Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

50 Vasárnap, 1977. augusztus 7.' Megoldatlan kérdések IBII Vance tárgyalásai # Amman (MTI) ban pénteken egyórás meg­Cyrus Vance amerikai Vili- beszélés! folvtatott vendég­ügyminiszter közel-keleti látójával. Husszein jordá­tárgyaló körútjának első hete niai uralkodóval, aki az is­egy maris visszautasított ja- mertetett amerikai javasla­vaslaton kivül eddig még tokkal kapcsolatban gondol­senimiféle eredményt nem kodási időt kért. hozott. Nyilván ennek tulaj- Amerikai hivatalos szemé­clonítható, hogy az előzetes Iyek közlése szerint továbbra bejelentéssel ellentétben a is megoldatlanok a legfonto­külügyminiszter kíséretében sabb kérdések, köztük a bé­máris közölték, hogy Vance kerendezés keretében szente­a jövő héten az izraeli ve- sítendő közel-keleti határok, zetőkkel folytatott megbeszé­lései után ismét felkeresi a három arab frontállamot — egésze. Egyiptomot, Szíriát és Jordá­niát —, hogy elődjéhoz, Kis­singerhez hasonlóan az „inga a közel-keleti rendezés jelle­ge. s a palesztin probléma Vance utazásának előző két fontos állomásán, Alexand­riában és Damaszkuszban, diplomácia- eszközeivel pró- Szadat és~Asszad" einöiTegy­báljon meg valamiféle ered- „.„, . . , .rí ményt kicsikami a tárgyalás- amnt a jelent6s néwtku­sorozatból. Látogató körútja lönbségekre hívta fel a fi negyedik állomásán, Amman- gyeimét. Belgrádi mérleg A Pravda cikke # Moszkva (MTI) fórum kezdeményezője, pél­„A különböző országok kői- dát mutat a záródokumen­csönös érdekeinek mérlege" tum tételei következetes vég­— így jellemzi a belgrádi óhajtásában, változatlanul, előkészítő tanácskozáson el- szilárdan az államközi kap­fogadott dokumentumot Va- csolatok fejlesztésének foly­szillj Zsuravszkij, a Pravda tatása és elmélyítése mellett belgrádi tudósítója a lap van-A most befejeződött elő­szombati számában. Vélemé- készítő szakaszban mind ké­nyé szerint az elfogadott do. leti- mind nyugati részről sok­kumentum jó alapul szolgál képviselő fejezte ki érdekelt­az október 4-én a jugoszláv ségét. A közelgő őszi találko­fővárosban megnyíló találko- 20 konstruktív munkájában, zóhoz. Zsuravszkij a továb- ha kivétel nélkül valóban biakban emlékeztet rá: „A minden résztvevőt ilyen ma­Szovjetunió, a testvéri szocia- Batartás vezérel, akkor a lista országok, valamint szá- belgrádi találkozó kétségtele­inos más ország erőfeszítései- nül újabb nagy hozzájárulás nek köszönhetően visszauta- lesz az európai politikai lég­sítótták néhány NATO-or- kör megjavulásához, az ál­szag képviselőinek azokat a lamközi kapcsolatoknak a próbálkozásait, amelyek a szuverén egvenlőség. a bel­záródokumentum szellemé- ügyekbe való be nem avat­vel összeférhetetlen irányt kozás —-egyszóval a zárót kívántak szabni az őszi ta- dokumentum alapelvei szi­lálkozónak. A Szovjetunió. gorú betartása — alapján mint a történelmi helsinki- történő fejlődéséhez tét. Berezeli Á. Károly Vándorének (Regény) Emlékünnepség Hirosimában 0 Tokió (MTI) A nagygyűlésen beszédet Hirosimában szombaton ™"dott Hamilton Shirley békenagygyűlésen emlékeztek Amaraszinghe, a/ENSZ-koz­meg a városra harminckét Syűles ülésszakának Srt evvel ezelőtt ledobott, első Lanka-l elnöke, majd ismer­amerikai atombomba áldoza- tették Kurt Waldheim üzene­teiről. A nukleáris robbanás epicentrumának közelében elterülő békeparkban ötven­ezren gyűltek össze, hogy felemeljék szavukat az atom­es hidrogénfegyverek eltiltá­sáért. Pontban negyed kilenc­kor az egykori tragikus ese­mény bekövetkezésének pil­lanatában, megszólalt a hiro­simai békeharang, s az ün­nepség résztvevői néma; csenddel rótták le kegyele­tüket a barbár módon el­pusztított sok tízezer ember emlékének. A nagygyűlésről, amely egyben az atomellenes világkonferencia csúcspontja is volt, helyszíni közvetítést adtak a japán rádió- és tele­vízióállomások. A hirosimai emlékművön n város képvi­selői és a hátramaradottak elhelyezték annak a 2282 embernek a névtábláját, aki tavaly halt meg a több mini három évtizeddel ezelőtti robbanás utóhatásainak kö­vetkeztében. Ezután Araki Takesi polgármester a hiro­simaiak nevében békenyilat­kozatot olvasott fel, amelv szorgalmazza, hogy az ENSZ iövő évi leszerelési világkon­ferenciája tegyen meg min­dent. a nukleáris és más tö­megpusztító eszközök meg­tiltásáért, a fegyverkészletek korlátozásáért, és a tartós béke megteremtéséért. „Hirosima felelősségteljes feladata az — mondotta —, hogy a világ közvéleménye elé tárja az atompusztulás hiteles képét, adatait, s ezzel az Intő példával járuljon hozzá az emberiség békevá­gyának teljesüléséhez.': DR. HANS REICHELT LATOGATASA Dr. Hans Reichelt, az NDK Minisztertanácsának elnök­helyettese, környezetvédel­mi és vízgazdálkodási mi­niszter. szombaton elutazott Budapestről. A Ferihegyi re­pülőterén búcsúztátására megjelent dr. Szabó János építésügyi és varosfejleszté­si államtitkár és Breinich Miklós, az Országos Vizügyi Hivatal elnökhelyettese. Ott volt Gerhardt. Reinert, az NDK budapesti nagyköve­te is. ELUTAZOTT AZ OLASZ VÖRÖSKERESZT KÜLDÖTTSÉGE Dr. Angelo Savini-Nicci, az Olasz Vöröskereszt elnöke és Dr. Luciana Corvini, a szervezet külügyi osztályve­zetője befejezte a Magyar Vöröskeresztnél tett hiva­talos látogatását. Itt-tartóz­kodásuk során a vendégeket fogadta dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár. Dr. Savini-Nicci olaszorszá­gi viszontlátogatásra hívta meg a Magyar Vöröskereszt vezető szintű küldöttségét. A küldöttség elutazott ha­zánkból. TÖMEG­SZERENCSÉTLENSÉG összeomlott egy négyeme­letes épület pénteken éjjel Kairóban. A 70 éves épület romjai között eddig 27 ha­lottat, s 47 sebesültet talál­tak, de feltételezik, hogy az áldozatok száma még nem végleges. MADRIDI TÜSZOK Egy 19 éves fiatalember, aki a Grapo városi gerilla­szerv,ezet tagjának mondja magát, péntekről szombatra virradó éjszaka hét személyt túszként tartott fogva, Mad­rid egyik külvárosában, majd szombat reggel megadta ma­gát a rendőrségnek. KOLERA INDONÉZIÁBAN Rövid idő alatt 43 gyer­mek veszteibe életét Indoné­ziában, koleratünetek kísé­retében. Az Indonéziai egész­ségügyi hatóságok szerint egyelőre nem lehet járvány­ról beszélni, a halálesetek többségét ugyanis az okoz­ta, hogy túl későn kerültek a gyermekek orvosi kezelés alá­Az emigráció és hazánk Beszélgetés dr. Szabó Zoltánnal, a Magyarok Világszövetsége főtitkárával A nyári hónapokban különösen sok magyar születésű ember látogat vissza szülőföldjére. Közreműködésükkel, részvételükkel jelentős kulturális rendezvényekre kerül sor ebben az. időszakban. Mindez időszerűvé teszi a kérdést: mi­lyen a viszonyunk a- tókésorsEagokba kivándorolt, egykori honfitársainkhoz, milyen politikát folytatunk irányukban? Erről beszélgettünk az egyik legilletekesebbel: dr. Szabó Zoltánnál, a Magyarok Világszövetsége főtitkárává!. ság és a szülőföld között.,' Tevékenységünknek sokféle formája van. Lapunk, a két­hetenként 80 ezer példány­ban megjelenő Magyar Hírek rendszeresen tájékoztatja a külföldön élőket a magyar nép életéről, jelent formáló és jövőt épitő munkájáról. A világszövetség segíti a ma­gyar kultura és nyelv ápolá­sával, terjesztésével, megőr­.— Azzal kezdeném, hogy módon kapcsolódni kíván a jelenleg mintegy 1,2—1,3 magyar kultúrához. De ne­millió magyar vagy magyar künk is érdekünk, hogy eb- ősével ' foglálkozo klubok származású ember él a tőkés- ben segítsük őket, s eköz- egyesületek munkáját' országokban, jelentős részük ben előmozdítsak. hogy reá-, együttműködik minden olyan' a tengeren tul. ötven szaza- lis, bű kepet alakíthassanak társadalmi szervezettel, lékük hazánkban született, á ki a szocializmust építő Ma- ' ~me[y kapcsolatot keres tart többiek — és ezek száma gyar Népköztársaság életéről. fenn' velünk Segíti ellátni egyre növekszik - már a Ez politikai szempontból nem őkpl magyar'könyvekkel, fo­befogadó országban látták kis jelentosegu, hiszen ha- lyóiratnkkal, hanglemezekkel, meg a napvilagot, a második zank mai életenek megisme- játékfilmekkel. Kulturális vagy a harmadik nemzedék- rése széles körben segít el- rendezvényeikre neves ma­hez tartoznak. oszlatni a reakció szociális- művészeket utaztatunk. - A tőkésországokban pr°pagandajanak Ez év eddigi hónapjaiban élő első gyarokat oszlatni a ... , i u taelienes tokesorszagokban híl|,is,lt nemzedékbeli ma- például, kilenc európai or nagyon sok szál — A jobboldali, hazánkkal szág 19 városában több mint. köti szülőföldjükhöz. Köti szemben ellenséges emigráció 30 előadással szerepeltek őket mindenekelőtt a szár- éppen ezért ellenzi dühödten magyar művészek, müsoraik­mazás, a magyar néphez való a kapcsolatok fenntartását és ban megemlékezve Ady tartozás tudata; az anya- erősítését. Hatása azonban Endréről, és terjesztve a nyelv; mindaz, amit a ma- csak viszonylag szűk körre műit és a mai irodalmi és gyar kultúrából ismernek, korlátozódik, s egyre inkább zenei, kulturális értékeit Erős szálakat és kötődést je- csökken. Ezt jelzi a hazalá- Szervező, összefogó, össze­mentenek a ma is élő csalá- togatók számának fokozódá- tartó jellegük miatt nyújt sej di, rokoni, baráti kapcsola- sa is: 1970-ben 120 ezren, je- J & ' 1 tok. A második, harmadik lenleg már évente 160-180 Szeget a világszövetség aa generációhoz tartozóknál ezren látogatnak Magyaror- egyesületek társadalmi ren­mindez természetesen hal- szágra. Tudjuk, hogy nagy dezvényeihez, társas-összejö­ványabb, de jelentős részük- többségük világnézete, poli- veteleihez is. Az egyesületek nél ugyancsak jelen van, ta- tikai meggyőződése nem azo- . , ,, pasztaiható. Tapasztalható az nos a mienkével, de ezzel szervezete csoportos hazala­is, hogy a kint született fia- együtt is lojális a viszonyuk togatást segíti a világszövet­talabb nemzedékben fokozó- hozzánk, elfogadják, hogy ség utazási irodája azzal ls, dik az érdeklődés szüleik, egykori hazájuk (illetve szü- hog a játogatók számóra tú­nagyszüleik hazaja, annak leik hazaja) a szocializmus ... • , • mai élete iránt. Közülük is útját választotta. Más termé- rákat szervez az ország ku­sokan látogatnak Magyar- szetesen a horthysta rend- lönböző vidékei múltjának és országra, s mivel őket nem szer elől kivándoroltak és jelenének, kulturális és tör­kötik az egykori tapasztala- gyermekeik soraiból kikerülő ténelmi értékeinek megisme* tok, előítéletek, gyakran az baloldali gondolkodásúak né- . ...,.,. első nemzedéknél „nyitottab- zőpontja: ők a politikánkkal leí>e celJdD01' ban", tárgyilagosabban tud- való egyetértésből kiindulva — Nem kevés azoknak at ják megítélni a látottakat. építik a kapcsolatokat egyéni, egyedi ügyeknek a — Ez már tulajdonképpen — Milyen formában, mi- száma, amelyekkel tanácsot elvezet ahhoz a kérdéshez: féle módszerekkel segítjük vagy intézkedést kérve kere­milyen mértékben kívánnak elő a tőkésországokban élő a kint élők kapcsolatot tar- magyarok és a szülőföld kap­tani Magyarországgal s ne- csolatának fennmaradását és kunk mi ebben az allaspon- ' tünk? erosodeset? — Ügy vélem, ez a kap­— A sík meg a Magyarok Világi szövetségét Évente csaknem ezer látogatót fogadnak a világszövetség munkatársat kapcsolatok teremté- ^ mjntegy négyezer levélbe­li megkeresésben járnak ek Nem egy esetben a Magya­csolat mindkét részről fon- sében és fenntartásában a tos, s fenntartásához és erő- különféle társadalmi, kultu­sítéséhez kölcsönös érdek fű- rális, tömegközlési szervek, rok világszövetségéhez kül­ződik. A kivándoroltak és szervezetek széles köre vesz jjgj-t £s az jnnen kapott le­leszármazottaik számottevő részt. Ezek sorában fontos vdi az egyetlen kapcsolat része meg akarja őrizni a helyet foglal el a Magyarok időS( magukra maradt ma­Magyarországhoz fűző szála- Világszövetsége, amelynek az gyarok és a szülőföld között kat, nem akarja elfelejteni, a rendeltetése, hivatása, hogy _ mondotta dr. Szabó Zol­illetve szeretné megtanulni a összekötő kapocs legyen az tán. magyar nyelvet, valamilyen úgynevezett szórványmagyar- K.S. 61. Különösen az érzelmesség volt visszataszí­tó ezekben az Írásművekben, s mikor ha­talmas belső küzdelmek után beszámoltam ne­ki kedvező impresszióimról, s dicsértem nagy, meleg szívét. De Stefano majdnem könnyekre fakadt, ölelgetett engem, újra átélve novelláját, de csak elfúló hangokat hallatott a megilletö­déstől. — Ugye, az a lány ... — részletezte éhesen és mohón, hogy most már mindent kicsikarjon be­lőlem, s egyszerre pótolja azt, amit a nyilvános kritika megtagadott tőle. — Ugye. az a drága kislány, amikor megtudja, hogy a fiú mást sze­ret... Ú... Igen, a szivemből írtam... Es a másik, aki a halott vőlegény után áhítozik, es ... meg akarja ölni magát... Szegény barátom nedves szemekkel és olaszos túlfűtöttséggel emlékezett soraira, s a szive majd kiszakadt, úgy átélte mindazt, amit leírt. Pedig az mind giccs volt, ócskasag és émelyítő érzel­messeg. egyetlen sora sem tudott megragadni annyira, hogy felsóhajtsak: Talán mégis mozog benne valami! Nem* nem mozgott még kukac sem, csak a becsvágy feszítette es a sérelem tel­te epessé és fanyarra. S ekkor önkéntelenül el kellett tűnődnöm azon a tényen. hogy a mű javarészt tudatos szándék, erős, intellektuális beavatkozás eredmé­nye, s az úgynevezett élmény és ösztön, amely oly hangzatos, hogy még a jobbak is megszé­dülnek tőle, valóban csak nyersanyag, formát­lan massza, amely önmagában nem fémjelzi az alkotást. Szegény De Stefano csöpögött az él­mény intenzivitásától, s valószínű, hogy félig be­hunyt szemmel, eksztatikusán vetette papírra sorait, s talán még javítani sem kívánt rajtuk, nehogy az élmény melegét lehűtse, s az ösztön „frissességét" megfakítsa, s mégsem ért fabatkát sem, amit összehordott. S ezért gyanús az, aki csak azt írja meg, ami történt vele, hűen és él­ményszerűen, s annyira ragaszkodik a csip-csup igazságokhoz, s az élmény, kötelezőnek vélt va­lódiságához, hogy elveszti művészi mértékét, s nem mer az élményen magasabb szempontok kedvéért módosítani. Az alkotó átél és megél, színfoltok, morzanatok valódisága ragad meg benne, hogy ezekkel önkényesen bánjon, s úgy használja fel őket, ahogy akarja. S az a nagy művész, aki a meg nem történtet is a teljes hi­telesség erejével tudja ábrázolni, mert valójá­ban a meg nem történt is megtörtént vele, csak nem itt. nem úgy, s a nagyobb valóság kedve­ért esetleg egy kissé kiigazítva, vagy teljesen fel­forgatva. De Stefano örökösen őszinteségére hivatkozott, aztán szivére és átélésére. Sajnos, agya nem volt. Még a leglobogóbb szenvedélyt sem lehet érzékeltetni a műben a szellem ellenőrzése és szabalyozó elve nélkül. De Stefano tanított meg rá, hogy az úgynevezett' ösztönös tehetségekről ne legyen nagy véleményem, s az intellektuális kapacitást a legliraibb költőtől is megkövetel­jem. A tanáron kívül szereztem újabb barátokat, is, akik diákok voltak még, s így korban, s talán életfelfogásban is közelebb álltak hozzám. Eze­ket a tengerparton ismertem meg, mert. mihelyt elrendeződtek ügyeim, Jejárogattam a partra, hogy kivegyem részem a fürdés örömeiből is. A fekete fövenyen heverésztem rövid fürdőnadrág­ban, s már a harmadik alkalommal kezdtem összeismerkedni azokkal, akik szintén ott töl­tötték napjaik javát. Egy hangos diákcsoport zsi­vajgott ott állandóan, s mtkor végre feltűntem nekik, s meg is szólítottak, én is közéjük ele­gyedtem, Attól kezdve velük úszkáltam és lu­bickoltam. s úgy látszik, hamar megnyertem ro­konszenvüket, mert minden mókájukba bevon­tak, s kezdtek odavalósinak tekinteni. Ez nagy kitüntetés volt, mert az olaszok barátkoznak ugyan, de idegent bizalmasukká ritkán fogad­nak. S ott ket ifjú is akadt, aki jnég a lakására is meghívott, s bemutatott a szüleinek- Az egyi­ket Vincenzónak hívták, mégpedig Vincenzo Amoroscnak, s ez olyan név, hogy így csak va­lami snájdig bonvivánt nevezhettek volna. Ez a Vincenzo azonban nem volt sem szép, sem da­liás termetű ifjú, hanem minden bonviváni jel­leg ellentéte. Haja göndör volt, de seszínű, nyil­ván valamely germán portyázás vagy uralom késői eredményeként, orra feltűnően horgas, szürke szemén zavaróan vastag szemüveget vi­selt, s álla úgy előreugrott, hogy az orrával kel­hetett versenyre. Egyszóval, nem volt megnyerő külsejű, s Vincenzo ezt tudta, s ez a kínos érzés alakította ki magatartását, s hovatovább egész jellemét is. Nem bízott a fellépésében, idétlenül félszeg volt és bántóan .szerény. Ha sétálgatva, egy-egy csinosabb lány tűnt fel az úton, Vin­cenzo sz.omorkásan legyintett, s már eleve le­mondott róla, pedig egy szép tengerparti estén bevallotta, hogy pokoli kínokat áll ki a szerelem hiánya miatt. S ahogy beszélt a salernói lányok­ról, s részletezte eksztatikus sóvürgasát, mar nem is volt olyan csúnya, az önkívület megszépítette, mint a művészt az Ihlet hevülete. Érzékisége úgy gyötörte, hogy minden iránt közönyössé vált, semmit sem akart elérni az életben, csak a „szé­les csípő"-t, mert vágyálma a széles medencéjű, nagy farú nő volt, s ahogy ennek elképzelt eiő­nveiről beszélt, feltételeztem róla, hogy akár aa eletét is odaadná egy ilyen nő kegyéért. Kisült, hogy minden eszményét az én védővámba össz­pontosította, az özvegy fogadósnéba, mert ha ar­ra vettük utunkat, s belesett az ajtón, a kony­hába. egészen belesápadt a pattanásig feszülő blúz és szoknya láttán. — Bella, robusta! — lihegte, s rossz szeme ki­dülledt az elképzelt gyönyörtől. (Folytatjuk.) \ I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom