Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

Vasárnap, 1977. augusztus 14. 3 Megkezdődött a Csongrádi rendezvénysorozata Képünkön: a megnyitó ünnepélyes pillanatai. Dr. Somogyi Ferenc beszédét mondja Az idén ti. alkalommal öltözött díszbe Csongrád, hogy köszöntse lakóit, s a Csongrádi Napokra érkező vendégeket. A program teg­nap, szombaton reggel zenés ébresztővel, toronyzenével kezdődött, majd a veterán autók és a modern kocsik nemzetközi ügyességi verse­nyét rendeztél! meg a városi sporttelepen. A megnyitó ünnepségre tegnap' délelőtt II órakor ke­rült sor,, a városi tanács épü­lete előtti zászlófelvonással, majd;a-dalos találkozóra ér­kezett "kórusok műsora kö­vetkezett Megnyitó beszédé­ben dr. Somogyi Ferenc, a városi pártbizottság első tit­kára üdvözölte^ vendégeket, köztük dr. Németh Lajost, a megyei pártbizottság titkárát, Szabó Jánosnét, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, Hunya Istvánt, a MEDOSZ elnökét és Jirzi Smoukot, a Cseh­szlovák Kultúra igazgatóhe­lyettesét. A megnyitó után a vendé­gek megtekintettek a gim­náziumban, az ének-zenei általános iskolában, valamint a művelődési központban rendezett kiállításokat. Nagy érdeklőd ássel figyelték a csongrádiak a tanácsháza előtti úton felsorakozó vete­rán autókat. (Az autómatu­zsálemek egyébként ma, va­sárnap délelőtt Szegeden 9 és 11 óra között a Lenin kör­úton, az Aradi vértanúk tere és a Tisza közötti parkolóhe­lyen is megtekinthetők.) A Csongrádi Napok dél­utáni programja autós rally­val, majd országos kubikos találkozóval és vetélkedővel folytatódott. Este az iperi szövetkezeteit kórusainak ta­lálkozóját rendezték meg. Befefeződött az anyanyelvi konferencia Szombaton zárónyilatkozat közreadásával befejezte mun­káját a Budapesten megtar­tott III. anyanyelvi konfe­rencia. Gosztonyi János ok­tatási minisztériumi állam­titkár foglalta össze a befe­jező plenáris ülésen a kon­ferencia munkájának ered­ményeit, tapasztalatait, az anyanyelvi mozgalom továb­bi fejlesztését szolgáló út­mutatásait. ^ratkmányason zárult a nySrl ruházati vásár Szombaton véget ért st nyári ruházati vásár. Húsz; harminc és negyven százalé­kos engedménnyel több mint egymilliárd forint értékű árut kínált, ezek jelentős ré­sze elkelt az elmúlt két hét) alatt. Az ország 33 Centrum áruházának nyári vásárán több mint 80 millió forintot takarított meg a lakosság A Centrum áruházak összesen 360 millió forint értékű árut Hétköznapok Öröm a felfedezés? A vendég a felfedezés iz­galmával bolyong egy is­meretlen varosban — de nem biztos, hogy mindent neki kellene felfedeznie. Legalábbis jobb volna, ha egy, s más dologban eliga­zítanák. s nem neki kelle­ne nyomoznia. Ilyen a közlekedés. A tömegközlekedés, amely egyszerűsödött — de nem az utasok számára. Régen a kalauztól lehe­tett érdeklődni — ma ka­lauz nincs, es a vezetővel menetközben beszélgetni tilos. Ki is írták, es telje­sen érthető is. Marad az utasok jóindu­lata és jólértesültsége. (Vi­szont: reklamációnak helye nincs.) Négy-öt busz is elviszi az embert Tarjánba — más­más útvonalon, de ezt az idegen honnét tudhatná? Például: ha kiírnák kis táblákra a megállókba. (Mint az NDK-ban, vagy az NSZK-ban, ahol a meg­állóknak neve is van.) Vagy egy kis plakát lehetne a buszban a megállók felso­rolásával — nemcsak a pá­rizsi metróban, de már Bu­dapesten is ezzel a „kor­szakalkotó" módszerrel iga­zodnak el az utasok. .Sok vendége van Sze­gednek nyáron, más év­szakban is akad. Nemcsak illő. kötelező is őket tájé­koztatni. Mi folyik? A járdát lezárták, de ott, ahol az állványerdő kezdő­dik még tábla is figyelmez­teti a járókelőket. A nagy­betűs részek között egy megragadó mondatrész: „...munkavégzés folyik..." Mi folyik? — kérdez rá az ember, de a kifejezés nyelvi „szépsége" nem sok időre köt le. mert az állvá­nyokon az égvilágon semmi se folyik. Munkavégzés? Az kiváltképp nem. fgy aztán a táblán meg­hirdetett nyakatekert mon­datot nemcsak a nyelvhe­lyességről tanultakkal, de a valósággal is akaratlanul összehasonlítja az ember. Mert ami itt „folyik", azt nemcsak vasárnapra, de munkaidőre is „meggátol­ták", vagy „berekesztet­ték". Ismerek egy idős ácsot. Az, amikor megjelenik a felvállalt feladat színhelyén, akkurátusan kiteszi a táb­lát: ..A tetőn dolgoznak." Lehet, hogy ez túl egy­szerű, nem is nagyon ele- j gáns szöveg. De amit mond vele. azt ! bárki a helyszínen láthat­ja. Sz. M. i kínáltak engedménnyel, i ebből 280 millió forint érté kút adtak el. Méteráruból például 130 ezer méter kelb el. Különösen a pamut- és aj seiyemáruk voltak kelen­dőek. Ugyanakkor a vártnál kisebb forgalmat bonyolítot­tak le a konfekciótermé­kekből. A legtöbben Buda­pesten a Corvin Áruházat keresték fel. ahol 28 millió forint értékű ruházati cikk fogyott el, itt a lakosság megtakarítása több mint 10 millió forint Igen élénk for­galom volt a Divatcsarnok­ban, a vidéki Centrum áru­házak közül pedig a miskol­ciban. a szegediben, a győri­ben és tatabányaiban. A bu­dapesti Skálában a múlt évi nyári vásári forgalomnál 30 százalékkal nagyobb volt az idei. Itt az engedményes áru­alap mintegy 40 millió forint értékű volt, s ebból 23 mii-, lió forint értékűt adtak el. Az áruházak, szaküzletek már a vásár utolsó napjai­ban megkezdték a raktárak feltöltését az újonnan érke­zett hazai és külföldi import­árukkal, egy-két héten belül a kirakatokba és a polcokra kerülnek az őszi divatújdon­ságok. Bontás — robbantással Szombaton délelőtt Veszp­rémben a turisták és a hely­ben lakók ezrei figyelték, miként tűnik el egyik perc­ről a másikra a városközpont egyik régi része, a Bajcsy­Zsilinszky út eleje. Robban­tással bontották le ugyanis a szanálásra ítélt szakaszt. A jövőben ezen a részen, a vá­ros szívében kap majd he­lyet a veszprémiek régóta várt uj filmszínháza. szakszervezetek És a termelés A párt, az állam, a szakszervezetek és a KISZ között kialakult munkamegosztás növekvő felelősséget ró a munkásosztály, a bérből és fizetésből élő emberek legna­gyobb tömegszervezetére. A szakszerveze­tek termelést segítő munkájára a növekvő aktivitás, a felelősség mind bátrabb válla­lása, a hozzáértés színvonalának emelke­dése. a tapasztalatok megfontolt jelzése a jellemző. E munka egyik ellentmondása, hogy a szakszervezetek jogai és kötelessé­gei az utóbbi években gyorsabban növe­kedtek, mint ahogy ezekkel a tisztségvise­lők eddig megtanulhattak élni A meg­növekedett felelősség további erőfeszítése­ket, szorgalmas munkát és tanulást igényel minden tisztségviselőtől. A szakszervezeti mozgalom alapvető té­nyezője a termelés és szolgáltatás terüle­tén dolgozó 110 ezer ember, akik között a szervezettség 96 százalékos. Megyénkben 20 ezer 402 választott tisztségviselő tevé­kenykedik. A szocialistabrigád-mozgalom­ban 5 ezer 31 munkáskollektíva vesz részt, 47 ezer 100 taggal. Ebből 4 ezer 196 kö­zösség 46 ezer 200 tagja elnyerte a szo­cialista címet. A közvetlen termelésben dolgozóknak több mint fele munka-, illet­ve szocialista brigádokba tömörül. E kö­zösségeknek meghatározó szerepük van a termelésben, a gazdálkodásban és a külön­böző munkamozgalmakban. A brigádok éle­tének összefogása, munkájuk tartalmi je­gyeinek gazdagodása, a szakszervezeti és KlSZ-tevékenység egyik legjelentősebb eredménye, amelyről elismeréssel szólnak a gazdasági vezetők. A TERMELÉS SEGÍTÉSÉNEK FOLYAMATA A szúlcszervezetek termelést és gazdál­kodást segítő tevékenysége sokrétű és szer­teágazó. Felöleli a tervezést, a tervek meg­valósítását, a termelési agitációt és propa­gandát, a munkaversenyt, az újítási moz­galmat, a gazdasági folyamatok figyelem­mel kísérését, a végzett munka elemzését, az új tennivalók megfogalmazását, a jöve­delmek és íutalmak munka szerinti elosz­tását. A propaganda- és agitációs tevé­kenységben erősödött a termelés—elosztás —fogyasztás szemlélete. Felelősségük így összegezhető: aktív részvétel az anyagi ja­vak megteremtésében és a végzett munka szerinti eloszlásban. A termelést segítő munkának kialakult és megszilárdult mechanizmusa van. A tisztségviselők részt vesznek a megyei pártbizottság és a megyei tanács középtá­vú és éves terveinek kidolgozásában, meg­tárgyalásában. Véleményüket, javaslatai­kat mindkét fórum figyelembe veszi. Ál­lásfoglalásaikban népgazdasági és összme­gyei érdekeket képviselnek elsősorban. A középtávú tervekkel mindenütt kidol­gozásra kerültek a kollektív szerződések, a munkavédelmi szabályzatok, amelyeknek széles körű megtárgyalásában, illetve is­mertetésében a szakszervezeti bizottságok felelősséget és nagy szervező munkát vál­laltak magukra. Az irányító szervek mint­egy 40 vállalati kollektív szerződésről mondtak véleményt és tettek kiegészítő javaslatokat. (Több vállalat nem csökken­tette a jutalomszabadságot. az előírtnál ala­csonyabb bérnövelést terveztek, nem ösz­tönöztek eléggé a teljesítménybérben dol­gozásra st.b.) Üj feladat az ötödik ötéves tervtől kezdődően a vállalati szociálpoliti­kai tervek készítése. Ebben is felelős sze­repük van a szakszervezeti bizottságoknak. A tervtárgyaló munkásgyűléseknek igen fontos a nevelő és mozgósító jellegük. .Saj­nos. számos terv nagyon terjedelmes, a munkások számára áttekinthetetlen, így tárgyalásuk esetenként formális volt A TERVEK TEIJESÍTÉSE A tervezési munkát követő végrehajtás­ban nagy tapaszatlatokkal és hozzáértéssel rendelkeznek a szakszervezetek. Ágazati megyei bizottságaink nagyon különböző termelési és közgazdasági viszonyok között irányítják az. alanszervezeteket. Elismerés­re méltó, hogy az egyes iparágak közép­szerveiket megillető jogokkal rendelkező vállalati szekszervezeti tanácsainak terme­lést segítő munkája mind színvonalasabb. Különösen a kisebb egységekben — mű­hely, szalag — élénkül a termelést segítő '.szakszervezeti munka. Itt otthonosabban és eredményesebben tevékenykednek a szakszervezeti aktivisták. Ezekben a kö­zösségekben hatást gyakorolnak egymásra az. emberek, számon tartják a végzett munka eredményeit, de Itt jelentkezik leg­nagyobb mértékben az egyenlősdire való törekvés is. Megfigyelhető számos üzem­ben. hogy a két éve megválasztott tiszt­ségviselők mind nagyobb felelősséggel fog­lalnak állást a legbonyolultabb ügyekben is. beleértve a legérzékenyebb termelési és bérezési kérdéseket Véleményükben ural­kodóvá válik az élen járó munkások szem­lélete: a javakból a többet, a jobbat alko­tók nagyobb mértékben részesüljenek. A termelést segítő szakszervezeti fel­adatok eredményesebb megoldása érdeké­ben nagy figyelmet kell fordítanunk a 6 ezer 300 bizalmi módszeres továbbképzé­sére. ismeretanyaguk bővítésére. Ezt meg­követeli a bizalmiak megnövekedett jog- és hatásköre. Üzemi életünk figyelmet ér­demlő további ellentmondása, hogy a vál­lalati középvez.etök hatasköre nincs össz­hangban a szakszervezeti bizalmiak jog­és hatáskörével. Ez több helyen zavart kelt, vagy a döntések elhúzódását okozza. Erősödik és tartalmában javul a szak­szervezetek jelenségeket-problémákat jelző szerepe is. A szakszervezeti bizottságok, az ágazati megyebizottságok megbízhatóan jelzik a dolgozókat foglalkoztató gazdasági és más természetű kérdéseket. (A textil­munkásníík, az egészségügyi dolgozók, az alacsonyabb nyugdíjban részesülők, a pá­lyakezdő fiatalok gondjait és számos más témát.) Jó hatással van munkájukra, hogy a párt- és kormányszervek érdemben fog­lalkoznak a szakszervezetek észrevételei­vel. A VERSENY LENDÍTŐEREJE A gazdaságpolitikai feladatok megvaló­sításának egyik alapvető eszköze a szocia­lista munkaverseny. A megyei pártbizott­ság állásfoglalása alapján a szakszerveze­tek folyamatosan foglalkoznak a munka­verseny szervezésével. A versenymozgalom minőségi jegyei erősödtek, különösen a XI. pártkongresszus tiszteletére indított verseny óta. Legfőbb eredmény, hogy a dolgozók versenyvállalásai összhangban vannak az ötödik ötéves lerv vállalati cél­kitűzéseivel. Az üzemi versenyszabályza­tok növelik a verseny ösztönző erejét. A szervezésben kedvezően alakúi a gaz­daságvezetés. a szakszervezetek és a KISZ együttműködése. Megyénk munkahelyei­nek brigádjai újabb vállalásokkal ünnep­lik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulóját. A szervező inunka fontos része a DH­munkarendszer terjesztése, az újítómozga­lom fejlesztése. 1976-ban 5 ezer 899 újítást nyújtottak be a dolgozók. Közülük 2 ezer 286-ot fogadtak el és 2 ezer 20-at alkal­maznak a termelő folyamatokban. Csong­rád megye űjítómozgalma az elsők között foglal helyet az országban. ÜJABB FELADATOK A termelésre ösztönző és nevelő munka során számos, figyelemre méltó tényező­vel találkoznak a szakszervezetek: Az utóbbi években jellemző a szakszer­vezeti munka területeinek kiszélesedése, a szociálpolitikai tervektől a jogsegélyszol­gálaton. a bizalmiak növekvő hatáskörén, a dolgozók szakmai képzésén keresztül, a területfejlesztési versenyig. Ez egyrészről hasznos, másreszt azt a reális veszélyt hor­dozza, hogy a munka szétaprózódik, a szakszervezetek mindennel foglalkoznak, és a fő feladatok kicsúszhatnak kezükből. Ezért a munka megtervezésének, a fő fel­adatok napirenden tartásának, a koordi­nációnak növekvő szerepe van. Nem kisebb a szerepe a gazdasági és gazdaságpolitikai folyamatok gondos elemzésének — a ter­melésben. a bérezésben és az anyagi ösz­tönzésben. Nem sikerült eddig a szakszervezeti mozgalomnak sem lényegesen befolyásol­nia a munkaerő-vándorlás csökkentését, a munkaidő iobb kihasználását, a teljesít­ménybérben dolgozók számának növelését, az üzeni- és munkaszervezés gyorsabb elő­rehaladását. E tényezők legtöbbje további országos rendezést és még következetesebb helvi munkát igénvei. Gazdasági szabályzóink és bérpolitikánk gyakorlata sem ösztönöz a normában dol­gozásra. mert az. órabéres jövedelem azo­nos keresetet biztosít a teljesítménybérrel. Normásképzé.s gyakorlatilag nincs. Olykor a kellő politikai bátorság is hiányzik mind a gazdaságvezetés, mind a szakszervezetek részéről a fegvelmezetlen emberekkel szembeni fellépéshez. A munkaerő min­denáron való megtartása helyenként libe­ralizmust eredményez. E kérdések megol­dása gyakran éles vitákat vált ki a gaz­dasági vezetés és a szakszervezetek közölt, a szakszervezeteken belül, és helyenként a mozgalmi szervek és egyes munkások kö­zött is. Megyénkben sok a gyáregység, a telep­hely. Tervüket későn kapják meg, ennek véleményezése azután már formális, ön­álló közgazdasági elemzést nem folytat­nak, a végzett munka későn értékelhető. A szakszervezeti tisztségviselők és aa aktivisták ezreinek többsége jól érti a szakszervezetek termelést segítő funkciójá­nak feladatait, ennek érvényesítéséért leg­jobb tudása szerint dolgozik azzal, hogy megyénk gazdasági eredményeiben benne van a szervezett dolgozók és a szakszer­vezeti testületek és aktivisták szervező, nevelő munkája, és vállalják az elmaradá­sok miatti kritikát, is. A szakszervezetek a gazdasági életünk egyik, mindjobban funkcionáló tényezője, amely képes a párt. a kormány gazdasági és szociális terveinek megvalósítását nö­vekvő aktivitással és felelősséggel segíteni. DR. AGOíSTON JÖZSEF, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa vezetőti tkára I •

Next

/
Oldalképek
Tartalom