Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

I MAGA Vasárnap, 1977. augusztus 7: •r • ••• v m (Folytatás az 5. oldalról.) tam. Az embernek elemi joga, hogy kiabáljon, ha rátaposnak. A biztos kudarc tudatában is kiabáljon. Semmi másért, csak az önérzete védelmében. Hogy ne mondhassák rá, szétnyomták, mint egy bogarat A vállát rángatta. Minek ugrálni? Ezt az ügyet úgyis elintézték már. — Hát nem érted? Itt erről az ügyről van szó, nem arról, hogy újra főnök legyél, itt rólad van szó. Arról, hogy az ember mégse olyan, mint a hangya. Hordja a morzsát ész nélkül, aztán jön valaki és ráteszi a cipője orrát és vége. Az ember legalább ricsajt cslnáL Kérdez, Indokol, lármázik, szóval, és észrevéteti a létezését Nem érted? Nem értette. Ingatta a fejét, részeg mosolygás lógott a száján és nem értette. Én pedig tudtam, 'hogy ezt kell megírni. Hogyan törődik az ember kerék alatt, pocsolyában, cipők talpára ragadva, amíg tiltakozni se képes. Amíg eljut a szájén lógó üres mosolygásig és nem akar semmit Lehet, hogy soha többet nem akar már semmit Hova lett, a szép nagy neklfeazülés históriája? Az ember, aki vállalt egy ügyet és végigviszi. Vannak Ilyen emberek, biztosan vannak. Csakhogy olyan sokat kell utánuk gyalogolni. Ebbe meg itt... belebotlottam. Hát mit tegyek, ha a szépet úgy kellene kitalálni, a többi meg, a ronda, a torz, a fájdalmas mindig itt van a kezem ügyében. — De azért valami szépet készülök írni évek óta. Talán holnap mégis csak hozzákezdek. FENAKEL JUDIT Botár Attila Nagyapa és az hogy volt és az hogy nincs éa az hogy megsüllyedt sírja nyerges vonal derékba tört kutyáit ránk uszítja megette a kertjét az ősz ablaka jéggel beírva és az hogy volt és az hogy nincs és az hogy megsüllyedt sírja nem számít horpadt mellkasát egy gyökér virágba borítja. jTfVass Levente Kérdés mi az ami elválaszt a titkok lecsüngő üvegeitől szemed szomorú tükrében esőcsepp gyűrűzik a vágy lóhozforrt száguldás néma kőmezőkbe: ooreelánszilánkok havazása forró csontokban. Bonos fános Ne védjen A szélben libegő galambok — társaim a bóbitás {virradatban dúcot álmodtatnak velem ercsznyi életem csöndjelbe ;iros bagós pálinkás hangomat V szörülné már a Jólét... \Y védjen törvény énekelni i ent hatalmat emlékművet. Garai Gábor: Rózsa Endre: Példa Tövestül dőlt ki az öreg fa, csak néhény hajszálgyökere fogódzik a földbe, törzse kerítésre roskadt, csüggedten lógnak sovány gallyai; s az ágak hegyére mégis kiültek a rügyek kis zöld mécsvilágai és halványan pislákolják: tavasz van, zsendül az élet minden elevenben; lesz-e levél a rügyből, s a virágból lesz-e gyümölcs, nem az ő dolguk az már, s az se, hogy ez a vén roncs nem fa többé, példa csupán. Lélegzetfogytig buzdító. Mélyvasúti szemle „Soha nem lesz már vége?" — sír föl egy ki-be csapódó állomási ajtó. (Csak én hallom, mert némn még e jajszó.) Kiszakadt, zúgó sóhaj a tömeg. Mint temetőben, ragyog egy öreg sírkőszobra a lassúdan hanyatló lépcsősoron. Odébb egy sárga mankó világit. Lejjebb mindent moha lep. Zöld fény forraszt helyére egy anyóká* Mellette batyuk: súlyos tönkü gombák A Föld mélye leszívja mind magábu. Fölfelé: a pozsgás hús harsogása, testek tárlata; feszes fenekű nő szókken elibém — nagyvárosi ünő. A

z 1930. május 18-i és azt követően a közel fél országra kiterjedt szegedi központi illegális kommunista szervezkedés résztvevőinek letartóztatása és 1931. évi elítélése után sem szűnt meg Szegeden a küzdelem a fasiszta diktatúra ellen. 1932. április 4-ével újabb letartóztatási terrorhullám vonult végig Szegeden. Az 1930—31. évinél is szélesebb körű, a fasiszta rend elleni szervezkedés nyomaira bukkant a fasiszta rendőrség. Huszonnyolc szegedi kommunistát és más baloldali érzelmű s gondolkodású személyt tartóztattak le. A fasiszta államrendőrség Jelenlései szerint, valamint az ügyészségi vádiratokban a „Sebes László és társai elleni büntetőeljárás az állam és a társadalom rendjének erőszakos felforgatására és megdöntésére irányuló bűntett miatt" címen ismert szervezkedés résztvevői valójában a fokozódó fasiszta terror, a dolgozó nép szenvedéseit és elviselhetetlen nyomorát okozó politika és társadalmi rendszer ellen fogtak össze, s folytatták az illegális kommunista párt újjászervezését A szegedi tőrvényszék első fokon 1932. szeptember 7-én mondott ítéletet a vádlottak felett, Ezután, részben a vádlottak, részben a kir. főügyész fellebbezése folytán a szegedi kúria másodfokon 1933 novemberében hirdetett ítéletet, s mint azt várni lehetett, valamennyi vádlott első fokú ítéletét súlyosbította. A nagyarányú lebukásnak kettős oka volt. Egyik: a budapesti központ részéről, a szegedi kommunistákkal kapcsolatban álló. tagjának konspirációs hibája, a másik: az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) szegedi csoportjába — amely a szegedi szociáldemokrata pártszervezet kebelében működött —, beépült Schrelner nevű rendőrspicll vezette nyomra a kommunisták üldözőit, mindenről tájékoztatva a nyomozókat. A fasiszta népelnyomás ellen bátran szembeszállók köre, mint a letartóztatottak foglalkozás szerinti ö&zetétele mutatja, szélesedett és növekedett. Az elítéltek között voltak építőmunkások, bőripari munkások, orvos, egyetemi hallgató, tisztviselő, cseléd, fogtechnikustanonc, kereskedősegéd és napszámos. Az 1932—1933-as években Sebes László és társai politikai perének vádlottjai s elítéltjei: Gombkötő Péter, Gladics József, Bozóki Lajos, Gera Sándor, Korom Mihály, Komócsin Antal, dr. Szepesi Imre, Sz. Nagy József, Nagy János, Szilbermann Ferenc, Szilbermann Gyula, Széli József, Lieb Richárd, Karácsonyi Etelka, Masánszki József, Rósenberg Béla, Bitó Mihály, Börcsök Ignác, Gombkötő Dezső, Kristóf László, Bata Szilveszter, Geleta Pál, Strausz Sándor, Pontyik Pál, Török Dezső, Szarnék György, Zeisler György és Sebes László. Megjegyezzük, hogy dera Sándor újabb elítélésére nem kerülhetett sor, mert 1933. február 4-én sikerült átjutnia Csehszlovákia területére. A távozást dr. Buócz szegedi rendőrkerületi főkapitányhelyettese „szívesen" ajánlotta neki. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a letartóztatottak között négy fiatalkorú, 15—16 éves is yolt. Mindannyian szegediek. Szilbermann Gyula emléke Sebes László és társainak letartóztatásán és perén kívül, eljárás folyt 4 más, a fenti csoporthoz közvetlenül' nem kapcsolódó kommunista ellen. Név szerint: Geszty Mihályt, Tápai Józsefet, Krámer Gyulát és Tóth Jánost tartóztatták le 1933 márciusában és ellenük 1933 június 6-án hozott ítéletet a szegedi ítélőtábla. A csoport vezetője azonban korábban közvetlen összeköttetésben állt Gera Sándorral, a sejt irányítójával. Szilbermann Gyula, a huszonnyolc osztályharcos baloldali érzelmű letartóztatott egyike volt 1907. augusztus 8-án szülelett Szegeden. Édesapja, Szilbermann Pál esernyőkészítő mester volt Szegeden, a Püspök utcában. Szilbermann Gyula és három testvére, nem egy igazán forradalmár szellemű családból származott. A magyarországi fasizmus terrorja, a dolgozó tömegek nagy nyomora s elnyomása, a társadalmi atmoszféra adott indítást nekik a marxizmushoz és a munkásmozgalomhoz. Szilbermann Gyula foglalkozása letartóztatásakor bőrös kereskedősegéd volt, bátyja, Szilbermann Ferenc pedig kereskedősegéd. Szilbermann Gyula egyike volt a haladó szellemű és forradalmárrá vált szegedi fiataloknak. Mint Pusztai József elvtárs egyik albumában olvasható, Szilbermann Gyula aktiv egyénisége volt a húszas években a szegedi bőripari szocialista ifjúmunkások csoportjának, amelynek vezetője s irányítója Pusztai József volt. Gera Sándor, Ferenczi József, Halasi István, Kezekovich János, Krajkó András, Dobó Miklós, Pusztai József, Otott Béla, Szegvári Sándor és mások körében nevelkedett és ért öntudatos, osztályharcos forradalmárrá. A húszas évek második felében, Ferenc testvérével együtt a szegedi szociáldemokrata pártszervezetben és a Munkásotthonban folytatott vitákban az osztályharcos munkások oldalára állt a megalkuvó Lájer Dezső pártvezetésével szemben. Ladvánszky József, Gladics József és Gombkötő Péter kommunisták útmutatásai szerint mind többet vállalt a szegedi munkások antifasiszta harcaiból. Nagy érdeklődéssel és tudásszomjjal sajátította el a marxizmus—leninizmus tanításait a dr. Szepegi Imre vezette szemináriumokon és magántanulással. 1931ben Szepesi Imre támogatásával részt vett a bécsi munkás Olimpiászon. Mélységes hatással volt reá, hogy több mint ezren egyszerre énekelték a munkásosztály harci indulóját, az Internacionálét. Erzsébet testvére is vele volt, s 6 most is fellelkesedve emlékezik azokra az eseményekre. öntudatos elszántsággal kapcsolódott be egészen a letartóztatásáig az Illegalitásban levő Kommunista Párt erőinek gyarapításába, szervezésébe. Ladvánszky József, Gera Sándor, Gombkötő Péter, Gladics József és Sebes László kezdeményezésére bekapcsolódott a szociáldemokrata párt kebelében működő, de kommunista gondolkodású és szellemű Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) szegedi csoportjának szervező munkájába, s tagja lett az e célból megalakult szervező bizottságnak, Ferenc testvérével együtt Eredményes szervező tevékenységük bizonysága, hogy igen rövid idő alatt 35 tagja lett a Szegedi Ifjúsági Bizottságnak. Mint a politikai per során, s a vádemelésből ls kitűnik, az OIB szegedi csoportja azt a célt tűzte maga elé, hogy „miután a helyi szociáldemokrata pártvezetés nem helyez kellő súlyt az ifjúság nevelésére, az Ifjúságot tömörítsék és azokból százszázalékos marxistákat neveljenek". Az Ifjúság marxista szellemű nevelése érdekében Szilbermann Gyula vállalta a marxista szellemű folyóiratok terjesztését. Így az „Űj Március", a „Világosság" s az „Ifjú Proletár" című lapokat átvette tanulmányozásra és további terjesztésre. A munkásság marxista—leninista szellemű nevelése érdekében tagja lett a Sebes László kezdeményezésére szerkesztett és a Hétvezér utcai Munkásotthonban őrzött Házi Űjság szerkesztő bizottságának Sebes Lászlóval, dr. Szepesi Imrével, Hont Ferenccel s bátyjával. A Házi Üjság megőrzését és annak megbízható szervezett munkásoknak történő kiadását olvasásra a baloldali érZtelmű szociáldemokrata Bozóki Lajosra bízták. Bozóki elvtárs ma is él. Szilbermann Gyulát, a szegedi ítélőtábla és a királyi kúria 1933 novemberében bűnösnek mondta ki „a fennálló állam és társadalmi rend erőszakos megdöntésére irányuló bűntett és az osztály elleni izgatás vétségének elkövetésében." Szilbermann Gyula politikai bűneinek részletezése kapcsán azt bizonygatta, hogy önmagában a Házi Újságban írott „Egy nap a kendergyárban" és a „Kapitalista hazafiság" című cikkei tartalmazzák az osztály elleni izgatást és a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló szándékot. A „Kapitalista hazafiság" című, a Házi Újságban megjelent cikkéből a vádirat indoklása a következőket idézi a vád alátámasztására: „Mindenki tudja, hogy a kapitalisták nem sajnálják a munkások életét és kihasználják őket a saját céljaikra a végtelenségig. Kik mozgatják az üzemeket s minden lényeges dolgot a társadalomban? A munkások ezek: proletárok, akik a termelést végzik, míg a hasznot a kizsákmányolók vágják zsebre. A kapitalisták a profitért minden aljasságra készek és nyugodtan nézik milliók pusztulását az éhségtől, vagy egy imperialista háborúban." Az „Egy nap a kendergyárban" című írásában pedig a kizsákmányolástól eltorzult és elkeseredett arcú munkásság helyzetéről szólva azt kérdezi: „Mikor fogunk már egyszer öszsze, hogy sok évszázados elnyomásunkat, kirablásunkat megbosszuljuk." A fasiszta államrend elleni izgatásnak minősítette a vád képviselője azt is, hogy Szilbermann Gyula Gombkötő Péterrel, Szilbermann Ferenccel, Masánszki Józseffel, Lieb Richárddal, Karácsonyi Etelkával, Nagy Jánossal és másokkal a „föl, föl, ti rabjai a földnek" kezdetű kommunista Internaciondlét énekelték, Lájer Dezső tiltakozása ellenére. A bíróság azt Is Szilbermann Gyula vétségének minősítette, hogy Sebes Lászlóval, dr. Szepesi Imrével, Szilbermann Ferenccel szerepet vállalt egy, a beL. és külföldi államférfiakat kigúnyoló „Politikai panoptikum" című előadásban, amelyre csak azért nem került sor, mert időközben a rendőrség megkezdte a letartóztatásokat. Szilbermann Gyulát a kúria öt (E) hónapi fogházbüntetésre, mint főbüntetésre és 1 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanilyen tartalmú felfüggesztésére ítélte. Korom Mihályt, Gera Sándort, Gombkötő Pétert és Gladics Józsefet három-, Illetve kétévi fogházbüntetésre ítélte mint főbüntetésre. Sebes László, Nagy János 8—8 hónapi börtönbüntetést kapott. Dr. Szepesi Imre orvost 4 hónapi fogházra ítélték, de a vallatás során olyan vadállati kegyetlen kínzásnak vetették alá, hogy szabadulása után két hónapra belehalt súlyos sérüléseibe, A per során kiderült, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi vádlottat súlyosan megkínoztak a vallatás során. Fogházbüntetésének kitöltése után Szilbermann Gyula gyakori látogatója volt a Hétvezér utcai Munkásotthonnak. Így emlékezik Bozóki Lajos elvtárs egykori harcostársára és a küzdelmes évek. re: Nem törte meg hitét s meggyőződését a börtön és a kínzás sem. Az Eszperantó szakkör egyik legtehetségesebb tagja volt. Aktív tagja volt a Természetbarátok Egyesületének és a Munkás Színjátszó csoportnak, amelyben gyakran vállalt szerepet is. A három testvér, Gyula, Ferenc és Erzsébet gyakran együtt szere, pelt a színjátszó műsorokban. A fasiszta diktatúra fokozódása, s a rendőri felügyelet, a gyakori őrizetbevétel egyre nehezebbé tette nyilvános szereplését és mozgalmi tevékenységét. Szilbermann Gyula 1935-ben házasságot kötött Schlát Annával, s e házasságból két gyermeke született: 1936-ban Éva leánya, 1939-ben Gyula fia. Mindketten itt élnek, Szegeden. A négy gyermek s testvér közül azonban egyedül Erzsébet, Nagy Ernőnéél. Szilbermann Gyulát 1942-ben büntetőszázaddal a keleti frontra vitték, s onnét nem érkezett meg és többé hír sem jött tőle. Bátyját, Ferencet 1944-ben vitték el büntetőosztaggal a keleti frontra, s onnét ő sem jött viisza, és levél sem érkezett tőle. Hasonló sorsra jutott a fiatalabb fiú testvér, Imre is. Szilbermann Gyula augusztus ttoén lenne 70 éves Fiatalon, forradalmi harcosként vesztette életét. DR. SÁRKÖZI ISTVAN