Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

t # A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 67. évfolyam 230. szám 1977. szeptember 30., péntek 'Ara: 80 fillér Tasiaeslcozciftt Lázár György az Iraki Köztársaságba utazik VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Módosította a polgári törvénykönyvet Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyű­lés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Je­nő, Gáspár Sándor és Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizott­ság titkárai, a kormány tag­jai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg az ülésszakot majd indítványára elfogadták az ülésszak tárgy­sorozatát: Napirenden: 1. A polgári törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényja­vaslat. 2. Dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész beszámolója. 3. Interpelláció. Ezt követően a képviselők —- a napirendnek megfele­lően — megkezdték a pol­gári törvénykönyv módosítá­sáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgya­lását Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter tartott expozét Utána megkezdő­dött az élénk vita. Felszólalt dr. Antalffy György egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szö­vetség elnöke, Csongrád me­gyei országgyűlési képvise­lő is, A vita után ismét dr. Ko­rom Mihály kapott szót, ösz­szegezte az elhangzottakat, válaszolt az észrevételekre, javaslatokra. Örömmel szólt a törvényjavaslat általános és egyértelműen kedvező fogad­tatásáról. Határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításá­ról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban, és a megszava­zott módosításokkal részletei­ben is egyhangúlag elfogad­ta, törvényerőre emelte. A napirendnek megfele­lően dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész tartotta meg be­számolóját. A vitában föl­szólalt Takács Imréné, a Szegedi Textilművek pártbi­zottságának titkára, Csong­rád megyei országgyűlési képviselő is. Az országgyűlés elfogadta a legfőbb ügyész beszámolóját. Ezután Simon Ernőné Somogy megyei kép­viselő interpellált az egész­ségügyi miniszterhez, s han­goztatta: az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos eljárás rendkívül bonyolult, túl bürokratikus. Az egész­ségügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy az alkoho­listák gyógykezelésével kap­csolatos bonyodalmakat isme­rik, az eljárás egyszerűsítése folyamaiban van. A választ az interpelláló és az ország­gyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülés­szaka Apró Antal zárszavá­val ért véget. Dr. Antalffy György fel­szólalását, a legfőbb ügyész beszámolóját és Takács Im­réné felszólalását a 2. olda­lon ismertetjük. Pillanatkép az országgyűlés tegnapi üléséről: párt. és állami vezetők hallgatják a felszólalásokat Dr. Korom Mihály A törvényeket gazdasági és társadalmi rendünkkel összhangban kell értelmezni — Az országgyűlés 1959­ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság polgári tör­vénykönyvét, a magyar pol­gári jog első, egységes kó­dexét. Az eltelt csaknem két évtized alatt alapvető válto­zások mentek végbe hazánk­ban: a szocializmus alapjai­nak lerakása után ma már a fejlett szocialista társada­lom építésén munkálkodunk. A törvény megalkotása óta népgazdaságunkban általá­nosan uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok — mondotta dr. Korom Mi­hály, majd arra utalt, hogy a törvényjavaslat megerősí­ti azt a fontos alkotmányos elvünket: rendelkezéseit a Magyar Népköztársaság gaz­dasági és társadalmi rendjé­vel összhangban kell értel­mezni, és alkalmazni. Tiltja a joggal való mindennemű visszaélést, a jogok gyakor­lása nem irányulhat a jog társadalmi rendeltetésével össze nem egyeztethető cé­lokra. Ebben a körben külön kiemeli a javaslat, hogy jog­gal való visszaélésnek kell tekinteni, ha az a népgazda­ság megkárosítására, az ál­lampolgárok zaklatására, jo­gaik és törvényes érdekeik csorbítására, vagy jogosulat­lan előnyök megszerzésére vezetne. A polgári törvényköny­vünk nem rendelkezett a nem vagyoni kár megtéríté­séről. A javaslat ezért az in­dokolt mértékig lehetőséget ad a nem vagyoni hátrány orvoslására is, ha a károko­zás a károsultnak a társa­dalmi életbe való részvéte­lét, vagy egyébként életét tartósan, vagy súlyosan megnehezíti. Á javaslat új szerződésfajtaként vezeti be a közszolgáltatási szerződést. E szerződés alapján kell pél­dául a víz-, gáz-, villany­szolgáltatást végezni. A tör­vényjavaslat félreérthetetle­nül kimondja a szerződés­kötők egyenrangúságát, így a közszolgáltatási szérződes­ben a felek között nem lehet szó fölé- és alárendeltségről. Üj rendelkezések sora szolgálja az ügyintézés egy­szerűsítését, a bürokratikus vonások csökkentését, a jogi szabályozás életszerűbbé té­telét. A jelenlegi szabályozás azt írja elő, hogy a kiskorú gyermek törvényes képvise­lőjének fontosabb jognyilat­kozatához a gyámhatóság előzetes jóváhagyása szük­séges. Az öröklési jog korszerű­sítését szolgáló új rendelke­zések közül a miniszter ki­emelte az özvegyi haszon­élvezet kérdését: — Ismeretes, hogy ha az örökhagyónak leszármazottai vannak, a hagyatékot azok öröklik. Az özvegyet a gyer­mekek által örökölt vagyon haszonélvezete illeti meg. Ma már bizonyos esetekben a szabályozási merevsége mind az özvegyre, mind a gyermekekre méltánytalan. Ha a hagyatékban például tartós használati tárgyak van­nak. ezek a haszonélvezet fennállása alatt elhasználód­nak, vagy értékük jelentősen csökken. Mire az örökös az örökségéhez ténylegesen hoz­zájutna, vagy nem kap sem­mit, vagy értékében jelentő­sen csökkent vagyontárgyat vehet át. Sokszor hátrányos a mai helyzet az özvegyre is, hiszen a haszonélvezet tárgyával szabadon nem ren­delkezhet. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a ha­szonélvezetet — a lakás és az özvegy által használt be­rendezési és felszerelési tár­gyak kivételével — meg­válthassák. Ez a szabályozás természetesen nem járhat az özvegy kisemmizésével. mert a jog ehhez nem nyújthat segédkezet. Dr. Korom Mihály a to­vábbiakban rámutatott: a szocialista gazdasági egysé­gek önállósága folytán meg­nőtt a szerződések tényleges jelentősége, szervező szerepe a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban. — A szerződési rendszer korszerűsítésekor olyan sza­bályozásra törekedtünk, amely jobban biztosítja a népgazdasági életben, a köz­ponti irányítás és a vállalati önállóság összehangolt érvé­nyesülését. — A törvényjavaslat fon­tos elvként állapítja meg az együttműködési kötelezettsé­get a gazdasági szerződések megkötésében, de a gazdál­kodás egész menetében is. Régi igénye a gazdálkodó szervezeteknek olyan szerző­désfajta létrehozása, amely­lyel hosszú távon biztosít­hatják magukat a részükre szükséges termékszállításra, vállalkozásra vagy más szol­gáltatásra. Ezért hozzuk lét­re az úgynevezett előszerző­dést. Ez a hosszabb távú, tartós gazdasági kapcsolatok megszervezésének hatékony eszköze lehet, amelyre a gazdálkodó szervezetek ter­veiket biztonságosabban ala­pozhatják. Űj rendelkezést hoz a ja­vaslat a társulási tulajdon­ról, annak megengedésével, hogy az állami és szövetke­zeti tulajdon a jogi szemé­lyiséggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet. Ez a szabályozás előre mu­tató jelentőségű. Az igazságügy-miniszter beszédét a következő sza­vakkal fejezte be: — A törvényjavaslat ha­tályba léptetését 1978. már­cius l-ig javasoljuk. Erre a viszonylag hosszú időre szük­ség van, hiszen a törvény sok rendelkezése változik és alkalmazására jól fel kell készülnie a bíróságoknak, és más hatóságoknak, de az ál­lampolgároknak és a gazdál­kodó szervezeteknek is. Ké­rem az országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényja­vaslatot vitassa meg, és fo­gadja eL Pufcv Frigyes megbeszélései Púja Frigyes külügyminisz- Hatojama Icsiro japán ét ter, az ENSZ-közgyűlés 32. Knut Frydenlund norvég ülésszakán részt vevő magyar külügyminiszterrel. A tár­küldöttség vezetője tegnap a gyalásokon az országaink kö­vUágszervezet székházóban zötti kétoldalú kapcsolatokét megbeszélést folytatott San- a közgyűlés napirendjén sze­tiago Roel Garcia mexikói, replő nemzetközi kérdések Joso Ayala-Lasso ecuadori, szerepeltek. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Szaddam Husszeinnek, az Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsa alelnökének meghívására hivatalos látogatásra az Iraki Köztársaságba utazik. (MTI) Gyorsítják az őszi munkákat Kárt okozott a fagy Molnár József felvétele A domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetben F/B tipusü betakaritógéppel szedik a fűszerpaprikát „Az idén pontos volt a Mi­hály napi fagy" — jegyezte meg tegnap, csütörtökön reg­gel több termelőszövetkezeti vezető. A népi megfigyelé­sek szerint vidékünkön szep­tember végén gyakran előfor­dul, hogy a fagypont alá száll a levegő hőmérséklete. Teg­nap a szegedi sportrepülő­térnél levő állomáson az 5 centiméter talaj feletti ré­tegben mínusz 1,8 Celsius­fokot mértek. A két méter magasságban elhelyezett hő­mérő higanyszála mínusz 0,7 Celsius-fokot mutatott. Ezért fagykárt észleltek egyes gaz­daságokban, ahol fagyzugos, mélyfekvésű területeken ter­melnek. A zöldségfélék szedése mindenfelé meggyorsult. A téesztagok mellett nyugdíja­sok, családtagok, diákok is részt vesznek a betakarítási kampánymunkában. Csong­rád megyében szeptember hó­napban 20 ezer általános is­kolás, gimnazista és egyete­mista dolgozott a földeken. A paradicsom és a paprika szedése jól haladt, ezért vi­szonylag kevesebb mennyisé­get ért kinn a földeken a mostani fagy. A felmérések alapján a paradicsomnál' az össztermés 7 százaléka, a zöldpaprikának 8 százaléka vár még betakarításra. Ennek egy része mór érett, így a fagy nem károsította, vi­szont az éretlen, tehát a zöld termések elfagytak. Jelentő* sebb mennyiség van még a földeken pritaminpaprikából, de ennél is csak a zöld bo­gyókon láthatók fagyfoltok. Lendületes a fűszerpaprika szedése és felvásárlása. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat eddig 2 ezer vagon­nal vett át, a társvállalatok­hoz pedig 560 vagonnal szál­lítottak el. Nagyobb meny­nyiséget tárolnak a termelő­üzemek ládákban, vagy priz­mákban, de sok a szednivalö is. Mivel a fagy csak a le­veleket és a zöld paprika­csöveket károsította, a be érett termést mindenütt sze dik. Munkába lépett Csong­rád megyében 19 fűszerpapri­ka-betakarító kombájn. Az őszi gabonavetések elő­készületei során a tervezett terület 65 százalékán elvé­gezték a szántást, és elmun­kálták a talaj felszínét Ed­dig Csongrád megyében 13.3 —14 ezer hektáron elvetették már az őszi gabonaféléket Most kezdenek a gazdaságok az őszi búza vetéséhez, ed­dig 6 ezer hektáron, a ter­vezett vetésterület 7 százalé­kán már a földbe került a mag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom