Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

Csütörtök, 1977. szeptember 8. 3 flz árellenőrzések tapasztalatai Nőtt a fegyelem, de még sok a szabálytalanság Szerdán ülést tartott a tár- csökkentették az olcsóbb 1 Vasas­szakszervezeti nap Csepelen caközi ár- és termékforgal­mazási bizottság, amely egye­bek között az árellenőrzések első félévi tapasztalataival foglalkozott Mint az Országos Anyag­és Árhivatalban az MTI munkatársának elmondták, az első félévben több mint 50 ezer vizsgálatot végeztek az árhatóságok. Különösen nagy figyelemmel ellenőriz­ték a fogyasztási cikkek árát, választékát, a minőség és az ár összhangját, továbbá azt, hogy a szabályozórendszer változásából eredő nyereség­csökkenést nem igyekeznek-e áremelésekkel, valamint az­zal ellensúlyozni, hogy az in­dokoltnál nagyobb mérték­ben bocsátanak ki drágább új cikkeket. Az általános ta­pasztalatok szerint a válla­latok nagy részének árpoli­tikája megalapozott, az árak stabilitására törekednek, s csak a költségek jelentős mértékű és tartós emelkedé­se esetén növelik az árakat. Többnyire a tartalékok fel­tárásával igyekeznek eleget tenni a magasabb közgazda­sági követelményeknek. Ilyen helyes intézkedések tapasz­talhatók például a Mezőgaz­dasági Épületelemgyár Közös Vállalatnál, ahol a szerve­zettséget javították, az Elekthermax gyárban azonos értékű hazai termékekkel he­lyettesítettek korábbi drága importot, a Csepel Müvek jármű- és koníekcióipari gép­gyárában növelték a gazda­sagosabb termékek részará­nyát, az Országos Bányagép­gyártó Vállalat gazdaságo­sabb exportlehetőségeket ke­resett és talált. A kedvező tendenciák elle­nére még mindig sok a sza­bálytalanság, amelyeknek egy része az árképzés hibáiból, más része pedig figyelmet­lenségből, a jogszabályok nem kellő ismeretéből szár­mazik, de jó néhány helyen szándékos visszaéléseket is tapasztaltak. Előfordult pél­dául, hogy a kalkulációban a ténylegesnél nagyobb anyag­és bérköltséget számoltak el. Egyes helyeken túlzottan nagymértékben növelték a drágább, • a minimálisra cikkek arányát. Az idén a borok átlagára is azért lett a tervezettnél jóval magasabb, mert az olcsóbb asztali borok részaránya a minimálisra csökkent. Az árhatóságok minden ilyen esetet alapo­san vizsgálnak, és intézkedé­seket tesznek az árszínvonal indokolatlan emelésének meg­akadályozására. Ez év első felében a vizs­gálatok 15.5 százalékát kö­vette valamilyen szankció, vagyis a múlt évhez képest az intézkedések aránya emel­kedett. Ez elsősorban nem azt jelenti, hogy most több a hi­ba, hanem hogy az ellenőrök az árakat alaposabban vizs­gálják, és a szabálytalansá­gokat szigorúbban bírálják el. Az első félév folyamán 19 esetben kezdeményeztek bün­tetőeljárást, 12 esetben gaz­dasági bírságot, több mint 2000 ügyben szabálysértési eljárást, a további esetekben fegyelmi eljárást, pénzbírsá­got, vagy egyelőre megelé­gedtek figyelmeztetéssel. Meg nem engedett nyereség kü­lönféleformái miatt gazdasá­gi bírságot kezdeményeztek egyebek között a Politúr vegyipari szövetkezet, a si­montornyai Simovill ipari szövetkezet és a női ruházati szövetkezet ellen. A korábbi vizsgálatok so­rán feltárt hibák, szabályta­lanságok korrigálását is el­lenőrizték, és általában azt tapasztalták, hogy a szüksé­ges intézkedések megtörtén­tek. Az ellenőrzések tovább­ra sem szünetelnek, sőt, azok a második félévben tovább bővülnek. Az ágazati minisz­tériumok például több átfo­gó árellenőrzést tartanak, mint az év első felében. A helyi árhatóságok 11 száza­lékkal növelik a helyszíni el­lenőrzések számát. Az Orszá­gos Kereskedelmi Főfelügye­lőség az. árakkal kapcsolatos 11 témában indít széles körű vizsgálatot, mégpedig oly­módon, hogy egy-egy téma vizsgálatába 8—10 megye ke­reskedelmi felügyelőségét vonja be. A második félév­ben a társadalmi árellenőr­zések erőteljes fokozódásával is számolni lehet. (MTI) Szerdán vasas-szakszerve­zeti napot tartottak a Cse­pel Vas- és Fémművekben. Ennek keretében délután szakszervezeti aktívaülést rendeztek, amelyen megje­lent és felszólalt BiszkuBéla, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Poli­tikai Bizottság tagja, az or­szágos vasas centenáriumi bizottság üagja. Az aktíván megemlékeztek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom közelgő 60. évfor­dulójáról, a szakszervezet centenáriumáról és a Csepe­len kezdeményezett jubileu­mi munkaverseny eddigi eredményeiről. (MTI) Jubileumi munkaverseny Kedvező eredmények a növénytermesztésben 60 A megye termelőszövetke­zeteiben nagyarányú munka­verseny-mozgalom bontako­zott ki az év elején. A szo­cialista brigádok kezdemé­nyezésére egyre-másra csat­lakoztak a közös gazdaságok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ra tett felajánlásokhoz. A szövetkezetek közül március elejéig harmincan küldték be vállalásukat a TESZÖV­höz. Az első féléves értéke­lést pedig 60 közös gazdaság juttatta el a szövetséghez. A jubileumi évforduló tiszte­letére kibontakozott, s a TOT által meghirdetett országos versenyhez 114 szocialista és 6 munkabrigád küldte el csatlakozását. Különösen szép számmal jelentkeztek a szentesi Termál Tsz-ből, 32 szocialista brigád, a szente­si Árpádból 14, a szegvári Puskinból pedig 11. A jubileumi verseny pozi­tív hatást gyakorolt a szocia­lista brigádok munkájára, és növekedésére is. 30 termelő­szövetkezetben 80 új brigád versenyez a szocialista cí­mért. A szentesi Termál Tsz­ben 17, a szegedi Móra Tsz­ben 7, a szegedi Tisza—Ma­ros-szög Tsz-ben 5, és az ásotthalmi Felszabadulás Tsz-ben 5 új brigád alakult. A versenyben igen komoly erőfeszítéseket tettek a szö­vetkezetek a termelési szín­vonal emelésére. A búzater­mesztésben igen szép ered­mények születtek. A szövet­kezeti átlagként meghatáro­zott 40 mázsás hektáronkénti termést elérték. Hat közös Könnyűipari termékek tízezer négyzetméteren Sajtótájékoztató a BNV-ről Kilencvennégy vállalat és 87 szövetkezet összesen 10 500 négyzetméteren vonul­tatja fel a könnyűipar leg­sikeresebb termékeit és leg­frissebb újdonságait az őszi BNV-n. A vásárbizottság szerdai sajtótájékoztatóján elmondották: az idei kiállí­tások legfőbb jellemzője, hogy sokkal inkább tükrözik: az ipar felkészültségét, kö­zelebb állnak a belföldi és az exportigényekhez, mint eddig bármikor. Ugyancsak a realitás jegyében beszá­molnak a múlt évben díja­zott termékek utóéletéről, feltüntetve a forgalmi ada­tokat is Az ágazat termelői négy nagy szakosított kiállításon jelennek meg. Az öltözködés szektorban a ruházatipar, az otthon kiállításon a bútor­és a lakástextília kínálatát, míg a szabadidő cikkeket a Javuló eredmények az öntözéses gazdálkodósban A kormányhatározatok nyomán a mezőgazdasági ter­melők idén jó eredménye­ket érnek el az öntözésben. A szakemberek figyelemre méltónak tartják: annak el­lenére, hogy viszonylag ked­vező csapadékella tol tságú év az idei, a gazdaságok mégis akkora területet láttak el mesterséges vízutánpótlással, mint az aszályos 1976-ban. Az öntözés fejlesztését közvetett módon segítették a zöldségprogram megvalósítá­sára, illetve a burgonyater­melés korszerűsítésére hozott intézkedések. A mezőgazda­sági nagyüzemek korszerűsí­tették öntözőtelepeiket, és éltek azzal a 70 százalékos állami támogatással, amely az új öntözőgépek beállítása esetén megillette őket. Mind­ezt bizonyítja, hogy egy év alatt 15 ezer hektárral nőtt az öntözött zöldségterület, a kedvező nyár végi zöldség­ellátásnál ennek az eredmé­nye is lemérhető — és két­szer akkora területen juttat­ták mesterséges csapadékhoz a burgonyát. Az érdeklődés az öntözés fejlesztése iránt igen nagy. A zöldség-, burgonyaprog­rammal kapcsolatos öntöző­telepek építéséhez a nagyüze­mek 91QQ hektárra nyújtot­tak be eddig pályázatot. A döntés után nyerhetik el a központi támogatást. Eddig 7100 hektárra adott enge­délyt a MÉM, ezeken a he­lyeken még idén, illetve jö­vőre hozzálátnak az öntözör telepek építéséhez, korsze­rűsítéséhez. A kormányintéz­kedés a szőlő-, gyümölcster­melés fellendítésére 70 szá­zalékos állami támogatást tett lehetővé, az úgynevezett csepegtető öntözési rendsze­rek kialakításához. A terme­lők szintén pályázati úton nyerhetik el a kilátásba he­lyezett támogatást. Eddig 461 hektárra hagytak jóvá ilyen öntözésirendszer-épí­tést. A csepegtető öntözés a termelőknek kifizetődő, mi­után 70—80 százalékkal nö­veli a hozamokat, és nagy­mértékben fokozza a terme­lés biztonságát. II társadalombiztosításról Magyar—jugoszláv megbeszélés Szegeden Tegnap, szerdán kétnapos tanácskozás kezdődött Szege­den, a Társadalombiztosítási igazgatóságon a magyar és a jugoszláv szociálpolitikai egyezmény keretében. A megbeszélésen többek között részt vett Sztanenkovics Miodrad, a Társadalombizto­sítási Központ főtitkárhelyet­tese, Filip Jovanovics és Adam Siroki tartományi tit­kár, ár. Bartos István, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője és Hajas László, az SZMT tit­kára. A tanácskozáson dr. Nagy Máté, a társadalombiztosítás megyei igazgatója és Csana Melanija, a Szabadkai Egész­ségügyi Érdekközösség titká­ra tájékoztatott a társada­lombiztosítás helyzetéről, a két állam közötti társada­lombiztosítási egyezmény végrehajtásának tapasztala­tairól, és a két intézet közöt­ti kapcsolatról, az ügyinté­zésről. A jugoszláv vendégek ma, csütörtökön üzemeket és me­zőgazdasági termelőszövetke­zetet keresnek fek C pavilonban tárják az ér­deklődők elé. Az új kiállí­tóként jelentkező papíripari vállalat és a nyomdaipari egyesülés a háztartás szek­torban állítja ki a lakosság közvetlen ellátását szolgáló termékeit. A legújabb irány­zatokat szemléltető divatbe­mutatók most is a 28-as pa­vilonban lesznek, míg a vá­sárral egyidőben megrende­zésre kerülő nemzetközi já­tékszer kiállítás a D pavi­lonban kap otthont. Az öltözködés szektor standjait szinte kivétel nél­kül a Magyar Divat Intézet rendezi be, egységes koncep­ció alapján, de érvényre­juttatva a vállalati sajátos­ságokat is. Több helyütt al­kalmaznak olyan kombiná­ciókat, hogy például a mé­teráru-termelók konfék'cio-i nálva is bemutatják termé­keiket, képet adva a tovább­feldolgozás lehetőségeiről. A cipőgyárak egyik'e-másika technológiai keresztmetsze­tet ad. szemléltetve, hogyan születik a cipő. Egyes vál­lalatok a központi bemutató­tól függetlenül saját divat­bemutatót is rendeznek. Az idén is megrendezik a különféle iparáeak szakmai napjait, ezek fő témája a belföldi és ez exportigények ez évi kielégítése, a kötele­zettségek teljesítésének ösz­szehangolása és a jövő év még választékosabb kínála­tának kialakítása lesz. Sok vállalat maga is rendez szakmai találkozókat keres­kedelmi partnereivel. Ezeken szó lesz a legújabb, még le sem zárult gyártmányíejlesz­tési pályázatokról, a közvé­leménykutatás céljából kiál­lított legfrissebb, de még nem teljesen piacérett ter­mékek fogadtatásáról is. Mivel a könnyűipar gyárt­mányainak mintegy felét külföldi megrendelésre ké­szítik, különösen kedvező, hogy több figyelemre méltó nemzetközi tárgyalás is lesz a vásárral egyidőben. Ekkor ülésezik Budapesten a ma­gyar—mongol és a magyar­finn ipari vegyesbizottság, amelyek megbeszélésein fon­tos helyet kapnak a bútor-, illetve textilipari együttmű­ködés kérdései. Keserű Já­nosné vendégeként a vásár­nyitás napjára várják Bu­dapestre a finn kereskedelmi es iparügyi minisztert, Export húsz országba Csaknem 900 vagon ba­romfi feldolgozását végezték el az év első nyolc hónapjá­ban a Győri Baromfifeldol­gozó Vállalatnál. A fokozó­dó követelmények ösztönöz­ték a vállalatot a technoló­giák korszerűsítésére és a munka magas színvonalon történő megszervezésére. Az év végéig több mint 1500 vagon baromfit vesznek át és dolgoznak fel. Az össz­termelésben a csirke domi­nál 800 vagonnal, 200 vagon a liba és kacsa, a többi pe­dig tyúk. Huszonegy ország­ba szállítják a szárnyasokat Győrből. A szocialista és a nyugat-európai tőkés orszá­gokon kívül még a távoli arab államok is rendelnek csirkét, tojást Győrből. gazdaságban 50 mázsánál többet takarítottak be, hek­táronként. Több üzemben értek el 40—50 mázsás hek­táronkénti termést, a hód­mezővásárhelyi Rákóczi Tsz­ben pedig 57,1 mázsás re­kordátlagot. A jubileumi munkaver­seny hatása megmutatkozik a zöldségtermelésben is. A gazdaságokban a termelési hatékonyság növelésével mintegy 24—25 százalékos hozamnövekedést irányoztak elő. Ezt teljesítették. A ve­tésterület 1780 hektárral, 17,1 százalékkal emelkedett, jók a termésátlagok, s az első félévben 40 százalékkal több zöldséget vásároltak fel. Az állattenyésztésnek is új lendületet adott a munka­verseny. Elsősorban a tejter­melés növekedése jelentós. • Az 1976 év első feléhez vi­szonyítva 22,6 százalékkal emelkedett. Dicséretes a sze­gedi Felszabadulás Tsz tej­termelése. Az első félévben a terme­lési folyamat bővülése, a termelési érték emelkedése több ágazatban kimutatható. A közös és háztáji gazdasá­gok jó kapcsolatai is segítik az éves termelési tervek va­lóra váltását, a munkaver­seny-vállalások teljesítését. A szövetkezetek többsége magasabb termelési érték el­érését irányozta elő, mint például 1975-ben, vagy akár a negyedik ötéves terv leg­kedvezőbb évében. A jöve­delmezőségre azonban ked­vezőtlenül hat az ipari erede­tű anyagok, gépek árának emelkedése. Igen lényeges előrelépés történt az élőmun­ka-felhasználásban, ugyanis a tervezett 7,7 százalékos termelésiérték-növekedést csökkenő létszámmal, és ke­vesebb munkanap felhaszná­lásával valósítják meg a kö­zös gazdaságok. Sz. L. I. Napirenden A mezőgazdasági szakmunkásképzés A mezőgazdaság fejlődése, korszerűsödése nagyobb szakmai felkészültséget kö­vetel. A koncentrált szako­sított termelés, az iparszerű termelési és állattartási rendszerek kialakulása és el­terjedése, a tudomány, a technika újabb eredményei, j a szocialista nagyüzemek va­lamennyi dolgozójától na­gyobb szaktudást, alaposabb szakismeretet kíván. Az új és nagy értékű gépek hasz­nálata, a technológiai folya­matok átalakulása, a terme­lési módok megváltozása magával vonja annak szük­ségességét, hogy kellő szak­ismerettel rendelkezzenek a mezőgazdasági dolgozók. Ezért volt nagy jelentőségű a szegedi járási hivatal Szé­chenyi téri tanácstermében tegnap, szerdán megtartott értekezlet, melyen a körze­tünk érdekelt termelőszövet­kezeteinek, szakszövetkeze­teinek, és annak társulásai­nak, valamint a feldolgozó­ipari ágazatoknak a sze­mélyzeti vezetői vettek részt. Bevezető előadásában Kiss Sándor, a Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának fő­előadója az 1978-as eszten­dő íelnőttszakmunkás-képzé­sének lehetőségeiről, a szer­vezési feladatok megoldása; ról tájékoztatta a megjelen­teket. A továbbképzést az ötéves fejlesztési terv alap­ján kell meghatározni min­den évben. Ezért a személy­zeti osztályvezetőknek a ter­melésirányító szakemberek­kel közösen célszerű megter­vezni a továbbképzést. Új­donság, hogy amennyiben 30 fő jelentkezik egy-egy tan­folyamra, úgy az állami költségvetésből az óradíj, a helyiség elfoglalása, az esz­köz és anyag, valamint az esetleges kirándulások költ­ségét fedezi a tanács. Ez vonatkozik a mezőgazdasági gépszerelőkre, kertészeti, va­lamint az állattenyésztési szakmunkásképzésre. Az élelmiszeripari főisko­la állattenyésztési kara to­vábbképzési intézetének ve­zetője, Mucsi József a szak­irányítás továbbképzését ele­mezte. A megyei pályavá­lasztási tanácsadás munka­társa, Wolford József pedig az általános iskolát végző ta­nulók megfelelő tájékoztatá­sáról, és a mezőgazdasági szakmákra irányításúról tar­tott előadást. Befejezésül a megjelentek hozzászólásaikban hasznos tanácsokkal, értékes javasla­taikkal nyújtottak segítséget az 1978-as szakmai tovább­képzés elkészítéséhez. B. F. V 4 (

Next

/
Oldalképek
Tartalom