Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

4 I Kedd, 1977. szeptember 20; Önteni tanulnak Attól tartok, pályaválasztás előtt álló fiatalokkal készített felmérések alkalmával a legritkább esetben érkezik eíféle válasz: öntő akarok lenni. Ma. amikor a fizikai munkára készülők előtt is annyi divatos, viszonylag jó keresettel Járó foglalkozás lebeg, az autószerelőtől az elektroműszerészig — miért éppen ez a nehéz, veszélyes, tetőtől talpig férfit kívánó, komoly fizikai megterheléssel járó szakma vonzaná az ifjakat, mégoly Jó keresettel is? Az ötvenes évek kohászmartinász-vasas munkásmítosza a múlté — öntőmunkásokra mégis szükség van, pontosabban volna. S mivel kényszeríteni senkit sem lebet. a másfelé csábító ajánlatok pedig mindig megteszik a magukét: jóformán kizárólag néhány áldozatkész, igazi pedagógus — mert tanári-nevelói munka ez! — szándékán és tettein áll vagy bukik a dolog: öntőipari tanulóknak is jelentkezzenek a tizennégy éves srácok. A forrásvidék — Korábban Csengelén tanítottam, három éve kerültem az öntödébe — mondja Szóké Lászlóné személyzeti és oktatási előadó, akinek revéhez fűzódik voltaképpen az öntőipari tanulók képzésének megindítása Szegeden. A „rang" ellen tiltakozik: a javaslat a főnököké volt, ő csak „kivitelező". — Hogyan is történt? — A t)00-as számú ipari szakmunkásképző intézet az 1975/78-os tanévben indított először „öntőosztályt". Addigra kellett eljutni odáig — hogy legyen kikből. Jelenleg Budapesten kivül csak Szegeden van képzés, a három osztályban összesen 38an vannak. Tizenkét elsős, 14 másodikos van, tizenketten pedig, az első fecskék Jövő nyárra végeznek. — Honnan és hogyan kerültek ide a jövő öntőmunkásai? — Minden évben októberben—novemberben járni kezdem a szegedi határt. Meglátogatok körülbelül harminc járási iskolát Beszélek a szakmáról, az öntödéről, annak fejlődéséről, a munkakörülményekről. Tapasztalataim szerint öten-nyolcan jelentkeznek, afféle „ha te jössz, én is megpróbálom" alapon. De ez még egyáltalán nem jelenti azt hogy ennyien ide is kerülnek. A jelentkezőknek bemutatjuk az üzemet, ismerkedjenek, nézelődjenek. A hatás nem marad el: a létszám felére csökken. Velük előzetes meg. állapodást kőt az Öntödei Vállalat szegedi gyáregysége, vállalják, hogy az általános iskola befejezése után ide jelentkeznek. Ezt a gyerek és a szülő is aláírja. A kővetkező zűr ennél a stációnál kezdődik. Még ennek a három-négy gyereknek is a felét a szülők nem akarják engedni. Élnek az előítéletek, „ne menj oda fiam, nehéz munka az, veszélyes, annyi más lehetőség van, nem tudod, mire vállalkoznál". Ilyenkor elmegyek a lakásra, próbálom meggyőzni őket, behívom ide, megmutatom nekik a műhelyeket Végül azután vagy ráadja a fejét vagy nem. Persze, többnyire a pedagógusok sem ismerik az öntőszakmát így kedvet sem igen kaphatnak a gyerekek. Amikor idekerülnek, annak a kevésnek már megoldódik a dolog: havi 500 forint társadalmi ösztöndíjra szerződünk velük, ók ennek fejében vállalják, hogy a szakmunkásvizsga után három évig itt dolgoznak. Vita Váccal Az öntő szakmunkások képzésében Szeged voltaképpen Vác szerepét vette át Amikor a 600-asban megindult az „öntőosztály", el is akarták őket vinni a váci, 204-es szakmunkásképzőbe. — Persze, nem akartak menni — mondja Szókéné —, nem akartak kiszakadni megszokott környezetükből: idevalósi gyerekek ezek, szatymaziak, kistelekiek, sándorfalviak, deszkiek. Viszont Vác mellett szólt a korszerűbb oktatás rendszere, megfelelő szemléltetőeszközök, megszerzett rutin. Nagy vita, jó néhány levélváltás után a Kohó- és Gépipari Minisztérium döntött: továbbra is folyhat a képzés Szegeden. Ez egyben azt is jelentette, hogy Vácott megszűnik, idén már be is zarta kapuit az iskola. Jó féléves „mérkőzés" után „győztük le" a 204-est, de megérte a huzavona. Időközben, ahogy mondani szokták, felnőttünk a feladathoz, meglett a tanműhely, a vállalaton keresztül igényeltünk a minisztériumtól alumínium és bronz olvasztókemencét, film-, dia-, írásvetítőt, magnót — sikerült összeszedni magunkat jó lenne, ha az iskola üzemlátogatást szervezne Budapestre, hogy ott olyanokat is láthassanak, amivel itt, a mi lehetőségeink között nem találkozhatnak. Annak idején mi másodéves korunkban Vácott esztergapadokat öntöttünk, ők is meg tudnák csinálni! A szakrrfa gépesítése a jövőt jelenti, erre sem ártana jobban felkészíteni őket. Rostás József elsőéves: — Én Kisteleken születtem, a szüleim elhagytak, állami gondozott lettem. Szegváron voltam, aztán a Londoni körúti, meg a Rigó utcai nevelőotthonban. Már a nyáron itt dolgoztam, a Hámán Kató szocialista brigád patronál, nagyon sok mindent kaptam tőlük, mindig segítenek. Nekem nincs senkim, persze, hogy itt akarok maradni. Kakuszi Tibor: — Először a textilgyárba akartam menni, őrült zaj volt, az általánosban előttem végzők közül meg egy-két srác idejött, meséltek. Megtetszett amit mondtak, a suli könhyű, jók a tanárok, meg jól is lehet keresni. — Nem riasztott, hogy ez a munka nehéz? — Más munka is az. Itt akarok maradni. Jövő tavasszal Gémes Józsefből is szakmunkás lesz. A harmadik ipari tanuló évét már „rendes" műhelyben, művezetők felügyelete mellett tölti. — Milyen volt az első két év — „első fecskeként"? — Nem éreztük mi anynyira, hogy első fecskék voltunk. Egyszerűen jó volt, tényleg. Persze, most érezzük a különbséget, a nagy műhely meg a tanműhely között, de ez nem vészes, meg lehet szokni. Szeretnék továbbtanulni, érettségizni, de ebben a két évben nem untam meg se a szakmát, se az öntödét. Szőke Lászlóné áll mellettem, mosolyog. Tudom, hogy miért Domonkos László Tamási Áronra Nyolcvan esztendeje, 1897. szeptember 20-án született az Udvarhely megyei Farkaslakán és 1966. május 26án halt meg Budapesten Tamási Áron Kossuth-díjas hírlapíró, regény- és drámaíró. elbeszélő. A húszas években feltűnt egy szegény székely családból elindult fiatal író, aki aztán mindvégig a Székelyföld embereit, tájait emlékeit szólaltatta meg novelláiban, regényeiben, drámáiban. Az író. Tamási Aron szülőföldjén elvégezte a gimnáziumot, majd megjárta az első világháború frontjait, a húszas évek elején pedig szerencsét próbálni Amerikaba hajózott. Ott az Újvilágban érzett nagy szomjúságot hogy szóljon, beszéljen az elhagyott szülőföldről. székely I osztályostársairól, a már-mar misztikus szépségű világról. Haza is tért hamarosan a vándorúiról, s Kolozsváron vert tanyát, a szerkesztőségek környékén. Első novellái jelezték, hogy nagy tehetség Indult újra útnak, most már a művészet világába. Indulása idején volt épp szerveződőben a haladó erdélyi magyar irodalom, az új művészeti élet. A romániai magyar kisebbség a progresszív erdélyi hagyományok szemszögéből vizsgálták a lehetőségeket, s e lehetőségek megteremtését azzal is szorgalmazták, hogy tudatosították az ott élő magyarság feladatait, s íróinak küldetését. A fiatal Tamási első írásaiban kicsi népének, a szegény, de becsületesen küzdő, életrevaló székelységnek világát mutatja meg. Stílusát természetesen meghatározza a gyerekkori élmény, a kissé misztikumba hajló meseszövés, mely általában jellemző a nép képzeletvilágára is. Első novellái a székely falu világát ábrázolták; mesei ihletésű, költői realizmussal, mókázással és humorral mutatta be szegénysorsoú, de életrevaló hőseit: Lélekindulás. Szociális érzékenységgel tárta fel a társadalom belső ellentéteit: Rendes feltámadás című elbeszélésében. Szűzmáriás királyfi című regényében egy székely legény tragédiáját rajzolta meg balladás és misztikus színekkel. Címeresek című regényében az erdélyi magyar arisztokrácia romlottságát leplezte le. A műben a jó szemű társadalombíráló ítélkezett. Legnagyobb sikert biztosító munkájában, az Abeltrilógiában már egy új regénytípus megteremtőjeként fejlődik tovább. A műben olyan hőst teremtett aki erkölcsi tisztaságával és furfangos eszével győzi le a veszedelmeket. Áz első Jföt.etben (Abel a rengetegben) az ágról szakadt székely fiú munkájával, erejével akarja legyőzni a szegénységet. Majd a városban s a határokon túl próbál szerencsét (Abel az országban. Abel Amerikában). Amerikából azonban hazahívja az erdélyi táj; visszatér, s a havasok kőzött lel békét, kivonulva mindenfajta társadalomból. Ez a momentum jelzi az író további útját Is. Írásaiban ezután gyakori lett az irreális elem. a mese csodába hajlott a művek az erkölcsi megigazulás útját keresték (Jégtörő Mátyás. Ragyog egy csillag). A harmincas évek közenén egyik legolvasottabb, s a legsikeresebb írója nemzedékének. A felszabadulás után még néhány jelentős művel gyarapította a korábban is gazdag életművét. Bölcső és bagoly című önéletrajzi regénye stílusában már megtisztult korábban olykor modorosnak is ható népies elemektől, s a teljesen kiforrott, szuverén író a népi realizmus még tisztább szintéziséig jutott el. Tamási a drámaírással leginkább a negyvenes években foglalkozott Drámái népi játékok, népi misztériumok: Énekes madár. Tündöklő Jeromos. Tamási egyenesen a székely népmeséből indul ki. s ennek indítékaiból építik ki a székelység lelki képét olyannak, amilyennek az ezeréves történet atmosz.féranyomása alakította: csavaros eszűnek. ravaszkodónak, minden élethelyzetben alkalmazkodónak, tréfás beszéddel, közmondással, adomával bölcselkedőnek, a természet gyermekének, aki közelebb él az erdő vadjaihoz, mint a városok civilizált népéhez, mint a róka a csaodát. úgy tudja elkerülni a rá leselkedő veszedelmeket, s ha kell. fel tudja magát találni akár városban akár Amerikában is. Tamási az Ábelben elragadó típusát teremtette meg ennek a székelységnek. Tamási egész pályafutása alatt a népben látta a politikai és művelődési megújulás forrását. A székely falvak világának ábrázolója. látásmódja. stílusa, szókincse, egész művészi világa Itt gyökerezik. Tehetsége. fantáziája játszi könynyedséggel olvasztja egybe a tragédiát és komédiát. a misztikumot és a falu józan realizmusát. Műveiben küzdött a szegény nép jogaiért, a társadalmi igazságtalanságok ellen. Hitet tett a munkásosztály nemzet- és világformáló szerepe mellett. Dr. Fűr István rr Maradunk" A tanműhelyben kissé megszeppent arcú tizenöt évesek hajladoznak. Alig egy hete mondhatják ipari tanulónak magukat — Sokat még nem tudok mondani róluk, de nem hiszem, hogy különösebb bajok lesznek velük, rendes srácoknak látszanak — mondja Horváth Sándor oktató. — Gondok inkább a módszertan körül lehetnek. Az elméleti és gyakorlati oktatás között van némi szakadék. Ennek elsősorban anyagi okai vannak. Az is Áram a RAM-nak Az uszty-ilímszkl vízi erőmű és a Korsuniha-UsztyKut közötti 300 kilométer hosszú távvezeték első kilométerén már kifeszítették a kábeleket. Ezen a 220 kilovoltos távvezetéken érkezik majd az energia az Angaráról n Léna partjára, és innen tovább a BAM — a Bajitól —Amur vasútvonal — nyugati szakaszáig. Ez a magasfeszültségű vezeték az érintetlen tajgán, magas hegyek között halad, több tucatnyi vízi akadályon át. A szibériai eröműépítők és a Bratszkgassztroj szakemberei elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára a távvezetéken már áramot „küldenek" Uszty-Kutba. (BUDAPRESS—APN) Új növényvédő szerek mintegy harminc tonnát, az ugyancsak nagy hatású lisztharmat elleni gombaölő szerből pedig mintegy tizenöthúsz tonnát készítenek. Mindkét termék a mezőKét új termék, az Eptam nevű kukorica-gyomirtó szer es az SF—101 — 50 VP gombaölő szer kísérleti gyártását kezdték meg a sajóbábonyi Észak-magyarországi Vegyimüvekben. A nagy hatású, a kukorica kelése előtt használatok gyomirtó szerből gazdaságban, a már forgalomban levő szerek választékát szélesíti. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Kovács Sándor és Komi oá Mária. Szilágyi Illés es Kender Erzsébet. Farkas Lajos es Szekere® Zsuzsanna, Szolnoki Árpád és Balogh Zsuzsanna. Bozsó Oszkár és Kovács Katalin. Lajkú Lajos ós Sztinyl Katalin, Szélpál Jstván és Kasza Ágnes, Csonka István és Varga Szilvia. Csanádi Zoltán e» Tóth Veronika, Radó Csaba és Dudás Maria Magdolna, Kálmán Tibor es Hegedűs Eva Anna, Papfalvi János és Vlgh Piroska, Lehotai Lajos és Szécsi Ilona. Kurusa Józ.sef és Cyoval Mária, Bartók Józseí és Varga Zsuzsanna Katalin, Szögi István és Korom Eva. Kis László és Kácz Ágnes, Zslkal Tibor és dr. Orsvárl Judit, Borbély László cs Samu Eva házasságot kötöttek. Szóreg: Rúzsa Imre és Tóth Erzsébet házassagot kötöttek. II. kerület Szeged: Berczy Béla Jözseí és Pápai Judit. Pallos László es dr. Illésy Mária Anna, Vajda Pál és Zelei Franciska, Körmendi István és Kácser Zsuzsanna. Hrickó József Balázs és (.tárgyán Mária. Minda Clábor es Szász Erzsébet, Gyémánt István és Masa Mária, Mariska Zoltán Miklós és Lltovszky Katalin, Hartmann Márton és Bárkányi Etelka Ilona. Brullch Sándor és Balázs Ágnes, Gublna András Imre és Szél Mária, Farkas András és Banga Jusztina, Király László és Kállai Eva. Szűcs Sándor -és Ábrahám Mária Piroska, Király Szilveszter és Flnta Irén, Szögyényi Józseí es Csomor Éva, Bende István és Karakas Piroska. Berend Tamás és Pintér Olga, Sárközi Fcrenc és Marki Katalin Ilona. Nagy-Dani Károly és Otott-Kovács F.dit. Piplcz Antal és Császár Krisztina Marianna. Tombáez Antal László es Nagy Éva. Csikós László és Szuroka Mária házasságot kötöttek. SZÜLETES I. kerület S/.eged: Volford Józsefnek és Ordögh Jolán Klárának Csaba Józseí. Balogh Szabolcsnak és Gyöngyösi Jolánnak Krisztina, Czlnege Sándornak és Palotás Margit Máriának Tamás, Balogh Antalnak es Holovár Editnek Zsolt Zoltun, Boldogh Miklósnak és Kéri Margitnak Tamas, Farkas Gábornak és Ábrahám Mariának Maria, Pávlisz Gyulának és Szabd Ivén Erzsébetnek Beatrix Hajnalka. Varga László Balázsnak és Fórtl Ilona Piroskának Tamás László, Keresztes Gyula imrenek es MaJkócs Családi események Aranka Ilonának Sándor. Ordögh Istvánnak és Csikós Ilonának László István, ördög Istvánnak es Jenel Margitnak Zsuzsanna, dr. Sztriha László Sándornak és dr. Boti Zsuzsanna Máriának Márton Gábor, Sári Istvánnak es Farkas Izabellának Csaba, Ambrus Laszlónak és Bullás Rozsának László, Nagy Zoltánnak és Jókai Eva Juliannának Katalin Éva. Ueregszászy Zoltánnak ts Barát Veronikának Dalma, Hocz Pál Mátyásnak és Papp Etelkának Krisztina. Korom Dezsó Gergelynek és Lakatos Hona Magdolnának Dezső. Tóth Lászlónak és Kiss Máriának Lászlj. Takács Lászlónak és Szabó Erzsébetnek Gábor, dr Tóth Károlynak és dr. SoOs Judit Mártanak Károly. Sipus Tibor Istvánnak és Kollár Rozáliának Kornélia, Szemerey Miklós Pálnak és Szabó Irén Máriának Miklós Róbert, Bagi Józ.sef Andrásnak és Gácsi-Klss Margit Etelkának Csaba. Tóth Józsefnek és Vámos Máriának Anett, Lázár Mihálynak és Adám Máriának László, Juhász Lajosnak és KUrthy Erzsébetnek Erzsébet, Kusmicki Tibornak és Nagv Ágnesnek Tibor. Becskei Mihálynak és Sós Emmának Zsolt Mihály, Bogos Ferencnek és Kis Évának Gábor. Ordas Gyulának és Csúrl Gabriellának József István, Szerdahelyi Péter Pálnak és Hermán Eszternek Katalin, Ballá Lajos Illésnek és Prónnl Piroskának Péter. Tóth Mihálynak és Hollandi Mártának Szilárd. Szűcs Istvánnak és Egl Julianna Magdolnának Gábor Roland, ökrös Tibornak és Rigó Máriának Gábor. Póth János Gábornak és Klspéter Mária Magdolnának Krisztián János, Kis Tmrének és Pap Juliannának Csaba. Lánc Imre Vilmosnak és Petrovszki Ilonának Erika, Tóth Tibornak és Csókásl Ilonának Renáta Kitti. Fehér Sándornak és Fokete Erzsébetnek Zsolt István. Kővári Józsefnek és Békési Zsuzsanna Évának József Gábor nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Balog László Jánosnak és Ménesi non árnak Beáta. Marczln György Mihálynak és Marlnko Jolán Magdolnának Mónika Tímea. Kelemén Jánosnak es Kresák Magdolna Ilonának Balázs, Miklós Imrének es Antal Irénnek Edina, Almásl Istvánnak és Mucsl Erzsébetnek Szilvia, ördög Imrének és Varga Mária Ilonának Imre, Varga Lászlónak cs Borbély Irén Klárának Attila Sándor. Boldizsár Lászlónak cs dr. Méreg Klárának László Balázs, Dunai Mihálynak és Bablnszky Erzsébetnek Ferenc Dánlel. Tőth Árpádnak és Pásztor Anna Juliannának Árpád. Szokat Imrének es Bernáth Marta Arankának Imre Márton. Blczók Istvánnak és Sőregl Rozália Teréziának Attila. Szabó Ferencnek és Hegedűs Anna Erz.sébelrek Kornélia, Borbély Lajosnak és Dégl Mária Magdolnának Mariann. Vonclna Dragannak és Kocsis Piroskának Lola Mariann. Horváth Sándor Istvánnak éa Burján Máriának Attila László, dr. Ászmaii Abdel Hadinak és Hbrváth Margitnak Ibrahim. Fontos Sándor Gézának és Mészáros Erika Editnek Rómeó Gellért nevű gyermekük született. HALAI.OZAS I. kerület Szeged: Oásnár Mihály. Mérfalvt Ferdinándné Melovszky Mária. Timkó Györgyné Bclopotoczkv Zsuzsanna, Marsi Mihály, Kertész Lukács Sándor, Epinger Károly. Bárkányi Antal. Péter Istvánná Puskás Veronika, Szeeedl Péter, Stlebl József, Nyári Jenőné Hegyközi Ilona. Bánsági Tiborné Patai Matild. Szekeres Sándor, Csurman Lstosné Lakatos Mária, Varga Zoltán, Lantos József, Zay Margit, Lucza Julianna meghalt Szőre*: Rfte c Dobé Anna. Ooretltv Istvánné Bálint Rózsa meghalt. n. kerület Szeged: Buga István Horváth Józsefné Nyári Rozália Anna, Lep Pál. Bárkányi Ferenc. Llpták Latosné Kantó Julianna, dr. Abátl Béla meghalt. in. kerület Szeged: Szünyog János, Korom Mihályné Gémes Veronika, Nagy Károly Ferenc. Gyetval TAjosné Mixich Lucn, Komócsin Vincéné Fischer Jolán. Pataki József Kovács Latosné Jankuj Mária. Nagy Jánosné Csávás Mária Németh Tllésné Ábrahám Piroska. Csikós Ferenc István, Tóth András, Iván Jenőné Szécsi Terézia. Cslpal Pálné Prágai Mária. Dömötör Pál, KIBS József meghalt. r ||>< r F •• | rr Ujjaepulo vasutak Latin-Amerika első vasútvonalát 1837-ben avatták fel Kubában. Ez a vasút — a személyszállítás mellett — főként a cukorszállítás céljrit szolgálta, de az 1929— 32-es nagy világgazdasági válság után nem sok gondot fordítottak rá, s a többi vonal fenntartására sem. Ezért a mai Kubában igen sürgős feladat a vasútvonalak felújítása, a személy- és teheráru-szallítás modernizálása, A vasút-rekonstrukció reszletes terveit 1969—70ben dolgozták ki, s a folyamatos program megvalósításában igen nagy segítséget ad a szigetországnak a Szovjetunió. A most folyó első ötéves tervben újjáépítik többek között a 880 kilométer hosszú Havanna—Santiago de Cuba vonalat. Ezen a vonalon a személyszállítás maximális sebessége 140, a tehervonatoké pedig 100 kilométer lesz óránként. Az ötéves terv vasúti beruházásaira 700 millió pesót fordítanak, s ebből 1149 kilométer hosszú pálya átépítését tervezik. Megteremtik a vasútépítéshez szükséges ipari hátteret is, de a modernizáláshoz szükséges mozdonyés kocsiparkot importból biztosítják. Elsősorban a szocialista országokból, de Argentínából és Kanadából is vásárolnak vonatokat: 1976 és 1980 között 40 Diesel-mozdonyt és több mint 1900 tehervagont szereznek be. Az aigentínai FIAT-cég nemrég szállította le az első ötven légkondicionált, panoráma abiakú vasúti személykocsit. A vasútvonalak, a kocsipark modernizálásával egyídöben a vasúti személyzet, a szakemberek képzésére is nagy gondot fordítanak: 1800 vasúti mérnök, 2900 technikus és 6200 szakmunkás ki-, illetve átképzését irányozták elő. Kubában az első vasutasképző központ 1965-ben Camagüeyben jött létre, s ma már három hasonló intézmény működi M a szigetország különböző része, in. (BUDAPRESS—PRENSA LATINA) j