Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

Szombat, 1977. augusztus 6. \ 7 Október elsején kapják kézhez Emel k a közművelődési intézmények dolgozóinak alapbérét Az augusztus elsejei Művelődésügyi Közlönyben jelent meg a kulturális és a munkaügyi miniszter együttes rendelete a közművelődési intézmények dolgozóínak munkabéréről. Erről nyilatkozott dr. Keresztúri Sándor, a kulturális minisztérium terv-, pénzügyi-, és munkaügyi főosztályának vezetője. — A Minisztertanács ez év májusában hozott határozatot a második félévi bérpolitikai intézkedésekről. Ennek alapján kerül sor szeptember elsejétől a közművelődési intézmények' dolgozóinak béremelésére. A béremelés kiterjed a közkönyvtárakban, a levéltárakban, a múzeumokban, a művelődési otthonokban, valamint az egyéb közművelődési intézményekben, például a Magyar Filmtudományi Intézetben és Filmarchívumban, a kiállítási intézményekben, a Magyar Színházi Intézetben, a Népművelési Intézetben, az éliat- és növénykertekben — dolgozókra. — A bérrendezés körülbelül 17 ezer 500 közművelődési munkást érint. Az érintettek mintegy kétharmada tanácsi közművelődési intézményekben dolgozik. de nagyarányban részesülnek' a központi kulturális- és a SZOT-intézmények alkalmazottai, s ezenkívül béremelést kapnak más minisztériumok és országos hatáskörű szervek közművelődési munkakörben foglalkoztatott dolgozói ls. Az alapbérek átlagos emelkedése megközelíti a 20 százalékot A személyi alapbérek növelését differenciáltan végzik, de meghatároztuk a különböző munkakörökkei kapcsolatos kötelező emélés mértékét Az ezen felüli összeget a dolgozók mennyiségi és minőségi munkájának figyelembevételével osztják szét A rendelkezésre álló összes bérkeretnek több mint a felét a kötelező béremelésre fordítják, s csaknem ennyi jut a differenciálásra. A bérrendezés nem csak a 16foglalkozásúakra, hanem a rész munkaviszonyban foglalkoztatottakra is kiterjed, s fontos elv. hogy ebből az összegből nem lehet tartalékolni. — A rendkívüli bérfejlesztéssel egyldőben került sor a besorolási rendszer módosítására és új, korszerű tarifarendszer bevezetésére, továbbá az eddig meglevő kórpótlék alapbéresítésére is. A tarifarendszer kialakításánál arra törekedtünk, hogy áttekinthető, egyszerű, egyértelműen alkalmazható bérutasilás fogalmazódjon meg. — A végrehajtás lebonyolításának segítésére augusztus 10-ig minden felügyeleti szerv megkapja a szükséges összegeket, s a végrehajtást könnyítő irányelveket. Ugyancsak központilag gondoskodunk az átsoroláshoz nélkülözhetetlen nyomtatványokról, űrlapokról. A gondokat okozó kérdések tisztázására megbeszéléseket szervezünk, s információs szolgálattal segítjük a bérrendezés lebonyolítását. — Az előkészítés során rendkívül szoros és jó együttműködés alakult ki a Munkaügyi Minisztériummal és a "Pénzügyminisztériummal, továbbá a SZOT-tal és az illetékes ágazati szakszervezetekkel. Énnek tulajdonítható, hogy a rövid előkészületi idő ellenére a végrehajtási rendelkezések napvilágot látlak1 és az ütemtervnek megfelelően mindenhová időben eljutnak a szükséges információk. Az október elsejei fizetésnapon már az új besorolásnak megfelelő bért vehetik kézbe a közművelődési intézmények dolgozói. (MTI) Hegnyílt az Úttörő téri szerviz SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Shakespeare: Lear király. Előadás a Dómtéren este 3 órakor. XVIII. szegedi nyári tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 31-lg. Hajnal Gabriella kiállítása a Bartók Béla művelődés: központban, augusztus 31-ig. Fotóklubok 13. szegedi szalonja a Bartók Béla művelődéi! központban, augusztus 21-ig. Mónus Sándor fazekas népi Iparművész kiállítása a Juhász Gyula művelődési központban, augusztus 20-lg. Kátal Mihály festőművész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 28igSzép könyv "70-kláIlítás a Technika Házában, augusztus ll-ig. A természettudományok Szegeden. Kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 21-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Befejezte munkáját a művelodéselméleti egyetem A TIT 6. művelődéselméleti nyári egyetemén tegnap tartották meg az utolsó előadásokat. A tíznapos kurzuson 250 közművelődési szakember — könyvtárosok, művelődési házak vezetői, tanácsi előadok, módszertani intézetek munkatársai— a művelődéspszichológia témakörében hallgatott meg összesen tizenhét előadást. A Biológiai Kutató Központban lebonyolított előadássorozat végén tegnap délben dr. Veczkó József egyetemi adjunktus, a nyári egyetem igazgatója mondott zárszót. Hakni - taxival Acs S. Sándor felvétele Hosszas határidő-tologatás után — hiszen a szomszédos töltőállomás már ősz ota Üzemel — tegnap délelőtt megtartották Szegeden, az Úttörő téri új szervizállomás műszaki átadását, s így ma reggel nyolc órától a két gépkocsiállásba és a felsőmosásra berendezett helyiségbe már bekormányozhatják az olajcserére, zsírzásra, gyújtás- és porlasztóbeállításra, kerék-egyensúlyozásra szoruló, vagy akkumulátortöltésre. villamossági javításra váró gépkocsikat. A szerviz kis üzletében autóápolási és -felszerelési cikkeket árulnak, egyelőre kisebb a választék annál, amennyit egy új autósbolt készletétől várhatnának a vevők. Az ÁFOR kezelésében levő benzinkút és szerviz költségeihez hozzájárult a British Petrol-cég, ennek fejében BP-kenő- és adalékanyagokat is árulnak az új állomáson — Hová kislány? — érdeklődött jóindulatúan az egyik partfalépitő munkás. Tudomást szerezve a gödrök, homokdombok, kövek között bukdácsoló fehérruhás útlcéljéról, eligazította: — Csak egyenesen! Ha már elfáradt, majd nézzen körül. A Szőke Tisza tisztára olyan, mint egy hajó. Szirtes Agl (nem ls titkolhatná — nem ts akarja —, hogy Szirtes Adám leánya), úgy vélte, a legegyszerűbb utat választja, ha a kollégiumból — ahol szállást kaptak a Lear kiráy próbanapjain — kilép a Tisza-partra, onnan pedig „csak egyenesen". Hála az építőknek, valóban elérte a hajót — röpke 40 perces csetlés-botlás árán. Kovács Nórával és Tomanek Gáborral (igen, ő is „színészgyerek") vártuk. Hárman a Lear főiskolás szereplői közül, jövőre végzősök. A diskurzus indulhat, mellőzhetők az udvariassági rituálék. Űszás közben, tus alatt, napra fordulva Ismerkedünk; a körülmények persze szétszabdalják a mondatokat. • Negyedévben romlik a hangulat a főiskolán. (Amennyire tudjuk, mindig így volt, nyilván így is marad. A jeleket már az év végén mi is „fogtuk". Érdekek, ütköznek, önértékelések fulsulnak. Féltjük az illúzióinkat és kezdjük érzékelni a színházi világ realitásait Egyébként tényleg nem mindegy, hol kezd az ember. Sokan vagyunk, 33-an végzünk, a pesti színházak tömöttek.) Az első „igazi" szerepléseket mindenki sokáig számontartja, (Kovács: harmadikos gimnazistaként Szendrey Júlia voltam a Petőfi '73 című filmben, Oliviát játszottam a Vízkeresztben, a József Attila Színházban. Szirtes: én is középiskolás koromban szerepeltem először, filmben, A Koppányi aga testamentumában. Főiskolásként az Egy erkölcsös éjszakában; a Csillagszeműben főszerepet kaptam. A harmadévi gyakorlatot a Madách Színházban töltöttem. Tomanek: a Nyaralás című Mándy-filmben főszerep, ugyancsak tévéfilm volt a Kísértés, szerepeltem a március 15-1 Irodalmi összeállításban és a Tanuljunk könnyen-gyorsan drámát írni című műsorban. Most augusztusban kezdődnek egy Gál Albert-film felvételei, ez is főszerep. A Vízkeresztben én is játszottam.) Az évfolyamról négyen a budapesti Móricz gimnáziumban érettségiztek. (Legtöbb osztálytársunk a Nemzeti stúdiósa volt. Az egyik fiú például négy évig; aztán itt-ott, színházakban dolgozott, 25 éves korában felvették. Tomanek a mezőgazdasági gépszerelő elnevezésű szakmájával 8 munkahelyen és a honvédségnél töltött, el éveket, a harmadik felvételi vizsga után került be a főiskolára. Lehet, hogy ettől fáradunk el? Ahogy mesélik, a régiek, sokkal lelkesebbek, szívósabbak, keményebbek voltak. Összetartottak. Ml tagadás, ez a mostani munkájukon is látszik. Nem rajtuk múlhat, hogy a gyakorlatokon kiábrándító tapasztalatokat is gyűitögettünk a „színházi életről".) Taxival luxknizni jó. (Nyáron mentünk, kötelező gyakorlat az első év után. Mindenfelé az országban. Hatalmas jókedvvel, viccekkel, csínyekkel, jól együtt, ráadásul úri módon — taxival. Pedig akkoriban igencsak megdolgoztattak. Az első 2 évben 18—20 tantárgyunk volt, reggel 8-tól este 6-lg tartottak az órák, utána 10ig jeleneteket tanultunk a főiskolán. Az első félévben 42 drámát kellett elolvasni. Nem tudni, mikor aludtunk — már aki komolyan vette. Cserébe viszont kaphatott általános műveltséget, a világra nyitott szellemet, fizikai felkészültséget Alapokat a nagy tanuláshoz, ami majd a színházakban kezdődik.) Sulyok Erzsébet Az idei előadások központi témakörének megválasztása arra enged következtetni, hogy a művelődésügy területein dolgozók érzékelik: a törvényben is rögzített közművelődéspolitlkai feladatokat hagyományos munkamódszerekkel, hagyományos formákban és szemléletmóddal, lehetetlen megoldani. Napjainkban az egyén és a közösséggé szerveződött csoportok kulturálódási igényeire, illetve új művelődési szükségletek ébresztésére kell figyelni. A nyári egyetem ennek a korszerű szemléletmódnak az erősítését kívánta szolgálni — a művelődés pszichológiai összetevőit, hátterét, indítékait tárgyaló előadósokkal. így vált központi kérdésévé az egyén szocializációja, vagyis: a születéstől az élet végéig tartó személyiségfejlődés jellemzése. Dr. Veczkó Józsefnek e témáról szóló előadása első volt a sorozatban — alapokat adott a különféle nézőpontú későbbi fejtegetésekhez. Fontos támpontokat kaptak a hallgatók a tudatosabb művelődésirányításhoz. Tisztázódhatott például, hogy az ember, a mindenkori személyiség — sajátos fejlődés eredménye; e fejlődés feltételei: a meghatározott környezet, a nevelés és az adottságok. A közművelődési szakemberek nem felejthetik, hogy minden ember, az „aktuális személyiség" — egy-egy önmagát Irányító rendszer; korántsem közömbös tehát, hogy a neki megfelelő hatások érik-e művelődése során, vagy sem. Ha a hatásrendszert tudatosan, a személyiség ismeretében sikerül megszervezni, akkor jók a feltételek a művelődő ember folyamatos — az egyéni, egyszersmind a társadalmi igények szerinti — fejlődéséhez. A személyiség megismerése révén tudatosíthatják a népművelők: kinek-kinek milyenek a kulturálódási szükségletei. Több előadás foglalkozott — konkrét felmérések alapján — ezeknek az igényeknek a jellemzésével; az érdeklődés fenntartásának kérdéselvei; a művelődési motiváció problémájával — ugyanabból a nézőpontból: milyen az „aktuális személyiség", az éppen művelődő ember. A kutatók felhívták hallgatóik figyelmét; azok a valódi, a létező művelődési szükségletek, amelyeket objektív körülmények, érdekek teremtenek. Olyan művelődési alkalmakat kell tehát, szervezni, amelyek kielégítik e helyesen felmért igényeket. A népművelői gyakorlatban ma még nem honos szociálpszichológiai megközelítésből vizsgált aktuális közművelődési tennivalókat dr. Csepeli György egyetemi adjunktus. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte dr. Durkó Mátyás tanszékvezető egyetemi tanár előadását, amelyben a felnőtt ember fejlődési sajátosságait jellemezve kitért a közművelődés egyik legmélyebb problémájára: a művelődési formák és a befogadás lélektani folyamata közötti öszszefüggésekre. A nyári egyetem mindazonáltal adós maradt az egyik fontos témakör teljes kibontásával; a különböző életkorok és társadalmi rétegek egzakt jellemzésével. Jogos viszont a remény, hogy a hallgatók — a tíz nap alatt megszerzett lélektani alapismeretek birtokában — önállóan is tanulmányozhatják az egyes életkoroknak a művelődés szempontjából lényeges sajátosságait. S. E. A lányok és Gloster Villámokat szór a szeme. Dűlt és haragos. A szerep áramkörében él még; Goneril hangján szól, Lear legidősebb lányának gesztusaival reagál a környezetére. A környezet pedig ... az öltöző. Hatalom és hisztéria. Hisztéria a hatalomtól, vagy annak miatta; ezt játssza el Psota Irén a színpadon. Sajátos szerepfelfogás, van némi igazság benne mégis. Mert kl is ez a darabbéli Goneril? Shakespeare 1605ben írta ezt a tragédiát. Az irodalomtörténészek szerint a két idősebb lányalakban már a születő kapitalizmus könyör. telen szellemének megteremtőit ábrázolta. — Ügy gondolom — mondja Psota írén —. hogy a hatalom torzítja az emberi személyiséget. Egy széken ülve mondja, töprengve mondja, elgondolkodva mondja. — Ezek szerint? — Goneril visszaél a hatalmával, s úgy igyekszem eljátszani, hogy ennek ellenére: Lear legidősebb lánya esendő figura. — Esendő. Miért? — A körülményei miatt. — Ezt hogy kell érteni? — Nincs önmagában való gonoszság. Hiszek abban, hogy minden embernek — Gonerilnek ls — pa. zitív és negatív elemekből van összetéve a jelleme. Goneril és Regan a gonosz végletei — írja A. C. Bradley. A jelmeztervező Schdffer Judit a kosztümök szinte teljes azonosságával ls hangsúlyozta ezt. Regant Olsavszky Eva játssza, nem is játssza: éli ebben az előadásban. Alakítása széles ívű. Azt is érzékeltetni tudja, hogy szerepbéli gonoszsága nem azonos nővéréével, hanem sokkal inkább egy rákényszerített szituáció eredménye. Nem anynyira démonikus, mint Goneril, de tulajdonképpen félelmetesebb, mert rossz, indulata emberibb szabású. Az ellentét: CordéUa. A gonoszság ugyanis végtelen jóságot, önzetlen odaadást és legyőzhetetlen szeretetet szül. Az előbb már idézett Irodalomtörténész szerint Cordélla éppen ezért az egész világirodalom legszeretetre méltóbb alakja, aki csak hallgat és szeret. Váss Éva megformálásában több mint szokványos előadások kedves és szép lényalakja. Egyfajta emberi magatartásforma. Vass Éva a legtöbb eszközt, a leghatásosabbat használja: eszköztelen. Shakespeare Lear és három lánya történetét Geoffrey of Monmouth históriád jából vette. Glosterét és két fiáét Sidney Arcadiájából. Glostert Mensáros László játssza. Egyike a legtöbbet gondolkodó, a szerepeit intellektuálisan átélő magyar színészeknek. Aki, mégis, igazi homo ludens, játékos ember. őrzök egy feledhetetlen epizódot, a Rómeó is Júlia szabadtéri előadásán történt. Mensárosnak a színpad végében, fenn a magasban, volt egy jelenete. ..Maradjak sötétben?" — kérdezte. — „Igen" — mondta lakonikus rövidséggel a rendező. „Kér" — mondta a színész —, „pedig itt lett volna egy jó arcjátékom." És ez a jellemző a mostani előadás Glosterjére ls. Intim játékával magára tudja irányítani a ha, talmas nézőtér figyelmét, s ehhez nincs szüksége teátrális gesztusokra. Petri Ferenc