Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

\ Kedd, 1977. szeptember 6.' n civilizáció ;,A civilizáció — írja Engels — a társadalmi fejlődésnek az a foka, amelyen a munkamegosztás, az ebből kialakuló egyének közötti csere és a kettőt összefoglaló árutermelés teljesen kibontakozik, és az egész korábbi társadalmat felforgatja." Olyan fejlemények együttese tehát, amely döntő szerepet játszott és játszik a modern történelem alakulásában, s amellyel szemben és mellett a vélekedések és Irányzatok egész harca bontakozott ki. Vagyis méltó a figyelemre. Megkülönböztető jegyei A civilizáció minőségi sajátosságait az emberi kultúrák kezdetlegesebb fokával — a vadsággal és barbársággal — szemben három tényezővel érzékeltethetjük. Az egyik: a természet feletti emberi „uralom" megszilárdulása és egyre lenyügözöbb kibontakozása. A társadalmi termelés a munkamegosztás révén egyre tagoltabb formákat ölt. Kibontakoznak a hatékony termelési technikák, amelyek kezdetben a közvetlen termelési tapasztalatban felhalmozódó tudás alapján fejlődnek és finomulnak; majd a civilizáció mai technikai szakaszába érve, a tudománnyal alkotnak szövetséget, kölcsönösen garantálva egymás fejlődését Ilyenformán a technika a természet megmunkálásának és leigázásának egyetemes emberi lehetőségévé nőtte ki magát A civilizáció másik megkülönböztető jegyét az a forradalmi hatás adja, amely a munkamegosztás bővülésével, a természet feletti emberi uralofnmal párhuzamosan végbement, magában az emberi és társadalmi kapcsolatok rendszerében is. A termelőerők fejlődése és a munkamegosztás felbomlasztja a közösségi termelés primitív viszonyait, lépésről lépésre megfosztja az egyént attól a lehetőségiül, hogy munkája terméke felett maga rendelkezzék, s olyan egyetemes összefüggések alá sorolja őket, amelyek külső, idegen hatalomként érvényesitik jogaikat az egyén szándékaival szemben. Ez a külső hatalom azonban nem a primitív társadalmak sorsát megszabó vak természeti erő, hanem maga is történelmi termék — a spontán módon kibontakozó egyetemes termelési viszony, az árutermelés. Ám, ahogy az árutermelés rendszere a termelés szintjén maga alá sorolja az egyént, úgyj sorolja maga alá a politikában az állam, amely a közösségi társadalmak felbomlása nyomán kialakult társadalmi ellentmondások leküzdésének nagyon is tendenciózus jellegű szervezete. Végül a civilizáció harmadik jellemzőjét olyan szűkebb értelemben vett kulturális vívmányokban szemlélhetjük, mint az írásbeliségnek az előbbiektől nem független kibontakozása, a higiénia és az egészségügy Intézményesülése, a humanizmus, az emberi jogok megjelenése és értékké válása, az emberi konfliktusok elintézésének „civilizált" formái stb. Ellentmondásai A felsorolt jellemzőkből azonban mindjárt felszínre bukkan néhány alapvető és döntő jelentőségű ellentmondás is. Az egyik az elidegenedés és a kizsákmányolás, vagyis az a jelenség, hogy a társadalmilag egyre növekvő gazdaság nem vonatkoztatható vissza az egyén fejlődésére, azaz nincs arányban az egyéni képességek és lehetőségek tényleges realizálódásával. A termelés önmaga logikáját követi, s nincs tekintettel az emberre és szükségleteire; mértéktelen, mert nem mértéke az ember. S a visszavonatkoztatás már azért is lehetetlen, mert az emberi munkaerő maga is áruvá válik és mint ilyen, a kapitalizmussal a modern kizsákmányolás alapja lesz. Mindebből következik azonban az is, hogy a kulturális vívmányokért említett haladás valójában sohasem válhatott a civilizált világ mindennapjainak tartalmává. A tudományok előrehaladását, a valóság technikai megmunkálásának teljesítményei nem mennek át az emberi élet értelmes és öntudatos irányításába és kontrolijába. Sőt, ahol kísérlet történik erre, ott felmerül az alapos gyanú, hogy „az ember és a kalap" — Marx szavaival élve — egy lapra kerül, s dolog az egyik is, dolog a másik is. Így az antik filozófia megkülönböztetése, amely külön és egymástól független képességként értelmezi a technikai rendelkezést és a polisz, a közösség irányításának tudományát, nagyon is aktuálisnak tűnik. A civilizációnak a tőkés rendszerhez kötődő fejlődési stádiuma ugyan nagyobb előrehaladást produkált az előbbinél, de elmélyítette az újkor kezdetétől érzékelhető kulturális szakadékot, ahelyett, hogy áthidalta volna. Válaszúton az emberiség De hol nőhet hát ki az áthidalás képessége, és hol születhet meg az elhatározás a gyakorlati végrehajtásra? A civilizáció eddig csak az ember-természet relációjában jeleskedett, anélkül, hogy az embernek emberhez fűződő viszonyát megoldotta volna. Ma, amikor ennek visszahatásaként már a természeti környezet lerombolásának veszélye is felmerül, igazoltnak vehető az a gyanú is, hogy a civilizáció nem orvosolhatja önmaga ellentmondásait egyszerűen még több civilizációval. Azaz, nem a civilizáció kerül válaszút elé, hanem maga az emberiség, hogy a technikai civilizáció közegében végül is biztosítsa önmegvalósulását. Ehhez az önmegvalósuláshoz a technikai civilizáció vívmányai — az egyetemesség, a tudományos-technikai forradalom — nélkülözhetetlenek. Az önmegvalósulás csak ezen az alapzaton válhat gyakorlati lehetőséggé, az emberiség egyetemes ügyévé. De mcgis meg kell törnie eddigi fejlődési tendenciáit és ellentmondásait. S ezt csak azoknak az elhanyagolt területeknek a felkarolásával teheti, amelyekben az emberi tényező nemcsak eszközként jelenik meg, hanem mindenekelőtt öncélként tételeződik. Erre azonban nincsen „technikai" megoldás. A léleknek nincsenek „mérnökei", legfeljebb manipulátorai. Ezért tévednek azok az irányzatok, amelyek a technikai civilizáció csodáinak bűvöletében idejétmúltnak nyilvánítják a nem belőlük építkező értékrendszereket és a mögöttük meghúzódó érdekeket. S ezért aktuális a marxizmus is, amely a modern civilizáció társadalmi formájából értelmezve a civilizáció betegségeit, a szocializmus alternatíváját állítja szembe e formával — a civilizáció védelmében is... Hülvely István Pilóták - Szibéria fölött A Szovjetunióban egyre növekszik a repülés jelentősége. A IX. ötéves terv idején — 1971—75. között — az Aeroflot járatainak együttes hossza elérte a 800 000 kilométert; több mint 3500 várost és települést kötött össze a légi forgalom. Mintegy 430 millió utast és 11 millió tonna árut fuvaroztak repülőgéppel. A mostani — X. ötéves tervben — 555 millió utas és 12 millió tonna teheráru elszállítására készültek fel. A polgári repülésnek különösen nagy szerepe van n távoli — helyenként még ismeretlen — vidékek: a Távol-Észak és Távol-Kelet, a kies szibériai területek meghódításában. Pilóták őrzik az erdőketa tűzvészektől, keresik a halrajokat, vezetik a hajókaravánokat a Jeges-tengeren, és segítenek a bonyolult magasszereléseken. A repülők derítették fel Szibériában a legnagyobb kőola j és földgázlelőhelyeket, segítettek több ezer kilométer csővezetéket és elektromos távvezetéket lerakni. Az Aeroflot csaknem 100 helikopterrel és repülőgéppel vett részt az Alekszandrovszkoje—Anzsero—Szudzsenszk, Uszty—Bálik—Almetyevszk olajvezetékek kiépítésében. A repülők kivették a részüket a Szibéria—Moszkva-gázvezeték építéséből is. Rendszerint a légijáratok előzik meg a vasutak és a közutak kiépítését, az építkezés előkészítését. A X. ötéves tervben kezdték el az évszázad legnagyobb építkezését, a Bajkál—Amur vasútvonalon. A munka HÁZASSÁG I. kerület Szened: Szigli Péter Pál és Hegyest Ilona, Nagy Imre és Gál Margit, Dobos Ferenc és Nagy Magdolna, Lázár Ferenc István és Slezákavá Renáta, Tlllk&s Mihály és Orovicz Márta Erzsébet. Tóth László István és Mészáros Márta, Pataki András János és Oltványi Magdolna, Lukács József és 60moskővi Anna Ilona, Domonkos László és Sípos Ilona, Dargó Ferenc és Jenel Katalin Erzsébet, Elekes László és Koskocsák Valéria, -Szűcs József és Török Piroska, Bátyi Zoltán Csaba és Dékány Éva, Horváth Zoltán István és Molnár-Szíj Ágnes, Juhász Tibor és BUlezkl Mária Gizella. Császár László és Blczó Zsuzsanna, Kis János Imre és Dankó Gizella, Bálint Tibor és Szabó Piroska Mária, Jerney Zoltán István és Szíjártó Margit, Takács Sándor László és Takács Matild, dr. Náral György Imre és dr. Kunsági Katalin Gizella. Takács Sándor és Hugyecz Ilona, Szegedi András és Kothencz Erzsébet, Mészáros László Zoltán és Vörös Mária Etelka házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Béres Sándor és Bachmann Katalin. Bordás Béla és Murka Katalin. Tekllts Sándor József és Kóti Margit, Szili József és Tóth Edit Katalin, Páll Elemér és Kormányos Magdolna. Kalmár Imre Ferenc és Bagt Rozália, Szabó Mátyás Sándor és Babarczl Ágota. Terhes Mihály és Dudás Rozália, Goldea Tamás és Fülöp Zsuzsanna Edit, Gém László és Kiss Erika Margit. Vecsernyés András és Arrrián Mária, Bakacst Zoltán és Gyurik Katalin Ilona, Nagy János és RAperger Ilona. Révész Józsel és Szabó Margit, Vörüs Mihály és Bodor Maréit Márta. Czakó Tibor és Fülöp Mária Anna. Ónozó Szilveszter és Balog Mária Edit. Lenhardt László és Nóvák Franciska Ilona, Sári Dezső és Szentlrmai Zsuzsanna, Nagy Ferenc és Nagy-Sarkadi Margit, Vass Ferenc és Kürthy Rozália, Tóth István és Tolnai Zsuzsanna, Szűcs László és Csontos Rozália Katalin házasságot kötöttek. Algyö: Kovács Sándor és Bozókl Margit Erzsébet, Bakos Béla és Szabó Erzsébet, Oláh Sándor László és Ombódl Katalin házasságot kötöttek. III. kerület Klskundorozsma: Vadlövő Alajos és Szabó Mária, Simon János és Dudás Etelka, Hűse Ferenc és Szronka Katalin. Tóth András és Sági Regina Terézia, Balogh József és Hegyi Erzsébet, Dobó István és Kálmán Mária Magdolna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Tóth Lászlónak és Almásy Irén Erzsébetnek Norbert. Kelsch Jánosnak és Soós Mária Évának Róbert, Csikós Imrének és Czilra Máriának Anita, Faragó Lászlónak és Danó Irénnek Gyöngyi, Kiss Géza Antalnak és Karai Évának Gabriella, Hevesi Ferencnek és Török Máriának Márta, Nagy Sándor Györgynek és Nagy Családi események Editnek Brigitta, Adamcsák Zoltánnak és Dankó Teréz Viktóriának Andrea Eva, Török Ferencnek és Kovács Erzsébetnek Ildikó, Mucsl Antalnak és Fodor Piroskának László, Péter Sándornak és Szabó Mária Juliannának Szilvia, Csatlós Józsefnek és Bedö Eszter Rozáliának Barbara Brigitta, Szakái Istvánnénak és Kónya Piroskának Róbert Herpal Istvánnak és Szelepcsényi Rónának Dóra. Kóródl Vincének és Csányl Irénnek Gyöngyi, Mlksi Istvánnak és Barta Katalinnak Tímea Veronika, Farkas Antal Károlynak és Lukács Márta Rozáliának Csaba, Deák Ferencnek és Kiss Ibolya Máriának Szabolcs Csaba. Papp Andrásnak és Sója Máriának Tamás József, Kovács Ferencnek és Kovács Katalinnak Beáta, Rostás Lászlónak és Gall Erzsébetnek László Róbert. Miklós Pálnak és Molnár Rozáliának Katalin, Nagy Jánosnak és Várkonyi Katalinnak Szilárd, Papp Sándor Jánosnak és Pozsonyi Judit Magdolnának Gábor. Szűcs Istvánnak és Molnár Mária Irénnek Tibor, Lengyel Nándornak és Visnyel Honának Nándor, Farkas Józsefnek és Lovászi Ilonának Henriett Renáta, Lengyel Zoltánnak és Chovnnjecz Erzsébetnek Zoltán, Fekete Lászlónak és Szekszárdi Gizellának Attila István. Szántai Lászlónak és Somogyi Ilonának László Balázs, Gyöngyöst Lászlónak és Hódi Juliannának László, Oltványi Istvánnak és Horváth Piroska Máriának István Endre, Tóth Péternek és Pataki Magdolna Etelkának Mária Magdolna. Maklári-Klekner András Zoltánnak és dr. Palkó Gyöngyi Piroskának Szabolcs Péter, Oláh Albert Istvánnak és Szakács Ágnesnek Adrienn Mária, Krecskay Lajosnak és Német Gizellának Vanda Bernadett. Molnár Balázsnak és Gera Juliannának Balázs, Martonosl Istvánnak és Kószó Margitnak Gábor István, dr. Bárányi Gyula Györgynek és Bozslk Évának Krisztina Éva, Bite Károlynak és Szekeres Rozáltának Aranka, Papp Bélának és Balázs Rozáliának Norbert, Csala Gyulának és Laudisz Erzsébetnek Zoltán, Dudás Károly Ferencnek és Komár Juliannának Gábor, Kormányos Istvánnak és Kovács Irénnek Gábor, Simon Balázs Péternek és Gál Anikó Gyöngyinek András Balázs, Kókai Dezső Ferencnek és Wágner Erzsébetnek Erzsébet, Wenner Miklósnak éa Pataj Klárának Balázs Miklós, Pávlics Jánosnak és Papp Mária Zsuzsannának Ágnes Réka, Kónya Lászlónak és Belovai Máriának László, Tézsla Lajos Lászlónak és Ábrahám Rozáliának Krisztián, Báder Bélának és Dácsln Mária Magdolnának Mária Sarolta, Ördögh Józsefnek és Tandarl Gizellának Ágnes, Barna Istvánnak és Bálint Etelkának Krisztián, Márton Miklósnak és Geczó Klárának Ildikó, Várad! Mártonnak és Zakariás Sarolta Ilonának Márton, Molnár Pálnak és Révész Emília Gizellának Annamária, Szécsi Jánosnak és Szabó Mária Katalinnak János, Hajdú Győzőnek és Bogyó Évának Eva, Fehér Lászlónak és Matos Máriának Gábor, Nagy Lászlónak és Kónya Irén Zsuzsannának Bernadett, Volíord Péter Pálnak és Szepesi Máriának Gábor, Szőke Bélának és Csányl Katalin Annának Katalin Krisztina, Csehók Józsefnek és Széli Évának Krisztián Balázs, Cslzik Tibor Józsefnek és Tanner Juliannának Szilvia Julianna nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Kocsis Ferenc Jánosnak és Szilágyi Jolánnak Szilvia Eva, Kőhegyi Mihálynak és Gullcska Ilonának Mihály. Ménesi Józsefnek és Némák Magdolnának Roland, Ormay Tamasnak és Pálföldl Eszternek Zoltán, Kolompár Lászlónak és Kolompár Arankának Mariann Ilona, Pipicz Lajosnak és Megyeri Zsuzsannának Lajos Tamás, Pördi Péternek és Krizsán Ildikó Krisztinának Szabolcs, Hollóst Miklósnak és Tóbiás Zsuzsanna Saroltának László, Ürge Lászlónak és Bezdán Évának Regina Helga. Kálmán Sándornak és Follmer Magdolnának Arnold Péter, Németh Istvánnak és Herczeg Katalin Zsuzsannának Krisztina, Katona Imre Józsefnek és Igaz Etelkának Tamás Imre, Prohászka Mihálynak és Kasztba Juliannának Csaba Gábor. Bús György Károlynak és Kardos Évának Katalin Nóra, Hoges-Bite Antal Mihálynak és Vőnekl Etelkának Andrea, Bartuez Istvánnak és Csányl Matild Katalinnak Ildikó nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Grosz Veronika, Deme Istvánné Tajthl Mária, Lévai László, Bába Józ.sefné Tanács Anna, Szirovlcza Mihály, Lebák Sándorné Börcsök Mária, Szrenka Béla, Fábián Márkné Bakó Julianna, Gál Gyuláné Boz.só Márta, Lukács Józsefné Végh Ráchel, Németh Istvánné Császár Erzsébet. Szabó Istvánné Zsoldos Mária, Beretka András. Csonka Vince, Bárány Ferencné Mészáros Julianna, Hajnal Aranka, Vidács Mária, Visnyel Istvánné Beretka Mária, Búza Mlhályné Takács Mária, Tóth Rozália meghalt, II. kerület Szeged: Dékány András Istvánné Ternák Rozália, Jeney Ilona meghalt. Algyő: Herold Lajosné Zombori Anna meghalt. III. kerület Szeged: Csamangó Mihály, Kardos Julianna. Varga István, Kocsis Istvánné Llppal Julianna, Kainocsay Gábor József, Sziráki Jánosné Hencz Rozália, Harmos István Ferenc, Dóczi István Illés, Mócz Péterné Tyirits Krisztina, Zubreczkl Péterné Pataki Piroska, Ekő Sándor, Tóber Józsefné Batilt Etelka meghalt. megkezdése előtt több tucat repülőgépet és helikoptert küldtek ide. A repülők töviről hegyire felderítették a terepet a Bajkál-tó és Komszomolszk-naAmure között. Azután a geológusok és a kutatók érkeztek a gépekkel. Először az útvonal területét fényképezték le, majd légi hidat létesítettek, amelyen keresztül áramlott az építőanyag, a gépi felszerelés és az utasok tömege. Csupán 1975-ben a BAM körzetébe 60 ezer utast és 30 ezer tonna különféle árut szállítottak a repülők. Tavaly a vasútvonal mentén 26 különböző teljesítményű és rendeltetésű helikopter, továbbá AN—2es, JAK—40-es és ANT—26os repülőgépek teljesítettek szolgálatot. A Bajkál—Amur vasútvonalon végezték el az MI—10K „repülő daru" kipróbálását is. Ezeket a helikoptereket speciális, a légi szereléshez alkalmas kabinokkal szerelték fel. Eddig a gáz- és olajvezetékek szerelésénél szolgáltak. De a vasútépítés előrehaladtával a távtartók szállítását és felállítását végzik majd. (BUDAPRESS—APN) A szív ellenségei Az elmúlt évben hazánkban a szívbetegségek valamilyen fajtája, valamint a magas vérnyomás volt a halálokok közül a leggyakoribb, megelőzve a rosszindulatú daganatokat, továbbá az érbetegségeket. Ezért a Fővárosi Egészségnevelési Központ népszerű oktatókiadványt tett közzé a szív- és érrendszeri megbetegedéssel, megelőzéséről, s az Országos Kardiológiai Intézettel karöltve előadásokat is rendez a témáróL Századunkban a szív- és érrendszeri megbetegedések száma nő, és a koszorúerek betegségeinek legsúlyosabbja a szívizominfarktus. Megelőzhető-e az infarktus? A kérdésre azt felelik az egészségügy szakemberei, hogy a legtöbb esetben igen. Ennek feltétele az, hogy el kell hárítani a betegség kialakulását elősegítő tényezőket. Ezek közül is első helyen áll a zsírdús táplálkozás, a magas vérzsírszint. Helyes tehát, ha a főzéshez növényi zsiradékot, olajat, margarint használunk sertés- és baromfizsír vagy vaj helyett. Mellőzzük a szalonnát. a tepertőt, a zsíros húsokat. Ismeretes, hogy a magas vérnyomásúak között több a koszorúérbeteg. Kialakulásában szerepe van az öröklésnek is. Ezért akinek családjában hipertónia előfordult. még panaszmentesség esetén is ellenőriztesse időnként vérnyomását. Ha a magas vérnyomást gyógyszerrel kezelik, egyben azt is megakadályozza, hogy a vérnyomás rendellenességei szív- és érrendszeri elváltozásokat okozzanak. Végül, de nem utolsósorban károsító hatással van az érrendszerre á dohányzás. A dohányosok körében háromszor gyakoribb a szívinfarktus, mint a nemdohányzók között! Sőt a dohányosok a környezetükben levő nemdohányosok egészségét is kedvezőtlenül befolyásolják. Azoknál, akik egyidejűleg elhízottak és dohányoznak, ráadásul magas a vér' nyomásuk, a káros hatásoM nem egyszerűen összege* ződnek. hanem megsokszo* rozódnak, és szinte törvény* szerűen infarktushoz vezet* nek. További hajlamosító tényező a cukorbetegség. Mégpedig nem csak a már felismert, hanem a „rejtett" cukorbaj is. Ezért is fontoa 40—50 éves kor felett a cukorszűrővizsgálat Az étrenddel és gyógyszerrel egyensúlyban tartott vércukorszint csökkenti az érbetegség kialakulásának veszélyét cukorbaj esetén. A sok izgalommal, feszültséggel, szorongással járó munkakör, életmód szintén hatással van az érrendszerre, a szívműködésre; de mint az előzőekből látszik; a szívinfarktus okát nem lehet kizárólag a mai rohanó életformában keresni. S ha az életformánál tartunk, alá kell húzni azt is, hogy az ülőfoglalkozásúaknái a mozgásszegény élet elhízáshoz vezethet, s ez a szívre, érrendszerre fokozott terhet ró. A fizikai munkások, sportolók infarktus okozta halálozási aránya kisebb, mint az ülőfoglalkozásúaké. Kocogjunk hát! A rendszeres kocogáson, sétán, tornán kívül ajánlatos a futás, az úszás, a kerékpározás. az evezés és a kerti munka Kiskerti növényvédelem Van még teendő! A tavaszi, nyári időjárás kedvezett a gyümölcsfa takácsatkáknak, ennek eredményeként a nyár végére erős fertőzések alakultak ki. Károsításuk nyomán az almafák levelei kifakulnak. Ahol ezek a tünetek jelentkeznek, csak speciális atkaölőszerekkel érhetünk el jó eredményt ellenük (Pol.. Akaritox 0,2 százalék). Gyengébb fertőzés esetén az Anthio 33 EC is megfelelő hatású. Kaliforniai pajzstetű lárvarajzása továbbra is folyamatos, ezért a veszélyeztetett gyümölcsösökben, ribiszke és köszméte területeken ismét érdemes védekezni. (Safidon 40 WP 2,5 dekagramm, Unitron 40 EC 2 centiliter, Satox 20 WSC 5 centiliter 10 liter vízhez.) Még mindig csökkenthetjük az almafalisztharmat, almafa-, körtefavarasodás, a ribiszke és köszméte lisztharmat kártételét, ezért az előző cikkekbe javasolt gombaölőszerekből is tegynük a permetlébe. Málnásokban is szükség van még egy permetezésre, mert a vesszőfoltosság és a vesszőszúnyog veszélyeztetik a termőrügyek kialakulását, és a vesszők beérését. Erre a célra a legmegfelelőbb az Orthocid 50 WP 0,2 százalék és a Bi 58 0,1 százalékos kombinációja, de a jó tapadás érdekében nedvesítőszert is használjunk. Elérkezett a talajelőké. szítés ideje az őszi gyümölcstelepítésekhez. Ha a talajmunkák során négyzetméterenként 1—2 drótférget vagy pajort találunk, végez, zünk talajfertőtlenítést. Basudin 5 G-ből 35 dekagrammot szórjunk ki 100 négyzetméter területre, és azonnal dolgozzuk be a talajba. Az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkei tömegesen jelentkeznek a házikertekben is, ezért továbbra is fontos feladat a fészkek levágása és elégetése. Csongrád megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás