Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-31 / 204. szám

Yasárnap,' 1977. augusztus 28. 11 Utcai automatáit A Finommechanikai és Elektronikai Műszergyártó Szövetkezetnél készülnek a postai bélyegautomaták, valamint a BKV-jegyárusító automaták. Évente csaknem 1200 darabot készítenek. A szövetkezet automatáit megkedvelték az NDKban és Lengyelországban is. Képünkön: Készítik a posta által kifejlesztett kézi bélyegadagolókat. Szeptember 5-én Tanévnyitó az iskolákban Néhány nap múlva benépesülnek az iskolák, megkezdődik az új tanév. Azok a tanulók azonban, akik tavaly egy vagy két tantárgyból megbuktak, már ezekben a napokban beülnek — ha csupán néhány órára is — az iskolapadokba; az igazgatók által megjelölt időpontban kerül sor a javítóvizsgákra. A pedagógusoknak véget ért a szabadság. Az iskolákban ezen a héten tartják meg a nevelőtestületi tanévnyitó értekezletet. Az 1977— 78-as tanév az általános és a középiskolákban szeptember 5-én, hétfőn, a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik. Az első tanítási nap: szeptember 6., kedd. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban 1978. június 3., a középiskolák IV. osztályaiban 1978. május 13., az I—III. osztályokban június 10., az írásbeli érettségi vizsgák 1978. május 15-ével kezdődnek. A tanévzáró ünnepélyeket 1978. június 12—20. között, az igazgatók által megjelölt napon tartják. A rendtartások intézkednek az iskolai szünetekről is. A téli szünet az általános és a középiskolákban december 22-től január első vasárnapjáig tart, a tanítás tehát januar 2-án, hétfőn kezdődik. A tavaszi szünet első napja április 5., utolsó napja április 13-a. A korábbi évekhez hasonlóan szünetel a tanítás az iskolákban november 7-én, március 15én, március 21-én, április 4-én, húsvéthétfőn és május 1-én. A tanév tartalmi munkájának szerves része a pedagógusok nevelési értekezlete. Az őszi tanácskozáson a nevelőtestületek az intézmény munkatervében meghatározott témát, a tavaszi nevelési értekezleteken pedig az „Utunk a nevelő iskola felé, a nevelőmunka koordinációja az egyes tantárgyak között" című témát beszélik meg. Az iskolákban az úttörőés a KISZ-szervezetekben az új tanévben méltóképpen emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60., valamint Ady End|/ M ii • r •• Kozos, jo ugy Tapasztalatok Mórahalomról Mórahalom nagyközség tanácsának végreha.nó bizottsága legutóbbi ülésén értékelte a határőrök, rendőrök és a lakosság kapcsolatának, együttműködésének fejlődését. A testület tagjai egybehangzóan megállapították, hogy a törvényesség védelmét, a belügyi munka önkéntes segítését a nagyközség dolgozói saját feladat aktiak is tekintik. A Kiváló Határőrjelvénnyel kitüntetett Mórahalom lakói eredinényesen működnek együtt mind a határőrökkel, mind a rendőrökkel. Az együttműködés természetesen van jelen a hétköznapokon. A határőrközség dolgozói például aktívan és eredményesen segítik a közrend és a közbiztonság megszilárdítását, valamint a határőrzést. Megtartják a hatarrendet, időben jelzik a gyanús, idegen személyek észlelését. A helyi szervek, gazdaságok biztosítják a feltételeket az önkéntes rendőrök és az önkéntes határőrök foglalkoztatásához. Különösen példamutatóan tesznek eleget az MT 26-os számú rendeletben előírtaknak az Egyetértés Szakszövetkezet vezetői. A nagyközség területén húzódó államhatárt az elmúlt időszakban senkinek sem sikerült megsérteni. Több helyi lakos személyesen is részt vett a körözött bűnözők felderítésében, a kísérletezők külföldre szökésének megakadályozásában. A határőrök és a rendőrök példát mutatnak a helyi teendők végrehajtásában, a honvédelmi nevelő munkában. Évek óta folyamatosan tevékenykednek az MHSZ helyi szervezetében és az úttörőcsapatoknál. E tevékenységük eredménye, hogy a község MHSZ-fiataljai az országos versenyen ötödik, az úttörők pedig a járási versenyen első helyezést értek el. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának határozata szerint Mórahalmon a jövőben is biztosítják a határrendre vonatkozó jogszabályok érvényesítését, a határőrökkel, a rendőrökkel kötött együttműködési megállapodások végrehajtását. Azért, mert ez közös, jó ügyi (iazsó Béla re születésének 100. évfordulójáról. Az oktatási miniszternek az új tanév feladatairól és munkarendjéről júniusban megjelent utasítása foglalkozik a 11 napos tanítási ciklussal. Felhívja a figyelmet arra, hogy azokban az iskolákban, ahol a feltételek adottak, és még nem vezették be a 11 napos ciklust, az alsó tagozatokban éljenek ezzel a lehetőséggel. A már korábban ugyancsak megjelent miniszteri utasítások szerint az 1977— 1978-as tanévtől az általános iskolákban országszerte megszervezik az egyéves időtartamú iskola-előkészítő foglalkozásokat az 1. osztályba lépő, és óvodába nem járó gyermekeknek. A foglalkozások október 1-én kezdődnek és május 31-éig befejeződnek. A leendő elsősök összesen 192 óra alatt kapnak felkészítést. Szeptembertől az általános iskola 1. és 2. osztályát egy fejlesztési szakaszként kezelik. E szerint az elsősök tanulmányi eredményét a tanév végén nem a hagyományos számjegyekkel, hanem „Jól megfelelt" és „Megfelelt" bejegyzéssel minősítik. Az a tanuló, aki nem értelmi fogyatékos, de fejlődésben, a tantervi követelmények teljesítésében elmaradása olyan nagymérvű, hogy a legalaposabb pedagógiai munkával sincs remény az osztály többségéhez való felzárkózásra, az első év végén bizonyítvány helyett látogatási bizonyítványt fog kapni, és tanulmányait ismét az első osztályban folytatja. E

vek óta annyit panaszkodtunk az időjárásra, belvízre, aszályra vagy jégverésre, mindenféle növényi, termelői és kereskedelmi betegségre, hogy idegpályáink már a panaszt vették természetes állapotnak. Volt. aki már így beszélt: a bibliai hét szűk esztendő korát éljük, kedves elvtársak, de elkövetünk mindent, ami tőlünk telik. Oda jutottunk, már sárgarépát, krumplit is külföldről kellett behoznunk, nyáron pedig zöldpaprikát. Szerencsére, nem kezdtünk népi-nemzeti bibliamagyarázatokba, inkább olyan csapokat nyitottak meg központi csapkezelőink. amiből most paradicsom, zöldpaprika — várhatóan paradicsompaprika és fűszerpaprika is —káposzta, karalábé, krumpli, hagyma bőségesen ömlik. Rákapcsoltak a nagyüzemek, és beálltak a sorba újra azok a kistermelők is, akiknek régen elment már a kedvük az egésztől. Évtizedünk legnagyobb termelői nekibuzdulása hiú igyekezet lett volna, ha most is megüli a földeket a belvíz, vagy cserepesre szaggatja az aszály. Megszámlálhatatlanul sok tonnát nyertünk a kedvező időjáráson, de ha nem szántunk és nem vetünk, ha minden közbeeső munkát el nem végzünk, jöhet az eső, süthet a nap, legföljebb gaz veri föl kertjeinket. Nagy nekibuzdulás és jó időjárás — ez a kettő adja most a bő termést Ha télen hűszcentls hő esik, írhatjuk a tudósítást: zavarok álltak be a közlekedésben. Pedig rászoktunk a nyilatkozatokra, hogy fölkészültünk a télre, de arra is rászoktunk, hogy nincsen hó. Ilyen hóesésszerű pánik kezd most kialakulni itt-ott, és ezt szép mondatba csomagolva így tálaljuk: a bőség gondjai. Mert valóban gondokkal jár, a termést be kell takarítani, igen rövid idő alatt, nagy hajtással, igen nehéz munkával, veszteség nélkül, el kell juttatni a fogyasztóhoz — hazai és külföldihez —, és az élelmiszeriparnak föl kell dolgoznia, ami reá vár. A napokban hallottam, a zöldségkereskedelemnek kétszer annyi portékát kell forgalomba hoznia az őszi hónapokban, mint amennyivel egész évben bajlódott. Hogyne lenne gondja! Jó lenne azonban, ha a gondokat látva, nem mentségek gyártására adnánk azonnal a fejünket. Tartok tőle, nem lesz, aki a mentségeket elolvassa. A megyei osztályvezető nyilatkozta nemrég lapunknak, hogy a termelés segítésére hivatott kiszolgáló kereskedelem nem vette komolyan, hogy a meghirdetett zöldségprogramból lesz is valami, ezért hézagok támadtak ott, ahol folyamatos ellátásnak kellett volna lennie. Furcsa módon, magyarázat itt is akadt. A gépkereskedelem legfőbb emberétől kérdeztem egy sajtótájékoztatón, miért nem lehetett olyan öntözőszivattyút venni, amit a szövetkezetek kerestek. A válasz rövid volt: miért nem rendeltek időben. Visszanyomta tehát a labdát a termelőhöz, ő a hibás. Azt nem gondolta hozzá, hogy megszívlelve az intelmeket, sok gazdaság csak tavasszal csatlakozott jó szándékkal a kormányprogramhoz, ők nem rendelhettek tavaly. De ha valaki végiggondolja, hogy a zöldségprogramhoz szivattyú is kell, meg locsolótömlő, meg szórófej, akkor nem fordulhat elő, hogy Csongrád megye összesen kettőt adhatott el. azt is januárban. Aki most azt mondja, nem számítottunk enynyire, az is téves utakon keresi a mentségeket. Azért indult a program, hogy végre bőség legyen. A paradicsomérés és a hirtelen hóesés között azért lényeges különbség van. Ha valamiből sokat ültetnek, már számítani lehet rá. hogy több lesz. Amikor virágzik a paradicsom, megint lehet kalkulálni. Amikor sárgulni kezd, szinte napra meg lehet határozni, mikor gördiil az első kocsi az átvevőhelyre és mennyit hoz. A paprikánál ugyanígy. Megint a megyei szervezési bizottság többször ismételt intő szava jut eszembe: legyen szorosabb a kapcsolat a termelő, a felvásárló kereskedelem és a feldolgozó ipar között. Biztosan ez az év is a tanulságok levonásával zárul majd. Sok év óta először a bőség tanulságait kell összegezni majd. Addig azonban mindennap szem előtt kell tartanunk, hogy tisztességünkről van szó. Termelési biztonságot ígértünk, és azt hirdettük. minden, étkezésre vagy földolgozásra alkalmas árut átveszünk. Ezt a szándékot különböző hivatkozásokkal eltéríteni nem lehet. Természetesen, sok apró tisztességre is szükség van. Azt írja egyik levélírónk, sorszámot adnak az átvevőhelyen, csak így tudják elejét venni annak, hogy el ne öntsék paradicsommal a konzervgyárat. Egy szava nem lenne ellene, ha nem tapasztalná, hogy „suba alatt" is lehet sorszámot osztani. Azt is mondták, egy ember ne vigyen egyszerre többet, csak nyolc mázsát Ezt is meg lehet érteni, de ide is betette a lábát a suba alatti tisztességtelenség: amíg ő a sorára vár, addig a másiknak a földjéről viszi el allami kocsi egyenesen a konzervgyárba a paradicsomot, féléretten. Ez a levélírónk a paradicsomoskocsi tetején úi társadalmi értékrend lépcsőit kezdi fölismerni, és azt kérdezi, már ide is beteszi a lábát a százszor agyonvert protekció? Sokszor elmondtuk már, politikai kérdéssé lépett elő nálunk a zöldségtermesztés ügye, a politikai tisztességről pedig egyetlen percig sem mondhatunk le. A

termelők tehát megértették azt, amit kértünk tőlük: termeltek. Munkájuk egyik fele még hátra van, a termés leszedése még az ő dolguk. A társadalmi segítésre természetesen most is szükség lesz, hiszen az első fagy kimondhatatlan károkkal fenyegetne, ha késnénk az igyekezetben. De a központi határozat nemcsak a termelőkre vonatkozott, hanem mindenkire, akinek a mezőgazdasághoz közelről vagy távolról köze van. Szívesen továbbítjuk a feldolgozóipar kérését: türelmet kér, átvesz mindent, ami használható. De a termelők szavait is: igyekeznünk kell, mert ahogy lépünk az őszben, úgy lesz napról napra több a dolgunk. Nagy érték termett a földeken, vigyáznunk kell rá. és ha a vele járó gondokat figyelembe veszszük, akkor is örülhetünk neki. Horváth Dezső Aczél György köszöntése Hatvanadik születésnapjaalkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntették ki Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista tárZöldpaprikaés paradicsomvásár A kertészeti termesztés fejlesztésére hozott kormányhatározatok' nyomán föllendült termelési kedv és a kedvező időjárás eredményeként az elmúlt éveknél több kertészeti áru, főleg paprika és paradicsom termett. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság részére befőzési és lecsóparadicsomból, valamint paprikából országos vásárt rendezzenek a ZÖLDÉRT vállalatok' és más kereskedelmi szervezetek. Az állami és a szövetkezeti zöldség-gyümölcs szaküzletekben, továbbá — előzetes helyfoglalás nélkül — az ideiglenesen igénybevett árusítóhelyeken augusztus 31-tői nyolc-tíz napon át az ország egész területén paprika- és paradicsomvásárt rendeznek. A vásár ideje alatt a kertészeti termékek az arra kijelölt helyeken korlátozás nélkül árusíthatók. A vásár idejében a 4 forintos étkezési paradicsom mellett a befőzési paradicsomot kilogrammonként 2 forintérc árusítják, a paprika — fajtától, minőségtől függően — 2.50, 4,50 és 6,00 forintért vásárolható. sadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Köz ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjai és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága ebédet adott Aczél György tiszteletére, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Aczél Györgyöt, (MTI> Gyenes András fogadta Romes Csandrát Romes Csandrát, a Békevilágtanács elnökét — aki az Országos Béketanács meghívására tartózkodik hazánkban — kedden fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Berecz János és Jakab Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője. A találkozón megbeszélést folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a neutronbomba elleni világméretű tiltakozási akcióról, a nemzetközi békemozgalom soron levő feladatairól. A nap folyamán Szentistványi Gyuláné, a HNF OT titkára találkozott Romes Csandrával és tájékoztatta a néplrontmozgalom időszerű feladatairól, a népfront részvételéről a nemzetközi békemozgalom akcióiban. Ezt követően a hazafias népfront székházában Romes Csandra az Országos Béketanács elnökségének és tudományos bizottságának képviselőivel folytatott beszélgetést.