Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

Szerda, 1977. augusztus 3. 5 Új ábécéskönyv készül Jövő szeptemberfői forgathatják az elsősök Elkészült az új ábécés­könyv kézirata a még szük­séges technikai munkák után. Néhány -héten belül nyomr dába kerül, ésszel kezdik a nyomását. Megjelenése 1978. rhájtísára várható, és 1978 szeptemberétől — az új pe­dagógiai dokumentumokkal összhangban — már belőle tanulnak a kisdiákok. Az ábécéskönyv írói gyakotló pedagógusok. Áz üj könyv tartalmában és formájában is más lesz, és az alkotók szándéka sze­rint megfelel á körszerű igé­nyeknek. A lényege áz, hogy állandó aktív közreműkö­déssel, munkáltatással sa­játítsák el o kisdiákok az olvasás és aá írás tudo­mányát. A könyvek lapjaira rajzol­hatnak is a kicsinyek. Á ta­nítónéni majd .iőnéven is veszi, ha az arra a célra szánt ábrákat kiszínezik, a szavakat aláhúzzák, bekere­tezik. Az új ábécéskönyv tulaj­donképpen két kötetből és az ezekhez tartozó munka­füzetből és feladatlapokból áll. Az elsősök az első félév­ben az „öivásni tanulók" cí­mű színes borítójú könyvet, valamint az „írni tanulok" című munkafüzetét használ­ják, a második félévben at „Olvasókönyv" és a „Feladat­lapok" segítik majd őket az olvasás és az írás elsajátítá­sában. Az új ábécéskönyv terjedelmében nem haladja meg a ma még érvényben levőt. A mai a rriagyár ábécéskönyvelt történetében rekordidőt ért meg. 1983 óta van érvényben éS az idei el­sősök forgatják majd lap­jait utoljára. Ismeretlen az új könyvben aZ elválasztott, az úgyneve­zett szótagolt szöveg és a nagybetűket Sem helyettesí­tik kis piros belük. Egyide­jűleg tanulják meg a gyere­kek ugyanis a kis- és a nagy­betűket: — a maitól eltérő sorrendben ismerkednek azokkal. Á Tankönyvkiadó Vállalat szakembérel szerint — felfi­gyelve a sajtóhangokra — kikérték a Nyelvtudományi intézet véleményét; szere­pei jen-e az üj ábécéskönyv­ben a dz és a dZS betű. Nem fog szerepeim — ez á szak­emberek véleményéi megta­nításuk a második osztály feladata. Áz ábécéskönyv megköze­lítően 200 ezer példányban jeléhik meg. Áz augusztusi Tiszatáj „A sző Igazi hőse akarok lenni" — írta Nagy László néhány évvel ezelőtt. A köl­tő ars poeticáját igazolja az a két vers is (A jó vitéz vesztesége. Császármetszés), mely a Tiszatáj legújabb számában megjelent. Igeh, Nagy László valóban mes­tere a szónak. Teljesítmé­nyének jelentőségét azonban csak fokozza gondolatainak súlyossága. Az, hogy a „tní­vességhez" a magyarság, az emberiség sorskérdéseinek kimondása társul. Csorba Győző három meditatív, az emberi lét. az emberi kap­csolatok kérdésein töprengő verse (különösen a Meddő hetek című) mellett Látor László verseit emeljük ki. Lator mindkét versében a feszes képszövést csodálhat­juk meg. — A Tiszatáj augusztusi számában Döb­rentei Kornél, Gutái Magda, Szentmihályi Szabó Pétef, Tamás Menyhért és Zalán Tibor Versei is olvashatók. A prózát Esterházy Pétét, Maro&i Gyula és Trencsényi Imre írásai képviselik. Já­tékosság, eredeti humor, Irri­ponáió nyelvi erő jellemzi E.sterbázv művét. (Az E. föl­jegvzéseiből már az Élet és Irodalomban is olvashattunk egy részletet^ minden bizonv­nyal olyan novellafüzérről, illetve annak darabjairól Van szó, mint a korábbi nagy­sikerű könvv, a Fancsikó és Pinta esetében.) Marosi Gtü­)a Első szerelem c. novellá­jának alapötlete a mai ma­gyar irodalom jó néhány írá­sára (Örkény: Gyerekjáték, Déry: A cirkusz. Sánta: ki­csik és nagyok) emlékeztet. A Dárnbóla lehetőségét kí­náló témának, a gyermek­motívumnak Marosinál epv újabb szerepe figyelhető meg". (A Tanulmány rovat­ban is Marosi Gvula írásai­ról van Szó. Az író kisregé­nyelt Vasy Géza elemzi.) Nem csupán születésének 80. évfordulója irányította a figyelmét Fábry ZOltSnra, a csehszlovákiai mágyát- kul­túra kimagasló alakjára, a harcos antifasiszta íróra. „A Eábry-életműnek nagyon, sok tanulsága, figyelmeztető mozzanata van" — írja Ko­vács Győző. A Fábry-kutatás problémáit megvilágító cikk mellett Görörtibéi András tanulmányát olvashatjuk. Ez ufóbbi írás Fábrynak az 1945 utáni szlovákiai ma­gyar irodalomban betöltött szerepét vizsgálja. — Ugyan­csak az Örökség rovatban kapott helyet Soós Pál ta­nulmánya, mely az „élő és körszerű Szabó Ervinről", a szocialista munkásrhözgálom és tudomány nagy egyénisé­géről szól. A Kelet-európai Nézőben új sörozat indul: a folyóirat a kelet-közép-európai orszá­gok mai irodalmának egy­egy jelentős képviselőjét kí­vánja rövid, portrészerö írá­sokban bemutatni. Kiss Gy. Csaba a szlovák Lubog Ju­ríkről, Zirkuli Péter a ro­mán Marin SoreSCuről és Niehtita Stáneseuról ír. Cs. Varga István azt az orosz nyelvű tanulmány­gyűjteményt ismertéti, amely az eUrópai szocialista orszá­gok prózájának új jelensé­geit (és ezen belül a jelen­köri magyar prózát) tárgyal­ja. Kritika — Csoóri Sándor, Ágh István, Tornai József, Czakó Gábor, Annus József és Mózsi Ferenc könyvéről — Fülöp László, Grezsa Fe­renc, Olasz Sándor, Belo­horszky Pál, Götömbéi And­rás és Vasy Géza tollából jelent meg. Tafiulmányköte­teket bírál Csetrí Lájös. Ve­kerdi László és MárőU Egon. „ ... hűség a tehetségünk­ben előírt, küldetéshez ..." címmél Bessenyei Ferenc vallomását olvashatjuk, A kitűnő Othello-alakítás útán és közvetlenül a szegedi Lear király-bemutató előtt mondta él Bessenyei Ferenc azt az „egyszemélyes, tűnő­dő monológot, amit Pálfy G. István jegyzett le. — A Kiszomboron élő naiv festőt, özv. Czere Jánosnét Tcndi Lajös mutatja be. Az augusz­tusi Tiszatájban — Móser Zoltán Fábry-fotói mellett — illusztrációként Czene Já­nosné munkáit láthatjuk. SZSOttM ÜNNEPI HETEK A fi. Mű vetődéséi írié­léti Nyári Egyetem elő­adásai a Biológiai Kti­tatckftzpontban, délelőtt 9 órától. XVIII. szegedi nyári tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mi­hály utcai képtárában, augUsztüs 21-ig. Hajnal Gabriella ki­állítása a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-lg, Fotóklubok 13. szegedi szalonja a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. MónUs Sándor faze­kas népi iparművész ki­állítása a Juhász Gyula művelődési központban, au gusztus 20-ig. Kátai Mihály festő­művész tárlata a Köz­művelődési Palota ku­polájában, augusztus 28-iéf. Szép könyv '78. kiál­lítás a Technika Házá­ban, augusztus 8-lg. Csanádi György ipar­művész kiállítása a Gu­lácsy Lajos-teremben, augusztus 4-ig. A természettudomá­nyok Szegeden. Kiállí­tás a Somogyi-könyvtár­ban, augusztus 4-ig. A Méta Ferenc Mú­zeum állandó kiállítá­Befejeződtek az ifjúsági napok Vasárnap reggel a Sajtóház Müvészkiufcjában a lengyel ifjúság életét bemutató fotó­kiállítás nyílt. A dokumen­tumklállitást Janus Uziemb­lo, a Lengyel Szocialista If­júsági Szövetség propagartda­és sajtóosztályának helyettes vezetője nyitotta meg. A ba­rátsági napok keretében két fontos kerekasztal-beszélge­tést rendeztek. A JATE-klub­ban a magyar és lengyel testvérmegyék küldöttei ta­lálkoztak. hogy a kapcsola­tok eddigi eredményeiről és további elmélyítéséről tanács­kozzanak. Á Sajtóházban pe­dig a lengyel delegáció új­ságírótagjai cseréltek eszmét magyar kollégáikkal. A len­gyel küldöttség többi, tagja Szegeddel ismerkedett, fel­léptek népi táncosaik, beat­zenekaruk és tehetséges fia­tal muzsikusaik. A 340 tagú lengyel küldöttség vasárnap este a Tisza Szálló nagyter­mében közös vacsorán bú­csúzott Szegedtől, az első^ ma­gyar—lengyel barátsági' na­pok felejthetetlen esemény­sorozatától. Tegnao, hétfőn, a íefigyel delégáció elutazott városunkból. Két gyorsmérleg az Igazi fesztiválhangulatú ifjúsági , napok befejezésekor. Völgyi István, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da igdzgatója: , — LegfOfitóSabb felada­tunknak a belföldi tufizrhus fejlesztését tartjuk. Ifjúsá­gunkkal mindenekelőtt ha­zánk tájait, szépségeit szeret­nénk megismertetni, hogy szeretni és becsülni tudják. Évente 660 ezer fiatalnak szerveztünk kirándulást, or­szágjárást, üdülést az ország­határokon belük Belföldi ak­cióink kőzött legnagyobb vállalkozás a szegedi ifjúsá­gi napolt, eseményeire az idén is több mint hétezer fiatal részvételét szerveztük meg. rajtuk kívül 700 külföl­-di fiú és lány szegedi tartóz­% m f <*•••* fi EM ­Katonafiatalok zászlókkal kodásáról gondoskodtunk. Tizenegy különvonat és har­minchárom autóbusz hozta az líjúkommunistákat az of­szág minden részéből, Zalától Szabolcsig. Legtöbben Borsod megyéből érkeztek. Nyu­godtan mondhatom, ilyen zökkenőmentesen még nem bonyolódott egyetlen találko­zó sérti, mint a tizenegyedik. Szeged eddig ls partnernek bizonyult. A városi tanács, m ünnepi hetek igazgatósá­ga, a KISZ városi bizottsága és az Express közöseh azon fáradozik, hogy ez a nagy­szabású ifjúsági találkozó, a magyar fiatalok évenként visszatérő legnagyobb sereg­szemléje, létszámban, esemé­nyeiben, politikai tartalmá­ban is feilódjön, mélyüljön, Hogy. jó úton járunk, arra példát szolgáltatnak azok a fiatalok, akik évek óta visz­szatérő vendégei a szegedi randevúnak. Ján Gus, a Lengyel Szo­cialista Ifjúsági Szövetségek Föderációja intéző bizottsá­gának tágjd, a föderáció óSz­, tályvezetője, a lengyel kül­A tlzeaharsadik f Egy kissé műhelynek, pon­tosabban a magyar fotográ­fia műhelyeinek, a fotóklu­bok munkája évenkénti fel­mérésének szándékával ifi­dült ahrtak idejéh a szegedi fotószalon. S hogy végül is szerencsésen sikerült betöl­tenie ezt a fuftkeiót, az a rendezők szándékán, munká­ján kívül kétségtelenül kissé a szerencsének is köszönhe­tő. Hiszen háhy elvetélt ki­áliítássarözat indult már ilyen, vagy ehhez hasonló Céllal?? Az idei, immár a fotóklu­bök 13. szegedi szalonja, amelyet Hézsö Ferenc festő­művész nyitott meg vasár­nap a Bartók Béla művelő­dési központban. Vajon mi­lyen tapasztalatokat lehet le­szűrni a ,,szerencsétlen" sor­számú kiállításról? Ez a kétdés főként azért érdekes, mivel a szalon sokéves, egyenletes fejlődés árán, a tizedik kiállítás táján elju­tott valamiféle csúcsra, Í974­ben. Azóta aztán sok-sok bi­zonytalanság jellemezte az anyagot, amelynek kézzel fogható bizonysága volt, hogy sok jónevű klub, ame­lyek néhány éve még élenjá­rók voltak, falra ls alig ke­rültek kollekcióikkal, vagy egészen egyszerűen kiestek. Okvetlenül fölvetődött a kérdés: miért? Miért ez az elbizonytalanodás a hazai fo­tóélétben? Hiszen a klubok a magyar fotó műhelyei, s kollekcióik a szegedi szalo­non — a kiírás Szabta felté­telek következtében — szük­ségszerűen a hazai fotográ­fiának azt az állapotát tük­rözik, amely csak egy-két év múlva válhat szélesebb kör számára nyilvánvalóvá, s ameiy állapot kissé a jövő tükre. Mór a tavalyi szalonról le­szűrhetett az ember egy ak­kor még nem túl megalapo­zott, inkább szive diktálta következtetést, hogy nem bajnak, Inkább átmeneti idő­szaknak lehetünk tanúi. A hazai fotográfia ugyanis a 60-as években alapvetően megújult, új kérdésekét tett föl a maga számára, s ki­dolgozta a váláSzOkat is, az új problémákhoz szükséges új formanyelvet. Ebből az eredményből táplálkozva a 70-.es évék élején gyakorlati­lag tökélyre vitte e forma­nyelv alkalmazását. CSak­högy közben már éltek és hatottak az új kérdések, azonban fotográfiai eszközök híján nemigen haladt földol­gozásuk. A 11. és a 12. szalon összevetéséből már tavaly úgy tűnt, az új formanyelv, fotográfiai eszköztár keresé­se okozza a bizonytalanságot, sok nevCS klub gyöngélkedé­sét. És már akkdr azt kel­lett fhöhdani, ha igy vah, megéri! S az idei szalon megerősít­heti ezt a véleményt. Hatá­rozott, karakteres új képi minőségek jelentkeztek, a képalkotó elemeknek új cso­portja kapott hangsúlyos funkciót a szalon fotóin. Amíg korábban a vonalak, foltok letisztult rertdszére által alkotott kompozíeiós rend jellemezte általában a hazai fotográfiát, az idei szalon képein már bonyolul­tabb. markáns, biztos kézzel épitet tönüsrend adja a leg­jobb képek szerkezeti vezér­szólamát. S ez az alapvető belső továbbfejlődés értel­mesed magyarázható külsőd­leges szempontokkal is. Ma ugyanis a tónusrend primá­tust kap a kompozíciós elvek között, az jóVal bonyolultabb, összetettebb szerkezet megte­remtését teszi lehetővé, mint az elsősorban vdíialaS, foltos jellegű kompozíciók. S ez aligha véletlen, hiszen a fo­tográfia mlht művészet, mint társadalmi jelenség, egyre bonyolultabb társadalmi kér­désekre kénytelen mégóldást találni. S a megoldás — úgy látszik — születőben van. Ezt látszott bizonyítani az idei szalon, intenzívebben már a tavalyinál, amelyik itiég csak sejtetett. * A városi tanáCs Vb műve­lődésügyi osztályának van­dördiját a Öebrééeni Fotó­klub, a Magyar Fotóművé­szek Szövetségének tisztelet­díját a bajai Duna Fotóklub, 8 szabadtéri játékok igazga­tóságának tiszteletdíját á kaposvári Somogyi Fotó- és Eilmkiub, a városi tanács tiszteletdíját a Magyar Nép­hadsereg központi klubjának fotóköre (Budapest), a Bar­tók Béla művelődési központ tiszteletdíját az esztergomi Városi Fotóklub, a Szegedi Fotóklub tiszteletdíját pedig a váci Dunafeartyaf Fotóklub kapta. Az egyéni díjak közül a városi tanács vb művelődés­ügyi osztályának plakettjét Tamás József (Baja) kapta Trilógia című képsoráért. A városi tanács vb művelődés­ügyi osztályának tiszteletdí­jait kapták: Oláh Tibor (Debfeceni Fotöklüb) Család, Somogyi Feténc (Pataky Ist­ván Fotókör, Budapest) Akt és Gyulavári József (Duna Fotóklub. Baja) Csatorna cí­mű képéért. Á Népművelési Intézet tiszteletdijait a zsűri Török Lászlónak (Duna­kanyar Fotóklub, Vác) Kon­cert, Sipeki Gyulának (Váro­si Fotóklub, Esztergom) 6a­fátorh, P. j„ Szabó Antóniá­nak (Debreceni Fotóklub) Fotógram és Horváth István­nak (Debreceni Fiatal Fotó­sok Stúdiója) Vázlat című képéért ítélte oda. A Szegedi Konzervgyár tisztéletdiját Juhos Nándor (Somogyi Fo­tó- és Filmklub, Kaposvár) kapta A madarak kirepültek című képéért. Szávay István döttség vezetője elutazásuk előtt elégedetten nyilatkozott az első izbeh rhegtendezett mdgyar—lengyel barátsági napok tapasztalataitól, élmé­nyeikről. Mi elsősorbán sze­gedi tartózkodásuk impresz­szióira voltunk kíváncsiak: — Szegedi tartózkodásunk soráfl sok lehetőséget kap­tunk, hogy magyar fiatalok­kal találkozzunk. Az üze­mekben, vállalatoknál és ter­melőszövetkezetekben köz­vetlen közelről ismerhettük még életüket, munkájukat, bepillanthattunk a mozgalmi tevékenységbe. Egyik legfon­tosabb rendezvénynek tart­juk a testvérmegyék képvise­lőinek találkozását. A két nép fiataljainak találkozásához, egymás életének jobb megis­meréséhez, á barátság elmé­lyítéséhez ugyanis a munka­helyek, Iskolák, táborok szo­rosabb kapcsolatait tartjuk fontosnak. A közvetlenebb kontaktus kialakítása érde­kében szeretnénk a testvér­megyei kapcsolatokat fejlesz­teni. Nagyon örülünk, hogy részesei lehettünk a szegedi ifjúsági napok eseményeinek. Különösen emlékezetes él­ményt nyújtott az ifjúsági karnevál, tetszett a fiatalok társadalmi érzékenysége, bá­tor kritikái hangja, őszinte véleménye. Megragadott, mi­lyen szenvedélyesen és fiata­losán tiltakoztak a háborús készülődések ellen. Szeged nagyon szép város, nem vélet­len, hogy ennyi ember keresi fel nyaranta. Két év múlva, VálőSZiflÖleg 1979 tavaszán, fájtunk lesz a sor. Akkor vi­szonozzuk a mostani találko­zót, a lengyel—fhagyar ba­rátsági napokat Lengyelor­szágban. Igyekszünk épp oly jő házigazdák lefini, mint magyar barátaink vóltak. Tandi Lajos Szép könyvek kiállítása Évek óta része a nyári ün­nepi eseménysorozatnak az a kiállítás, amelyen az előző évi országos verseny díjazott könyveit láthatják újra a szép könyvek kedvelői. A Papir és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megyei csopottja, valamint a Szöged! Nyomda rendezte az idei kiállítást a Technika Házá­ban. A iárlóhon tizennégy nyomda termékei, a könyve­ken kívül szép naptófak. le­mezborítók íéthatók. A tár­latot dn Varga Dezső, a vá­rosi pártbizottság titkára nyitotta meg tegnap délután, méltatva a nyomdászok és grafikusok közös munkájá­nak nagyszerű eredményeik A megnyitón ott volt Bá­nyainé dr. Birkás Mária, és Prágai Tibor, a városi ta­nács elnökhelyettesei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom