Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 229. szám 1977. szeptember 29., csütörtök Ára: 80 fillér Ma összeül az arszá^cpyülés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést szeptember 29-én; csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javaslata alapján az országgyűlés az ülésszak napirendjére tűzi a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvényjavaslatát. A paragrafussor az utóbbi hónapokban széles körű társadalmi és szakmai vita fórumait járta meg — sok esztendős gyakorlat már, hogy az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatokat még az országgyűlési tárgyalásukat megelőzően társadalmi vitára bocsátják. Az ülésszak napirendjén szerepel még a legfőbb ügyész beszámolója. Az országgyűlés az Alkotmányban biztosított jogával él, amikor munkájukról rendre beszámoltatja az állam magas rangú közhivatalnokait. Eredményeink igazoják pártunk gazdaságpolitikájának realitását Miniszterelnökünk időszerű termeléspolitikai kérdésekről beszélt a pártaktíván — Befejeződött Lázár György látogatása Csongrád megyéken A fegyveres erők Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének szerdai, második napi programja megyénkben — a keddihez hasonlóan — rendkívül gazdag volt. Ennek során délután Szegeden, a Kisszínházban, megyei pártaktívát tartottak, amelynek elnökségében miniszterelnökünk mellett helyet foglaltak a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai, Tóth Szilvesztemé, a KB tagja, a városi és járási pártbizottságok első titkárai, tanácsi, tömegszervezeti vezetők. Az aktívát dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Lázár György részletesen szólt előadásában a megyében szerzett tapasztalatairól, majd vázolta főbb népgazdasági tennivalóinkat. Bevezetőben azt hangoztat- termelési tervcélokat kísérta, hogy a kétnapos látoga- ték. Beszélt arról, hogy bár tás nyomán benyomásai az elmúlt évi terv általában igen kedvezőek, sokoldalú eredményesen valósult meg, fejlődés jellemzi a megye több célkitűzést nem sikepártéletét, gazdasági ered- rült teljesíteni, ezért döntött ményeit, s a tájékoztatók a KB úgy, hogy a lemarasorán nem hallgatták el a d.ás bepótlásával az 1977. év gondokat sem. Számára is végéig közelítsük meg az ötérzékletes közelségbe került éces terv időarányos mutaaz a nagy átalakulás, ami a tóit. Az idei terv vezérgonmegyében, különösen az dolataként a hatékonyság jautóbbi évtizedben végbe- vitását, a népgazdasági ment. Sok új ipari, termeié- egyensúlyviszonyok elfogadsi ág honosodott meg. A ható alakítását, a nagyobb megye mezőgazdasága is jó szervezettséget, az exportkéadottságokkal rendelkezik, pesség növelését jelölte számos tsz magas színvonalat meg. A Központi Bizottság ért el, a megye jelentős tu- tudta, hogy reális feladatodományos és kulturális bó- kat tűzött ki, noha ezek zissal rendelkezik. Jó volt azt csak nagy erőfeszítések árán is hallani, hogy az eredmé- teljesíthetők. nyek mellett mindenütt vilá- Ma már nyolc hónap tagosan látják, hogy még nem pasztalatai birtokában bízhaérték el a lehetőségek felső tunk abban, hogy a párt és határát, léteznek még olyan a kormány ez évi gazdasági tartalékok, amelyek az elért célkitűzéseit teljesítjük. Ezt szinvonalat tovább növelik. a megállapítást miniszterTehát nemcsak az eredmé- elnökünk számos statisztikai nyek, hanem a lehetőségek adattal alátámasztotta. Bizis nagyok. A megyében azon- tató az ipar termelékenyséban mégvan a tettrekészség, gének, árukibocsátásának, jó útón haladnak a XI. párt- exportjának eredménye. A kongresszus, a KB 1976. de- mezőgazdaság jó eredményei cemberi határozata végrehaj- alapján számíthatunk arra, tásában. hogy teljesítjük a feszített A megyei látogatás ösz- előirányzatot, reálisnak látszegzése után népgazdasá- szik a nemzeti jövedelem gunk néhány kérdésével fog- tervezett teljesítése is. Az lalkozott. Hangoztatta, hogy életszínvonalat növelő terveaz egész országban jó poli- ket végrehajtottuk, a bértikai légkör jellemzi a köz- emelések az idén másfél életet, nagy a társadalmi millió dolgozót érintenek, aktivitás, ez évi tervünk aminek évi bérkihatása 4,3 végrehajtása eredményes, de milliárd forint. A fogyasztói bőven vannak gondjaink is. árak szintje is terven belül Ezután elemezte az ez évi marad. terv kialakításának körűimé- Vannak természetesen a nyeit, az ekörül folyó vitát, tervteljesítésnek gyenge azokat az aggodalmakat em- pontjai is, amelyek részint litette, amelyek főleg a 7—8 a külgazdaság továbbra is százalékos mezőgazdasági kedvezőtlen hatásából, másLázár Uytírgy beszél a megyei pártaktíván részt saját belső gyengesége- suk jobban azt az anyagi ét inkből fakadnak. Éppen ezért szellemi potenciált, amelyhiba lenne, ha lebecsülnénk, lyel már rendelkezik az orvagy túlértékelnénk a fejlő- szág. dés imponáló mutatóit. Az Befejezésül az 1978. évi év hátralevő részében még terv előkészületeivel foglalsokat tehetünk azért, hogy kozva hangsúlyozta, hogy a az összképet még kedvezőb- terv kidolgozásakor hasznobé tegyük. A feladatok is- sítam kell az ez évi tapaszmertek: termékstruktúra- talatokat. Törekedni kell arváltozás, exportképesség-nö- ra, hogy a tervek és a közvelés, szervezettség, a géni ponti elgondolások, a vállaberendezések jobb kihaszná- latok és a dolgozók számálása, a takarékos és haté- ra időben ismertté váljanak, kony gazdálkodás. Ez az s így lehetőség nyíljon a egyetlen alternatíva ahhoz, tervszerű és időbeni felkéhogy ötéves tervünket telje- szülésre. Ez az év ismét sítsük, töretlenül folytassuk megmutatta, hogy népgazdaa fejlett szocializmus építé- ságunk milyen nagy erőtarsét. A vezetéstől még hozzá- talékokkal rendelkezik, igaértőbb irányítást kívánunk zolta ismételten pártunk minden szinten. Gyorsítsuk a gazdaságpolitikájának realiműszaki fejlődést, hasznosít- tását és eredményességét. Beszámoló a csongrádi, szentesi és vásárhelyi programiéi A kormány elnökét szer- rendőrfőkapitány, és máz dán Csongrádra elkísérték dr. elvtársak. Komócsin Mihály, a megyei A reggeli órákban a váropartbizottság első titkára, dr. si tanács székháza előtt dr. Perjesi Laszlo, a megyei ta- Somogyi Ferenc, a csongrádi nács elnöke, dr. Kelemen Miklós vezérőrnagy, megyei (Folytatás a 2. oldalon.) A harckocsizók nehéz próbája a soktonnás harci jármű átjuttatása a folyón Ki tudná számba venni, hogy a balatoni autósztrádán száguldó sok százezer, vagy éppen millió ember közül, hányan veszik' észre a pákozdi dombon emelt emlékoszlopot? Azt sem ártana tudni, kinek mi jut eszébe az emlékhelyről? Vajon csak ama történeti tény-e, hogy 1848. szeptember 29-én Jellasics osztrák rezidens csapataira itt mértek visszarettentő csapást a forradalom friss seregei, hivatásos és önkéntes katonák? Vagy az is eszükbe jut tán, hogy ez akkoriban igen nagy tett volt... Higgyük el, hogy nem kevesek azok sem, akik az emlékoszlopot és a nevezett dátumot többnek tekintik, mint a kötelező emlékezés alkalmának. Gondolkodásra, aktualizálásra ihlet a dátum, amely ma a fegyveres erők napjának állandó tisztét vette fel. Hat hónappal március 15. után, szeptember 12-én a nádor a király nevében ismételten Batthyányit bízta meg kormányalakítással, de a császári udvar egyre élénkebben szervezte a forradalom megfojtását. Erre a célra küldte támadásba Jellasicsot is. A magyar miniszterelnök a Dunántúlon elrendelte a népfelkelést és minden lehetséges katonai erőt a fehérvári táborba rendelt. Pesten Perczel Mór szabadcsapatot toborzott, az ifjúság, közöttük Petőfi Sándor is tüzérségi kiképzésre járt az újépületbe. Kossuth alföldi toborzóútra indult. vele egy időben más országrészekbe Vasvári Pál és Petőfi a nép felvilágosítására. Pákozdnál a sző legszorosabb értelmében az öszszefogott nép aratott győzelmet a reakció erői felett. A pákozdi győzelemért az országgyűlés a haza nevében ok'tóber 1-én határozatban fejezte ki háláját. E tettről és a hazáról szólva mindenekelőtt az emberekre, a felelősséget hordozó emberekre kell gondolnunk. A történelemnek ugyanis úgy általában, elvontan nincs lelkiismerete, semmiért sem felelős. A felelősséget mindenkor az élő, a történelmet formáló emberek viselik. A történelmi ösztönzésekből is táplálkozó mai hazafiságot egyre természetesebb módon tartja tehát a közvélemény aktív, cselekvő, alkotó, tudatos magatartásformának. Korunk racionálisan gondolkodó gyermekei vagyunk és tudjuk', hogy a szocialista hazaszeretet nem mélylélektani misztérium, hanem szorosan az élő emberhez tapadó kötelesség és felelősség. Korunk legfőképpen a naprakész felelősséget és teljesítést követeli. Márcsak azért is tiszteljük a históriát mert éppen a történelmi tapasztalatok vezettek bennünket a reális magatartás, a cselekvés, a forradalmi, de megfontolt előrehaladás helyes útjára. Valószínűleg az a legfontosabb történelmi tanulság számunkra, hogy történelmünk során először a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban vett részt hadseregnyi magyar olyan, győzelemmel végződött forradalomban, amely sorsdöntőén hatott hazánk jövőjére is. S ma a nép köszönti fegyveres erőit, békénk, munkánk oltalmazóját (A fegyveres erők napjának ünnepségeiről tudósítás a 3. oldalon.) Enyedi Zoltán (elvételel A szentesi Termál Tsz gerberatelepén napja N Látogatás Csongrádon, a Felszabadulás nteán 4