Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-11 / 214. szám

2 ­Vasátnap, 1977. srcpfrmber lí: Helsinki után — Belgrád előtt Egyesült Államokba 50* Európábi 41% Dél-Amerikába 3* Közép-Amerikába 2% Kanadába 2% Afrikába 1% Egyéb országokba j% A Csendes-óceánról56 9 az Atlanti-óceánra _WLÍ • mi'kx mllllat" 50,3 PANAMAI CSATORNAÖVEZET* Ar Atlanti-óceánul öt 4 Z&&d'*óe">nra -unt # A PANAMA-CSATORNÁN SZÁLLÍTOTT ARUK ÖSSZETÉTELI MT CSENDES ÓCEÁN _ Dél-Amerikából 38% Egyesült AllamokbóH9% Ázsiából 18% Kanadából 18% Ausztráliából > V Ke tép-Amerikából 4% (mill Kóoür *s kíézjtírmék Mm Va- és ael fesdit CS3 ntr^és\mfei errjti* 8523 Mew IMÍS 13 évig tartó tárgyalóéi huzavona utón szeptember Washingtonban aláírták A PannmA-1-sölorna hasznala­tát szabályozó új egyezmé­nyeket, A saersődések az inna ns magállapodást vált­ják Tel, amely ..örökbe jogot" biztosított az. Egyesült Álla­moknak ar. 1(170 négyzetkilo­méter területű. 49,R ezer la­kosú (ebből 07,R ezer ameri­kai) Panama-csatornaövezet­ben és a nagy fontosságú efzl út felletI. A mostani megállnpoilds szerint az ame­rikaiak 2000-ig fokozatosan adjuk ál az ellenőrzést a pa­namai hatóságoknak, illetve Panama visszamenőleg na­gyobb összegű bérleti díjat kap a csatorna eddigi hasz­nálatáért az ezrfltUOrdUlólg terjedő időszakban. Az. elvi megállapodás ér­telmében a esatornaövezet 70 százaléka az új szerződés ratifikálásakor azonnal visz­szakerul a panamalak kezébe, de maradnak az amerikai támaszpontok, amelyeknek bérleti idejét Rt) évről 40 évre szállítottak le. Az 1014-ben épített, 34.7 km hossz Panama-csatornán az 1979. június 30-án zárult gazdasági évben 140,1 millió tonna árut szállítottak. A Vízi Utat 13 009 darab 300 tonnásnál nagyobb hajó vet­te Igénvbe. amelyből 1930 li­bériai. 1309 brit. 1325 japán. 1142 görög. 1097 amerikai, 1090 panamai. 032 norvég és 760 pedig nyugatnémet zászló alatt hajózott. rAdiútiien NYUGDÍJ KAI'PI.EttNAK Az NSZK-ba túságok nem­csak megtagadták a meg­szöktetett náci háborús bű­nös, Kappler kiadatását Olaszországnak, hanem még félmillió mórku nyugdíjat is megállapítottak számára — Ir.ia az Un sere Zeit, a Német Kommunista Pórt lapja. SZTRÁJKOLNAK . . . A l'I.KI.K Roomhaton reggel Angliá­ban és Walesben bérkövetelő 'Sztrájkb« lépett a két or­szágrész 97 ezer sütőipari dolgozója, és a fenyegető ke­nyérhiány egy csapásra ha­talmába kerítette az országot. ATd/Ell VEZÉREK ETIÓPIÁBAN Átszervezéseket hajtottak végre Etiópia kormányában, hadseregének étén és köz­igazgatási szerveinél — je­lenti az Addisz-Abebó-i rá­dió. Felmentették Ajalev Mandefro hadügyminisztert — akit nagyköveti© neveztek ki —, és Oizav Oelajneb-ét, A hadsereg vezérkart főnokét. Ae utóbbi a kormány kato­nai tanácsadója lett. AT. ILO FŐIGAZGATÓJÁNAK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A Munkaügyi Minisztérium vendégeként, naiónkban tar­tózkodó FrAncis Dlnnchard, 0 Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) főigazgatója Mófnblten AZ IL.0 munkájá­ról, MAgyarórszfiggsl vajó Kapcsolatairól tájékoztatta a sajtó képviselőit a MUÖS2­nan. Elmondta — többek kö­zött hngv a csaknem hat­van éve alakult, s ma már 196 tagországot számláló nemzetközt szervezet az ENSZ első szakosított, intézménye. Alapvető tevékenységi köré­be tartozik a munkaügyi és szociálpolitikát kutatás, ta­nulmányok összeállítása Ma­gyarország kisebb megszakí­tásokkal löbb mint ötvenévé tagja A Nemzetközt Munka­ügyi Szervezetnek, amellyel különösen az utóbbi években alakult ki szorosabb kapcso­lata. A BVT elnökségének ütésén Tiltakozás a neutronbomba ellen 0 Itcrlln (MTI) Berlinben szombaton Ré­mes CsandráiiHk. a Béke-vl­lógtanncs elnökének vezeté­sével folytatódott a Béke-vi­lágtanács elnöksége irodájá­nak kibővített ülése. A Romes Csatidra által előterjesztett! beszámoló fe­letti Vitában számos javaslat hangzott el a Béke-vllágta­nács, általában a nemzetközi békemozgalom soron kővet­kező feladatairól, azoknak ft döntéseknek a végrehajtásá­ról, amelyeket p béke épí­tőinek az idén Varsóban megtartott nagyszabású ta­nácskozása hozott a nemzet­közi enyhülés megszilárdítása érdekében. Az öt világrész hékemozgalmét képviselő ülésszak résztvevői többek között indítványoztak, hogy a BVT forduljon felhívással áz ENSZ szeptember 20-6n megnyitó XXX11 közgyűlé­séhez és az ENSZ leszerelési bizottságához, s ebben kérje fel a világszervezetét, hogy lépjen fel mm fen rendelke­zésére álló eszközzel a fegy­verkezési verseny ellen. Javaslat, hangzott él arra vonatkozóan is. hogy a BVT ösztönözze annak a Vílágmé. retű kampánynak a megerő­sítését, amelynek célja a le­szerelési világkonferencia elő­készítése és összehívása. Az ülésen olyan kezdeményezés is elhangzott, hogy a Béke­világtanács terjessze a Belg­rádban október 4-én meg­nyíló találkozó küldöttei elé a békeszei ető emberek állás­porttját, leszögezve, hogy a jugoszláv tővárosban megtar­tandó konferenciától konst­ruktív kezdeményezéseket várnak az európai enyhülés megszilárdítása és klterjesz. lése térén. Az ülésen teljes az egyetértés abban, hogy a Béke-világtanács fejezze ki legélesebb tiltakozását a ne­utronbomba tervezett ameri­kai gyártása ellen. Összeurópai gazdasági együttműködés Az. Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia a biztonsági problémákkal szoros összefüggésben a kü­lönböző társadalmi rendsze­rek gazdasági együttműködé­sének kérdéseit is megvitat­ta, s az összeurópai együtt­működés olyan távlatait fo­galmazta meg, amelyek a külkereskedelem mellett a gazdasági kapcsolatok egyéb területeit is magukban fog­lalják. Hogyan alakult a zá­róokmány jóváhagyása óta a különböző társadalmi rend­szerű országok gazdasági együttműködése, és milyen tendenciákkal, összefüggések­kel kell a jövöben számolni f — ezeket a kérdéseket elem­zi dr. .Szita János, a közgaz­daságtudományok doktora, a Nemzetközt Gazdasági Kap­csolatok Titkárságának veze­tője a Közgazdasági Szemle 7*-B. számában megjeleni ta­nulmányában. © A hetei—nyugati kereske­delem fejlődését az elmúlt években több tényező ösztö­nözte, de egyidejűleg keresz­tezték ellenlétes irányú poli­tikai és gazdasági törekvések is. A kelet—nyugati keres­kedelem növekedési üteme az utóbbi években jóval meghaladta a világkereske­delem fejlődésének mértékét, a jelentősége nőtt mindkét régió szempontjából: része­sedése az egész világkereske­delemben 1976-ra 6.9 száza­lékra emelkedett. Ugyanak­kor ez a kereskedelem to. Vóbbra is aszimmetrikus, mi­vel a fejlett tőkésországok együttes részesedése a KGST-országok külkereske­delmében 1976-ban 32 szaza­lék volt, míg a féjlett tőkés­országok külkereskedelmé­ben a kelet—nyugati keres­kedelem aránya mindössze 5 százalék. A kelet—nyugati kereske­delem az elmúlt években nem volt kiegyensúlyozott. Ebben az. utóbbi években ne; vekvo szerepe volt a csere­arányok romlásának. Ma­gyarországnak péládul azo­nos volumenű behozatal de­vizaszükségletének biztosítá­sához ma kb. 20 százalékkal nagyobb kivitelt kell lebo­nyolítania. A kélet—nyugati kereske­delem fejlődését fékezte, libgy a tőkés világban lezaj­lott gazdasági Válság erősí­tette a protekcionista tendert, eiákat, amelyek fokozottan érvényesültek a szocialista országokkal szemben. Bár néhány tőkésország lépése­kit tett a kereskedelmi aka­dályok fokozatos megszünte­tésére, az uralkodó tenden­cia nem ez volt, hanem a •zociallsta országúkkal szem­beni diszkrimináció fenntar­tása és a protekclórtlsta ten­denciák erősödése. Helsinki szellemének megvalósítása, a kereskedelmet akadályozó té„ nyezók fokozatos felszámolá­sa — ezt a záróokmány is tartalmazza — a jövő fel­adata. A kelet—nyugati kereske­delemben a hetvenes évek elejétől a korábbinál na­gyobb szerepei játszottak a pénzügyi kapctclalok. A nyugati bankok ls ebben az idő'zaabdn aktivizálták tevé­kenységüket a KGST-orszá­gokban. A világgazdaságban szokásos, de a szocialista or. s/águk gyakorlatában koráb­ban nem alkalmazott mód­szerek is — pl. kötvénykibo­csátás — meghonosodtak. A KGST-országok Hitelállomá­nya gazdasági fejlődésükkel összhangban áll, a kelet­nyugati gazdasági kapcsola­tok további elmélyülése együtt jár majd a hitelkap­csolatok arányos bővülésé­vel. © A záróokmány egyértelmű­en tükrözi, hogy a nemzet­közi gazdasági kapcsolatuk rendszere a gazdasági élet olyan területeit Is felöleli, amelyek korábban nem. vagy csak kivételes esetekben ját­szottak szerepet. A nemzet­közi gazdasági kapcsolatok egyik dinamikusan fejlődő új formája a termelési kooperá­ció. Az Európai Gazdasági Bizottság adatai szerint ma mlhtegy 1290 kooperációs megállapodás van érvényben. Bár a termelési kooperáció­ból származó forgalom a ke­let—nyugati kereskedelem­nek csupán 3—4 százalékát alkotja, a kooperáció az együttműködés új lehetősé­geit és tartalékait tárta fel. Új és pozitív jelenségek mutatkoznak az együttműkö­désben az energetika terü­letén. F6 Jellemzőjük, hogy tartós kapcsolatokra épülnek. A helsinki konferencia óta eredményesen folytatódik az európai országok közlekedési együttműködése; előrehala­dás tapasztalható a környe­zetvédelemben, a tudomá­nyos-műszaki együttműkö­désben. A helsinki konferencia te­remtette légkör a korábbi­nai nagyobb aktivitást tett lehetővé a gazdasági kapcso­'atok