik, összeadódik (megint csak fizikusnyelven: ínterferálódlk) — úgynevezett holografikus rajzot, azaz teljes, egész, térhatású képet ad. Ez Igen bú információkat képes nyújtani arról, amire a fényt irányítottuk. Ha például egy kettétört üveglemezt lézerrel átvilágítunk, ügy adja vissza az egészet, hogyha a holográfikus képet megkettő^tt}*' mindkét felén minden karcolás, folt észlelhető. Pusztán ennek a ténynek n kutatásban óriási jelentősége van. A másik előny azon alapul, hogy a „hagyományos" fénynyalábokat igen nehéz párhuzamossá tenni. Lézerekkel olyan párhuzamos fénysugarakat kaphatunk, melyekkel visszaverődve rendkívül pontos méréseket végezhetünk. Így mérték meg centiméterre a Föld—Hold távolságot. Mivel egyszínű a lézerfény. Igen „apróra" lehet koncentrálni, vagyis egy pontba, egy fókuszba gyűjteni. Egy lámpa teljesítményét így egy négyzelmikronra lehet koncentrálni. Néhány ezer wattos teljesítmény „összefókuazolva" 100 gigawatt. azaz ezermillió watt végeredményt kapunk — ilyen teljesítmény mellett Magyarország Jelenlegi összes erőműve eltörpül. Egyébként a lézernek ezt a tulajdonságát hasznalják fel például a Ford-gyárban, ahol az autókarosszériákat széndioxidlézerrel hegesztik össze. Még néhány példa: az integrált áramköröknél az ellenállások felesleges részeinek kiégetését, ezt a rendkívül bonyolult és finom munkát eddig — Iparművészekkel végeztették. Újabban ez is lézerrel végrehajtott feladat, ami abból a tulajdonságából következik, hogy bármilyen anyagot el lehet vágni, illetve egetni vele. Ez különösen az orvostudományban jelenti a beláthatatlan fejlódés perspektíváit. — Hallhatnánk erről bővebben? — A sebészetben ily módon nem les szükség sterilizálásra, mert a lézer rögtön el is hegeszti, el ls égeti a szövetet ott, ahol elvágja. Vérzésmentesen és óriási pontossággal lehet így műtéteket végezni. — Mégsem igen hallhatunk a magyar orvostudományban a 1 cser megjelenéséről. % — Az okok sokfélék. Elösaör ls: számolni kell a minden tudománynál meglevő, eredendő konzervativizmussal. Ugyanakkor • visiont a magyar ipar még nem tud piacra dobni olyan lézerberendezéseket, amelyek kezeléséhez ne volna szükség egészen különleges felkészültségre, amivel az orvosok egyelőre nem rendelkeznek. Pedig a lézer segítségével ed. dig gyógyíthatatlannak hitt bajok is orvosolhatóvá válnak. Például a szem ideghártyájának leválása eddig reménytelen esetnek számított. Angol gyártmányú lonlézerrel, egyféle ponthegesztéssel visszahelyezhető, nyugaton ez már el is terjedt. Az Egyesült Államokban már egy valamirevaló szemorvos magánpraxisában is "alkalmazza ezt, viszont már Magyarországon is van olyan, az eredetinél olcsóbb (az ion. lézer ára kb. 15—20 ezer dollár az USA-ban) lézer, ami majdnem ugyanezt „tudja" — tehát hosszabb távon zöld utat jelenthet a fejlődésben. Forradalmasító szerepet tölthet be a lézer a hírközlésben is: ahogy a rádióhullámokra „ültetve" terjed a hang, a lézersugárral a sokkal nagyobb rezgésszám miatt elérhetővé válik, hogy egyetlen vékony üvegszálon több tévécsatorna és például telefovnonal is „fusson" egyszerre: Ha a szakemberek igyekezete, megértése megfelelő mértékű lesz, a nyolcvanas évek közepére ez itthon is valósággá válhat. A számítástechnika az a terület, ahol a lézerrel talán a legfantasztikusabb dolgokat lehet művelni. Ha azt mondjuk, hogy a szegedi egyetemi könyvtárat el lehet helyezni egy gyuíásskatulya nagyságú dobozban, nem járunk a mesék birodalmában! A rendkívüli „fókuszolhatósági" képesség, a nagy tömegű információk koncentrálása miatt egész könyvtárnyi anyagot számítógépbe lehet táplálni, ahonnan aztán elő lehet hívni a megfelelő oldalakat, s csak el kell olvasni. Ennek megvalósítása ugyan még nem a közvetlen jövőben várható, de csirái megvannak, s még egyszer hangsúlyozhatjuk: távolról sem lehetetlen. — Hogyan lehetne összefoglalni a hazai lézerkutatás jelenlegi helyzetét? — Magyarországon jelenleg mintegy 150—200 lézerberendezés üzemel, közülük körülbelül 120 már itthon készült. A budapesti metró második vonalának építésekor már lézer Irányította a fúrópajzsot — milliméter pontossággal. Persze inkább még a kutatások-kísérletezések stádiumában vagyunk, az ipar sem jár egyelőre túlságosan elöl az alkalmazásban, inkább csak kóstolgatja. Az Egyesült Izzóban, a MOMban már alkalmaznak lézereket. Biztos, hogy néhány éven belül frontáttörés várható! Éppen ezért érezzük határkő-jelentőségűnek a most lezajlott konferenciát, melynek legfőbb feladata a kutatók és az ipar szakembereinek összefogása volt, azzal a céllal, hogy megszün. tessük azt a sajnálatos állapotot, hogy a lézerek esetében igencsak más nyelven beszélünk az iparban, és másként a kutatóintézetekben. Kezdjük megtalálni a közös nyelvet. — Mi várható a jövőben? — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság időben felismerte az egymásrautaltságból következően az egymásra találás szükségességét. A szakmai konzervativizmus, az emberi tudatlanság és tájékozatlanság nagy akadály, de nem legyőzhetetlen. Az utóbbi négy évben az OMFB minden anyagi és erkölcsi támogatást megadott a kutatásokhoz, pedig tudvalevő, a lézer nem olcsó dolog. Viszont: egy szerszámgépet századmikron pontossággal lehet működtetni lézerrel, tehát az így nyert minőségi termékek révén megtérülnek a befektetések. Nagy baj azonban a megfelelő anyagi érdekeltség hiánya, hiszen ennek tudatosítása az üzemekben még igen gyenge lábon áll. Kísérleti üzemek kellenének. Ipari szakemberekkel és kutatókkal közösen, ahol kis sorozatokban gyártanának berendezéseket, így az iparvállalatok mérnökeit érdekeltté lehetne tenni a képzésben, és fordítva, a kutatóintézetek szakemberei is érdemesnek találnák az együttműködést. — Szeged szerepe miként módosul a hazai lézerkutatás fejlődésében? — A JATE Kísérleti Fizikai Tanszékén levő kutatócsoport folyadék- és gázlézerekkel foglalkozik, a legkülönfélébb anyagvizsgálatokra, a levegő összetételének vizsgálatával környezetvédelmi célokra használva ezeket. A városban pillanatnyilag hét-nyolc lézer található. Az intézetben felnövekvőben van egy új fizikusgeneráció, amelyre nyugodtan lehet alapozni Szegednek a lézerkutatásban egyre növekvő, a jövőben kulcsfontosságú szerepét. Olyan új. Igen komoly reményekre jogosító szakembergárda van már a városban, hogyha a jelenleg Magyarországon található összes lézert összetörnék, három éven belül képesek lennének mindent helyrehozni, sőt, többet és talán még jobbat is, mint azelőtt. Domonkos László Brfanszkl exkavátor A Brjanszki Öntözőgépek Cyára ETR—301-es jelzéssel olyan serleges exkavátor gyártását kezdte meg, amelynek teljesítménye óránként 470 köbméter föld kitermelése. Az ETR—301-es 5—65 méteres sebességgel halad, és olyan öntözöcsatornát hagy maga után, amelynek mélysége 3, a fenéltszélessége pedig 1,5—2 méler. Elektrovibráci6s fúró Üj eszközzel, az elektrovibrációs fúróval bővült az olajbányászok fegyvertára. Ez az új berendezés, amelyet szovjet szakemberek készítettek, azon a jelenségen alapszik, hogy bizonyos anyagok a váltóáramú mágneses térhatására megnyúlnak, Illetve összehúzódnak. Az elektrovibrációs fúró „töröfeje' ilyen anyagból készül, és másodpercenként 400 rezgést véeez. Bár a rezgés „terjedelme" mindössze 2,5 milliméter a fúrófej a legkeményebb kőzeteket ls szétroncsolja. Az új fúróval 24— 100 centiméter átmérőjű furatok készülhetnek, és a fúrás sebessége 2—3-szorosára növekszik. A berendezés a külszíni fejtések robbantólvukainak elkészítésére is alkalmas. (BUDAPRESS — APN) Folytatásra érdemes kezdeményezés Színes napernyők előtt hajlongtak az emberek, s a felállított mérlegnél gyorsan haladt a sor. Dinnyét, szilvát, körtét, szőlőt, paprikát, paradicsomot válogattak kedvükre a vásárók. Az előkészített papírzacskókba maguk rakták a kiválasztott zöldséget, gyümölcsöt. Aa eladó csak lemérte, közölte az árat, a vevő fizetett. Ügy ment minden, mint a karikacsapás. Nem csoda ezért, ha az elmúlt szombaton és vasárnap tódultak az emberek a szegedi ÉLIKER üzletei elé. Hatalmas hirdetéssel ls tájékoztatták az arra járókat a hétvégi zöldség- és gyümölcsvásárról. Fele áron lehetett megvenni a kirakott termékeket. Ha valamelyik árucikk elfogyott, újabb szállítmányt kértek belőle, r.mi időben meg ls érkezett. Míg nyitva voltak ezek a standok, szinte minden zöldséget és gyümölcsöt árusítottak. Tulajdonképpen nincs új* a nap alatt. Az ilyen kiárusítás jelentőségére már régen rájöttek a kereskedők. Évek óta gyakorlat a tavaszi, a nyári, az őszi vagy téli ruhaneművésár. de sűrűn van ilyen az iparcikk-kereskedelemben is. Valahogy a mezőgazdasági termékek forgalmazásánál mindez nem terjedt el. Pedig elhangzott többször, hogy meg kell szervezni az időszaki vásárokat. kiárusításokat, árleszállításokat, a gyümölcsöt és zöldséget forgalmazó kereskedelemben is. Van jó példa. Ilyen a rendszeres konzervkiárusítás mellett a burgonya- és almavásárlási akció. Ezek köre azonban még bővítésre vár. Vajon miért követte lassan élelmiszer-kereskedelmünk a bevált gyakorlatot? Bármit válaszolhatunk. De az biztos, hogy az eddig alkalmazott kereskedelmi gyakorlatunk fölött eljárt az idő. Eddig könnyebb volt a kereskedelem dolga, hosszú éveken át kisebb-nagyobb hiány mindig mutatkozott a zöldség- és gyümölcspiacon. Így a kereskedelmi munka helyeit inkább egy mechanikus elosztás volt előtérben. Ügy is mondhatnánk, hogy a gazdálkodási módszerek érvényesültek. „A táplálkozás élettanilag fontos zöldség és gyümölcs fogyasztásának növelése. az eddigi kereskedelmi módszerek változtatása nélkül nem lehetséges" — idézhető Hammer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes közelmúltban elbnngzott tájékoztatójából. Szükség van tehát a változtatásra, ezt kívánnák a kereskedelemtől a gazdasági törvényszerűségek is. Aa utóbbi időszakban már tapasztaltunk mozgást ezen a területen. Ennek tulajdonitható az ÉLIKER-boltok zöldség- és gyümölcsárusftásának megszervezése, vagy a befőzési kampány meghirdetése. Nyilván szükség van ilyenekHAZASSAG I. kei illet Szeged: Dr. Bálint Péter és dr. Jancsó A: unka. Bőrösök János és Moldvai Margit, Jenéi József és Szegedi Julianna, Kónya jenö és Kocsis Edit Anna, Wolí Mihály és Kruzslicz Irén Katalin, Füzesi András és Bánki Beatrix, Nóvák István és Klsinárton Edit, Varga Tamás és Kardos Margit, Burkovies Ferenc és Scultéty Katalin Eva. Csohány László es Pető Erzsébet Mária. Juhász József és Halász' Zsuzsanna Julianna, Kovács György és Tánczos Zsuzsanna Eva, Csipak István és Nagy Teréz Magdoma. Kovács Ferenc János és Bakacsl Judit Mária, Agócs Mihály Antal és Vass Piroska. Panta Tibor Csaba és Szűcs Ibolya, Rácz István László és Ludányl Katalin. Fehér Ferenc és Kása Erzsébet. Molnár Sándor és Kiss Margit, Kószó István és Puskás Katalin, Szabó Gábor György és Türkössy Anikó. Takács József és Székely Márta Róza. Vas András János és Bálint Katalin, Szegedi István és Szűcs Rózsa, Hosszú Zoltán ós Molnár Katalin házasságot kötöttek. II. kerület Algyői Horváth Nándor és Juhász Anna, Babosán László József és Gonda Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Molnár Józsefnek és Nagy Etelkának Anikó, Kelemen Jenőnek és Mihály Klárinak Beatrix Ertka. Masa Jánosnak és Paksi Erzsébetnek Csaba János. Náhóezkl Józsefnek és Csukás Máriának Tímea Brigitta. Polyák Ferencnek és Nagy Jolánnak Fetehc, Tóth Istvánnak es Vass Irénnek István László, Mák Andrásnak és Bárdos Katalinnak András Zoltán, Kálmán Mihálynak és Tóth Zsuzsannának Kamilla, Ábrahám Bélának és Bontovlcs Erika Rozáliának Veronika. Bertók István Miklósnak és Molnár Mártának István Zoltán. Kovács Sándornak és Trcbisch Gyöngyinek Nóra Alexandra. Vftradi Józsefnek és Tóth Máriának József. Tóth Mihálynak és Ali Ilonának Róbert. Kónya Lászlónak és Daru Piroska Veronikának Tünde Erzsébet, Gyozsán Ferencnek és Nagv Jolánnak Katalin, Abrahdm-Furus Szilveszternek és Márki Mária Magdolnának Zsolt Szilveszter, Kertész Imrének és Dubois Ida Családi események Máriának Nárcisz, Kertész Imrének és DuboL Ida Máltának Hajnalka, Mayer Ferencnek és Dániel Máriának Gabriella. Hegedűs Sándornak és Albert Erzzsébetnek Sándor János, Kerestes Józsefnek és Balogh Ilonának Erika, Gyónt Mihály Józsefnek és Tarl Máriának Gábor, Papp József Istvánnak és Csipak Erzsébetnek Tibor. Rácz Nandornak és Benkő Arankának Nándor, Török Károlynak és Deli Irénnek Krisztián Karoly. Horváth Józsefnek és Pataki Juliannának Csaba. Temesvári Lászlónak és Tatai Katalinnak Adrienn Ágnes, Rózsa Gábornak és Bús. Anikónak Renáta, Papp Sándornak és Madarász Erzsébet Ilonának Attila, Nagyistók Imrének és Borda Máriának Ildikó Mária. Muráti György Alfrédnek és Prágai Erzsébetnek Beáta Kinga, Tomalik Jánosnak és dr. Lovász Katalinnak Zoltán Péter, önea Györgynek és Kardos Klárának Szilvia. Polgár Kálmán Gyulának és Fodor Etelkának Etelka Gizella. Hődör Zoltán Károlynak és Veres Ersébetnek Zoltán, Keserű Géza Lász.tónak és Juhász Erzsébetnek Emese. Békési Pálnak és Posta Ilona Veronikának Csaba János, Molnár András Mihálynak és Szélpál Rozália Zsuzsannának Tibor András, Turl Józsefnek és Szíva k Évának Csaba. Paragl Józsefnek és Berkó Erzsébet Máriának József. Szélt Latosnak és Kővágó Rozáliának Tünde, dr. Nóvák Zoltánnak és dr. Mohácsy Katalinnak Katalin Éva, Kormányos Antalnak és Cselédes Katalinnak ibolya nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Juhász Józsefnek éa Rasztik Eva Erzsébetnek Lívia Erzsébet. Buda Sándornak éa Karlöcal Évának Atilla. Árendás Jánosnak és Seres Julianna Ildikónak Hatnalka. Pintér Ferencnek és Engt Piroskának Gábor Ferenc. Daka Vincének éa Varga Máriának Ferenc, Nagy Jánosnak és Csókásl Erzsébetnek Róbert, Soós Bélának és Landler Anna Ágnesnek Éva, Huszár Lazsló Enurunuk és Kriván Rozáliának Katalin, Szűcs Péternek és Barabás Máriának Lilla, Pályi Imrének é» Klonkal Gabriellának Balázs, Ballá Jenő Bélának és Gábor Gyöngyinek Jenő, Keresztúri Farkas Csabának és Telek Erzsébet Magdolnának Altos. Oláh Józsefnek és Kopeller Évának Viktória, Daróczl Istvánnak és Vlncze Ildikó-, nak Péter, Deák Ferenc Istvánnak és Antal Irén Etelkának Irén. Virgonc/ Ferencnek es Szabó Erzsébetnek Ferenc. Rózsa Imre Andrásnak és Vojta Évának Krisztina Eva. Sajósi Ádámnak és Illa Zsuzsanna Évának Péter Akos, Peresíts Ivánnak és Ipovitz Eszternek Klaudia Eszter. Sípos Oyörgy Istvánnak és Bántl Jolán Juliannának Tímea, Kovács Tibornak és Kovács Idának Róbert. áztojka Józsefnek és Kolompár Piroskának Klementina. Hebök Vincének és szabó Julianna Ilonának Ibolya, Pördl Antalnak és Füle Eszternek Antal. dr. Sztankó Attila Andrásnak és Bukl Máriának Attila. Szabó Józsefnek és Papp Gizellának Szilvia. Agócs Dezső Kornélnak és Elek Irénnek Kornélia Emese, Rózsa Istvánnak és Hegedűs Magdolnának Róbert, Joó Lászlónak és Németh Juliannának László, Kovács Ferencnek és Udvari Katalinnak Noémi nevű gyermekük született. HALALOZ4S I. kerület szeged: Fülöp Jözsef, Domonkos rmre. Nagy Károlyné Hódi Mária. Benkc Mihály. Hégrr Hermanné Böresök Lucza, Nagypál Kálmánne Csányl Julianna. Erdei István, Rákosi Andrásné Nagy Anna. Duranvik Andorné Varga Elei, Sötét Erzsébet, Kéri István, Polyák József, Kiss György meghalt. II. kerület Algyö: C. Nagy Imréné Csernus Julianna, Lengyel Lajos meghalt. III. kerület Szeged: szélpál Istvánné Rácz Etelka. Nagv József. Oláh József. Kovárs Cyörgyné Molnár Julianna. Varga Bálint. Ördög Béla, Zádorl Imre. Kovács Jánosné Udvardl Rozália. Gyöngyi Mihály, Kocsis Mthálvné Helfer Júlia Irén. Miklós Pálné Szél Maria meenatt. re, hiszen a vevőnek és n kereskedelemnek ez egyaránt hasznára válik. Sok szó esik még mindig arról, hogy hazánk — főleg északi és dunántúli részein — jóval magasabbak a gyümölcs- és zöldségárak, ennek ellenére örülnek a lakók, ha egy-két keresettebb termékhez hozzájuthatnak. Míg az Alföldön többlet mutatkozik jó néhány mezőgaz. dasági terményből, addig más országrészeken kevesebb van belőlük. A bosszantó az, hogy a kereskedelmi szervek mégis arról panaszkodnak. hogy az egyik országrészben tapasztalható többlettermést más vidékeken nem tudják értékesíteni. Hasonló helyzet észlelhető 83 Alföld megyéi között is. Békéscsabáról idelátogató ismerősöm csodálkozott el, hogy városunk üzleteiben mennyi volt nyáron az őszibarack, míg náluk alig. Lehetne még sorolni az ilyen példákat. Ezért tanulságul érdemes megállapítani, hogy jobban kellene törekedni a jelenleg észlelhető különbségek megszüntetésére, hogy a zöldséghez, valamint gyümölcshöz a lakosság mindenütt elegendő mennyiségben és minőségben, kedvező áron Juthasson hozzá. E gondolatokhoz kapcsolódik az is, hogy az élelmiszer-kínálat ne csak területileg. hanem időben ls megoldott legyen. A termelőktől gyorsan kerüljön a vevőkhöz az áru. Kerülni kell a felesleges „aszalás!" szakaszokat. A vásárló Igényeinek megfelelően lehetővé kellene tenni a gyakoribb szállítást és a szezonban szombaton, vasárnap a zöldség- és Rvümölcsárusító pavilonokat nemcsak egy-egy alkalommal, hanem rendszeresen hosszabb ideig ls nvitvatnrthatnák. Törekedjünk továbbra is arra, hogy a kereskedelem technikai berendezésekkel, hűtőpultokkal, konténeres szállítással, automaták felszerelésével próbálja korszerűbbé tenni az árusítást. Különösen a konténeres szállítós gyorsabb és szélesebb körű elterjesztése indokolt, A termelőhelyen konténerbe rakott árut az élelrneszerüz. letben maga a vevő veheti kt tetszésének megfelelően. „A mezőgazdasági, az élelmiszeripari és erdészeti termékek termelésének növekedésével együtt kell járni a tárolótér, a feldolgozás, a szállitás és a kereskedelem feltételeinek javításával" — summázható mindez Hammer József meg. állapításával. Nagyon hasznos kezdemé. nyezésnek voltunk tehát ta. núi a szegedi ÉLIKER bolt. jaiban. Hasonlókat tapasztal, hu ttunk a Csongrád megyei ZÖLDÉRT árudáiban is. Már július óta szervezik rendsze résen az úgynevezett ZÖL DÉRT-szombatokat. Ekkor olcsóbban lehetett — ha nem is 50 százalékkal, mint leg utóbb az ÉLIKER-nél — vá. sárolni gyümölcsöt és zöld séget. Ez a lakosság körében gyorsan ismeretté vált. s ha. mar megkedvelték. Sikerei akciónak bizonyult tehát ami remélhetőleg még nem ért véget. Mindkét kereske delmi pígfői várjuk a hasonló folytató-* Kadkt Ferenc l 4