Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-25 / 226. szám

Vasárnap, 1977. szeptember 25. 3 -PilSZilf VIZŰ llés Szeleden Szeptember 19—24. között magyar—jugoszláv vízügyi megbeszélést tartottak Szegeden, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon. A két ország vízügyi főbizottságainak következő ülését előkészítő tárgyaláson a jugoszláv szakmai delegációt Branko Todorovics, a Jugoszláv Szövetségi Vízügyi Titkárság helyettes vezetője, a magyar delegációt Bencsik Béla, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője vezette. A vízügyi * megbeszélésekről Branko Todorovics és dr. Simáiig Béla, az ATTVIZIG igazgatója tájékoztatta munkatársunkat A jugoszláv küldöttség vezetője emlékezteti arra, hogy huszonkét éve van érvényben országaink között a közös érdekű vízügyi feladatok együttes megoldását tartalmazó egyezmény, amelyet mindkét fél kölcsönös megelégedésre teljesit. A közös feladatok sorában legfontosabb a vízfolyások szabályozása, az árvizek és a jég elleni közös védekezés, a vizek minőségének óvása. A Duna, a Tisza, a Dráva és a Mura meglehetősen sok közös gondot és feladatot okoz. Az együttműködés tárgykörében szerepel a Dráva hajózásának ügye is. — A kormányközi megállapodás szellemében, a helyi vízügyi szervek rendszeresen egyeztetik terveiket és munkájukat • közös érdekek szellemében végzik — mondotta Branko Todorovics. — A feladatok sokrétűsége és sokasága megkívánja, hogy a főbizottsági ülések elótt előkészítő tárgyalást tartsunk, melyen kidolgozzuk a szövegtervezeteket az egyes napirendekre. Erre most Szegeden került sor, s véleményem szerint a tanácskozás igen alapos és eredményes volt Határidőre elvégeztük a munkát, s ez a jó együttműködésnek, megértésnek, az érdekek kölcsönös tiszteletének köszönhető, továbbá annak, hogy az ATTVIZIG megfelelő, jó munkafeltételeket teremtett. — Külön szeretném megemlíteni a tiszai együttműködésről, hogy az összes együttesen tervezett munkák megfelelően haladnak, egyeztetve folynak. A Tiszán most áll befejezés előtt a törökbecsei duzzasztómű, november végén adják át rendeltetésének. Néhány kiegészítő munkát még közösen kell majd elvégeznünk, hiszen a visszaduzzasztás egészen Csongrádig érezteti hatását, de kölcsönösen tekintetbe kell vennünk a majd megépülő csongrádi duzzasztót is. A tiszai vízlépcsők rendszere miatt kiterjed majd együttműködésünk a tiszai erőművek működésének szabályzatára is. A Tisza völgyében a vízhasznosítási, a vízgazdálkodási és vízminőségi kérdésekre kell legnagyobb figyelmet fordítanunk. A vízilépcsők megépülése után az árvízvédelmet is új alapokra kell helyeznünk. A magyar—jugoszláv vízügyi együttműködést Branko Todorovics így jellemezte: — Hosszú évek óta hagyományosan jó, baráti együttműködésben dolgozunk, közös munkánkat ez lényegesen megkönnyíti. Soha nem merült fel olyan téma, amit kölcsönös megértéssel és segítséggel el ne végeztünk volna. Ebből mindkét félnek komoly előnyei származnak. Olyan kérdésekben is együtt tudunk mindig működni, amelyekben harmadik ország is érdekelt, s közös fellépéseink eredményesek. Dr. Simády Béla főként az együttműködésnek azokról az elemeiről adott tájékoztatást, amelyek Csongrád megyét érintik. — A közeljövőben munkára fogható törökbecsei duzzasztó üzemelési szabályzatát is megtárgyaltuk a hét folyamán — mondotta —, hiszen. annak jótékony hatásából a csongrádi táj is részesül. Megegyeztünk abban is, hogy a duzzasztó védelméhez szükséges esetleges jégtörést az ATIVIZIG jégtörői végzik majd éL — A jugoszláv vízügyi szakemberek megtekintették a szegedi partfal építését, s mivel Eszéken is időszerű lesz hasonló építkezés, megegyeztünk, hogy még az idén elküldik hozzánk szakmai delegációjukat a munka tanulmányozására. — A közös árvízi, belvízi védekezés és a víz minőségének együttes óvása biztosíték lehet arra, hogy közös védekezési területünkön nem következhet be katasztrófa. — Jugoszláv kollégáinkkal beszélgettünk a Tisza szabályozásának történetéről, a nagy szegedi árvíz közelgő centenáriumáról Ls, s meghívtuk őket a szegedi partfal átadására és az árvízi emlékmű leleplezésére. — összefoglalásul azt mondhatom: igen kellemes, megértésre törekvő légkörben dolgoztunk együtt, mint az elmúlt két évtizedben mindig. Fejlesztik a meze§azdasási és élelmiszeripari gépgyártást A Minisztertanács legutóbbi, e héten tartott ülésén a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás távlati fejNyomógombos hívórendszerű telefonkészüléket állított fel próbaképpen a Posta Kísérleti Intézete a Ferihegyi repülőtéren. Az új készüléken gyorsabb a hívás, mint a tárcsás elődjén. (MTI-fotó; Varkonyi Peter felvétele — KS) lesztésének koncepciójáról döntött. Hazánk tőkés exportjának 36 százaléka szármázik a mezőgazdáságból és az élelmiszeriparból. s kivitelünkben hosszú távon is fontos helyet foglal el az élelmiszer. 1990-ig a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés 50 százalékos növekedésével lehet számolni. Ehhez azonban korszerű termelőeszközökre van szükség. A távlati elképzelések szerint a fejlesztésekkel és a piaci lehetőségek kihasználásával 1990-ig csaknem háromszorosára növelhető a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás értéke. A korszerű gépek felhasználásával, annak ellenére is növelhető a termelés, hogy a következő másfél évtizedben várhatóan további 6 ezerrel csökken az ágazatban dolgozók száma. A gépgyártás fejlesztésével el akarják érni, hogy a mezőgazdaság növekvő gépszükségletének mintegy 40 százalékát kielégíthesse a hazai ipar, exportjával pedig kitermelje az importgépek ellenértékét. (MTI) Fiatalok a jubileumi versenyben Egységes, eredményes cselekvés Visszapillantás és előremutatás, őszinteség és realitás — röviden ezekben a szavakban foglalhatjuk össze a megyei pártbizottság ülésén az 1977. évi gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását elemző jelentésben Írottakat és a vitában elhangzott felszólalásokban elmondottakat. Azt is megállapíthatjuk: öröm és gond, eredmény és hiba, egyaránt hangot kapott. Az első félévi munkáról szóló jelentés tükröt tart elénk, amelyből láthatjuk: hogyan dolgoztunk az ipari üzemekben, milyen az ötödik ötéves terv második esztendeje első hat hónapjának munkája, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kibontakozott munkaverseny eredménye. E nemes vetélkedésben részt vevő, a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában jelentős eredményt elért fiatalok tevékenységéről beszélt a megyei pártbizottság ülésén Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, s hangsúlyozta: Eredményeink mögött egy hosszabb ideje végzett nagyon tudatos politikai és gazdaságpolitikai szemléletformáló tevékenység húzódik meg. A KISZ-szervezetek, a fiatalok politikai állásfoglalása ebben a versenyben: alapkötelesség a legjobb képesség szerint elvégzett napi becsületes munka. Ezt a társadalmi tevékenységet a közéleti munka nem helyettesitheti. Ügy véljük, hogy aki a napi munkáját nem végzi el, nincs joga a társadalmi munkához. A fiatalok egyéni vállalásokban a legfontosabb helyet a munkával, a minőség javításával, az újításokkal összefüggő feladatok foglalják el. Adatok, tények tanúsítják a fiatalok szándékát, akaratát. s természetesen tanúsítják a Dárt gazdaságpolitikája iránti bizalmat. Ennek a gondolkozásmódnak érvényesülését jelzik az eredményék, amelyek az ifjúsági munkaverseny-formákban jelentkeznek. A brigádmozgalomban tevékenykedő fiatalok száma 1975-ben húszezer volt, az idén már boszonhatA KISZ tagjai megyénkben átlagosan 60 százalékban vesznek részt a brigádmozgalomban. Az elmúlt két évben több munkahelyen megszervezték a Radar-mozgalmat. Két évvel ezelőtt 2530-an, az idén már 3800-an vettek részt a hármas jelszó szellemében ebben a munkában. Helyesen kapcsolják össze más versenyformákkal, a hatékonyság növelése érdekében. Az idén e mozgalmon belül előtérbe került a nagyértékű gépek jobb kihasználása, és a munkavédelmi körülmények javítása. Három évvel ezelőtt a KISZ KB kezdeményezte az Alkotó ifjúság pályázatot és kiállítást a szocialista munkaverseny-mozgalomban született alkotások összegyűjtésére és bemutatására. Ez a pályázat az. elmúlt három év alatt bebizonyította életképességét a benne rejlő lehetőségek kihasználásával, gazdasági eredményességét. Csongrád megye fiataljai közül 1975-ben 645-en, az idén már több mint 1100-an vesznek részt e mozgalmakban. A Kiváló címért mozgalmakban részt vevők száma is változott. A nagyüzemek mellett mind több közép- és kisüzem fiataljai is bekapcsolódnak. Két évvel ezelőtt 1780-an, ezekben a napokban pedig 2100-an vetélkednek a Kiváló címekért. Annak ellenére, hogy a követelményrendszerek eltérőek, ugyanígy az erkölcsi-anyagi elismerési formák is. e mozgalmak jelentősen hozzájárulnak a fiatalok szakmai ismeretének bővítéséhez. Nőtt a Kiváló ifjú mérnök, közgazdász, technikus mozgalmakban részt vevők száma. Ez tükrözi a fiatal értelmiségiek aktivitásának növekedését is. A Ki minek mestere szakmai, politikai vetélkedők feljebb jutó ágazati rendszerben kerülnek megrendezésre. Ez nagy vonzerőt jelent. Sajnos, üzemi, termelőszövetkezeti szinten még mindig kevés alkalommal rendeznek vetélkedőket. Elsősorban a legjobb szakmunkásokat, esetenként a jelentkezőket küldik tovább a versenyre. E vetélkedők szervezését fokozatosan átvette a gazdasági vezetés, s a minisztériumi felhívások alapján kerülnek megrendezésre. Célját akkor éri el, ha sikeres munkahelyi selejtezőket rendeznek. A felsorolt adatok, számok a végzett munkáról egyben minőséget is jeleznek. Most, a jubileumi munkaversenyben bontakozott ki erőteljesen a mezőgazdasági munkahelyeken tevékenykedő fiatalok nemes vetélkedése. A mezőgazdasági gépszerelő és erőgépkezelők, a szarvasmarha- és sertéstenyésztők, a fiatal öntözési szakemberek is vetélkednek. Például a fiatal gépi fejők versenyére 38-an jelentkeztek. A mezőgazdasági üzemekben, gazdaságokban a fiatalok versenyének elsődleges célja: a korszerű termelés és munkaszervezés alkalmazásával, a gépek komplex felhasználásával, a hatékonyabb gazdálkodás elősegítése. Hasznos ez a verseny, hiszen az abban részt vevő fiatalok minden bizonnyal a későbbi időben magasabb szinten végzik majd munkájukat. Az elmúlt években jelentős sikereket értünk el a védnökségi munkában. A korábbi időszakban olyan helyi feladatok felett is vállaltak a KISZ-szervezetek védnökséget, amelyeket társadalmi munkaakció keretében is meg lehetett volna oldani. A jelenlegi védnökségek egyrészt az országos védnökséghez való csatlakozást, másrészt a helyi rekonstrukciók, felújítások határidőre történő megvalósítását szolgáliák. A megye komplex belvízrendezése felett is védnökséget vállalt a KISZ. Az idén Szegeden és Makón 453 magyar és 30 jugoszláv fiatal vett részt a belvízvédelmi tábor munkáiban. A két városban a fiatalok 6 ezer 200 köbméter földet forgattak, 7 ezer méter árkot ástak, háromszor kéthetes időszakban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletér* kibontakozott munkaverseny, a vállalások teljesítése mindmind tanúsítják, hogy a párt gazdaságpolitikája iránt nagy a fiatalok bizalma, s teljes joggal. Tudjuk: ahhoz; hogy a második félévben még nagyobb eredményeket érjünk el mindannyiunk javára, közös akaratra, együttes cselekvésre van szükség. Ehhez Csongrád megyében minden feltétel adott. A KISZ-szervezetekben a fiataloknak van erejük és akaratuk az egységes, eredményes cselekvésre. Gáspár Sándor Moszkvában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának előkészületeiről, a szocialista országok szakszervezeteinek együttes akcióiról tanácskoztak szombaton Moszkvában a szocialista országok szakszervezeti központjainak vezetői, köztük Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. A tanácskozáson sokan méltatták a csepeli munkások kezdeményezését. a jubileum tiszteletére indított munkaversenyt, amelyet valamennyi testvérország munkásosztálya átvett és eredményesen folytat. Bauxitbányászok továbbképzése Tapolcan, a bauxitbányászat fővárosában, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat munkástovábbképző központ építését kezdte meg. A város egyik, évek óta használatlan yj erdők ZeiláEhean Zala megyében évenként mintegy 1000 hektáron telepítenek új erdőt, kétharmad részben erdőgazdasági, egyharmad részben termelőszövetkezeti területeken. A munkának a gyümölcse a következő évszázad derekára érik be, hiszen 80—90 esztendő alatt érnek fejsze alá a mostani telepítések. (MTI) középületét építik újjá a vállalat munkásainak jelentős társadalmi hozzájárulásával. Klubokat, könyvtárat, olvasótermet rendeznek be, és korszerű oktatótermeket alakítanak ki. amelyek a politikai oktatás mellett elsősorban a szakmai képzésnek, továbbképzésnek adnak otthont Az igen magas színvonalú és gyorsan változó technológiával dolgozó bauxitbányászat ugyanis megköveteli a rendszeres továbbképzést. Az új központ a jövő év végére elkészül. (MTI) Ezer tehén — egy téesz Ezer Holstein-Fríz fajta tehenet vásárolt az Egyesült Államokból a vaszari termelőszövetkezet. Közülük hatszáz már átrepült az óceánon. további négyszázat az év végéig várnak. Egy tehén csaknem nyolcvanezer forintba került, tenyésztése mégis gazdaságos, mert évente 8— 10 ezer liter tejet ad. A szövetkezet jánosmajori üzemegységében korszerű tehenészeti telepet létesített. Saját fejlesztési alapból épült a tejtermelő nagyüzem. Az építés mindössze egy évig tartott, s hamarosan a kiegészítő létesítményeket, az etetőket, az elletőt és borjúnevelőt iM átadják.