elmélyítésére. A KGST-országok, így Magyar­ország is, éltek e lehetősé­gekkel, sokat kezdeményez­tek. A tőkésországok a záró­okmány gazdasági rendelke­zéseit Illetően alig kezdemé­nyeztek, sőt számos — Hel­sinki széllemével — ellenté­tes hatású rendszabályt is alkalmaztak. A záróokmány aláírása óta bekövetkezett pozitívumok egyike: sűrűb­bé vállak a szocialista és a tőkésállamok közötti magas szintű tárgyalások, amelye­ken helyet kaptak a gazda­sági együttműködés problé­mái ls. 1979 augusztusa óta az MSZMP KB első titkára három, a Minisztertanács el­nöke öt alkalommal tett lá­togatást fejlett tőkésország­ban. E tárgyalások — ha nem ls végződtek minden al­kalommal konkrét megálla­nodásokkal — nagymérték­ben elősegítették a tőkésor­szágnkkal való gazdasági együttműködés bővítéséi O Az Európai Biztonsági éa Együttműködési Értekezlet óta eltolt kél esztendő is Iga­zolta az olt rögzített elvék, célok helyességét. Tovább kell baladni a Helsinkiben kijelölt úton, a változó világ­gazdasági helyzetben folya­matosan keresni kell a köl­csönös érdekeken nyugvó gazdasági együttműködés fej­lesztésének lehetőségeit. A belgrádi találkozó Különösen ükkor válhat a további fej­lődés állomásává, ha tartót étedményekel ér el a gazda­sági együttműködés számára nélkülözhetetlen kedvező po­litikai légkor megteremtésé­ben. az enyhülés lovábbfóly­tatásában. Ünnepi előkészületek 0 Moszkva (MTI) A Nagy Októberi Sttttiu­lieta Forradalom 60. évfor­dulójának megünneplésével kapcsolatos előkészületeket tekintette ét e heti Ülésén az SZKP moszkvai városi bi­zottsága. Megállapították, hogy a szovjet főváros dolgozói vég­rehajtották ez SZKP Köz­ponti Bizottságának a Nagy október 60. évfordulójáról hozótt határozatát, s aktívan részt vesznek az ünnep tisz­teletére kibontakozott szocia­lista 1 munkavertenyben. A legfőbb cél most minden munkahelyen: az évés tetv határidő előtti teljesítése, a munka minőségének és haté­konyságának növelés©. A moszkvai városi pártbi­zottság ülésen foglalkoztak a november 7M ünnepségek előkészületeivel, a főváros feldíszítésével és a felvonu­lás megszervezésével is. A moszkvai utcákon napról napra újabb és újabb nagy­méretű transzparensek, pla­kátok tűnnek fel, amelyek a közelgő nagy ünnepét és a* új alkotmányt köszöntik. Bercseli A. Károly Vándorének (Regény) M. Nem bántam, hogy Uv tőrtént, mm az volt eltökélt szándékom, hogy Monreaie után Seges­tét is megnézzük, s hogy az egyenes út meg­szakítása miatt n« veszítsünk sok időt, az egyik útszakaszt esetleg autóbuszon vagy vonaton tesz­szuk meg. Onnan aztán már gyalog vághatunk nekt az útnak, Colíanlsetta félé, Catanláig. Anyámnak irt levelemben, melyet gyorsan be is dobura. ide kértem a legközelebbi pénzkülde­mény!.. Ügy számítottam, hogy mire odaérkezünk, ott lesz már a postán a megszökött háromszáz lí­ra ls. fgy felvillanyozva telepedtünk le * közeit Oiar­dtno Garibaldi egy padjára, hogy a még Ná­polyban vásárolt Bájtból és olajbogyóból elfo­gyasszunk valamennyit. Abban kölcsönösen meg­állapodtunk, hogy hizókürát nem tartunk, t csu­pán annyit eszünk, amennyi létünk fenntartásá­hoz, no még a kemény túrához feltétlenül szűk­ságés. , — Azt nem mondták a rendőrségen, hogy a várost azonnal el kell hagynunk? — kérdeztem ErnsttŐl. — Mondták, persze — vont vállat ő —, de itt úgysem tudnánk szállást találni. — Akkor igyekezzünk — mondtam én —, hogy legalább a regi városrészt bebarangoljuk, s meg­nézzük a királyi palotát, Ez nektek különösen érdekes lehet, hiszen normann királyok építették, s a legnagyszerűbb Höhenstaufehnek, 11. Frigyes­nek volt, székhelye — Erre elővettem Daedekert­met, s feoivastam néhány sort belőle, amely Iga­zolta állításomat. Aztán, tekintettel arra, hogy még túl Korán volt, átsétáltunk a Villa Glulliába. mely a botanikus Kerttel érintkezett, s áhítattal sé­tálgattunk a fölénk boruló sűrű lombok alatt, me­lvek alagútkértt. nyújtottak védelmet a forró nap ellen. Német barátaim lelkesen szaladgáltak ide­oda. s meglepő tájékozottságot árultak el a nö­vénytanban. Nemcsak a datolya- és kókuszpál­mát ismerték fel, hanem a szágópáimát ÍB. mag a sudaras bambusznádakát, de ujjftngUk a külön­féle mirtuszfajtált szűzféhér szirmain, a jégvirág rózsaszínű korongjain, a fahéj nyúlánk törzsén, a furcsa jüdásfán, 4 rajongva részletezték a na­rancsszínű és kék papagájvirág szépségét, s a murvafürtökét, amelyek Illán virítottak a buja környezetben. De ótt kuporogták a tüskés ször­nyek is, a növényvilág hüllői, a kaktuszok, á sárga virágú fügekaktus2, á Sündisznószerű gomb­kaktusz, melynek tüskés szárán fehér liliom nyílt, s ott állt egy gránátalmafa lé amelynek pirosló, kerék gyümölcsei nagyon csábítottak, hógy megdézsmáljuk őket. A szökőkutak meden­céiben kék tündérrózsák lebegtek, egy-égv ptrói­sel tarkítva, s a kövek közt görcsös formáival lapított a sziklakaktusz, mint groteszk torzszü­lött. A melegházban ttt láttam először kévéesen­jét, s egy kis medencében papiruszbozótm. A sűrűn növő narancsfákra már alig ügyeltünk, de egy korallcserjére, mely• egy szabad, szellős vi­rágágy középén díszelgett, felfigyeltünk, különö­sen tövises ágaira, melvékről hatalmas, cseresz­nyepiros vtrágfürtök csüngtek es parázslottak a reggeli napfényben. Még egy ideig kódorogtunk a Villa Oiulla fcétányaln, amelyeket pyakr&n mó­rös ízlésű pavilonok tarkftottak, vaav pompái szökőkutak, és igazi trónust környezetben Arehi­medes szobra. aki égy elkerített helyén, sziklák­ra helyezett talapzaton ül. s könyökével a tér­dére támaszkodva töpreng, s ráakadtunk égy íé­órtásra ts. melynek tömérdek léggvökere a föld­be fúródott, s ónáai oszloperdőt alkotott. Kábán e sok természeti tüneménytől, elindul­tunk a Corso Vtttono Emmantiélén. mely tu­lajdonképpen a régi városrészen vezetett, át A cél a királyi palota, s a Dóm völt. de mielőtt él­érkeztünk volná á város legélénkebb forgalmú Útkereszteződéséhez. a Via Ouáttró Cantíhoí, le­kanyarodtunk a La Martoranahoz, mely eisó pil­lanatra rávilágított Szicília változatos történel­mére. A templom homlokzata s. spanyol uralom barokk korára emlékeztetett. ' (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom