Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

Csütörtök, 1977. szeptember 8. 5 Választék­bővítés importból Az év utolsó negyedében a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat mintegy 6 milliárd forint értékben importál a szocialista és a tőkés or­szágokból fogyasztási cikke­ket, 14—15 százalékkal töb­bet, mint a múlt év hasonló hónapjaiban. Már ebben a hónapban és októberben több mint 200 ezer eredeti márkás farmer­nadrágot, -ruhát és -dzsekit kap a vállalat, többek kö­zött Braziliából és Uruguay­ból. Különböző alapanyagú hosszú ujjú pólókat és fér­fiingeket is vásárolt a válla­lat pakisztáni, hongkongi, román és bolgár cégektől. A ruházati boltok újdonsága lesz a bakfis és női műszőr­me kabát, valamint a gyer­mekek részére overallok és szintetikus anyagból készült hálózsákok Lengyelország­ból. A vállalat a közelmúltban három és fél millió dollár értékű importszerződést kö­tött iráni cipőkereskedelmi vállalatokkal, eszerint a női és férfi importcipők egy ré­sze még ebben az évben kapható lesz. A következő hetekben sok háztartásigép­ujdonság is az üzletekbe ke­rül, például háromfajta csehszlovák hűtőgép, két­féle olajradiátor, főzőtestek, vasalók és porszívók: Len­gyelországból új típusú auto­mata mosógépet és hajszá­rítókat, a Szovjetunióból két­két féle hűtőgépet, porszí­vót és villanyborotvót, az NDK-ból pedig bojlereket, hajsütő vasakat és mosógé­peket vett a Konsumex. Könyvek a népi kollégiumokról A NÉKOSZ dokumentum- nyei foglalja össze. Történel­gyüjtemény sorozatában mi-statisztikai és szocioló­újabb két kiadvány jelent giai ,módszerek ötvezésével meg: a köteteket szerdán az rekonstruálja a népi kollé­Oktatási Minisztériumban giumok több mint tízezres sajtótájékoztatón ismertet- tagságának korabeli és mai lék az újságírókkal. társadalmi helyzetét és máig Az Akadémiai Kiadó bo- befutott életútját. Az ada­csátotta közre Kardos fokból kitűnik, hogy a népi László történész-kandidátus kollégiumi szisztéma volt szerkesztésében és tanulmá- Magyarországon az első nyaival a Sej, a mi lobo- olyan tömeges méretű, a gónkat fényes szelek fújják legfelsőbb fokozatokig el­című kötetet, amely a népi vezető politikai-pedagógiai kollégiumok 1939—1949 kő- „intézmény", amelyben a zötti időszakát tárgyalja. A munkások és a parasztok könyv az egykori népi kol- gyermekei a lakosságon be­légiumi mozgalom életének lüli tényleges arányuknak és tevékenységének eredeti megfelelően szerepeltek. dokumentumokból és az eze­ket értelmező tanulmányok­ból szerkesztett komplex történeti monográfiája és egyben kis enciklopédiája is. Minden lényeges ismeretet felölel, amit erről a téma­körről ma tudni szükséges és érdemes. Áttekintést ad az első népi kollégiumnak, Bolyai, majd a Györffy Ist­ván kollégiumnak a meg­alakulásáról, magas szintű közösséggé formálódásáról, széles körű társadalmi-poli­tikai tevékenységéről. A közreadott több mint fél­i ezernyi dokumentum több­ségét most első ízben publi­kálják. Az írásos dokumen­tumok sorába szervesen il­leszkedik a hasonló értékű 200 fotó is. Tánczos Gábor szociológus szerkesztésében és tanulmá­nyával a statisztikai kiadó adta közre A népi kollégis­ták útja 1939—1971 cfmű statisztikai-szociológiai ta­nulmányt. amely egy 1970— 71-ben végzett reprezentatív kérdőíves felmérés eredmé­Á nyári egyetemek sikere Széles körű nemzetközi ér­deklődés kísérte a TIT nyá­ri egyetemeinek programját. Az idén 17 városban ren­deztek nyári egyetemet, s 39 országból 1303 külföldi hall­gató választotta ezt a sajá­tos oktatási formát. Három­száztizenhét előadás hang­zott el, s ezeket szabad idős programok egészítették ki. A hallgatók megismerkedtek hazánk legszebb tájaival, történelmi, régészeti, művé­szeti emlékeivel, s részt vet­tek kirándulásokon, hang­versenyeken, zenés és táncos összejöveteleken. autokláv Minden baj nélkül haladt át útjának első, egyben leg­nehezebb szakaszán a fővá­roson keresztül a Láng Gép­gyár óriási autóklávja, amely menetrendszerű pon­tossággal ért első állomás­helyére. Az ajkai timföldgyárnák készült 100 köbméteres, 17 méter hosszú, három mé­ter átmérőjű, 117 tonnás timföldfeldolgozó berende­zés a Hungarocamion 112 kerekű trélerén kedden éj­félkor hagyta el a gyárat. Munkásfilmnapok Az idén szeptember 8—28. munkáséletet tükröző filme­között tartják a munkásfilm- ket. Három ősbemutató is napokat — tájékoztatta az szerepel a változatos prog­újságírókat szerdán Gombár ramban: Bacsó Péter Riasz­József, a MOKÉP igazgatója, tólövés, Mészáros Márta Ok Elmondta: a MOKÉP tavaly ketten, Szijj Miklós Dübörgő teremtett hagyományt a csend cimű filmje. Szovjet munkásművelődést szolgáló filmek is gazdagítják az idei rendezvénysorozatnak. Kí- munkásfilmnapok műsorát, sérleiképpen Csepelen és A Nagy Októberi Szocialista Szegeden rendezték meg a Forradalom közelgő, 60. év­munkásfilmnapokat. E kez- fordulója alkalmából 15 deményezés révén létrejött a szovjet filmrendező alkotá­filmalkotók, művészek és a saival ismerkedhetnek meg munkásközönség közvetlen az érdeklődők. Minden me­kapcsolata, a kölcsönösen gyében tartanak találkozókat hasznos párbeszéd. Ezt sze­retnénk folytatni szélesebb körben — hangsúlyozta —, ezért e rendezvénysorozat ez évtől országos jellegű lesz. Azon túlmenően, hogy fel­kelti a munkások érdeklődé­sét az értékes filmalkotások iránt, fejleszti az ízlést, lehe­tőséget nyújt arra, hogy a munkások vitafórumokon mondják el véleményüket a filmekről. Csaknem száz városban és nagyközségben, 50 nagyüzem­ben több mint 400 vetítésre kerül sor. A két hétig tartó munkásfilmnapokon 49 ma­gyar filmrendező 72 filmjét mutatják be. Üjra láthatja a közönség az utóbbi három évtized legsikeresebb ma­gyar alkotásait, köztük a filmrendezők, színészek rész­vételével. (MTI) Új film F®®I@gi®ve: lukács Színes szovjet—magyar film. Irta: J. Dankszkij és Valerlj Frid. Fényképezte: Kende János. Társrendező: Köő Sándor. Rendező: Ma­nosz Zahariasz. Szereplők: Kozák András. Oleg Vavl­lov, Konsztantyin Zaharov. Bujtor István, Bessenyei Ferenc, Itoltai Kőbert, Vah­tang Kikobidze. Amikor a spanyol polgár­háború sorsa még nem dőlt el, a magyar zászlóalj harco­sai. kormánytagok, a nem­zetközi munkásmozgalom ve­zetői álltak díszsorfalat Va­lenciában, 1937 forró nyarán, Zalka Máté ravatalánál. A 12. nemzetközi brigád , pa­rancsnokának, Lukács tábor­noknak életét fasiszta gránát oltotta ki Mielőtt a kopor­sot elhelyezték volna a te­mető falába, Luigi Longo mondott búcsúszavakat; „A háború forgandó szerencséje kiragadta a spanyol néphad­sereg soraiból az egyik leg­kiválóbb tábornokot, megT fosztott minket az egyik leg­kiválóbb parancsnokunktól, mindnyájunkat megfosztott vezetőnktől, elvtársunktól, barátunktól. De megmaradt szamunkra az, amit tőle ta­nultunk, megmaradnak az ő iskolájában felnevelt kitűnő katonai káderek, megmarad­nak dicső csapatai, amelyek őrizni tudják a Lukács tá­bornok által megteremtett di­cső katonai hagyományokat." Négy évtizeddel később ké­szült»el a film. az^ írónak és katonának egyaránt legendás hírű Zalka Mátéról. Magyar íóld szülöttéről és a spanyol szabadságharc moszkvai ön­kénteséről, akinek neve, éle­tével-sorsával, az internacio­nalizmusnak lett múlhatat­lan jelképe. Lukács tábor­nok mellett megjelennek a filmvásznon olyan, azóta is­mert harcostársak, mint Karlo Luganov (fedőneve: Belov), a későbbi bolgár kül­ügyminiszter, Münnich Fe­renc (Ottó Flatterként Buj­tor István alakítja), a már említett Luigi Longo (Gallo névvel), az író Alekszejfcísz­ner (Aljosa) és néhány pilla­natra La Passionarta — Do­lores Ibarruri is. Emlékmű­nek szánta forgatókönyvét J. Dunszkij és V. Frid, em­lékműnek a spanyol nép hősi szabadságharcát és a nemzet­közi összefogás magasztos példáját megörökítendő, ahol Kende János kamerája több­nyire a hegyekben és a vá­rosi barikádokon föllángolt harcokat, meg a különböző hadiszállásokon terveket ké­szítő parancsnoki kar mun­káját pásztázza. A vállalko­zás ugyanakkor precíz figye­lemmel van a historikus hű­ségre, dokumentatív jellegű is, ezért aztán folyamatában kissé megtöredezik a film, nem tudja elkerülni a törté­nelmi freskók szokásos ve­szélyhelyzeteit. Zalka Máté emberi arcát néhány megka­pó momentum idézi csu­prn, többnyire az emberei­ert, beosztottaiért felelős tá­bornokot, a katonát látjuk. Nehéz dolga van tehát az őt megszemélyesítő Kozák ,And­rásnak, aki azért így is tel­jes emberi portré kirajzolá­sára törekszik. Ez a szovjet —magyar koprodukcióban készült film régi adósságot törleszt, s mint ilyen, feltét­lenül figyelemreméltó alko­tás. N. I. Hétköznapok Motorizáció Mit csináljak, én szőr- kus eseteket, vagy lehető­nyen ideges vagy.ok, ha ségeket. De nem helyes­egy 13—14 éves gyereket lem, hogy engedik moto­motorozni látok. Kismotor, rozni a srácokat. vagy segédmotor! — le­gyintenek sokan, de állít­suk le legyintő kezünket. Kismotorral, vagy motor­ral, de még kerékpórral is sok veszedelme van a mai közlekedésnek. A harmat-ifjú motorosok önmaguk ellenségei, mert ha" telne is rá, nem a száguldás megszállottjai, ÉS ha nem telik, ha Nem hiszem én el azt senkinek, hogy ekkora gyerekek úgy tudnók hosz­szabb ideig figyelmüket összpontosítani, hogy min­dig, minden körülmények t között kiismerjék magu- 101 lellem kat a forgalom nehéz hely­zeteiben. Kíméletes akarok marad­ni azokkal a szülőkkel szemben is, akik megvették általános iskolás gyerme­küknek is a kismotort nem idézek inkább tragi­Nem helyeslem azok ne­vében sem, akik nem győz­nek vigyázni a kismoto­rosokra: Azok nevében sem, .akik naponta hallgatják a kamaszodó gyereküktől: „A Jancsinak is van már!" Meg: „Látod, a Sanyi is kapott, nekünk is telne !"S kap. szó sem lehet róla? És ha nem is tudjuk, de kölcsön kap­ják mástól áhítozó gyere­keink? De nemcsak önmagúk­a motorizált gye­rekeket. Azért is óvnám őket, mert sok a fegyelme­zetlen, felnőtt motoros, au­tós. Némelyikre már a „fe­gyelmezetlen" jelző is hí­zelgő kifejezés. Annyi a ve­szély. S akarattal lökjük közé gyerekeinket? Tanulnivalő „És mit mondott édes- vége is volt, mert égett anyád, apróbb vagy na- kenyeret kapott, mert... gyobb krumplit adjak? És Mert a gyereket bizony válogasd ki a kemény pa-. _ már elnézést! — sokszor radicsomokat, hogy a leg- becsapják. Hiszen köny­szebbet vidd, ki ne kapj!" A kislány hálás moso­lyát fényképezni kellett volna a tarjáni víztorony melletti barakk-ABC pult­ja előtt. Csak ő tudja, hányszor szidták meg, mert tíz deka párizsiban két nyebb, mint a felnőttet. Csak sokkal erkölcstele­nebb is. A tanulnivalót szíves-örö­mest elmondjuk — jó pél­da láttán, hallatán. Szőke Mária juhász Gyula ismeretlen üdvözlő lapja Juhász Gyula írói mun- vánja" Tápéra tett kirándu- Sie ein par Tage nicht hier kásságának negyedszázados lást. Minden bizonnyal innen warev. Es tvar grossartigl évfordulóját 1923. május 20- visszatérőben vásárolták azt Mit Liebe Bentian Eidus. án ünnepelték Szegeden. A az üdvözlő lapot, amelyet Ju- (Sajnálom, hogy pár napig költőnek 25 évvel azelőtt, a hász és a társaság tagjai a nem volt itt. Nagyszerű volt) Szegedi Napló 1898. május Budapesten tartózkodó Ká- Szeretettel Eidus Bentian.) 21-i számában jelent meg el- rolyi Lajos (1877—1927) fes- Eidusné a lap szélére, ké­ső ízben verse, mindjárt ket- tőművésznek küldtek. A ké- resztbe írt: tő is. Az ünneplők között peslapon az akkori Batthyány Schreiben Sie!! Frau Eidus, volt Babits, Kosztolányi, Sza- utcának, a mai Magyar Ta- (Írjon!! Eidusné.) bő Lőrinc és a pályakezdő nácsköztársaság útjának az Juhász és Eidus sorai alatt József Attila is. Arany és a Kazinczy utca a következő aláírások olvas­Május 20-ón, vasárnap a közötti palotasora látható. hatók: Belvárosi (ma: Szabadság) A lapot — ceruzával — Babits Mihály moziban tartott ünnepségen Juhász címezte meg: Babitsné Tanner Ilonka Móra Ferenc bevezető ska- özv. Wegenerné Kosztolányi Dezső vai után Babits és Kosztoló- címén pór Tibor nyi beszélt. Délután Eidus Bentian (1880—1944) az oroszországi, majd 1909-től a szegedi munkásmozgalom ér­demes alakja látta vendégül Fekete sas (ma: Bajcsy-Zsi­linszky) utcai lakásón a köl­tőt, és baráti körét. Másnap — ahogy Juhász írja a Hétfői Rendkívüli Üj­ság május 28-i számában — „magyar költők és más ka­szakapakerülők cigánykara­Karolyi Lajos úrnak Budapest József körút 40. III. lépcső Elsőként a költő írt a lap­ra: V/21. 923. Négy szeretettel, amely nő és mélyül az idővel, köszönti Juhász Gyula. Ezután Eidus Bentian né­met nyelvű sorai következ­nek: És tut mir leid, dass Jó ellátást ígér a kereskedelem Sajtótájékoztató az őszi—téli ruházati választékról A legtöbb ruházati cikk­ből az árunak csaknem a fele a felsőruházati nagy­kereskedelmi vállalat útján kerül az üzletekbe, amelyek már júliusban, augusztusban átvették az őszi szezon za­vartalan indításához szüksé­ges árumennyiséget — je­lentette be a vállalat szer­dai sajtótájékoztatóján Ka­szás Kálmán vezérigazgató. A szaknagykereskedelmi váilalat az őszi—téli szezon­ban két és fél millió darab női, férfi, lány és fiú kon­fekció árut — kabátot, ru­hát, öltönyt — hoz forga­lomba. A tavalyinál bősége­sebb árualap — párosulva azzal, hogy finomították, módosítatták a konfekció­méreteket is— megfelelő el­látást nyújt. A kínálatot a múlt évi import kétszeresé­vel bővítették. A következő hónapokban egyedül a vál­lalat 150 ezer női és férfi farmernadrágot, uruguayi Lee-t és hongkongi Levis-t hoz forgalomba. A választékos kínálatról adott képet a sajtótájékozta­tót követő divatbemutató, amelyen mintegy 160 mo­dellt sorakoztattak fel a gyermekruhától a női esté­lyi ruhákig. A felsőkonfek­cióból kétféle — klasszikus és sportos — stílus szerint öltözködhetnek a felnőttek. Javult az állapota A szombathelyi Mártírok terén levő ezeradagos ön­kiszolgáló étteremben ké­szült száz adag aranygalus­kától összesen negyvenhár­ban betegedtek meg. Közü­lük tíz személyt kezelnek még jelenleg is a szombat­helyi Markusovszky-kórház fertőző osztályán. Kedd dél­után óta újabb betegek nem jelentkeztek. Az ételmérge­zettek állapota javult, sú­lyos beteg már nincs közöt­tük. Az étterem konyháját fer­tőtlenítették, de szerdán még nem üzemelt. Az étel­mérgezés kivizsgálása még tart. Nagyfalusi Andor Fest Guido Az utolsó három név ma már magyarázatra szorulhat. Pór (Bauer) Tibor a Délma­gyarországnak, majd betiltá­sa után utódának, a Szeged című napilapnak volt a mun­katársa. ö szervezte meg a Juhász-jubileumot, ő volt az ünnepsegek mindenese, ezért nevezte Babitsné egyik le­velében a vendégek „kedves, fáradhatatlan impresszáriójá­nak". A 30-as évektől a Moszkvaban megjelenő Sarló és Kalapacsnak volt egyik szerkesztője, azóta Sarló Sán­dor néven publikál. Váro­sunkhoz fűződő emlékeit Visszapergető címmel a Dél­magyarország közölte (1970) részletekben. Jelenleg Buda­pesten él. Nagyfalusi Andor szigorló orvostanhallgató, a Juhász által pártfogolt • Nagyfalusi Jenő költőnek, a későbbi mű­vészeti szakírónak volt a testvére. Korábban Nagyfa­lusi Jenő is a Délmagyaror­szág munkatársa volt, 1944­ben munkaszolgálatosként pusztult el. Fest Guidó szintén szegedi hírlapíró volt, sorsáról nem tud a helytörténeti kutatás. A képes levelezőlap Káro­lyi Lajos hagyatékában ma­radt fönn, Malatinszky György, a festő unokatestvé­re hívta föl rá a figyelmem. A Juhász Gyula összes Mű­vei sorozatban Belia György most rendezi sajtó alá a köl­tő levelezését. íme, egy ada­lék hozzá. Apró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom