Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-09 / 186. szám

4 Kedd, 1977. augusztus 9: 'izei sz ipar tozó Nem, nom kedves olvasó: nem a szerző tevedeso ét nem nyomdahiba a fenti rím: nem vizet uz iparnak. hanem az ipartól vizet az egész gazdaságnak. Így írtuk. így gondoljuk. Igen. nemcsak versenyképes ter» mékeket, a költségvetés gyarapítását, hanem még vizet is várhatunk a gyáraktól! ha vsak «gy kicsivel is korszerűbben. jobban gazdálkodnak. annyi fontos nyersanyag és az energia mellett még az éltető vízzel is. Hogyan lehetséges ez? Nos, természetesen nem úgy, hogy például a Dunai Vasmű, vagy valamelyik vegyikombinát, esetleg viliimos erőmű (a kohászat, a villamosenergia-termelés és a vegyipar a legnagyobb vízfogyasztói a gazdaságnak, különösen az erőművek) munkásai neki állnak, megszokott feladataik mellett vizet keresni, kutakat. fúrni. Hanem inkább azzal „adhatnának" szinte tengernyit az egyre értékesebb vízből, ha " nem „állnak" oda a „kutakhoz" minduntalan, nem állják el a „forrást" — hazánk esetében főieg és szinte kizárólag • folyókat — a többiek elöl. Hazánkban az Ipar álta! felhasznált víz, de általában vízkészleteink. (gyakorlatilag a folyóink, mert ezeken kívül, számottevő más forrás alig akad) tuinyumó része, ütí—95 százaléka .import", hiszen külföldön erednek. S bizony mi. általában pazarló módon bánunk ezzel az értékes importanyaggal is. Pazarlóan azért, mert csak egyetlen egyszer merítünk belőle, s azután engedjük kifolyni az országból, ahelyett, hogy megforgatnánk, megdolgoztatnánk. újra és újra, minden cseppet, s csak azután adnánk túl rajta. Nem az a pazarlás tehát, fca esetleg kertjeinket öntözzük. amikor alacsony a vízállás: még csak az sem a legnagyobb, ha rontjuk folyóvizeink minőségét, mert erősen szennyezzük azokat, hanem az, hogy egcsz egyszerűen nem használjuk ki eléggé a vízkészletet, amíg azok a rendelkezésünkre állnak. A vizek jobb hatásfokú kihasználásának csak az egyik lehetséges változata az. amiről például legutóbb, az országgyűlés előtt a vízügyi államtitkár is beszélt, nevezetesen, bqgy a közeli jövőben megépül majd a gabcsikovó—nagymarosi vízlépcső. Tehát, hogy villamos energiát termeltetünk majd a Dunával, miként a Tiszát is mar korábban befogták erre a szakemberek, az Aljjpld önfp/eset is szolgálva egyúttal. Ez — duzzasztani a rojyokal. vízlépcsők •( emelni — csak az egyik lehetőség a vizek hatékonyabb felhasználásához. A másik, az újabb, korszerűbb' áz. na a gyáriparoan és az erőmüvekben is atállnak a vízforgató, vizvisszanyeró módszerekre, a fplyok «lland<j „meregetése", szipo•lyozása helyett. Tehát, ha az úgynevezett vízforgató, viszszanyerő technika széles körben elterjed. E technika alkalmazásában nagy lehetőségek rejlenek. Nemrégiben például a Borsodi Vegyikombinát — mert Borsodban már nem volt több víz a Sajóoan, Bodvában, amit az új PVCüzemhez felhasználhattak vcxlna > — vizforgatóinű építését határozták el. Ezzel a kombinát frissvízigénye a korábbi évek szükségleteihez képest is jelentősen csökken. A BVK. ha nem határozza el az új technika alkalmazását, több mint 200 ezer köbméter napi vízigényrryel állt volna a vízben szegény Borsod közepén. Vízvisszanyerő művel napi 85 ezer köbméter friss vízzel boldogul. Ugyanis az egyszer betáplált vizet az új módszer segítségével nyolcszor-tizszer is felhasználhatják. visszavezethetik a termelésbe és friss víz ezentúl csak a vízpótláshoz kell. ahelyett, ami elpárolog, vagy elszivárog, vagy nagyon „megöregszik". Sajnos, ha vállalatok egyelőre meg csali alig-alig választják ezt a mindenki száraára egyaránt hasznosabb, racionalfsább vízgazdálkodást, valószínűleg azért, mert eddig még mindig kaptak vizet — szinte ingyen. Belátható, mennyire nem mindegy, ha ugyanazt a köbméter vizet egy gyár egyszer vagy_ tízszer hasznalja lel, mielőtt visszaengedi a folyókba. S most jön a java! Ha tízszer használja ugyanazt a köbmétert, akkor tízszer kevesebbet enged vissza a folyóba, tízszer kisebb lesz a szennyezett „yíztermelése" (hiszen az élővizek tisztasága szempontjából csak a gyárból kilépő szennyezett víz számít ártalomnak), ha tízszer kevesebbet szennyez a gyár, akkor kisebb kapacitású szennyvíztisztító mű is elég lesz a vállalatnak ahhoz, hogy ne ártson az országnak — s ez tízszerte olcsóbb. A víz forgatása tehát nemcsak lényegesen takarékosabb vízfelhasználást eredmenyez (vagyis azt. hogy jut másoknak is), hanem jobb vízminőséget is. A vízforgató művek építése pedig, általában 50—150 százalékkal inár eleve olcsóbb, mint a szennyvíztisztítóké. Kazanlaki levendula Géppel takarítják be Bulgáriában nagy hagyományai vannak a levendulatermesztésnek. Az illóolaj tartalmú növényt ma már nagyüzemi módszerekkel termesztik. A dél-bulgárial Kazanlak mezőgazdasági kutatóintézetben új, bő termő levendulafajtákat nemesítettek, amelyek különböző időben virágoznak. Ez lehetővé teszi a betakarítási időszak meghosszabbítását, a feldolgozóipar folyamatos ellátását. Az új levendulafajták rendkívül alkalmasak a gépi művelésre és betakarításra. Egy bek tar levendula terméséből 60—100 kilogramm értékes olaj préselhető, s így egy-egy hektárról mintegy 2600 leva a tiszta jövedelem. A kutatóintézetben nem csupán a termesztés feltételeit megjavító kísérleteket folytatnak. Új technológiák, gépek kialakításán is fáradoznak: új betakarító gépet szerkesztettek, és tökéletesítették a levendulapalántázás gépesítését is. Bulgária ma — Franciaországot is megelőzve — a világ első levendulaolajtermelő országa. A termőterületet 1980-ig — tervek szerint — egyharmaddal növelik. Gas-14 A Gorkijban működő autógyár most készíti elő a Csajka gépkocsitípus új változatának, a „Gas—14"-nek a sorozatgyártását. A tervek szerint még idén megindul a „Gas—14" gyártása. Az új típus 8 hengeres motorjának teljesítménye 220 lóerő, óránkénti legnagyobb sebessége 175 kilométer. Az ország frissvíz-készlete évi 7—7,5 milliárd köbméter, az ipar szükséglete 10 év múlva, ha a mai fejlődési tempót számítjuk 9—10 milliárd köbméter lesz. Másszóval : 10 év múlva az ipsu' annyi vizet igényel majd, amennyi be sem folyik az országba, s akkor hol van még a mezőgazdaság és a lakosság. Vízforgató technika alkalmazásával azonban, a szükséglet általában harmadára csökkenthető, tehát 10 év múlva csak 3 milliárd köbméter friss vizet „vételezne" az ipar a folyókból, ha fokozatosan a BVK példájára vízforgató technológiára térnének át mindenütt. Ha -ezt nem teszik, félő, hogy a 90es évek felé „aszályos" évek jönnek az ipari termelésbe is. Ezt kellene megakadályozni a szükséges intézkedésekkel. Gerencsér Ferenc a szegedi járásban Aki ritkán keresi fel a szegedi járás községeit, annak is feltűnik a fejlődés. Ha belép egy házba, észre veszi, hogy a falusi otthonok komfortfokozata nagyon sok helyen megközelíti n városi lakásokét. De látva a kommunális fejlesztéseket, az ellátás, a kereskedelem helyzetét és még nagyon sok mindent. eJI mondható, hogy a községek [ életének változása megnyugtató a legtöbb helyen. A helyi erők. lehetőségek felhasználása néhány község kivételével dicséretes. A kivételekre pedig elsősorban az jellemző. iiogy a községfejlesztés üteme lelássuk, elsősorban a befejezetlen beruházások fes a' pénzeszközök elégtelen felhalmozasa miatt. Valamikor azt jósolták, hogy a Szeged környéki települések a város árnyékában nem kapnak levegőt, gyorsan csökken majd a lakosság száma. Mások az ellenkező: jét állították, soha nem tapasztalt felfutást tételeztek tel. Ezek a vélemények hamisnak bizonyultak, mert a járás lakossága 1973-hoz képest csak 1,6 százalékkal csökkent, és ez is az urbanizálódás számlájára írható. A jelenség természetes és elfogadható. Persze n rétegződés, a íoglalkoztatottság megváltozása az elköltözésnél nagyobb arányú. Az iparban dolgozók száma 8,4 százalékkal, a kereskedelemben pedig 14,2 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a mezőgazdasagi munkasok aránya 2u.il százalékkal csökkent. Statisztikailag léhát ilyen váhozásl hozott az elmúlt négy .év. Elsősorban á tanya népessége fogyott, mert 1071 óta 1517 tunyát hagylak el, r.omhiútek le, vagy adtak cl. — és egy érdekes jelenségnek is lanui jöhetünk. A „hobbitanya-mezgalona" ezen a területen a legerősebb. A szegediek megveszik az öreg epületeket, meg javít jak. s hétvégi háznak használják. A tanyákról nemcsak a városba, hanem a községekbe is nagyarányú a beköltözés. Többek között bizonyítja ezt az építkezések magas száma. A járás területén a IV. ötéves tervben 135 százalékra teljesítették a lakásépítést (nyilvánvaló, hogy ezen a vidéken nem az állami célcsoportos, hanem a magánerős lakásépítés a jelentős). A folytatás is kitűnő ebhen a tervidőszakban. Tavaly például a tervezeti 433 lakás helyett 722 készült el. Es HÁZASSÁG I. Kerület Szeged: Sánta Sándor és Száraz Jozefa Klára. Makk László és Vla&ics Sarolta Magdolna, Dávid Gábor Csaba és Matuz Edit, Veres György és Nagy Zsuzsanna, Nafey József és Szekeres Rózádra, Csabai János és Kónya Ilona, Meleg János és Bálint Szilvia Piroska, Raraotai Jenő és Pálinka Ilona, Wittmann Sándor József és Imre Gyöngyi Rozália, Szabó János és Tar Piroska, Szekeres Imre és Szabó Mária, Seres Péter Pád és Temesvári Erzsébet, Ács Zoltán Tibor és Doroszlay Zsuzsanna, Szabó Gábor és Tordai Margit, Dongó István András és Hajnal Edit, dr. Sárkány János Lőrinc és Farkas Judit Piroska. Leirer József és Juhász Julianna Katalin. Börcsök Károly Lajos és Kiri Mária Etelka. Tóth Gábor és Majzik Rozália, Horváth Csaba és Juhász Márta Ágnes, Kiss László Zoltán és Hegyes Edit, Makra Sándor és Szabó Ida Gizella, Mészáros Mihály és Kotogán Mária, Czimber Tibor és Nagy Anna Julianna, Dankó György és Nagy Eva, Károlyi Tamás István és Papp Ágnes Márta, Kalmár Jenő és Csonka Ibolya Angéla. Saja Sándor és Oláh Anna házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Szabó István és Fölei esi Ilona, Czabán László Béla és Szalai Rozália, Keresztes László és Adámka Mária, Kőhalmi István és Erki Lenke, Kánya József és Fridrik Mária, Lakatos László és Kolozsi Hona Julianna, Rajnai Jenő és Drága Márta, Kocsispéter Zoltán és Bai Franciska. Terhes Lajos és Kiszner Julianna. Ungi Péter és Gyömbér Márta, Nádudvari Jánps cs Márton Anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS 1. kerület Szeged: Módra István Antalnak és Kiri Rozália Katalinnak Tamás, dr. Szilágyi István ADtalnak és dr. Juhász Erzsébetnek Erzsébet, Bogár Imrének és Rózsa Ilonának Ágnes. Madarász Jánosnak és Gulyás Erzsébetnek László. Drublna József Pálnak és Kaliczka Aranka Máriának Attila Csaba, Farkas Károlynak és Csikós Erzsébetnek Kinga. Dékány Péternek és VIda-Szílcs Etelka Annának Gábor, Andracek Tibornak és Paksi Ibolya Juditnak Roland Tibor, Szepesvári József Jenőnek és Herke Erika Magdolnának Borbála Erika, Temesvári Lajosnak és Rehák Ágnesnek Ágnes, Fábián Jánosnak és Turkus Máriának Anett, Hegyközi Antalnak es Fülöp Piroskának Gábor, Árva Istvánnak és Horváth Zsuzsannának Zoltán István, K.ullai Imrének és Banga Ilonának Mária Erika, Teleki Imrének és Hegedűs Mária Erzsébetnek Krisztina, Maráczi Mihály Ferencnek és Szabó Irénnek Gábor, Bnrtos Ernőnek és Piszker Mária Margitnak Ernő íAdém, Ró.vész Anclrás Györgynek és Kovács Évának Andris, Fülön Józsefnek és Kovács Erzsébet Piroskának Krisztián, Makra Istvánnak és Engi Hona Rozáliának Mária, Szabó Gyula Józsefnek ós Szelletei Máriának Gyula, Ráez Zoltán Istvánnak és Brtdí Katalinnak Zoltán István, Ördög Jánosnak és Kappan-Tótk Györgyi Ibolyának Anita. Széli Tibor Frigyesnek és Győríi Magdolna Erzsébetnek Szabolcs, , Hevesi Ferencnek és Eagany Családi események Gizellának Tamás Valter. Koncai Józsefnek és Bolla Klára Piroskának Diána. Polyák Andrásnak és Gordos Zsuzsannának András, Kiss Józsefnek és Török Teréziának József, Bürüsök Istvánnak és Szabó Juliannának Zsuzsanna Judit, Tusha Béla Ernőnek és Eleit Maria Annának Mariann Dóra, dr. Nanui Lászlónak és Takács Máriának Mária. Farkas Jánosnak és Dékány Erzsébetnek János, Csányi Jenőnek és Tölgyesi Mariának Erika. Csányi Jenőnek és Tölgyesi Máriának Andrea, Perbíró István Sándornak és Puskás Etelkának István. Simon-Hajdu Antalnak ós Vüneki Magdolnának Attila, Gajdaesi Sándornak és Vén Erzsébet Borbálának Sándor, Tóth Károlynak és Szekeres Honának Károly, Katona Józsefnek és Tobos GizeUa Margitnak Gábor, Szekeres István Péternek és Németh Irénnek István, Horváth Ervin jöászlónak és Gárgyán Editnek Akos Péter, Mórics Antalnak és Veres Katalinnak Katalin, Komáromi iBáhntnak és Kovács Sárának Ildikó, Basa Tibornak és Makra Máriának Attila Márk, Kovács Istvánnak és Takács Piroska Évának István, Kraszkó Károlynak és dr. Godó Magdolnának Zita Magdolna. Dósa István Józsefnek és Pálinkás Ágnes ' Máriának György István, Csik György Istvánnak és Zelei Ilonának György, Farsang Andrásnak és Abrahám-Furus Juliannának Gábor. Mihály Zoltán Sándornak és Ferenc* Editnek Zsolt, Balázs Mihály Lászlónak és Bencze Lívia Juditnak Gábor, Varga László Mihálynak és Gazso Gyöngyikének Bálint, Lehőcz Istvánnak és Pór Gabriella Ildikónak István László, NagyMlhály Ferencnek és Btila Erzsébetnek Hella, Palla Gusztávnak és Kertész Ágnesnek István Gyula, Szabó Lászlónak és Gáli Máriának Szilvia, Szarka Miklós Sándornak, és Barta Margit Zsuzsannának Anikó, Timár Pál Istvánnak és Földi Rozália Ilonának Pál, Murvai Lászlónak és Csányi Irénnek Andrea, Molnár Jánosnak és Horgosi Magdolnának Melinda, Nagy Bélának és Auti Edit Györgyinek Gábor, Lévai Lászlónak és Molnár Ilona Katalinnak Dániel, Turai Lajos'nak és Varga Margitnak Melinda Mónika, Dávid Lászlónak és Kovács Erzsébetnek Mihály, Kapás Ferencnek és dr. Szöllósi Ágnesnek Csilla, Horváth Sándornak és Majoros Ágota Katalinnak Cecília. Pahán Dénesnek és Fantoly Juditnak Noémi, Me.dgyes Jenőnek cs Józsa Ágnes Máriának Barna, Lengyel Józsefnek és Takács Gabriellának Andrea Gabrieiln, Bencsik Ferencnek és Agárdi Margitnak Zoltán, Kiss Jánosnak és Kovács Maréit Piroskának János. Varga László Antalnak Cf, Ráez Etelkának Andrea, Müiler Gábornak és Szűcs Máriának Mariann Tünde. Csorba Mihálynak és Iiogzó Mária Piroskának Zsolt. Kokai Mátyásnak es Faragó Erzsébet Valériának Csaba, Tóth Károly Imrének és Gzakó Annának Attila, Fodor Istvánnak és Halász Danlca Évának Tamás. Mészáros Dezsőnek és Horváth Eva Rózsának Dezső, Kárpáti Mihálynak és Pusztai Margit Erzsébetnek Krisztina Margit, Bugyi Jánosnak és Csúzdi Máriának Tímea, Czirok Antalnak és Kelemen Emiliának Zoltán Sándor, Nagy Zsigmond Károlynak cs Kával Klára Juliannánaik Szilvia Klára, Ko.vács Jenőnek és Szögi Anna Máriának Ildikó Anna, Conrád Gábor Aurélnak és Makiári Anna Máriának Kilti Renáta. Gyuris Antalnak és Fekete SarQlta Veronikának Zoltán. Patyi Péternek és Fábián Ilonának Péter János. Tóth Vilmosnak cs Panp Máriának Hédi. Mészáros Dezsőnek és Bilóozki Piroskának Attila. Fecznj'tk Lászlónak és Molnár Erzsébet Juliannának Viktor nevű gyermekük született. KI. kerület Szeged: Kecskés Andrásnak és Kozák Eva Ilonának Marianna Klaudia. Szakáll Árpád Andrásnak és Nagy Mária Juliannának Krisztina. Tombácz. Jánosnak és Csordás Erzsébetnek Attila, Veres Ferencnek és Szőcs Máriának Mónika, Szűcs Sándornak és Kalmár Gizellánalt Sándor, Tanács Lászlónak és Németh Irén Ibolyának Zoltán, Börcsök Zsolt Józsefnek és Pósa Évának Levente, Gera Imrének és Rabi Ágnes Máriának Mónika Szilvia, Losonczi Jeremiás Ferencnek és Békési Ilonának Attila, Plesz Józsefnek és Horváth Juliannának Szilvia, Sándor Istvánnak és Malvovies Erzsébetnek Zsolt, Kovács Zoltánnak és Sólyom Rozáliának Apollónia. Kadnár Emil Mihelynak cs Mata Katalin Ágnesnek Ildikó, Lukacs Istvánnak és Benke Ilona Viktóriának Szilvia, Mészáros Sándornak és Ráez Máriának Gábor, Vigh Jánosnak és Bánfj Mária Magdolnának Zoltán. Ráez Péternek es Horváth Annának Ildikó, Gulyás Lászlónak és Bari Etelkának Adrienn nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS f. kerület Szeged: Csikós György Sándor, Zádori Jánosné Nyári Erzsébet, Kiss Gábor, Bálint Pálné Rűzsa Veronika, Király József, Rózsa Imréné Orbán Veronika, Szögi Jánpsné Gyovsi Bodák Viktória, Jároli Jenőné Baubner Julianna, Kovács Ferencné Krim Veronika, Berkccz-Varga Sándor. Bíró Judit. Koszó Gergely, Horváth József, Tercánszkv Jánosné Ráűi Ilona, Kuchia Bein né Veigel Róza Erzsébet. Várnai Miklósné Szepes Klára Mária, Tóth Józsefné Olajos Erzsébet, Benedek Lajos, Katona Laszlóné Gtott Rózsa meghalt. II. kerület Szeged: KAity Isívánné Bakó Julianna, dr. Benedek Zoltán, Turcsoki Zoltán Lajos, Labanez Jánosné György Franciska meghalt. CH. kerület Szöged: Szabó Gyula, dr. Antal Alburiné dr. Béres Eva. Szabó Mihály, Balog Antalné Kalmár Ilona, Sehmldt Józsefné Komlóssy Olga. Oláh András. Gyarmati János, Kocsi László, Király László, Csonka Firoska, Strung Frigyes Ernő, G.Ahor IstvAnné Nagy Iten, Csonka István, Kopasz István, Kőműves Sándorné Máté Margit. Kalocsai Vilmosné Helmberger Etelka, Pikoli Béla Mihály meghalt. nem akármilyen otthonok ezek, az atilag alapterületük 82,4 négyzetméter, mindenütt vvitn villany, a legtöbb helj're a vizet is bevezették. A tanácsoknak elsősorban az a gondjuk, a nagy építési kedv miatt nem tudnak Elegendő közművesített telket (biztosítani. Ez persze akadályozza a község 'fejlődését is. Sajnos u tanácsok nem mindenütt 'birkóznak meg sikeresen a gazdasági feladatokkal. Nagyon sok 'helyen nem 'készítették elő megfelelően a beruházásokat és határozatlanok v öltek o fejlesztésre alkalmas területek kijelölésében is. .Gondot jelent az irányító testületeknek, hogy az elképzelések megvalósításához jaincs elegendő kivitelező valUüat és omagánkisipar.os. A szolgáltatásoknál is érződik — hiányoznak a szakemberek. Hiány van fodrászból, szabóból, cipészből, vízveaetek-, villanyszerelőből. Szeged vonzáskörzetében az emberek igényesek, .és ha valamit nem kapnak meg, vagy nem tudnak elvégezni, megcsináltam, inkább beutaznak a városba. Így 400 forinttal alacsonyabb az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalom értéke, a megye többi járásainak átlagánál. Bár az utóbbi időben egyre kevesebbet panaszkodhatnak a kereskedelemre. Kisteleken és Mórahalmon olyan áruház működik, amely felveheti a versenyt a szegedivel. Az elmúlt öt év alatt megközelítően 4 ezer négyzetméter alapterülettel bővült a járás bolthálózata. * A bölcsődei ellátottság is alacsonyabb a megye községeinek átlagszínvonalánál. A községek egyötödében van csupán bölcsőde. A férőhelykihasználás 106 százalékos. Ugyanez vonatkozik az óvodákra is. igaz, egyik helyen zsúfoltak, másutt üresek a gyermekintézmények. Különösen ott lenne igény óvodára és bölcsödére —, mint Üllés, fcordány, Domaszék, Zákányszék —, ahonnan sok nő jár be dolgozni Szegedre. Persze az érintett községek lakói segíthetnének magukon. Egyre több az üres tanyai iskola — most már 41 -et tartanak számon, nagy részüket nem tudják mire használni —„ és anyagukból társadalmi munkával pótolni lehetne a hiányzó intézményeket. A községek annál inkább élhetnének azzal a lehetőséggel, hiszen a társadalmi összefogásban évek óta nem jeleskedik a járás. A jelenleg működő 70 iskolából 43 külterületi, kislétszámú, csak egy-két tanterme van. A belterületen a* iskolák zsúfoltak és egy-egy osztályteremre néhol 40—60 tanuló is jut. A községek a jó együttműködéssel nagyon sokat segítettek egymásnak, hogy az áldatlan állapotokon enyhítsenek. Az iskolainál kedvezőbb az egészségügy helyzete. A községekben 34 általános, S gyermekszakorvos és 14 fogszakorvosi körzet működik. Ebben a tervidőszakban új orvosi rendelők és tanácsadók épülnek. Megkezdik a zsombói és a rúzsai egészségház építését. Mire telik a községek ere jéből? Hosszasan lehetne 1 vább sorolni a számok;, eredményeket, de amit m'r denki észrevehet; hogy ét röi évre változik a községe. arculata, összkora "ortosak' kényelmesebb az életük a. embereknek. Azonban felvetődik a kérdés, tellne-e több re a községek erejéből? Talán jobban kihasználnák & lehetőségeket, ha a járás és Szeged együttműködése még szorosabb lenne. Halász Miklós