Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

67 Szombat, 1977. szeptember ltf: ...A gyámhatóság a szülőket egjmtt hallealja meg, hogy közösen egyezzenek meg a Jdtlikfás gyakoriságában, idejé­ben és helyében. Ha a szülők nem tudnak megegyezni, ak­kor a hatóság határoz. Maximálisan 3ti óra illeti meg ha­vonta a szülőt, s élhet még a rendkívüli, évente egy hóna­pi időtartamra megállapított láthatás jogával. Ha a gon­dozó szülő indokolatlanul, s többször is lehetetlenné teszi, hogy volt élettársa érvényesítse jogát a hatóság figyelmez­teti. Amennyiben ez sem vezet eredményre, bírságolhatja és társadalmi aktívát jelölhet ki a célból, hogy meggyőződ, lön. hogyan zajlik a iáthatás. A láthatás helyének megálla­pításakor — s általában a jogszabály érvényesítésekor — elsősorban a kiskorú érdekeit kell szem előtt tartani... 11/1974. (VI. 24.) OM rendelet alapján.) Az apa — Lassan három éve, hogy elváltunk. Feleségem diplo­máján még alig száradt meg a tinta, megindította a bon­tópert. Nem tudjuk megérte­ni egymást — mondta. — A gyerekeket és a lakást neki ítélte a bíróság. Kicsik még a fiúk, óvodások, az anyjuk jobban tudja gondozni őket. Kilenc hónapig nem is lát­hattam a gyerekeket. A lát­hatásra kijelölt napokon nem voltak otthon. Volt, hogy hiába kopogtattam, ki sem nyitották az ajtót. Egyszer benéztem a konyhaablakon; láttam, a gyerekek az asztal alatt kuporognak, és sírnak. A feleségem nagyon erélyes. Késóbb a hatóság intézkedé­sei eredményt hoztak, de csak átmenetileg. Néhány vasárnap délutánja a miénk volt: enyém és a fiúké. ílám­csimpaszkodtak, hozzámbúj­tak és faggattak: miért nem jössz haza. A nagyobbik többször megkérdezte: apa, te tényleg állat vagy? Anya mondta. Az anya — Másokkal ls előfordul, hogy ráébrednek, tévedés volt a házasság. Vagy nem értik meg egymást. Hát mi is elváltunk. A gyerekeket valóban nem adtam oda ' az apjuknak, féltettem őket. ki­csik még. Betegesek, rendkí­vül érzékenyek. Egyébként is rossz hatással van rájuk, ha találkoznak a volt férjem­mel. Félnek tőle. Itt van, nézze meg az igazolást, ez a pszichológus véleménye is. Az ötéves kisfiú — Apu egyszerre kettőn­ket lovagoltatott a térdén. Sokszor felborultunk, és annyit, de annyit nevettünk. Most nem jön haza, anyuka és nagymama mondta, hogy már nem szeret bennünket. A versenyautót és a rakétát anyu kidobta, pedig apu megengedte, hogy a strandra is levigyük. És a mesésköny­veket is kidobta anyu, amit akkor kaptunk, amikor a ra­kétát. Meg akartam monda­ni apunak, hogy máskor ná­la hagyjuk a játékokat. De nem találkoztam vele. Anyu azt mondta, hogy nem törő­dik velünk, és nem is jön ér­tünk. Vasárnap mindig el­visz minket a nagymama, és nála kell lennünk. Pedig ő gitározni sem tud, apunak zongorája is van, és megta­nított engem szájharmoni­kázni. Én harmonikázok, apu a poharakon dobol, ha rájuk üt, mindegyik másképpen szól, az öcsém figyel és ne­vet. Én szeretem anyut, és nem akarom megbántani és felbosszantani sem. Nem merem megkérdezni, hogy miért haragszik apura. A házfelügyelő — Évek óta ismerem őket. Amikor megszülettek a gyerekek jó ideig a férj volt az első, aki hajnalban kilé­pett a kapun, futott az anya­tejért. Sokan irigyelték is az asszonyt, a férfi járt bevásá­rolni, és ő hozta, vitte a gye­rekeket a bölcsődébe. A gyámügyi előadó — Ebben a láthatási ügy­ben annyi papír gyűlt össze, hogy az aktát kézbe venni is nehéz. A bíróság megha­tározta, milyen időközökben és hány órát tölthet együtt az apa gyerekeivel. Majd egy évig hiába ment értük a ki­jelölt napokon, egyszer sem tudta elhozni őket. Ezt írás­ban rögzítette, bejelentései itt sorakoznak egytől egyig az aktában. Az anyát figyel­meztettük, mire ó orvosi iga­zolást hozott arról, hogy a gyerekekre rossz hatással van az apjukkal való talál­kozás. Ezért nem adja át őket. Teltek a hetek, a hó­napok, beadvány beadványt követett, bírósági tárgyalások váltották egymást. Közben bírságoltuk az anyát, ezzel nem sok eredményt értünk el. A láthatások rendre el­maradtak. Társadalmi aktí­vát kértünk fel, menjen el az apával a gyerekért, s győződjön meg róla, hogyan zajlik a láthatás. Be sem en­gedték őket, az anyai nagy­szülők magukból kikelve dü­höngtek, szidalmaikat enged­je meg, hogy ne idézzem. A jegyzőkönyvből elolvashatja. A szülőiekéi többször elbe­szélgettem, próbáltam az anyát méggy<5zni arról, hogy a ctvakodások, pereskedések a gyerekei rovására mennek. Megállapodtunk, változtat viselkedésén, ennek ellenére minden folytatódott tovább. — Egyszer mégis megtört a jég, több alkalommal át­adta a gyerekeket az apának. Láttam őket egy vasárnap, a Virág teraszán ültek, a kis­fiúk fagylaltot majszoltak, nevetgéltek. Az apa szeretett volna élni a törvényben biz­tosított rendkívüli láthatás lehetőségével is. Két hétre a hegyekbe, nővére családjá­hoz utazott volna a gyere­kekkel. Beszerezte a környe­zettanulmányt, szabadságot is kért, barátja felajánlotta, kocsival elviszi őket. Amikor a gyerekekért elment, zárt ajtó fogadta. A szabadságot egyedül töltötte. Az anya az­zal érvelt, hogy a gyerekek megbetegedtek. Csatolta az orvosi igazolást is. A bead­ványok azóta megszaporod­tak, az elmaradt láthatáso­kat újabb orvosi igazolások magyarázták. Itt vannak az iratcsomóban, ha átlapozza, láthatja azt is, hogy az anyá­val szemben többször szab­tunk ki bírságot. Jól kereső orvos, gyanítom, úgy gondol­kozik, inkább fizet, de a gye­rekeket nem adja. Fenyegetőző szülők Hasonló ügy több is akad a tanácsok gyámügyi elő­adóinak iratszekrényében. Sok, évről évre húzódik anélkül, hogy sikerült volna a viszalykodást megszüntet­ni. Az esetek túlnyomó több­ségében értelmiségiek, diplo­más emberek harcolnak egy­mással. Szívósan, végtelen kitartással fáradoznak azon, hogy egymásnak kellemet­lenségeket okozzanak. Akad­nak, akik ügyvédet fogadnak, s rábízzák, tegyen meg mindent, hogy a volt élet­társ — legtöbb esetben a férj — ne szerezhessen érvényt láthatási jogának. A gyám­ügyi előadó szobájában gyak­ran olyan durva hangnem­ben, s annyi gyűlölettel be­szélnek egymásról, hogy pil­lanatig sem lehet kétséges: tetteiket a bosszú irányítja. Válás után — úgy vélik — leghatásosabb fegyver a gye­rekkel való manipuláció. Tudják, nagyobb fájdalmat mással nem okozhatnak. A volt élettárstól elzárják a gyereket, s uszítják ellene, ráaggatnak minden rosszat, ösztönösen vagy szándékosan azon fáradoznak, hogy elide­genítsék őket egymástól. A variációk száma — az ügyiratok tanúsága szerint is j — végtelen. Előfordul, hogy a szülő „gyermeke érdeké­ben" befolyásos emberek tá­mogatására hivatkozik a gyámügynél, volt aki meg­fenyegette az előadót: állá­sába kerülhet, ha nem hoz a láthatási ügyben számára kedvező határozatot. Hallot­tam előadóról, akit úgy meg­viselt á szülök évek óta hú­zódó könyörtelen harca, hogy az idegklinikára került. A kislány — a szülők pereske­désének „tárgya" — az ideg­gondozó intézet gyakori ven­dége. Pszichológus és pedagógus mondja — Korának megfelelően értelmes, de érzelmileg sérült magányos kisfiú. Apjához sok közös élmény fűzte, édesanyja megfelelően gon­dozza, de érzelmileg nem tu­dott kellően kötődni hozzá. A szülők közötti viszályko­dás nagyon megviselte a gyereket. — Ügy ül a padban, mint­ha észre sem venné a körü­lötte nyüzsgő gyerekeket. Ha szólítom, összerezzen, látom, figyelme messze kalandozik az óráról. A közös játékoktól távol tartja magát, barátai nincsenek. Tart mindenkitől. Szóra bírni nehéz: magá­nyos, rendkívül zárkózott gyerek. (Pedagógus mondja a második osztályos kisfiú­ról.) — A szülők felnőtt, értel­mes emberek. Legtöbbjük ta­nult, diplomás. Gyötrelmes házasság után, elváltán akar­nak új, nyugodt életet te­remteni maguknak. Mégis — „a gyerek érdekében" — folytatják olt, ahol abba­hagyták, s nem akarják ész­revenni, hogy gyűlölködésük malmában felőrlődnek a gyerekek. Talán ők csodál­koznak majd legjobban, ha évek múltán kiderül: vi­szálykodással, perpatvarral megőrzött „szemük fénye" kiábrándult, csalódott, célját nem találó fiatal. A gyámügyi rendelet érvé­nyesítését ügyeskedéssel, „kiskapuk" felkutatásával el lehet gáncsolni. De, ha sze­retjük gyerekeinket — nem érdemes. Ladányi Zsuzsa Növekvő export A gyorsabb és a haté­konyabb exportügyintézés érdekében közös irodát nyit Budapesten a Chemo­limpex és a Borsodi Vegyi­kombinát. A Chemolimpex és a BVK közös irodájának létrehozá­sát az indokolta, hogy a gyár exportja rövidesen többszö­röse lesz a jelenleginek. A Borsodi Vegyi Kombinátban ugyanis rövidesen felépül a 11 milliárd forintos költség­gel létesülő új műanyag­gyár. Ölést tartott a városi KISZ-bizottság A KISZ Szeged városi bi­zottsága egész napos ülést tartott tegnap, pénteken. A testület meghallgatta a Csongrád megyei tanács, a városi tanács, a biológiai ku­tatóközpont és a DÉMÁSZ­központ KISZ-bizottságainak szervezeti életéről, az alap­szervezetek aktivitásáról és fegyelmének helyzetéről szóló jelentést. A nyári, szegedi belvízvédelmi tá­bor, valamint a szegedi if­júsági ház munkájáról szóló jelentés is szerepelt az ülés napirendjén. Megtárgyalták az elmúlt év politikai kép­zésének tapasztalatait, tájé­koztatót hallgattak meg az úttörőcsapatok nyári tábo­rozásáról. illetve a XI. Sze­gedi Ifjúsági Napok meg­rendezéséről. Javaslatokat fogadtak el a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megün­neplésére a város KISZ­szervezeteinél, és megbe­szélték az őszi Edzett ifjúsá­gért sportnap előkészülete­it. Munkásmozgalom Csongrád megyében A levéltár helytörténeti kiadványa oldal küzdelme az 1939-es választások elölt Szegeden címmel. Megállapítja, hogy a választásokra olyan politi­kai légkörben került sor, melyet országosan és Euró-' Éppen tíz éve hozott határozatot az MSZMP Csongrád me- cokról számol be A. Sajti gyei bizottsága a megye forradalmi munkásmozgalmának tör- Enlkő:^ SZDP és a jobb téneti feldolgozásáról, a dokumentumok közreadásáról. En- ' nek következtében megpezsdült a helytörténeti kutatás; eredményeiről ad számot a megyei levéltárna1: Farkas Jó­zsef szerkesztésében minap megjelent kiadványa: Tanul­mányok Csongrád megye történetéből (1919—1945). A me­gyei levéltár azt tervezi, hogy évente publikál újabb köte­teket. szolgálva megyénk haladó történelmi hagyományai- pa-szerte a fasizmus és a nak megismerését. Ezúttal az ellenforradalmi rendszer dol- jobboldal általanos elöretö­gozó tömeaeinek helyzetét, kiszolgáltatottságát és harcát résével jellemezhetünk- Ez a mutatják be a tanulmányok. korulmeny Szegeden is ked­vező légkört teremtett a he­Bárány Ferenc nagyobb munkáshatalom sorsa lénye- íyi jobboldal megerősödésé­lélegzetű dolgozatának rész- gében a megszületése után hez, letét publikálja A munkás- öt nappal eldőlt. A Vihar hatalom felszámolása és az sarok e legtöbb ip'ari mun ami egyértelműen tük­röződött a választási eredmé­nyekben. A jobboldal kon­kást foglalkoztató városát el- centrált támadásával az zárták a vidéktől, ami érzé- SZDP helyi szervezetei csak ellenforradalmi rendszer ki­építése a Viharsarokban cím­mel. Írásának első fejezeté- kenyen érintette a szocializ- elszigetelten és rendkívül ne­ben a megszállók szerepét mus erőit. A megszálló bur- héz viszonyok között vehet­elemzi az ellenforradalom ki- zsoá intervenciós csapatok a ték fel a harcot. A párt tel­bontakozásában. Mint isme- saját ellenforradalmi mun- jes felmorzsolása mégsem si­retes, 1919. augusztus 1-én kásellenes tevékenységük került, szenvedett végleges katonai mellett biztosították, segítet vereséget a Tanácsköztársa- ték a magyar ellenforradal ság, ám az ország nagy terű- mi erőket, lehetőséget nyúj­letén, így a Viharsarokban tottak szerveződésükhöz. Sze­is, már korábban hozzálát­tak a munkáshatalom felszá­molásához a fegyveres inter­venció nyomán. Szegeden a Huszonöt éves Az 1930-as években Sze- saját nevükön működtek, geden is megalakult a ..Ma- hanem kerületi, vagy üze­gyar Amatőr Bélyeggyűjtők mi körökké alakultak át. A Egyesülete. Hozzájuk tar- bélyeggyűjtés 1952. év előtt toztak a környező városok inkább kedvtelésből állott. gyűjtő körei is. csak ezután vált társadalmi A felszabadulás után csak mozgalommá. A régi meg­laíanéfedtüiifa fiíateUsta SSStSSSF^S*. helLe« * bélyeggyűjtő körök szerve­zése kezdődött meg, először a városokban, kevés helyen községekben. Megnöveke­dett a vállalati és üzemi körök száma nemcsak a vá­rosokban. hanem a közsé­bé­lyegkörök gyárakban, üze­mekben, termelőszövetkeze­tekben és állami gazdasá­gokban. Ma több mint 150 ezer felnőtt és közel 30 ezer ifjúsági gyűjtő gyönyör­ködhet az évről évre meg­jelenő különböző színű és nagyságú bélyegekben. Komoly Pál élet. 1945 szeptemberében megalakították a Munkás­bélyeggyűjtők Központját. 1946 tavaszán megalakult a Bélyegbarátok Országos Egyesülete. Ekkor már há­rom egyesület működött. ,, .... ... , mert a MABÉOSZ a kisebb _.M^kod_nfk klubok és körök bélyeg­gyűjtő egyesülete volt. Ké­sőbb jött létre a MAFKIT (Magyar Filatelisták Köz­ponti Tanácsa), és ezen be­lül a három szervezet is megtartotta önállóságát. A Magyar Bélyeggyűjtő Egye­sületek Országos Szövetsé­ge, a Munkás Béjeggyűj­tők Központja és a Bélyeg­barátok Országos Egyesü­lete már korábban kezde­ményező lépéseket tett egy­séges béjeggyűjtői szer­vezet létesítésére. Ez azon­ban csak 1952-ben oldódott meg. ekkor jött létre az egységes magyar filatelista szervezet a Magyar Bélyeg­gyűjtők Országos Szövet­sége. Több kisebb filatelis­ta egyesület jutott arra az elhatározásra, hogy egysé­ges szervezetet hozzanak létre, és egyesítsék erejü­ket a magyar bélyeggyűj­tés fejlesztésének érdeké­ben. 1952-ben mondták ki a MABÉOSZ megalakulását, és ettől az időtől a régi klubok, körök már nem a A helytörténeti munkák-, ban eddig az antifasiszta el­lenállás és partizánmozga-i lom vizsgálata hazánk 1944­ged » politikai élet szerve- es területének néhány fontos zettsége tekintetében kivét©- vidékére koncentrálódott, les helyzetben volt a Vihar- Egy-egy regionális terüle* sarok többi városához ké- ellenállásának elemzése me­pest, ahol a megszállás mi- lyebb és eddig fel nem is­att a politikai pártok nem mert összefüggések feltárása­működhettek. Bárány Ferenc hoz segíthet. Ilyenre vállal­dolgozatának második részé- kőzik Perneki Mihály: A dél­ben a magyar ellenforradal- magyarországi antifasiszta mi rendszer intézményeinek ellenállás történetéhez (1941 kiépítéséről, a megtorlásról —1944) címmel. Bács-Kiskun, és a dolgozó tömegek ellen- Békés és Csongrád megye állásának kezdeteiről számol területéről mutatja föl az an­be. tifasiszta ellenállási mozga­Az 1930. évi népszámlálást lom objektív és szubjektív a tőkés világ nagy gazdasá- feltételeit, különböző formá­gi krízisének idején, s fél it, eredményeit, hibáit. Kü­évvel az országgyűlési vá- lön fejezetben vizsgálja az lasztások előtt tartották Ma- ellenállás helyét a magyar gyarországon. A parlamenti antifasizmus és partizánharc választások előtt elrendelt és történetében. Megállapítja, megtartott népszámlálás mó- hogy (különösen a Viharsa­dot adott arra is, hogy fel- rokban a dolgozó nép na­mérje a lakosság osztályai- gyobb hagyományokkal ren­nak és rétegeinek politikai delkezve) Dél-Magyarorszá­hangulatát. Sárközi István gon az antifasiszta ellenállás írása a tanítók jelentéseit igen jelentős és széles tár­vizsgálja a lakosság életvi- sadalmi bázisra támaszko­szonyairól, ebben az idő- dott. Volt olyan aktív mag, szakban, Csongrád megyében, amely politikailag felkészült 1938 augusztusában a kor- az új helyzetre, mány elérkezettnek látta az A levéltári kiadvány még időt arra. hogy felszámolja két dolgozatot közöl. Takács az osztályharcos alapon álló Edit Szentes közigazgatásá­munkásszervezeteket, és he- nak alakulását vizsgálja 1944, lyükbe az államosított jelle- október 8. és 1945 júniusa gű pszeudo-munkásszerveze- között, Cecsényi Lajos pedig teket állítsa. Egyre nagyobb áttekinti megyénk eddigi nyomás nehezedett a szege­di munkásszervezetekre is. A rezsimmel folytatott har­munkásmozgalom-történeti kiadványait. N.L NDK együltműköiiés Együttműködési szerző­dést kötött a 14. Volán és a berlini Autotrans kom­binát a fuvarozás számítás­technikai szervezésére. A székesfehérvári vállalat többek között az R—10-es kisszámítógép telepítésének és karbantartásának tapasz­talatait adja át, az NDK­beli cég pedig a konténer­fuvarozás szervezését, és az ügyfél-nyilvántartó rend­szer számítógépes program­ját bocsátja a Volán ren­delkezésére. A szerződés tar­talmazza a két vállalat mű­szaki információs rendszeré­nek és különféle számító­gépprogramjainak egyezte­tését is. A két szállítóvál­lalat számítástechnikai együttműködését öt évre szóló egyezményben rög­zítették, 1982-ig kilenc té­mában nyújtanak segítsé­get egymásnak a fuvaro­zás korszerű szervezésében (MTI) Bálin! József iKanadában Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke dr. Peter G, Kirkham-nek, a Kanadai Statisztikai Hivatal elnöké­nek meghívására, tapaszta­latcsere, valamint további statisztikai együttműködés kialakítása céljából pénte­ken Ottawába utazott. Kanadai látogatása után megbeszélést folytat New Yorkban S. A. Goldberg­gel, az ENSZ Statisztikai Hi­vatala igazgatójával. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom