Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

Kedd, 1977. szeptember 13. 3 Tanévnyitó a József Attila Tudományegyetemen S.E. Acs S. Sándor felvétele Előtérben az aranydiplomások a tudományegyetemi tanévnyitón Tegnap délelőtt az aulában kezdődő tanévében az ofcta- nútnak a tudományegyete­tartották meg a József Attila tás-, a tudomány-, a káder- mert Az oktatási miniszter a Tudományegyetem tanévnyi- és gazdaságpolitika eredmé- jogi kar tíz, a bölcsészkar 11 tó ünnepségét, amelyen ott nyesebb összehangolására és a természettudományi kar volt Vajda György, a me- törekednek. A karok és a 11 hallgatóját részesítette gyei párt-végrehajtóbizottság központi oktatási egységek Népköztársaság Tanulmányi tagja, Deák Béla, a városi feladata lesz az intézmény Ösztöndíjban, pártbizottság titkára, dr. Bo- munkatervének lebontása, a y\z egyetem új hallgatói­zó Sándor, a megyei, dr. kari feladatkörök szerint. A nak köszöntése után az 50— Csikfc. Ferenc, a városi ta- két társadalomtudományi ka- 55 évvel ezelőtt végzetteknek nács vb titkára, Molnár Já- ron véglegesíteni kell a ké- vas-, metve aranydiplomá­nosné, az Oktatási Minisz- szülő tanterveket, a termé- kat adott át dr Kovács Ist­térium főelőadója, valamint szettudományi karon pedig ván, az áiiam_ és jogtudomá­a társintézmények, a társa- összegezni a koráböan foeve- nyi kar dékánja Vasdiplo— dalmi és tömegszervezetek zetett tantervek tapasztala- mót kapott dr Sárkány fő­képviselői. tait. Megvizsgálják a világ- jos; aranydiplomája átvéte­Dr. Rácz János rektorhe- nézett-pohttkai neveles hely- >ére személyesen is megjelent lyettes tanévnyitó ünnepi mindhárom karon. Fon- dr Gárdon László, dr. Pas­beszédében értékelte az el- tos munkát jelent a tanár- suth László és dr. Török Ist­múlt oktatási év eredménye- es a szakképzés kapcsolaté­it, és ismertette e tanév fel- valamint a nyelvokta­adatait. Kiemelte, hogy a ko- ^ feladatainak meghatáro­rábban elkészült nevelési zasa­programok tervszerűbbé tet- Dr. Rácz János elmondta a ték az egyetemi nevelői te- tanévnyitón: az egyetem ve­vékenységet. Az oktatás kor- zető testületében személyi szerűsítése érdekében már változás nem történt. Üjra­tavaly nagyobb mértékben választással további három alkalmazták a modern okta- évre meghosszabbodott dr. tástechnikai eszközöket; eb- Csukás István bölcsészkari ben az évben minisztériumi dékán, dr. Veczkó József támogatással zárt láncú té- bölcsészkari dékánhelyettes, vérendszert alakítanak ki a valamint a természettudomá­jogi, oktatástechnikai labora- nyi karon dr. Sirokmánné dr. tóriumot és audiovizuális Köocs Erzsébet dékánhelyei­tantermet a bölcsész- és a tesi megbízatása. Eredményes természettudományi karon, munkájuk elismeréséül dr. Előkészítik két új szak beve- Bartók Mihály, dr. Berháth zetését: a következő tanév- Gábor és dr. Gécscg Ferenc tői hároméves fordító- és egyetemi tanári, 16-a négyéves tolmácsképzés in- docensi kinevezésben resze­dül. sültek. A minisztérium a jog­Az elmúlt évben értékelték tudományi karon egy egyete­az öt évre szóló tudományos 1111 tanan és két címzetes do­tervet, illetve indították az £erLS1 címet, a bölcsészkaron új ötéves tématervet. Az ér- ket egyetemi tanári és két do_ tékelés szerint a tanszékek censi címet, a természettudo­tudományos munkájának irá- mány' karon pedig három nya, jellege és színvonala egyetemi tanári és három jó, nem mindig megfelelő vi- egyetemi docensi címet ado­szont — különösen a társa- manyozott. Oktató-nevelő és dalomtudományi tanszékeken tud°manyos munkájuk, vala­— az egyéni és a kollektív m.lnt társadalmi tevékenysé­kutatások aránya. Az új ter- g,uk elismeréséül a Munka vek elkészítésekor is érezhe- Erdemrend ezüst fokozatával tő ellentmondás — a té- tüntették ki dr. Veres József máknak az oktatómunkából és dr: GiWc Ferenc tanszék­adódó széles spektruma és a vezetü docenseket. Az Okta­koncentráció igénye között tasug-v Kiváló Dolgozója ki­— enyhítendő az új tanév- tuntetesben kilencen, mi­ben, az egyensúly megterem- nis7-teri dicséretben hatan tese fontos feladat lesz. Az testesültek, négyen Kiváló egyetem vezetése tavaly sok- Dolgozó, négyen pedig a oldalúan megvizsgálta az in- Szocialista Kultúráért kitün­tézmény közművelődési tevé- tetest kaptak, kenységét. Megállapították: Az elmúlt tanévben 346-an sokrétű, az egyetem falain fejezték be tanulmányaikat a kívül is ható munkát végez- nappali tagozaton, 162-en a nek. A rektorhelyettes elis- levelezőn és 24-en az estin, meréssel szólt a tavalyi, jól A nappali tagozatra felvet­előkészített. hasznos javas- tek 415 hallgatót, a levele­latokkal szolgáló hallgató zőre 259-et, az esti tagozaton és dolgozói ifjúsági parla- pedig 77-en kezdik meg most mentekről. tanulmányaikat. Az új tan­A tudományegyetem most évben összesen 3706-an ta­NSZEP­küldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának párt­munkásküldöttsége, Gúnter Ehrensbergerrel, a Központi Bizottság póttagjával, a terv. és pénzügyi osztály vezető­jével az élen. Kevesebb az álbefeg Csökkent a táppénzesek állománya Elérték-e céljukat a táp- mány 4200 ember munká­pénzes fegyelem szilárdítá- ból való kiválását jelenti, sára 1976-ban hozott kor- Az 1975. első fele óta elért mányintézkedések? Erre a 0,5 százalékos csökkenés te­kérdésre ad választ a SZOT hát azt fejezi ki, hogy az . , , . , , .... - Társadalombiztosítási Fő- idei első félévben 21 ezerrel h^oméy^^ordító- es ?anan^l6-an pedig igazgatóságán most elké- kevesebb volt a beteg vagy " szült értékelés. álbeteg, mint két évvel ez­A felmérések. statiszti- előtt, ennyivel több embert kák szerint az intézkedések vonhattak be a termelómun­hatására a táppénzfronton kába. kedvező tendenciák alakul- Ebben most már nemcsak tak ki. Többféle intézkedés- azért érdekeltek a vállalatok, sel jobb lehetőségeket te- mert a betegállomány a ter­remtettek az orvosoknak a melést akadályozza, hanem betegek alaposabb kivizs- az is fokozott figyelemre gxlására, a tünetek feltárá- ösztönzi a gazdasági veze­sara. A receptírás igen je- tőket, hogy ez év január lentős része alól felszaba­dított orvosok több időt for­díthatnak betegeik kivizs­gálására, gyógyítására, és napnál nem hosszabb jobban gondoskodhatnak ar- járó táppénzt. BankkiláöttsépkazUSfl-baD Tímár Mátyásnak, a Ma- kedelmi bankok vezetőivel. A gyár Nemzeti Bank elnöké-- delegáció New York-i tár­nék vezetésével vasárnap tózkodása során Tímár Má­delegáció utazott az Ameri- tyás megnyitja a Magyar kai Egyesült Államokba. Nemzeti Bank képviseleti Tárgyalásokat folytatnak a irodáját, amelynek az a ren­SSSSJSSSS^ ."ST- **etése, elősegítse a ügyminisztériumban, s talál- két orság bankjai közötti koznak a legnagyobb keres- kapcsolatok bővítését ról is, hogy az arra rászo­rulók mentesüljenek a mun­ka alól, de a betegállomány lehetőségével ne élhessenek vissza a dologkerülők. Ered­ményesnek bizonyult az a törekvés is, hogy minél több üzemorvos kapjon jogot táp­pénzes állományba vételre, mivel ezek az orvosok is­merik legjobban betegei­ket, a helyi körülményeket, s így a legreálisabban ítél­hetik meg a hozzájuk for­dulók helyzetét. Megerősí­tették a felülvizsgáló orvo­sok hálózatát is, ezzel lé­nyegesen javítva az el­lenőrzést. Az alaposabb vizs­gálatok és a fokozott ellen­őrzés eredménye, hogy az 1975. évi 6,1-ről tavaly 5,7 százalékra csökkent a táp­pénzesek aránya, s meg­közelítően ugyanez a folya­mat tapasztalható, ha az el­ső félévek statisztikáját ha­sonlítjuk össze. 1975. első felében a dolgozóknak 6,3, 1977. első hat hónapjában pedig 5,8 százaléka volt táp­pénzes állományban. E né­hány tized százalékos csök­kenésnek is nagy a jelentő­sége, mert egyetlen tized százalékos táppénzes állo­A gazdasági verseny szorításában T^rdekes kérdés került szóba a minap egy beszélgető­in sen amelvet államigazgatási és vállalati szakembe­rek' folytattak egymással a szocialista gazdasagi In­tegráció mindennapos gyakorlatáról. A kérdező azt fesze­gette: a szocialista piac, a nagy volumen, több evre szolo szállítási szerződések vajon nem kényelmesitik-e el a vál­lalatokat, e kapcsolatok biztonsága nem hat-e a műszaki fejlődés, a termékmegújítás követelményével szemben? A jelenlevő vállalatvezetők — a nehéziparból éppúgy, mint a gépiparból, kisüzemek és nagyvállalatok kepviselői egyaránt — határozottan cáfolták, hogy e veszély reális lenne. És az érvek, amelyeket felhoztak, meggyőzték hall­gatóságukat arról, hogy nem „kötelező tiszteletkör'", amit mondanak, és nem is gondjaik rejtegetése, palástolása, ha­nem maga a valóság. A mai valóság — ezt azért feltétle­nül hozzá kell tenni, mert néhány évvel ezelőtt még va­lóban úgy festett a kép, ahogyan azt a kérdésfeltevő is érzékelte. Az integráció, a nagyobb fokú gazdasági összefonódás kritikus szemlélői rendszerint azt állítják, hogy az egymás­közti kapcsolatok fokozása befelé forduláshoz, a külvilág kizárásához vezet Nos, ezek a vállalati szakemberek éppen azt bizonyítottált. hogy a külvilág versenye — a partner KGST-országok éppúgy, mint az integrációs szervezethez nem tartozóké — hajtja-űzi őket abban az irányban, hogy ne üljenek ölbe tett kézzel egy-egy nagyobb megrendelés birtokában, hanem tudatosan készüljenek arra, hogy legkö­zelebb is megszerezhessék azt. És az sem mindegy, hogy a már érvényes szerződéseknek milyen színvonalon tesznek eleget Amióta a KGST-j>en új árképzési elv, az úgyneve­zett csúszó árbázás rendszere érvényesül — az árakat töb­bé nem egy-egy tervidőszakra rögzítik, hanem évre évre korrigálják — megnőtt a minőségi tényezők, a termelé­kenységi mutatók szerepe is. Hiszen csak azért a termé­kért kérhetnek többet, amely valóban különb annál, amit az előző években gyártottak, A vállalatok szeretik, ha kapacitásuk jó részét a KGST­partnerek kötik le. Néha túlságosan is... Ez nagyfokú biz­tonságot jelent számukra középtávú terveik elkészítésében, a várható árbevételeik kalkulálásában és számos más terü­leten. Ezért azután sokszor kevesebb érdeklődéssel fordul­nak a hazai megrendelők és még kevésbé a KGST-n kívüli piac felé. Ez viszont már nem szerencsés, legalább két ok­ból sem. Az egyik: nem biztos, hogy ami jó a vállalatnak, az minden esetben hasznos a népgazdaságnak is. A szo­cialista exportnak — különösen a gép- és könnyűiparban — rendszerint jelentős tőkés importvonzata van, és ma még csak kevesen vállalkoznak arra, hogy az ehhez szükséges devizát maguk kitermeljék. Márpedig a jelenlegi tervidő­szakban, amikor a népgazdaság külső és belső egyensúlyá­nak helyreállítása az egyik központi feladat, erre is tekin­tettel kell lenni. A másik: nem mindegyik partnerország tudja olyan mértékben növelni szállításait számunkra, mint amilyen mértékben a magyar vállalatok elégítenék ki az ő keresletüket. Gyakran ez a háttere annak, hogy egy válla­lat arra panaszkodik, hogy egyik vagy másik főhatóság nem támogatja exportnövelési elképzeléseit zért is és a nemzetközi méretű munkamegosztás ten­denciáit figyelembe véve is szerencsésebb, messzebbre mutató, ha vállalataink a késztermékexport minden­áron való erőltetése helyett több figyelmet szentelnek a szako­sításnak, a kooperációnak, a részegység- és alkatrészgyár, tásnak. Vagyis olyan viszonyok kialakításának, amikor két vagy több ország vállalatai megosztják egymás közt a fej­lesztés és a termelés terheit és egyben biztosítják egymás szállításainak ellentételezését. Ezt az igény, persze, ma még nem szabad kizárólag a vállalatok címére megfogalmazni. A KGST mechanizmusában az ilyen jellegű egyezmények többségét felsőbb szinten — államközi, minisztériumok kö­zötti tárgyalások eredményeként — kötik. Az akciók sike­re, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok két- és többoldalú kiegyensúlyozottsága tehát az irányítószervek munkáján is múlik. IJpavecz Iván Költségvetési üzem Mórahalmon Közös költségvetési üze­met hozott létre a járás dé­li részén fekvő kilenc község. Ásotthalom, Bordány, Doma­szék, Röszke, Rúzsa és Zá­kányszék községi tanácsa, valamint Pusztamérges, Ul­lés közös községi tanácsa a mórahalmi nagyközségi ta­nács vb felügyeletével és irányításával működteti a költségvetési üzemet. A közös intézmény létre­hozásával a községek kezelé­sében levő épületek rendsze­res karbantartása, felújítása célszerűbben oldható meg, és összehangoltabb lehet a kom­munális feladatok ellátása is. A megyei tanács vb idősze­rűnek tartotta a közős költ­ségvetési üzem létrehozá­sát, és megadta a kért tá­mogatást is. Az üzem fel­szereléséhez szükséges gé­pekre, a folyamatos műkö­désre 2 millió 900 ezer fo­rint alaptőkét biztosítottak az alapító tanácsok, de ezen felül másfél millió forint se­gítséget nyújtott a megyei tanács vb is. elseje óta a vállalati reségből kell fizetni nye­a 3 időre E* Tanácskoztak a magyarországi délszlávok demokratikus szövetségének vezetői Hétfőn reggel Mándics A pécsi szakközépiskola hor­Mihály főtitkár megnyitójá- vát-szerb nyelvű óvónő kép­val megkezdődött a magyar- zését vállalta, országi délszlávok demok- 1978-ban a magyarországi ratikus szövetsége titkársá- délszlávok demokratikus gának ülése. Karagics Mi- szövetsége az Oktatási Mi­hálynak, a szövetség vezető- nisztériummal közösen meg­ségének tagja hangsúlyozta, rendezi a délszláv pedagógu­hogy a nemzetiségi anya- sok országos tanácskozását, nyelvoktatás hazánk egyse- amelyen az anyanyelvoktatás ges oktatási rendszerének helyzetének és a pedagógus­keretében valósul meg. továbbképzésnek a problémái A nemzetiségi óvodáknak újra napirendre kerülnek, kiemelt feladata, hogy nyel- Második napirendként Dé­vi alapot adjanak a gyere- kity Márk, a vezetőség tag­keknek, és ily módon készít- ja értékelte a délszláv köz­sek elő az általános iskolai művelődési káderek képzésé­nyelvtanulást. A magyaror- nek eddigi eredményeit és szági délszlávok demokra- gondjait. Megállapította tara5 ^ TvónőI ^ még ^-zívebben ™ képző intézetben nemzetisé- a nemzetisegi területeken gi levelező tagozatot indítót- fejleszteni az anyanyelvi tak be az elmúlt tanévben, kultúrát (MTI) Finn küldöttség látogatásai Az MSZMP Központi Bl« zottságának meghívására szeptember 4—11. között ha­zánkban tartózkodott a Finn Szociáldemokrata Párt tanul­mányi küldöttsége, P. Váá­nánennel, a nemzetközi kap­csolatok osztálya vezetőjével az élén. A küldöttséget fogadta Övári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára. Dr. Jakab Sándor,, a Köz­ponti Bizottság tagja és dr. Berecz János, a KB osztály­vezetői megbeszéléseket foly­tattak a finn küldöttséggel, amely a látogatás során meg­ismerkedett az MSZMP kü­lönböző szintű szervezetei­nek tevékenységével Buda­pesten és Heves megyében. A finn delegáció vasárnap elutazott Budapestről. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom