Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Íirrí^/ DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPj 67. évfolyai.. 183. szám 1977. augusztus 5., péntek Ara: 80 fillér Jelentés az első félévtől Beruházások, építkezések Igen lényeges — az V. ötéves tervciklusban — az idei esztendő munkája. A kezdettel általánosságban elégedettek is lehetünk, ezt olvashatjuk ki a KSH megyei igazgatóságá­nak cr-szegezö jelentéséből, amelyet a napokban tettek köz­zé. Kitűnik ebből, hogy Csongrád megyében 1977. első fe­lében a megyei pénzintézetek 2 milliárd forintot folyósítot­tak beruházásokra, folyó áron számítva 7 százalékkal töb­bet az 1976. első félévinél. A belföldi gépi beruházások és a nem szocialista import gépberuházások az átlagosnál jó­val nagyobb mértékben, 15, illetve 19 százalékkal emel­kedtek. Az első félévben több ál­lami támogatással megvaló­suló beruházást hagytak jó­vá. Közülük a jelentősebbek Szegeden; a Domusz Áruház, a gyógyszertári decentrum és a Nyomda Vállalat új üzeme. Megyénkben a folyamatban levő fontosabb — 25 millió forint feletti — beruházá­sokra az idei év első felében 865 millió forintot, az éves költségelőirányzat 43 százalé­kát használták fö! (Tavaly hasonló időszakban ez az arány csak 29 százalékos volt.) Az időarányos teljesí­tés a belföldi és a nem szo­cialista import gépberuházá­soknál, valamint az egyéb célú kifizetéseknél megha­ladta az átlagost. Csongrád megye és Szeged legjelentősebb beruházásának, a kőolaj- és földgázipari léte­sítményeknek az 1977. évi költségelőirányzata 320 mil­lió forint, melynek az első félév végéig €2 százalékát teljesítették. A félévben — jelentős késéssel — elkészült a mintegy 550 millió forint értékű TI. 'számú" gázfeldol­gozó tizem, s jelenleg próba­üzemel/ Befejeződtek az olaj­ipari elektronikus adatgyűj-' tő- és feldolgozó központ épí­tési munkái . is. Az.előkészí­tés alatt álló nagyberuházá­sok közül a csongrádi vízlép­cső módosított beruházási ja­vaslata előreláthatóan szep­temberben kerül az Állami Tervbizottsághoz döntésre. A Szegedi Orvostudományi Egyetem 410 ágyas klinikai tömbjének beruházási prog­ramját jelenleg készítik, s a tervek szerint novemberre befejezik. A többi .lényegesebb beru­házás közül: Üjszeged gázel­látásónak a kivitelezési üte­me idén javult, s várhatóan az év végéig — a tervezett határidőnél ugyan egy évvel később — befejeződik a munka. Az Algyő—Ullés II. földgázvezeték építési üteme is gyorsabb, mint tavaly volt, s előreláthatóan ez a beru­házás is — itt kétéves a ké­sés — az év végére elkészül. A szegedi Tisza-partfal át­építésénél az év első felé­ben — a magas vízállás miatt — mindössze 5 millió forint értékű munkát végez­tek, így a tervezett ütemhez képest jelentősen elmaradtak. Az elmaradás megszüntetése érdekében a kivitelezés üte­mét az év második felében jelentősen meggyorsítják. A tervek szerint ez évben be­fejeződik az első szakasz (közúti hídtól északra) át­építése, továbbá a rakparti út a déli feljáróval együtt. A szegedi 300 férőhelyes Hungária Szállodát a máso­dik negyedévben, az eredeti határidőhöz képest másfél éves késéssel átadták. Jelen­leg a kertészed munkákat, a szálloda körüli vitákat, járdá­kat építik. A József Attila Tudományegyetem kollégiu­ma konyhájának, éttérmének építését' is befejezték, az ál­adása enpek is késett. Re­mélhetően, mire az egyetemi hallgatók őszre beköltöznek, akkórra üzemképes állapot­ba is kerül. A megyei székhelyű építő­ipar az idei évre 3,4 milliárd forint értékű építési-szerelési munka elvégzését irányozta elő, melynek az első félév végéig 76 százalékára kötöt­ték meg a szerződést. Az építőiparban a piaci feszült­ségek a tavalyi mérséklődés után az idén növekedtek. Amit az is jelez, hogy a fél­évben közel 600 millió fo­rint értékű megrendelést uta­sítottak vissza a vállalatok. Az év első felében a megyei székhelyű építőipar, az or­szágosnál kisebb mértékben — összehasonlítható áron szá­mítva — 8 százalékkal növel­te termelését a tavalyi év hasonló időszakához képest. A minisztériumi építőipar termelése 5 százalékkal, a tanácsi és a szövetkezeti épí­tőiparé az átlagot meghala­dóan 9,9, illetve 24,1 száza­lékkal emelkedett. így a vál­lalatok és szövetkezetek az első hat hónapban 1,5 mil­liárd forint értékű saját épí­tési-szerelési munkát teljesí­tettek. Termelésük növeléséhez hozzájárult az is, hogy az év első felében jelentős ter­melő beruházásokat helyez­tek üzembe. Például a Csong­rád megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatnál elkészült — a központi anyagiögadó-, tá­roló- és ellátó bázis, a DÉ­LÉP-nél pedig befejeződött a szintén állami támogatással megvalósult közmű- és mély­építő kapacitás bővítése. A termelési feladatok folyama­tos teljesítését idén is nehe­zítették a munkaérőgondok, valamint, az átmeneti anyag­hiány és a lakásépítkezések előkészítésének hiányosságai. A szocialista építőipar 1977. elsp félévben 1100 lakást adott át, 7 százalékkal ke­vesebbet, mint egy évvel korábban. Június végén 3200 lakás építésén dolgoztak, ami viszont 3 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt volt. Csempeexport Év vegéig — az idén elő- a Romhányi Építési Kerá­ször — százezer négyzetmé- miagyár. A gyár ma már ter fehér nisztell és mintás évente 1~1'2 millió négyzet­ter teher, pasztell es mmtas méter fa,_ és padlóburkoló. falburkoló csempét exportál csempét bocsát ki. (MTI) Megteltek a magtárak Új gabonatároló épül Szegeden A magtár jelkép: ha üres, ínséget jelent, ha megtelt, azt mondjuk rá, lesz kenye­rünk. A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatója, Prohászka Ottó arról tájé­koztatott bennünket. hogy 17 ezer 100 vagon búzát vet­tek át mostanáig a termelők­tói, és valamennyit bizton­ságos helyen tárolják. Lényegesen hamarabb kezdte idén a fölvásárlást a vállalat, mint az előző évek­ben. Péter-Pál előtt egy nap­pal már búzát szállítottak a termelőszövetkezetek. Nyu­godtnak, kiegyensúlyozottnak nevezte az átvevők munká­ját, ennek, köszönhető, hogy panasz sehonnan nem érke­zett. Az átvétel időpontját a termelők igényeihez igazítot­ták. A telepeken a csúcsfor­galom július közepén volt, egyetlen nap alatt, 14-én pél­dául 1100 vagonnal vásárol­tak föL Érdeklődtünk a búza mi­nőségéről is. azt a választ kaptuk, hogy a szabványnak megfelelő, jellemző adata, a hektolitersúly 78—79, tehát jó. Kedvezett az idő az ara­tóknak, a vállalat berende­zésein keveset kellett szárí­tani — ez a mennyiség a száz vagont sem érte el —, de a szövetkezetek szárítói is csak az első napokban bajlódtak gabonával, később már nem volt rájuk szükség. A gabo­na nedvességtartalma 13— 14 százalékot nem haladta meg Jelentős energiameg­takarításhoz vezetett ez a kedvező állapot, de külön ki­emelte az igazgató azt is, hogy mintaszerűen dolgoztak a szövetkezeti szárítók, ami­kor szükség volt rájuk. Sehol nem romlott szárítás közben, hanyagság miatt a búza mi­nősége. A tavalyihoz hasonló meg­termett búzánk sütőioari ér­téke is. Kezdetben 30 száza­lékos arányban keverték a régivel a molnárok, most már az 50 százalékot meg­haladja az új aránya. Ez természetesen azt is jelenti, hogy elegendő régi maradt tavalyról, hiszen az utóbbi években a termésátlagok ör­vendetesen emelkedtek. Köz­vetlenül a fölvásárlás meg­kezdése előtt 3 ezer vagonnal exportálhattunk, elsősorban azért, hogy az újnak helyet csináljanak a magtárakban. Megtelt a szegedi ezerva­gohos nagy magtár is, a ter­melő gazdaságok két és fél ezer vagon tárolását vállal­ták ebben az évben. A vá­sártéri betontartályok mellett 5 ezer tonna búzát befogadó új csarnok évítését kezdik meg a közeljövőben, a ter­vek szerint jövő év szeptem­berére készül el. A követke­ző esztendő termésénél tehát erre is számíthat a gabona­ipar. Az épülő híd krónikája Új szakaszban az építés A Szeged fejlődését meg­határozó különböző építkezé­sek közül — jelentőségében és a költségek nagyságában — kiemelkedik az új híd épí­tése. Jelentőségét növeli, hogy megépítése után napi­rendre kerülhet Újszeged gyorsabb fejlesztése, s vele idővel megszűnhet a két Vár rosrész közötti beépítési kü­lönbség. Amint elkészül a híd, változás következik be a közlekedési irányokban. Csökkenteni lehet a Belvá­ros forgalmi — főleg teher­gépkocsi — túlterheltségét. Többek között a nemzetközi teherforgalmat is ki lehet ve­zetni a Belvárosból. Minden­képpen, bármilyen szempont­ból is vizsgáljuk az új híd felépítését, jelentősnek minő­síthetjük. A hídépítésben most új szakasz kezdődött. A közel­múltban az építkezés fő ré­szét végző két vállalat — Hídépítő és Ganz-MÁVAG — mellett további tizenhat együttműködési szerződést írt alá. Céljuk, hogy egymást is segítve, elfogadva a pontos építési ütemtervet, 1979 vé­gére elkészítsék és a forga­lomnak átadják a hidat. Nagy feladat megoldására vállalkoztak. Méreteit tekint­ve az ország egyik leghosz­szabb hídja. Hiszen a 371 méter hosszú folyó feletti acélhídhoz, mindkét oldalon vasbeton hidak csatlakoznak. A két parti feljáró együtt 770 méter hosszú. Együttesen tehát — a folyó feletti és a feljáró hidak — több mint egy kilométert tesznek ki. Ez azt jelenti, hogy a Bérkert utca—Odesszai körút keresz­teződés után kezd emelkedni a feljáró, és a másik oldalon a Szilléri sugárút környékén ért el a Nagykörút jelenlegi szintjét. A híd magassága lehetőséget ad arra, hogy a Felső Tisza-part, a másik ol­dalon pedig a Gyapjas Pál utca és a Felső Kikötő sor forgalma a híd alatt bonyo­lódhat le. A méreteket mu­tatja, hogy az újszegedi ol­dalon nyolc pillér, a két gát között öt pillér, a szegedi oldalon pedig hat pillér tart­ja a hidat. Legszélesebb nyí­lás a folyó felett lesz — 144 méter —, mely a zavartalan hajózást szolgálja. Szélessége is figyelemre méltó. A köz­úti forgalom számára mind­két irányba két-ket forgalmi sérv lesz. -Ehhez csatlakozik három-három méteres gya­logjáró. Mindkét hídfőbe au­tóbuszmegállót is építenek. Rátekintésre, formájára néz­ve hasonlítani fog az algyői új közúti hídra. Az építke­zéshez nagy mennyiségű anyagöt használnak fel. Ezek mind olyanok, melyeket ide kell szállítani. Sőt, egy ré­szét üzemekben legyártják, itt csak összeszerelik. A két­ezer-nyolcszáz tonna acél­szerkezet nagy része már itt van. A hídba be kell dolgoz­ni csaknem nyolcezer köb­méter betont, tizenhatezer mázsa betonacélt és 45 ezer négyzetméter aszfaltot. A híd tervezése és most a kivitelezés során számos új műszaki megoldást valósíta­nak meg. A folyó altalaja nem elég teherbíró. Ezért a pillérek alá nagy mélység­be — van ahol ez eléri a negyven métert — cölöpöket fúrnak. Ezekben a hetekben most a Tisza közepén folyik ez a munka. Eddig hazánk­ban nem alkalmazott techno­lógiával készítik a cölöpöket. Olasz eredetű gépek és olasz munkások dolgoznak vele. Közben a magyar szakembe­rek — munkások és műsza­kiak — átveszik, megtanul­ják ezt a technológiát. Itt dolgozik az Ady úszódaru, melyhez hasonló teljesítmé­nyű nem sok van Közép-Eu­rópa folyóin. A Tisza felet­ti híd szerelése is újszerű lesz. Elemekből rakják ösz­sze a Ganz szerelői, és mun­ka közben nem támasztják alá a hidat, önmagát tartja meg. A nagyobb munkák az újszegedi oldalon folynak most. Rövid időn belül azon­ban a másik oldalon is meg­élénkül a munka. Hiszen a folyó feletti szerkezetet a két partról egyidőben szere­lik, és a Tisza közepén érnek össze. Nagy pontosságot kí­ván ez. Terv szerint a folyó feletti acélhíd 1979 májusá­ban ér össze, lesz készen. Arnint a szerkezet elkészül — de már közben is — a többi vállalat saját feladatát végzi. Csatornázás, víz-, gáz­és elektromos hálózat kiépí­tése a hídon és környékén. Nagy feladat lesz majd az útépítés, a forgalomirányító berendezések kiépítése. A festés több hónapot vesz Igénybe. Ezekre a munkákr ra, ezek ütemszerű és határ­időre való megvalósítására kötöttek a vállalatok együtt­működési szerződést. Senki sem kötelezte a vállalatokat, a brigádokat az együttmű­ködési szerződés aláírására. Ha már megtették, kötelessé^ güic legjobb tudásuk szerint szorgalmasan dolgozni, hogy vállalásuknak eleget tudja­nak tenni mindenben. Ném lesz könnyű feladat a sok vállalat munkáját összehan­golni, helyet biztosítani mindig annak és ott, ahol az építés folyamata megkívánja. Ezt egy bizottság végzi, nem kis felelősséggel. A méterek, a fórmák, az alkalmazott technika és tech­nológia csak a munka nagy­ságát és nehézségi fokát mu­tatja. Mögötte ott az ember tudatos tevékenysége. Ezeket híddá az ott dolgozó munká­sok és mérnökök formálják meg. A szakmában jártas öreg hidasok és szerelők nagy tapasztalata most sokat segít. Számos szocialista bri­gád tett felajánlást. Szépen, pontosan dolgoznak, ahogyan azt egy ilyen munka megkí­vánja. Veszélyekkel jár, és nagy a baleseti lehetőség. Sok a zavaró tényező. Az időjárás, a nyugtalan folyó, olykor az anyagellátás. Még­is arról győződhet meg a látogató, a város lakossága, hogy tervszerűen folyik a munka. Vannak ugyan ki­sebb-nagyobb eltérések az elkészített ütemtervtől. Van oiyan munka, mellyel előbb járnak, és van kisebb, de be­hozható elmaradás is. A híd építői közül kevesen szege­diek. Budapestiek és vidéki­ek dolgoznak a hídon, járják az országot, egy részük más országokat is megjárt már. Hidakat építenek a folyók fölött. Most nekünk, szege­dieknek dolgoznak, hogy könnyebb legyen a közleke­désünk, kényelmesebben él­jünk, és még szebb legyen m Tisza ékessége: Szeged. Dr. Varga Dezső 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom