Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-16 / 218. szám

2 \ Péntek, 1977. szeptember 16: Megkezdődtek a munkásfilmnapok A Csongrád megyei munkásfilmnapok eseménysorozata ünnepélyes megnyitóval kezdődött tegnap, csütörtökön délután, a KSZV szegedi gyárában. Az ünnepséget Horváth Lászlóné, a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója nyitotta meg. Beszédében kiemelte: a mozikban a következő napokon megtekinthető, az elmúlt 30 év filmterméséből válogatott alkotásokat nem egyszerűen a témájuk miatt ajánlják a munkásközönségnek. A válogatás fő szempontja — és a filmnapok célja —, hogy művészi értékekkel tsmerked Jenek-gazdagod j anak a nézők. A munkástémájú alkotások, illetve a vetítéseket követő ankétok viszont alkalmat teremtenek, hogy az üzemek dolgozói a művészeti kérdések mellett a munkájukkal, munkahelyi közérzetükkel, közélettel kapcsolatos témákat is megvitassanak. Ilyenféle közéleti fórummá vált a filmnapok megnyitását követő tegnapi ankét, melynek mintegy „bevezető előadásaként" vetítették le Mészáros Márta új alkotását, az Ok ketten című filmet. Az ősbemutató utáni vitát — melyen a gyár dolgozói, párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetői is részt vettek — Kónya Sándorné, a megyei pártbizottság nőfelelőse vezette. Aki „hivatalból" is jól ismeri a nők helyzetét; a KSZV szegedi gyárában (korábbi munkahelyén) pedig különösen tájékozott e kérdéskörben, mely a film témája révén is okkal került középpontba a jól sikerült ankéton. Új szolgáltatás A növényvédelmi munkák időbeni elvégzése évről évre gondot jelent a kiskerttulajdonosoknak, vagy az olyan üzemeknek, vállalatoknak, kisebb-nagyobb intézményeknek, ahol kertészetek, díszkertek, vagy pihenőparkok találhatók. Ebben kívánt segítséget nyújtani a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ azzal, hogy bevezette a növényvédő szolgáltatást. Á nehéz és szakértelmet igénylő munkához egy használt UAZ 452típusú zárt kisteherautót állitották be, ezt speciálisap átalakították. A nagy teljesítményű szivattyút a gépkocsi rakfelületéhez rögzített Trabant 601-es motor hajtja meg. Ugyanitt kapott helyet a 600 literes permetlé tartály, a vegyszerkeverő berendezés, valamint a 80 méter hosszú tömlő. A motor, sebességváltó és a szivattyú a vezetőfülkéből kapcsolható. Felszerelhető még a gépkocsira szántóföldi szórókeret is, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb területeken a vegyszeres gyomirtást is elvégezzék. Járnak már az „édes" vonatok Eddig 50 ezer tonna répát fuvaroztak a MÁV- igazgatóság területén A MAV Szegedi Igazgatósága dolgozóinak legnagyobb munkát a 750—800 ezer tonna cukorrépa gyárakba fuva_ rc.zósa jelenti. A répaszállítás zavartalansága érdekében az igazgatóság és a cukorgyárak vezetői részletesen egyeztettek az idei feladatokat, s konkrétan meghatározták a leendőket Az előzetes adatok alapján az idei szezon a szeptember eleji kezdéstől varhatóan január 20-ig tart. A folyamatos fuvarozás szoros együttműködést követel meg a termelők és a gyárak, továbbá a szállításban résztvevők között — ezért volt szükség a feladatok egyeztetésére A tervezett répamennyiséget 45 vasútállomáson rakják be, ahol korszerű rakodó. területek és gépek segítik a szállítást. így kerül a répa a mezőhegyes), a sarkadi, a szolnoki és az ercsi cukorgyárba. A Mezőhegyes! Cukorgyár például öt vasútállomáson oldja meg a 180 ezer tonna körüli feladását. Székkutason 65 ezer. Földeákon 45—50 ezer, Orosházán és Hódmezővásárhelyen egyenként 30 ezer, Makón 18—20 ezer tonna répát indítanak útnak. Az összpontosított répaátvétel és -rakodás meggyorsítja a szállítást. Az igazgatóság azt tervezi, hogy a répa 60 százalékát irányvonatokkal továbbítja. Ezt segíti elő az is, hogy a gyárak jelentós mértékben fejlesztették a vasútállomások berakó képességét, egyrészt a rakodóterületek bővítésével, másrészt korszerű, nagy teljesítményű rakodógépek beszerzése útján. E beruházásokkal jelentős támogatást kaptak a rakodásfejlesztési alapból is. A Mezőhegyesi Cukorgyár Földeákon újabb 2500 négyzetméterrel bővíÁtadás előtt az új véradó állomás Újabb szép és főleg fontos épülettel gazdagodik a szegedi klinikakert: a DÉLÉP dolgozói hamarosan átadják a véradó állomást. Egészen pontosan szeptember 30-ca készülnek el; mint ígérik, egy nappal sem később. Hinni lehet szavaiknak, hiszen jól haladnak a munkával. Igyekezetük azért is figyelemre méltó, mert az eredeti szerződés későbbi időpontot jelöl meg átadási határidőként Néhány hetet az építők „faragtak le", a jubileumi munkaversenyben tett nótvállalásként. A négyszintes véradó állomás — amelynek hivatalos neve: a SZOTE vérellátó alközpontja — elnyerte végső formáját. Az épületen kívül az is rendben van, amit a föld eltakar, elkészült a villany-. víz- és gázvezeték, továbbá a csatorna. Belül kiválóan dolgozik a fűtésszerelő Kreilinger brigád, dicsérik a vezetők Bagi Csabát és villanyszerelő társait, öt fiatal szakmunkással rakja a csempéket és mozaiklapokat Horváth Antal — többször föláldozták már szabad szombatjukat és vasárnapjukat is. Munkához láttak a festők és az asztalosok, utób, biak készítették a beépített szekrényeket. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet gyártotta a bútorok egy részét, a laborasztalokat pedig a TBV csongrádi gyárától rendelték meg. A gyár szerelői már üzentek, indulnának Szegedre, de egyelőre hiába jönnének, mert a bútorok nem érkeztek meg. Pedig megnyugtató lenne, ha máris beépíthetnék. Ez tehát az egyedüli hiányosság. A többi munka a tervnek megfelelően halad. A napokban vizsgáztatják a szellőző berendezést. 22-én — próbafűtéssel — a korszerű gázkazánt, három nappal később pedig nagykanizsai munkások szerelik a légyvízvezetéket. Az új véradó állomás gazdái gyakran beszélgetnek az építőkkel, s elégedettek a végzett munkával. J néhányan részt vettek a DÉLÉP legutóbbi kommunista műszakján, s példásan dolgoztak. Az énítők és az orvosegyetemiek kancsolata olyan szorossá vált, hogv a kőműves Kálmán brigád tagiai kérték: hadd lehessenek ők az első véradók. SZ-J. tette betonozott rakterületét, így ott már 9 ezer négyzetméteren végez répabegyűjtést és -berakást. A répa gyárakba fuvarozása mellett gondoskodni kell a répaszelet elszállításáról is, ez a takarmányellátás javítása szempontjából nem hanyagolható el. Az előzetes tájékoztatás alapján a Mezőhegyesi Cukorgyárból napi 230—250 tonna répaszelet és 60—70 tonna száraz répaszelcl kerül vasútra, Mezőhegyesről napi 8—10 kocsi cukrot küldenék belföldi fogyasztásra, illetve a makói és a kiszombori raktárba. Szeptember elején a terv szerint indult be a szállítás. A répa nagy részét úgynevezett fordavonatokkal továbbítja a vasút Sarkad környékéről napi három vonat indul 30 kocsis szerelvényekkel Mezőhegyesre, Székkutasról és Orosházáról napi egy fordavonat visz répát Ercsibe napi két vonat viszi az alapanyagot Szeptember 12-től a Dunántúlra, a petöházi és a sárvárj cukorgyárakba is visínek répát, méghozzá a vásárhelyi, a földeáki, a szentesi és a tiszaföldvári állomásokról. Jelenleg naponta 300 vagon répát indítanak, az összsúly 6 ezer tonna. A szezon kezdetétől szeptember 15-ig 1904 kocsiban 50 ezer tonna Borítékon kívül Hol van már az az idő, amikor az emberek csak azt számolták, mi van a borítékban? Sokszor szóba került ez is az utóbbi időben, amikor a munkaerővándorlás kérdéseit vettük nagyító alá: nagyon is tudják az emberek, hogy melyik vállalatnál milyen a szociális gondoskodás, mégha nem is minden esetben jelent ez szívóeröt. A termelőegységek egyre jobban szervezik a szociális gondoskodás eszközeinek elosztását. Noha az vitatott, s nem egykönnyen eldönthető kérdés, mire fordítsák, hogy el ne aprózódjék a feladatokhoz képest kétségtelenül szerény „keret" s ugyanakkor a munka szerinti elosztást is érvényesítve, hogyan csökkenthetik a végzett munkától függetlenül kialakult egyenlőtlenségeket. A társadalmi juttatások jelentősége egyre nő, számokban kifejezve: 1975ben a lakosság összjövedelmének 27 százalékát képezték a társadalmi juttatások (1960-ban még 18 százalékát), s az arány 1980-ra várhatóan 30 százalékot ér majd el. A vállalati juttatások aránya jelenleg a lakossági jövedelmek 10 százalékát jelenti, javarészben munkával összefüggő dolgokból áll: munka- és védőruha, védőétel és védőital, munkásszállítás, illetve útiköltség-hozzájárulás, munkahelyi egészségvédelem. Másrészük: szociális létesítmények és a munkahelyi életformával kapcsolatos kiadások a jóléti-kulturális alapból. Az emberek nagyon is figyelemmel kísérték, mi van a borítékon kívül, s a vállalati jóléti ellátás igencsak eltérő volt már, amikor 1976-ban a gazdasági szabályozás figyelme egységes rendelettel igyekezett normát teremteni. Addig a szociális ellátás túlzottan függött a nyereségtől, s mint tudjuk, a vállalatok gazdaságossága nagy eltéréseket mutathat, másrészt ha nagyon leterhelték a részesedési alapot, vesztettek az anyagi ösztönzés egyik fontos eszközének tekintett nyereségből. A jóléti alap 1976 óta „fejkvótával" a létszámhoz köti az összeg nagyságát. Ez azt jelenti, hogy a lényegesen súlyosabb gazdálkodási feltételek között — amikor is a többszörös adó terheli a részesedési alapot — lehetőség van a szociális intézmények fenntartására és szerény fejlesztésére. A „szerény" jelző indokolt, hiszen az úgynevezett „fejkvóta" bizony alacsony, 750 forintos összeget jelent, s ezt ma sem minden vállalat érte még el, viszont kiegészítheti a részesedési alapból. Gazdasági vezetők a megmondhatói, milyen nehéz A jóléti kiadásokat a szociális tervekben megfogalmazott, hosszabb távra szóló célokkai egyeztetni, a kevésből mindenre juttatni. Mert ebből kell megoldani a jóléti és gyermekintézmények fenntartását, ebből kell jutni üzemi étkeztetésre, segélyre, szociális, kulturális és sportcélokra. Az első év tapasztalatai kedvezőek, gondot az alacsony „fejkvótákkal" rendelkező vállalatoknál lehet tapasztalni. Főleg, mert legtöbb helyen a gyermekintézmények költségei sokat elvisznek. (Az is igaz viszont, hogy éppen ilyen helyen lesz lehetetlen a reprezentációs költségeket, vállalati ünnepségek kiadásait a jóléti alapból „leemelni".) Országosan a legtöbbet az üzemi étkeztetés támogatására fordítják (a számítások szerint 51,7 százalékot), üdültetésre a keret 17, a gyermekintézmények költségeire 7,9 százalék jut. A juttatásokból nem mindenki részesül egyformán, de a juttatások szerepe életszínvonal-politikánkban — többek közölt — éppen az, hogy ne növekedjék a jövedelmek közti aránytalanság. Az pedig, hogy a vállalatok juttatási lehetőségeit az új rendelet összehangolni igyekszik, mindenképpen egészséges. Sz. M. Kutatók eszmecseréje Keszthelyen A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen csütörtökön befejeződött a nemzetközi tanácskozás az élesztő és élesztőszerű gombák kutatási eredményeiről. A négynapos eszmecserén zes alapfeltétele. Ahol jók a hirépát fuvaroztak el. Emellett I giénés viszonyok, jó az ivóvízellátás, magas fokú a személyi répaszeletekkel megrakva Sarkadról és Mezőhegyesről naponta 20—20 kocsit, cukorból 10—15 vagonnyit szállítanak el. Kutatási témák jegyzéke Az MSZMP Csongrád me- Hasonló céllal látott napgyei bizottságának felkéré- világot most a SZAB masosére négy esztendeje adta dik témajegyzéke, mely az ki először a Magyar Tudo- 1973-as kiadvány folytatása, mányos Akadémia Szegedi s szélesebb körben akarják Bizottsága a Csongrád me- . ... , ,, . . . gyében folyó kutatások té- hozzáférhetővé tenni. Aszermajegyzélcét, azzal a céllal, kesztesi elvek is mindössze hogy tájékoztassa a megye annyiban módosultak, hogy intézményeit, gazdálkodó kiemelten kezelik az orszáegységeit a helyi kutatások „ . . ,. témáiról, a kutatásokkal fog- eos szmtű tárcaszintű lalkozó intézmények ebbeli kutatási főiranyba tartozó tevékenységéről. témakai. Megfelelő intézkedések Jó higiénés viszonyok kőzött nincs táptalaja a kolera kórokozójának A közel-keleti koleramegbete- dolgozott ki. Ez mindazokat a gedésekről szóló közlemények és teendőket tartalmazza, amelyehíradások kapcsán az Egészség- ket a betegség esetleges elöforügyl Minisztériumban el-mondot- dulásakor, vagy akárcsak gyaták: Miután ez a betegség a vi- núja-kor is tenni kell. Ehhez lég egy részén rendszeresen, kapcsolódik, hogy kolerával ferjárványosan fordul elő. az tőzött területre utazó minden Egészségügyi Minisztérium évek- magyar állampolgárt védőoltáskel ezelőtt kidolgoztatta és Meg- ban kell részesíteni, tette a szükséges megelőző ín- (Az oltóhelyek vidéken a köztézkedéseúcet. Közvetlen Járvány- egészségügyi-Járványügyi álloveszélytöl nem kell tartani, másokon vannak, a fővárosban azonban a Közel-Keleten jelen- pedig a Fehérvári úti rendelölnleg előforduló koleramegbetege- tézetben.) A védőoltások azon-j dések miau - amelyet néhány ban nem Jelentenek 100 százaiéesetben behurcoltak európai or- kos védettséget, ezért a Iduta-, . jószágokba ls - az Egészségügyi ZOknak különösképpen a figyel- l50 Külföldi szakember jelenMlniszterium felülvizsgálta és mébe ajánljuk a higiéniai sza- létében 67 előadás hangzott kiegészítette a korábbi intézke- bályok betartását. Ezekről részdéseket. A kolera járványtana letes tájékoztatást kapnak. | el. (MTI) és gyógykezelése ma már ls- ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Városi és regionális közigazgatás Tizenkét ország jogtörténészei tanácskoztak Budapesten Csütörtökön véget ért az a mány által kijelölt egyik fS négynapos nemzetközi jog- kutatási terület. A mostani történeti konferencia, ame- tanácskozáson is bebizonyolyet tizenket európai ország, sodott: a jogtörténet nemzetcsaknem 100 jogtörténészé- közi összefogással történő nek részvételével tartottak művelése, a különböző tárBudapesten. A közigazgatás sadalmi berendezkedésű ortörténetének, fejlődésének el- szágok tudósainak összehanméleti kutatóit 57 előadás golt kutatómunkája rendkísegítette hozzá új, hasznos vül gyümölcsöző. Ismeretes, ismeretek szerzéséhez. Tudo- hogy a szocialista és a polmányos igénnyel tárták fel a gári államok igazgatása városi és regionális közigaz- nemcsak formai megoldásait, gatás utóbbi 100 esztendőben hanem alapvető funkcióját végbement fejlődésének tekintve is különböző. De, eredményeit, a szocialista és mint az elhangzott referótua tőkés államok eltérő gya- mokból is kitűnt, a dolgozó korlaténak sajátosságait — nép hatalmát megtestesítő hangsúlyozta dr. Kovács Kál- társadalmi berendezkedés mán, az Eötvös Loránd Tu- körülményei között is érdedományegyelem állam- és kes, sajátos eltéréseket mujogtudományi karának tan- tatnak a helyi önkormányszékvezető egyetemi tanára, zat szervei. Ezért tud "a ma a konferencia szervező bi- számára is új, hasznos ismezottságának elnöke. A ta- retekkel szolgálni a különfénácskozás eredményeiről le közigazgatási módszerek, szólva kiemelte: megoldások összevetése. A — A konferencia újabb tanácskozás záróülésén úgy láncszeme az európai orszá- döntöttünk: legközelebb a jogok jogtörténészeinek majd vő év őszén adunk számot két évtizedes múltra vissza- egymásnak Berlinben legfristekintö együttműködésében, sebb kutatási eredményeink. Az állam- és jogtudományi ről. A mostani konferencia kar, az MTA társadalomtu- anyagából a Magyar Tudodományi főosztálya, valamint mányos Akadémia válogatást a Magyar Jogász Szövetség jelentet meg. Az állam és filanm;,tlJ°g£^énetÍ • Jogtudományi kar több'kösaga olyan fontos témában ... ... . , . , rendezte meg a mostani tu- tetben teljes terjedelemben dományos tapasztalatcserét, publikálja az elhangzott reamely idehaza például a kor- ferátumokat. (MTI) mert. Jó higiénés viszonyokkal, fejlett egészségügyi hálózattal rendelkező országok behurcolás esetén ls meg tudják előzni járvány kialakulását. A hír kapcsán dr. Rudnai Ottő, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese, a téma nemzetközileg Ismert szaktekintélye elmondotta: A hetvenes évek első felében évente 30—49 ország jelezett kolerát, l»íj-l»an 36 országban fordult elő. Ekkor 66 000-en kapták meg, ezen belül 64 000-en Ázsiában, s a kőit tovább lehet szűkíteni : 41 000-en Indonéziában, 17 000-en Indiában. A betegséget a korábbi években is rendszeresen behurcolták Európába, tavaly például 8 országból összesen 16 megbetegedést jelentettek. A kolera azonban nem terjedt tovább, nem lépett fel járványszerűen, és ez a lényeg. Kórokozója ugyanis a széklettel terjed, magas higiénés szint a megelőés az élelmiszer-higiénia, ott kolera kórokozója nem talál megfelelő talajra. A betegség esetleges behurcolásának esetére az országok többsége, köztük hazánk ls. pontos kolerafelkészülési tervet t t