Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-09 / 212. szám

í^ntek, 1977. szeptember 9. 3 Tanévnyitó az Élelmiszer-1A megérté ipari Főiskolán Az Élelmiszeripari Főiskolán tegnap, a délelőtti tanévnyitó ünnepséggel megkezdődött az idei oktatási év. A Szabadság moziban rendezett ünnepi ülésen dr. Fekete Gyula főigazgató-helyettes köszöntötte a vendégeket, az oktatókat, az elsős és a felsőbb éves hallgatókat. A tanévnyitón ott volt dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára, dr. Szalontai József, a hódmezővásárhelyi pártbizottság első titkára. Kapós Sándorné, a megyei pártbizottság tagja, Szabó Jánosné, a megyei, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese, dr. Csatorday Antal, a vásárhelyi tanács elnöke; a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében dr. Szalóczy Bálint főosztályvezető, az Oktatási Minisztérium képviseletében Balaton Gyula osztályvezető-helyettes. Részt vettek az évnyitón a társadalmi és tömegszervezetek, a társintézmények, valamint a főiskolához kapcsolódó vállalatok képviselői. Dr. Horváth Károly főigazgató mondott tanévnyitó ünnepi beszédet. Elöljáróban ismertette dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek az új tanév alkalmából a főiskolára küldött köszöntő levelét; beszámolt az elmúlt oktatási év eredményeiről, és az új feladatokról. Ismertette a A tanévnyitó ünnep elnöksége személyi változásokat; az élelmiszer-ipari karon Markovits Erzsébet, Várhelyi Gézóné, Pallagi Attiláné, Bene László az új tanársegédek; Barna Péter, Szabó Ilona, Kempf Jánosné szakoktatók. Az állattenyésztési karon adjunktusi kinevezést kapott Tóth Ferenc, az új tanársegédek: dr. Baracs Gabriella, Tóth Szabó Anna és Kiss Ernőné. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiemelkedő tanulmányi és közösségi mubkája elismeréséül Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíjban részesíti Bozóky Erikát, az élelmiszeripari kar, és Bíró Ahdrást, az állattenyésztési kar harmadéves hallgatóját. A főiskolai oktatás-nevelés mellett az intézményben jeíentos kutatómunkát végeznek. Az elmúlt tanévben az oktatók mintegy 50 szakmai előadást tartottak, s ugyanennyi közleményt jelentettek meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. A két karon 15 új főiskolai jegyzet készült el. (A kutatómunkába a hallgatók is bekapcsolódnak: tudományos diákkörök tagjaiként szép eredményeket értek el a tavalyi országos konferencián.) Az intézmény oktatói országos kutatási programok kimunkálásában is részt vesznek: az állattenyésztési kar juhkutató állomása a „Juhhús- és gyapjútermelés" témában, illetve az állattenyésztés távlati fejEgy hét múlva nyit az őszi BNV Nagy a sürgés-forgás a budapesti nemzetközi vásárközpontban, hiszen egy hét múlva, szeptember 16-án megnyitja kapuit a fogyasztási cikkek nagy seregszemléje, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A hazai vállalatokkal, szövetkezetekkei és egyéb termelőkkel együtt összesen 31 országból és Hongkongból hozták el Budapestre áruikat a kiállítók. A látogatók szeptember 16. és 25-e között — a szakmai napok kivételével — naponta délelőtt 10 órától délután 7 óráig tekinthetik meg a kiállítást. A szakmai jegygyei nem rendelkező nagyközönség a szeptember 19., 20. és 21-i szakmai napon déli egy órakor léphet csak a vásár területére, mert délelőtt a szakemberek folytatnak hivatalos programokat, tárgyalásokat. Ezúttal a Hungexpo a szokástól eltérően tíz napon át tartja nyitva a vásárt, s így lehetővé tette, hogy a láogatók két hétvégén tekintsék meg a pavilonokat. A nagyközönség változatlan áron, 15 forintért kapja a belépőjegyet, amit a városban a metró és a BKV pénztárainál is megvásárolhat. Az egyszeri belépésre érvényes szakmai jegy ára is változatlanul 60 forint. Az általános iskolások, az ipari tanulók és egyéb iskolai tanulók, továbbá a katonák belépőjegye csoportos látogatás esetén személyenként öt forint. A vidékről érkező látogatók most is igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos menettérti utazási kedvezményét. A látogatók a legkényelmesebben, s mondhatni leggyorsabban, villamossal juthatnak el majd a Dobi István úti vásárközpontba. A Népszínház utca és a Nagykörút sarkától közvetlenül a vásár főbejáratáig közlekedik a 29-es villamos. Hét végén, tehát szombaton és vasárnap a Baross térről is közvetlenül a főbejáratig juthatnak el a látogatók a 29/Y jelzésű villamossal, s megközelíthetik még a kiállítást a 37-es villamossal is. lesztését megalapozó kutatásokban vállalt feladatokat Ugyanezen a karon a szarvasmarha-tenyésztés problémáinak megoldásával is foglalkoznak. Az élelmiszer-ipari karon több éve kutatják az élelmiszer-ipari melléktermékek fehérjetartalmának élelmezési célokra való felhasználását; az élelmiszerek fontosabb összetevőinek meghatározására új műszeres analitikai eljárásokon dolgoznak. Évek óta a kutatás feladata az állattenyésztés jellemző paramétereinek felmérése, a korszerű takarmányozás vizsgálata — az állattenyésztési karon. A főiskola tehát növekvő szerepet játszik az ország agrárkutatási életében; ugyanezt bizonyítják a tavalyi szakmai jellegű rendezvények sikerei. Az oktató-nevelő munkát tavaly az ifjúságpolitikai határozat, a tudománypolitikai irányelvek, az állami kutatás helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló határozat szellemében végezték. A XI. kongresszus határozata alapján készítik el a főiskola távlati oktatásfejlesztési koncepcióját. Ebben a tanévben az állattenyésztési karon új tantervet vezetnek be, amely az üzemmérnökök korszerűbb képzését biztosítja. Az oktatás további új vonásai: bevezetik az agrártörténet és a közművelődési ismeretek fakultatív oktatását, fejlesztik a számítástechnikai képzést, és bevezetik „A magyar munkásmozgalom története" tantárgyat. Az elmúlt tanévben az élelmiszer-ipari karon 112en, az állattenyésztésin 64-en államvizsgáztak, és szereztek üzemmérnöki oklevelet. Az idei felvételi vizsgákra öszszesen 610 fiatal nyújtotta be kérelmét, 207-en kezdhetik meg most tanulmányaikat (illetve férőhely hiánya miatt tízen vannak az előfelvettek). A főiskola nappali tagozatán 614-en, a levelezőn 462-en tanulnak. A főigazgató az új hallgatók, az elsőévesek köszöntésével zárta beszédét. S.E. S

ok szó esik manapság a korszerű műveltség tartalmáról, szerkezetéről. Latolgatjuk, fontolgatjuk, milyen ismeretekre van a leginkább szüksége korunk emberének. De bármelyik oldaláról közelítsük is meg e kérdést, mindenképpen bizonyosnak kell tekintenünk, hogy a szükséges ismeretek rendszeréből semmiképpen sem hiányozhatnak a korszerű világnézeti és társadalomtudományi műveltség alapjai. Más szóval, korunk műveltségi eszményében alapvetően fontos helyet kap a tudományos szocializmus elméleti rendszere, a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete. Az önművelésben, az ismeretszerzésben az embereket sokféle cél vezérelheti. Ám az egyéni érdeklődésen és kedvtelésen túl — különösen, ha nagyobb társadalmi csoportokról van szó — az egyik alapvető mozgató tényező mindenképpen a gyakorlati hasznosítás igénye. A gyakorlati élet szükségletei vezérlik a különböző kisebbnagyobb közösségeket abban, hogy tagjaik elé meghatározott tudásbeli követelményeket állítsanak. S ez nemcsak a szaktudásra, a szakmai műveltségre érvényes, hanem a társadalomtudományi-világnézeti műveltségre is. A társadalmi életben, a közéletben ugyanis csak az képes alkotó és- érdemi módon részt venni, jogaival valóságosan és okosan élni, aki érti a társadalmat. annak meghatározó összefüggéseit. Márpedig a világ, a társadalom megértésének kulcsa az azt híven tükröző elmélet, a marxizmus—leninizmus tudományának ismerete. Amikor az MSZMP Központi Bizottsága néhány hónappal ezelőtt napirendre tűzte a pártpropaganda továbbfejlesztésének feladatait, ugyancsak a gyakorlat — a poliükai tevékenység — szükségleteiből indult ki. Abból a tényből és tapasztalatból, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során növekvő követelmények hárulnak a párt tagjaira, s ezeknek megfelelni csak magas fokú elméleti felkészültséggel, elmélyült és átfogó marxista műveltséggel lehet. Ám a kor nemcsak a párt tagjainak adja fel ezt a „leckét". A valóság megértésének kulcsára mindenkinek szüksége van, aki a maga területén érdemi részese kíván lenni a társadalom formálásának, a politikai döntések meghozatalának és valóra váltásának. Milyen ismeretekre van ehhez szüksége a ma emberének? Ha egészen tömören kívánunk válaszolni, azt kell mondanunk: korszerű marxista műveltségre. Vagyis, olyan tudásra, amely a marxizmus—leninizmus klasszikusainak alkotásaira, gondolati rendszerére épül, összegeződnek benne a forradalmi munkásmozgalom sok évtizedes tapasztalatai, s mindezek alapján segít megtalálni a választ a ma újonnan felmerülő kérdéseire. A marxizmus klasszikusai és követőik az elmúlt, közel másfél évszázad során sok alapvetően fontos következtetést fogalmaztak meg a világ, a társadalom, s benne a gazdaság törvényszerű összefüggéseiről. Ezek a megállapítások meghatározott rendszert alkotnak, s egyúttal a világ megismerésének célra vezető módszerét is kínálják számunkra. A korszerű marxista műveltségnek elengedhetetlen eleme mindkettő az alapvető elméleti tételek rendszere csakúgy, mint a valóság megismerésének módszere. Mindkét összetevő ismeretére szüksége van annak, aki meg akarja ismerni és érteni az őt körülvevő világ törvényszerűségeit, él kíván igazodni a történések, események rengetegében. E tudás alapjait a marxista klasszikusok tanításainak ismerete alkotja. Az általános és politikai műveltség szintjének társadalmi méretű növekedése lehetővé, a fejlődés összetettebb jelenségei pedig szükségessé is teszik, hogy a valósag iránt mélyebben érdeklődők tíz- és százezrei a korábbinál gyakrabban forgassák Marx, Engels, Lenin műveit. Ügy is mondhatnánk: ne csak tanításaikról olvassanak az azokat interpretálok, magyarázók műveiben, hanem „első kézből" ismerkedjenek meg magukkal e tanításokkal. Hiszen a legjobb interpretáció is óhatatlanul szegényít valamelyest, s ettől csak az eredeti források közvetlen tanulmányozása óvhat meg. Ez a tanulmányozás azonban a legkevésbé sem jelentheti valamiféle betanulását és gépies ismételgetését a klasszikusok tételeinek. A korszerű marxista műveltségnek alapvető jellemzője az elevenség, a nyitottság. Aki befejezett igazságok késa rendszereként kezeli a marxizmus elméletét, az semmit sem értett meg módszeréből. A korszerű marxista műveltség folyamatosan, állandóan gazdagodik az elmélet művelőinek a mai kor kérdéseire adott válaszaival. Helyet kapnak benne azok a kollektív megállapítások, amelyeket a kommunista pártok, azok kongresszusai, vezető testületei, nemzetközi értekezletei és tanácskozásai fogalmaznak meg a társadalmi tapasztalatok gondos tanulmányozása alapján. A

z elmélet mai művelői gyakran vitákban, polémiákban alakítják ki álláspontjukat, amely minden körülmények között keresztülmegy a társadalmi gyakorlat próbáján. Azok a tételek válnak a korszerű marxista műveltség maradandó elemeivé, amelyeket a gyakorlat nagyobb távon is igazol, hitelesít. A tapasztalatok összegyűjtésének, elméleti általánosításának és a gyakorlattal való egybevetésének szakadatlan folyamata állandóan gazdagítja, fejleszti a marxista műveltség kincsestárát. E folyamattal a marxizmus tanulmányozóinak is állandóan lépést kell tartaniuk. A folyamatos önművelésre való készség, az új iránti nyitottság itt éppoly fontos, mint a gyakorlatban igazolódott alaptételekhez, azok elméleti rendszeréhez való szilárd hűség. Gycnes László Eredményesen teljesítette a KISZ az olajiparban vállalt védnökséget Tegnap, csütörtökön délután ülést tartott a KISZ Csongrád megyei bizottsága Bódi György első titkár, vezetésével. Részt vett a testület munkájában Mérten Jánoö, a KISZ KB munkatársa, illetve Besenyei Zsolt, a megyei pártbizottság munkatársa. A bizottság megvitatta Pádár Lászlóné megyei úttörőelnöknek az úttörőcsapatok közművelődési tevékenységéről szóló, illetve a gazdaságpolitikai munkabizottság jelentését az ifjúsági munka verseny-mozgalom megyei tapasztalatairól és a további feladatokról — Harkai János és Tulipán Andrásné előterjesztése alapján. r Újságíró-küldöttség utazott Odesszába Csongrád és Odessza megyék, Szeged és Odessza városok együttműködésének keretében újságíró-küldöttség utazott tegnap megyénkből a Fekete-tenger partjára. Dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, a küldöttség vezetője, Nagy Pál, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese, valamint Sz. Simon István, a Délmagyarország főszerkesztő-helyettese az odesszai testvérlapok szerkesztőségének meghívására látogat a hős szovjet városba. A testület ülésén részletesen értékelték a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítményeken végzett KlSZ-védnökségi tevékenységet is. A KISZ 1969-ben vállalt védnökséget — azóta többször szerepelt a megyei KISZ-bizottság üléseinek napirendjén is — a magyar népgazdaság energiaellátásában fontos szerepet játszó, évi egymillió tonna kőolaj-, valamint kétmilliárd köbméter földgázkapaciiású, hat és fél milliárd forint költségelőirányzattal épülő nagyberuházás felett. A védnökségi feladatokban 72 vállalat mintegy 10 ezer fiatalja vett részt. Tevékenységüket a KISZ KB szervezője és a védnökségi operatív bizottság irányította. A beruházásokon évente munkaverseny-mozgalmat kezdeményezteK, ennek eredményeként a részt vevő szocialista brigádok és KISZszervezetek 80 ezer társadalmimunka-órát teljesítettek. A beruházáshoz szükséges anyagok igénylését és beszerzését az operatív bizottság kezdeményezésére „épül a ICISZ védnökségével" bélyegző használatával mozgósították a gyártó és szállító vállalatok fiataljait a szegedi beruházások megvalósításában. „Zöld utat" levéllel fordultak a gyártó vállalatok KlSZ-szervezeteihez, akik segítették az anyagok és gyártmányok határidő előtti elkészítését. Az SZKFL beruházásának megvalósításához a fiatalok számos társadalmimunka-akció keretében járultak hozzá: 300 NDK-beli, lengyel és magyar középiskolás — például — közel 6 ezer köbméter földmunkát végzett. A KISZ-szervezetek a vezetéképítés gyorsítása érdekében teljesített földmunkája évente félmillió forint értékű volt. Igen jelentős eredmény továbbá, hogy a felhívás hatására a balesetek száma évente 8 százalékkal csökkent. Az olajipar fiataljai öszszességében cselekvően, példamutatóan vettek részt a gazdasági építőmunkában, a védnökségi feladatok teljesítésében. Politikai, gazdasági munkájuk szervesen kapcsolódik a szocialista munkaverseny-mozgalomhoz a tervfeladatok teljesítéséhez, a KISZ Központi Bizottsága határozatainak megvalósításához — állapította meg a KISZ Csongrád megyei bizottsága.