Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-09 / 186. szám

fcecM, 1977. augusztus 9. 3 Gyorsítják a paradicsom szedését Vasárnapi műszak a konzervgyárban Bordányban már a burgonyát szüretelik Aratják a kendert Saombaton és vasárnap • Bem szünetelt a munka a Szegedi Konzervgyárban. Tel. jes lendülettel dolgoztak a zöldbab-, az uborka-, a paprika, s paradicsom-feldolgozó gépsoroknál. Szükség is volt a szombati és a vasárnapi műszakra, mert a két napon közel 7 vagon cecei paprikat, 20 vagon paradicsomot, megközelítően 3 vagon zöldbabot és tíz vagon uborkát szállítottak be a környező gazdaságokból és felvásárlótelepekről feldolgozásra. A kedvező idő hatására a paradicsom érési üteme fokozódott, ezért, tegnap, hétfőn már több mint 25 vagonnal szállítottak be. Legnagyobb szállító a rúzsai Napsugár Termelőszövetke- „ . .. zet, ahonnan majdnem 5 va- DolS°zík az NDK burgonyabetakarító gép a bordányi Előre Molnár József felvétele gon paradicsomot hoztak. Ebben a téeszben a hét közepén már üzembe helyezik a szakszövetkezetben A szegedi járásban a bor- gozik a közös földjén. A gén tavaly feléoített paradicsom- dányi Előre„ Szakszövetkezet teljesítménye egy-egy 10 órás SS A ^r » !i területen a Szegedi Konzerv- munkanapon 3-4 hektár. SS SzakszíveS 3 gyár felvásárlótelepet is A körretünk többi burgo. a^Svszéki Mátos 1 Szak üzemeItet' aho1 a körn^k nyatermeló szövetkeretében, szövetedet 2 vagonnyi' pfra háztájk kisüzemi és tagi gaz~ így a legnagyobban. a fordtosomoT szállft áüaLan a hágaiból veszik át a para- ^skúti Haladás Termelőszökcmrervevámak A Torrás dicsornot' Az Előr~ Szak*zö- vetkeretben is indulásra kékúrSS Ter^előSet ^,az ffj48 SZ(fk *»nak a b-gonya. kezetböl is egyre több para- bektf™n termellk ezt a zold" be'akardó Csöngdicsőm érkezik. E téesz azon. segfélet fad megyei ZÖLDÉRT azonban exportszállítást is vál- Az elmúlt hét végén kezd- ban meg "em készült fel a lalt, s hetente 25 vagonnal ték el a burganyasredést is burgonya fogadasara, ezért küldenek külföldre a Csöng- a bordányi Előre Szakszövet- neba.ny ,napot varnl kel1 a rád megyei ZÖLDÉRT szaty- kezetben, NDK-gyártmányú sz?fesseL mazi tranzittelepéről. burgonyabetakarító gép dol- "aranya* Bács. Bekés. Csongrád, Fejér, Hajdú és Tolna megyében hetvenkét partnergazdasággal 9 ezer 760 hektárra kötött szerződést a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. A vállalat által létrehozott kendertermelési rendszer most lépett második évébe, amikor is a gazdaságok zöme csatlakozott a rendszerhez hosszú lejáratú szerződést kötve. Mindössze alig több mint háromszáz hektir az a terület. amelyen egy évre szóló megállapodás alapján termelik az ipari növényt. Az aratás országszerte megkezdődött. A többi mezőgazdasági kultúrához hasonlóan ezt a növényt is érintő tavaszi belvizek ellenére jó termést várnak a szakemberek, különösen, ha a betakarítás a tervezett m-orsított ütemben haladhét. Ehhez a rendszergazda kedvező feltételedet biztosított 81 új, szovjet pvárímánvú. nagv teljesítményű kenderkombáin állt rmmkáha és a meglevőkkel egvíitt 241 doleozte az idényben. Az aratást egyébként új hálázó- és rakodógépek is segítik. Az, esetleges műszaki hibák elhárítására készen1 étben állnak a szervizkocsik. A betakarítás sikeres indulásának könyvelhető e! hogy a KSZV vajháti telepére már érkeznek a szállító járművek az idei terméssel. A többi átvevőhely ugyancsak felkészült a nagy menynyiségű kóró fogadására, zökkenőmentes átvételére. Feltételek és feladatok A mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának helyzete Mezőgazdaságunk fejlődése a hetvenes években nemzetközi összehasonlításban nézve is figyelemre méltó. A termelés növekedésének természetesen megvan az anyagi alapja, a rendelkezésre álló termelőeszközök gyorsan gyarapodtak. Ezzel egyidőben a termelőerők összetétele is lényegesen változott. A művelt terület és a munkaerő csökkent, így az anyagi-műszaki bázis jelentősége viszonylagosan és abszolút mértékben is megnövekedett. Mezőgazdasági körökben közhelynek számít, hogy a termelés összes anyagi ráfordításának kereken 60 százaléka ma már ipari eredetű. A termelés hatékonyságát döntő mértékben befolyásolja tehát az anyagi-műszaki bázis hasznosításai. Panel a Belvárosban? Szidjuk is, meg kedveljük rejt magában, hiszen a Belis a szürkés paneltömböket, város részletes rendezési Országos vitát váltanak ki terve még a kollégium bő— hogy ne így, hanem vítését" sem tartalmazza, amúgy építkezzünk. Észté- nemhogy a panel megjeleták és városlakók, tanácsiak nését a város szívében. és építészek szegezik egy- Az érthető, hogy azegyemásnak érveiket a „ho- tem gazdasági meggondogyan"_ról. De ebben a kér- lásból az Apáthy kollégium désben nehéz a végső igaz- mellett akar terjeszkedni, ságot kimondani. Mert gyor- Kiegészítő helyiségeket — san nem tudnánk építkezni mint étterem, társalgó — a panel nélkül, a lakáshi- nem kellene az új épületbe ány enyhítése elképzelhetet- tervezni, mert ott van az len lenne, ha csak téglából Apáthy'oan. Az is figyelemraknák a falakat. De annyi re méltó, hogy az építési tepénzünk nincs, hogy a drá- rútét közművesített és az ga burkoló anyagokkal esi- egyetemé, tehát ennél olnosítsuk a házak külső fa- esőbb indulási alapot el sem lait lehet képzelni. De felvetőElöljáróban szeretném dik a kérdés, egy ilyen koltisztázni: nem vitát akarok légiumot másutt is tető alá provokálni, hanem egy ál- lehetne hozni. (Hisz ott az láspontot védeni. Méghozzá újszegedi példa; a Tisza bal olyan szegedi rézetet, ami a partján az. utóbbi tíz évben tervezők, építők és most három diákotthon is épült.) már a városlakók között is Igaz, szóba jött, hogy a Janelfogadott. Védjük, óvjuk a csó kollégiumot bővítsék a Belváros képét, s ennek Bánomkert sor irányába, de szellemében csak a Nagy- 13 lakást kellene szanálni, körúton kívül használjuk a ami körülbelül 10 millió fopanelt. Ezért vették le ko- rint. Az egyetem pedig az rabban a napirendről azt a Egészségügyi Minisztériumtervet, hogy a Szent István tói kapott összegből a légtér—Bocskai és Vidra utca gazdaságosabban akar kihatárolt tömbben házgyári jönni. És a város is azt szelakás épüljön. E nézet miatt retné, ha az egyetem kollélehet látni, a foghíjas bel- giumainak zsúfoltsága csökvárosi telkeken a hagyomá- kenne, és a diákok nyugodt, nyos technológiával épült kényelmes körülmények kőházakat. S ezért határozott zött készülhetnének hivatáa legutóbbi ülésen a szegedi sukra. De ennek csak az letanács végrehajtó bizottsá- het az ára, hogy Szeged ga, hogy nem fogadja el az szívében panelház épüljön? orvosegyetem tervét. Ponto- Egy olyan környezetben, sabban: addig nem járul ami a város magját, patihozzá a városrendezési terv náját jelenti... Megéri Szemódositásához, amíg nem gednek, hogy egy kollégiugyőződtek meg a terv, a mért feláldozza a Belvámakett alapján, a leendő ros képét? épületet elbírja a Belváros Nem akarom építészeti és az valóban illeszkedik a technológiánkat lebecsülni, védett képbe. dé a panelnek még az egyeörvendetes, hogy az or- di'bemutatkozása sem olyan vosegyetem az Apáthy kol- — sehol az országban —, légium bővítéseként egy 240 hogy a belvárosi építéshez személyes kollégiumot akar előlegezni lehessen a bizalépiteni. De nem lehet szó mat. Nehéz elhinni: a panélkül hagyni, hogy a diák- nelelemekből készülő, garszálló házgyári elemekből zon rendszerű kollégium készülne az Eötvös utcában „testvére" iegyen a kör— a Dóm tér környékén, nyék épületeinek. Már az ötlet is dinamitot H. M. Az ipari eredetű anyagés eszközfelhasználás három nagy tétele közül a takarmánvköitség a legnagyobb. E téren nagy az előrelépés, általános a gazdaságos ipari keveréktakarmányok használata. Gondként jelentkezik viszont a termékek változó minősége és a fajlagos takarmányfelhasználás lassú javulása. A műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás ugyancsak nagy mértékben növekedett. Sajnos, az utóbbi két évben a műtrágyánál megtorpanás tapasztalható, pedig a termelés tervezett növelése csak növekvő tápanyagellátással valósítható meg. Szükséges, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek rosszul értelmezett takarékosságból ne mérsékeljék a műtrágya felhasználását. Ugyanakkor fontos, hogy a műtrágyázás talajkémiai vizsgálatokra alapozva, a termőföld tényleges tápanyagtartalmának megfelelően történjék. A gépfenntartás költsége (üzemanyag nélkül) a takarmányozás és a kemikáliák felhasználásának költségeinél kisebb, mégis e témakör néhány kérdésével nagy nyomatékkal indokolt foglalkozni. A munkaerő csökkenése miatt, illetve a termelékenység növekedése érdekében ugyanis a termelés gépesítése az elmúlt években és a jelenlegi tervidőszakban is nagy mértékben fokozódik. Jelenleg az öszszes állóeszközök egynegyede gép, berendezés, jármű. Az V. ötéves terv idején pedig a mezőgazdasági beruházásokban á gépesítés részaránya a terv szerint megközelíti a 60 százalékot. A gépek, technikai berendezések nagy és egyre nélkülözhetetlenebb segítséget jelentenek a mezőgazdaságnak. A hatékony alkalmazás érdekében azonban országosan és a gazdaságokban egyaránt sok még a tennivaló. A fejlődés egyik jellemzője, hogy a termelési folyamat komplex gépesítése, gépcsoportok alkalmazása kerül előtérbe. A termelési rendszerek teljesítménye nagyobb, kihasználása 20—30 százalékkal kedvezőbb az átlagosnál. Az ilyen géprendszerek kiszolgálása is egyszerűbb, gazdaságosabb. Érthető és helyeselhető tehát. hogy a gazdaságok keresik a korszerű, rendszerekbe beilleszthető gépeket. Fáradozásuk azonban nem mindig jár sikerre! A használt géptípusok számának csökkentése és az összhang megteremtése egyaránt gondot okoz. Gyakori és jogos kritika, hogy a kívánt gépet nem tudják beszerezni, ezért hasonló, de más típusú (esetleg eltérő teljesítményű) gépet vásárolnak helyette. Ez az üzemelési költséget megnöveli, a javítást, karbantartást megnehezíti, mégsem könnyű a helyzeten változtatni. 2. Honfoglalók az épü etóriáshan Költözés hazánk legmagasabb lakóházába „Szeretettel köszöntjük az A pécsi toronyház műszaki ország legmagasabb lakóhá- érdekességnek számit a hazába költözőket" — ez a fel- ^ építőiparban: jugoszlávirat fogadta hétfőn, tegnap az , , , , . első honfoglalókat Pécs 25 bara«yai szabadalom hazasiemeletes épüietóriásában. tásával, az úgynevezett IMS A magasház minden szint- feszített vázszerkerettel kéjén van tűzjelző berendezés, SZÜU A 30 méter maffls há_ telefon. Földszintjén tágas porta működik éjjel-nappal, zat mintegy ötezer elöregyára lakóknak nincs gondjuk a tott elemből szerelték össze, kapukulcsra. (MTI) Korszerű gépekből a kereslet a nemzetközi kereskedelemben is nagyobb mint a kínálat, így sok esetben kénytelenek vagyunk tudomásul venni a lehetőségeket.. Hosszú lejáratú szerződések megkötése, esetleg nemzetközi termelési kooperáciok létesítése távlatban segíthet e nehézségeken. Addig is szükséges azonban a belföldön forgalomba kerülő gépek figyelmes forgalmazása, a beszerzések alaposabb mérlegelése, hogy legalább üzemen belül csökkenjen a géptípusok száma. Hasonló probléma tapasztalható a munkagépeknél. A korszerű, nagy teljesítményű traktorokhoz például ma még gyakran nem áll rendelkezésre megfelelő teljesítményű munkagép. Ezt a feszültséget is meg kell szüntetnünk, részben tervszerű importtal, részben a hazai gyártás megszervezéséve! Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy azonos munkára gyakran korszerű és közepes teljesítményű gépek is ismertek. A gazdaságok joggal a legkorszerűbb gépet szeretnék megvásárolni. Mégis azt kell mondani, hogy ez a törekvés nem mindig célravezető. A legkorszerűbb gépekből legtöbbször csak igen kevés áll rendelkezésre, a termelés gépesítését, az elhasználódott gépek műszakilag, gazdaságilag- egyaránt indokolt cseréjét azonban nem szabad a legeslegújabb gépekre való várakozás miatt halogatni. A termelés gépesítése az elmített nehézségek ellenére már eddig is döntő változást hozott a mezőgazdaságban. Az egyre korszerűbb, nagy teljesítményű gépek, gépsorok alkalmazása viszont nemcsak a termelés technológiáját változtatja meg. Magas szintű ismereteket és követelményeket támaszt a munkát szervező szakemberekkel és az üzemfenntartást biztosító műszaki szolgáltatással szemben. E téren azonban még számottevő az elmaradás. A karbantartás, a javítás színvonala, feltételei nagyon differenciáltak. Megfelelő színvonalú hibamegelőző karbantartást a termelőüzemeknek csupán egynegyedében végeznek. Ennek következménye, hogy tízezer traktoron végzett diagnosztikai vizsgálat tapasztalatai szerint a kormányszerkezet és a villamosszerelvények több mint 50 százalékánál, a motorok 38 százalékánál volt kifogásolható a műszaki állapot Az üzemképesség fenntartásához szükséges karbantartás-javítás elvégzéséhez mühelytér szükséges. A műhelytér a IV. ötéves terv időszakában 16 százalékkal növekedett, ez azonban nem elég. Jelenleg egy 60 lóerős traktorra átlagosan 18 négyzetméter jut, lényegesen kevesebb a műszakilag indokoltnak tartott 25 négyzetméternél. Fokozza a gondot, hogy a meglevő műhelyek is elaprózottak, felszerelésük korszerűtlen. Mintegy 600 tsz nem rendelkezik például szervizberendezéssel, amely az alapvető karbantartás elenged* hetetlen berendezése. A műhelyek szakmunkáslétszáma jelentős, mintegy 60 ezer fő. Gondot jelent azonban, hogy a technikai eszközök műszaki színvonalának emelkedését nem követte a szakmunkások továbbképzése. A munkát irányítók, szervezők száma sem elegendő. A tsz-ekben jelenleg több mint 300 fö szakmunkásra és mintegy hatezer lóerő teljesítményű gépre jut átlagosan egy mérnök. A felmérések azt is mutatják. hogy a gazdaságok egy részében a gépészek nem rendelkeznek kezelési, karbantartási utasítással. nem ismerik kellően a gépbeállításokat. Főként az újabb típusú gépeknél hiányzik aa utasítás, ami kedvezőtlenül hat az üzemelésre, a javítások elvégzésére. A korántsem teljeskörű, szemléltetésként említett nehézségek mutatják, hogy a gépállomány fejlődésével az üzemelés feltételei döntően objektív okok következtében nem tartottak lépést. Pedig érdemes és szükséges a problémák megoldásával foglalkozni. Reprezentatív felmérés adatai szerint ez úton aa egy hektárra jutó javítási költséget 13—15 százalékkal, az üzemanyag-fogyasztást 14—16 százalékkal, az alkatrész-felhasználást 14 százalékkal lehetne csökkenteni. Emellett a gépek üzembiztonsága is növelhető, a meghibásodások szama 36 százalékkal, a hibák kijavításához szükséges idő 50 százalékkal csökkenthető. A gépkapacitás hatékt* nyabb kihasználása meg-; követeli, hogy a mezőgazdasági üzemek fokozottabb figyelmet fordítsanak gépeik üzemeltetésére, karbantartására, javítására. Ehhes azonban segítségre van szükségük. A feladatokat csak as ipari szolgáltató és a kereskedelmi vállalatokkal történő szoros együttműködéssel lehet eredményesen megoldani. Ki kell építeni a nagy gépek javítására is alkalmas szervizhálózatot, tovább kell javítani az alkatrészellátást. s biztosítani kell a szakmai ismeretek folyamatos fejlesztését, kiegészítését. Mindez az irányító szervek munkájával szemben is növekvő követelményeket támaszt. ZSUFFA ERVIN, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője