Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

/ Szombat, 1977. augusztus 27. — Játsszuk azt, hogy be­jön a kukacos vevő. — Jó! Ennyiből már látnivaló, hogy vérbeli kereskedőkkel van dolgunk. Most végezték el az iskolát minden gyakor­latával, most léptek munká­Da a szegedi fogyasztási szö­vetkezetnél. Húszan vannak, szakácsok, pincérek és keres­kedők. Bizonyítványuk van arról, hogy megtanulták a jzakmát. De tudják-e úgy — ahogy néha ml látjuk őket, házsártos vásárlók. Vállalták a játékot, előadom tehát sorban, amit fél óra alatt háziasszonyok mondtak el, legutóbbi boltbéli él­ményként. Én mondom a történetet, az újdonsült ke­reskedők felelnek rá, mikor mi a teendő. — Megyek a boltba, alig van egy-két vevő, odaállok a pulthoz. Egyedül vagyok ott, mégis arra várolt, hogy rám kerüljön a sor. Mire kegyeskedik valamelyik el­adó odajönni, és meghall­gatni óhajtásomat, már vág­ja is rá, hogy nincsen. Ben­ne van a nézésében, minek háborgatom ilyen otromba­ságokkal. — Természetesen nem így kelL Mondja meg az eladó, sajnos most éppen nincs, de ekkor meg ekkor lesz. — És ha nem tudja? — Kell tudnia. — És ha hiánycikk? — Az természetesen más: — Ml a hiánycikk? — Ami éppen nincsen. — Miért nincsen? — Csak. Az utolsó választ én rövi­dítetem le, valójában olya­nokat soroltak elő, hogy nem gyártja az Ipar, nem szállít­ja a nagykereskedelem, nem adják ki a raktárból — de azt nem mondták, hogy hi­ánycikk akkor ls van, ha nem rendel a kereskedő. Mi­ért nem rendel? Vérbeli vá­laszt kaptam rá: mert nincs rá igény. Ütköznek persze a gondolatok, gönbölyödnek ls ekképpen: ha egy ember ke­resi, akkor is igény az már. — Második történet, még friss: bemegy a háziasszony szombaton délután a boltba, vesz egy csirkét. Főzné va­sárnap. kiveszi tehát hűtő­szekrénye leghidegebb pol­cáról. kibontja, látja, zöld már és büdös. Ugrik az ebéd, megy reklamálni hétfőn a boltba: — Kérem, ez a csirke bü­dös. — Miért éppen nekem mondja? Mit csinálhatnék vele? — Kérném vissza az árét. — Mit? Cserélje ki a hű­tőjét, mert rossz. Bizonyítsa be, hogy innen vette? Minek sétáltatta utcahosszat, persze, hogy megbüdösödik. Nyakas a vevő, a lerázás egyik módozata se talál cél­ba, kéri tehát az üzletveze­tőt. — üzletvezető éppen nin­csen. — Akkor a helyettesét. — Az sincsen. Kiabálnak már az én be­szélgetőim, hogy többszörös műhiba történt. Első az, hogy jó csirkét biztosan nem visz vissza hétfőn a háziasz­szony, hiszen azt megfőzte volna. A kereskedő viselke­dése átlépte a szemenszedett szemtelenség határát. Külön­ben pedig üzletvezető vagy helyettese mindig van. — Mi lesz tehát önöknél a csirke sorsa? — Visszavesszük, leírjuk, és kidobjuk. A pénzt vissza­adjuk, vagy másik csirkét kínálunk helyette. — És ha mégsincs se fő­nök, se helyettes? — Ott az eladó, megtehe­ti. Visszafelé is járhat a ke­ze. — A történet vége az lett, a pénzét visszakapta az asz: szony. Mit gondolnak, mit Kerekedett egy kis vita a kapott az eladó? dinnye lékelése körüli elvi — Jól leápolták; leszidták; állásfoglalásnál is, de nem figyelmeztetésben részesítet- folytatom, mert a vége min­ték, ez igy jobban hangzik. di8 az lett, az új eladok nem — Megérdemelte? felejtették el, hogy tegnap — Vastagon. — Harmadik példa: be- is a vevőnek adtak igazat, megy a háziasszony, almát A kedves vevőnek, akiről vesz. Első osztályú, szép, de azért elmondták, hogy sze­tesznek az egy kilóba két szélyes is, háklis is, az is­szem rosszat is. Reklamál, tennek se lehet kedvében hogy a romlott alma nem le- járni, mindig az kellene ne­het első osztályú, sőt semmi- ki, ami éppen nincs, és ez lyen osztályú nem lehet. éppen a mi boltunkban Jut — Tudja mit, asszonyom? fszéb?" Ez a Kereskedőpálya Elmehet panaszra, ahová legnehezeüb ponLja meg az, csak akar hogy nyolc telles orat talpon _ .' . , kell állni, ládákat emelget­— Tudja mit, uram? El is ni> cigarettaszünet nincs, la­megyek. — Ls elment Az zító torna sincsen munka üzletvezető elnezest kért, közben, csak vevő van, vevő valóban udvariatlan volt az & vevő> minden mennyiség­eladó, de meg lehet ertem: ben_ reggeltől estig. Harma­nem tudhatta, kivel van dol- dik neheze pedig a pályának, ga. Lehet, hogy egyszerű iro- hogy kevés a pénz> ^ külün_ distának nézte. ben is annyit kap az is, aki Ágaskodik az igazságérzet, nem dolgozik, mint aki szí­kórusbap mondják, ilyen vét-lelkét beleadja. Mit le­nincs. Vevő — vevő, ha a het az ilyennel kezdeni? Túl magasságos magas hivatal- kel1 adni rajta, de iszonyá­ból jött, akkor is. Hogyhogy foson kevés a kereskedő, el­irodista? megy tehát a másik boltba „ , ,, , .. nem dolgozni, és ott is meg­— Tehát vevő — vevő! Ha él egy darabig. pult alól kér, akkor is! Ba- . . nánt vagy szalámit? T ~ Es 'a fP ^e.7 „ , , , Lenme kell szepnek is, hl­Megblcsaklik az igazságér- szen önök választották a pá­zet, előáll a gyakoriati idők jy^t. alatt szerzett tapasztalat: ' . . . , minden vevő kívánságát nem - Az a 8zép' ha a wvC lehet kielégíteni. megvan elégedve. Az a szép, Miért? hogy emberekkel van dol­— Mert éppen nincsen, gunk, mindig emberekkel. Több a vevő, mint az áru. — A háklis és szeszélyes A negyedik történetnek emberekkel? csak a tanulságát mondom: — ügy szeretem az em­rászorul ez a nagy bolt arra, bert ahogy van. ' hogy a rossz portékát is el- . . . adja, Lehet, hogy ez mar ki­— Nincs rászorulva. mondottan az újságnak szólt, Miről írnak a magyarországi szovjet folyóiratok? Szovjetunió. A szeptembe- szólaltatja meg. Ágoston lg- olvashatunk a szovjetuniő­ri számban történelmi do- nác egykori harcostárs a beli külföldi könyvkiadásról, kumentumok, valamint kora- szovjethatalom megteremté- Egy másik cikk a nemzetkö­beli fotók elevenítik fel a vi- sében fegyveresen segítő in- zi irodalmi életet, a kortársi szikrázott az indulat, akkor, lág első szocialista állama ternacionalistákról, a „vörös világirodalmat tekinti ét. A ajan még vásárlók voltak. Ha megszületésének történelmi magyarokról" emlékezik. Molodaja Gvargyija és a Mó­olvashatunk ra Könyvkiadó kapcsolatáról, ter- az idei magyar vonatkozású pillanatait. A 60. évforduló- Megemlékezést ja alkalmából több cikket az első szovjet rakéta olvashatunk az Októberi For- vezőjéről, Fridrich Cander- kiadási tervekről olvasha­radalom eredményeiről, a ról. És mégis eljutunk a tunk még a hasábokon, kommunista építőmunka leg- Marsra címmel. Leningrád- Szputnyik. A szeptemberi jelentősebb állomásairól, ban részben helyreállították számban több cikk szolgái­Több idézetet olvashatunk már a cári rezidencia egy ja az októberi Forradalom Lenintől; a jelenlegi szovjet részét képező Katalin-palo- grj évfordulójának elökészí­külpolitikáról Leonyid Brezs. tát. A képriport bemutatja a tését. A Szovjetunió új al­nyev beszédeiből, nyilatko- XVIII. század elején készí- kotmánytervezete vitájának zataiból részleteket közöl a tett épületet, valamint szá- ismertetésére is nagy teret lap. Mi lett volna, ha nincs mos freskót és szobrot. A szentel. A Mindenki számé­Október? — teszi fel a kér. Fáklya mellékletet is megje- ra előnyös című írás a szov­dést Vagyim Zaglagyin pro. lentetett az olvasók kérésére. jet—nyugati kereskedelem­fesszor, s mindjárt meg is Szovjet Irodalom. Lírikus ről szól. Napjainkban több adja rá a feleletet az Októ- hangsúlyt kan a szeptembe- mjnt 10 millió külföldi mun. ber és szocializmus című ri szám. Zulfijev Dzsavahar- kas tartózkodik Nyugat-Euró­írásában. Az úszó jégtáblára lal Nehru-díjas üzbég köl­telepített tudományos álló. tűnőnek Szivárvány másról, a vízalatti vulká- versciklusából közölj pa országaiban abban a re­című ményben, hogy munkát kap­néhá- nak Ezeknek a munkaerő­nokról, a mesterséges lege- rvat a lap A munkások köl- tartalékoknak a többsége gö­éSlhriütóf-T01 ftóyó-rat főjének, Va.entyin Szorokin. rög. török, spanyol. bemutatkoz. nak két legutóbbi kötetéből nemzetiségű, vagy afrikai olasz — Mit tegyen hát? de ezt lenne jó sokáig ész­— Adjon egy kicsi jót Is tartani' hozzá, meg egy kicsi rosszat A javát nincs időm leírni, is. Elkezdte mesélni egy pin­Vita lesz ebből is, elhes- cérfiú, hogyan járt a szak­sentődik a rossz gondolat, de m£ban járatosabb pincérek­a férges szilvánál megint el- . . „ , . „ „., .. akadunk: Nem a boltos tette kcl a Balaton mellett- ö bele a férget, nem felelhet mondta, ez már elviselhetet­érte. Szakmai megtorpanás: len volt. lehet-e látni kívülről, mi . ., „„_ ' ,„ „_ A hivatalos köszöntő, amit van belül? Különben is az kezdfiit focadásán a Sze­a baj. mondják, más veszi a ' „fLa^V fa4 llteT^Ltnmtt -eSeThS:; Ídót^zTd~edTazaZnem » k-«kedők ... igazság. H. D. Létesítményátadás A büki gyógyfürdőben a hő- millió forintos költséggel, ha­nap elején felavatták a SZOT táridő előtt, a tervezett költ­új gyógyüdülőjét A 150 szo- ségszinten belül készült el. bás, 450 ágyas, 8 emeletes Az új gyógyüdülőbe létesítményben évente 8700 augusztus 24-én érkeztek az ember pihenhet Százhúsz- első beutaltak. mellékletében nak a magyar és a leningrá- ad ízelítőt egy másik váló- róluk olvashatunk a leg­di színészhallgatók, egy má- gatás. Ismét jelentkezik a újabb Szputnyikban. Olvas­sik cikk pedig egy évezred fo]yóirat kétnyelvű rovata, hatunk még a Balti-tenger pénzeit vonultatja fel Ruda- J, ' _ , • * , „ . f bányáról. amely Viktor Tyelpupor szennyezettségéről, a sakko. L 'n ok A on ok Raf egyik elbeszélését és Mihail zás történetéről, valamint a fai Sarolta írónő, \ magyar Duogyin Kovacs Margitról Zeravsani hegyhát egyik országgyűlés alelnöke a Szov- szóló versét közli. Interjút csodájáról, a muzsikáló tóról, jetunió alkotmánytervezetéről ír A magam nevében cím­mel a szeptemberi számban. A nő és a szocializmus cím­mel részletes cikket olvas­hatunk a júniusban Moszk­vában megtartott nemzetkő­zi találkozóról. A termelés gazdái címmel bemutatja egy riport a bakui Nyinát, Hakimát, Fatimát és máso­kat. A Tanácsköztársaság munkaügyi népbiztosára. Bo­kányi Dezsőre emlékezik egy cikk. A Szovjetunióban ta­nuló magyar ösztöndíjasok­ról, a magyar női tőrözökröl olvashatunk a többi közt. A Lányok, Asszonyok mel­lékletében a kengurúzsebes és T-vonalú pulóverek kötési mintáival s a hímzett virá­gos faliképek, abroszok el­készítési módjával ismerked­het meg az olvasó. Fáklya. Az augusztus 28­án megjelenő 16. számnak két cikkében Uszty-Ilimszk neve szerepel. Az egyik ri­port a cellulózkombinát épí­Szakkönyv a zöldség­forgalmazásról A növekvő fogyasztói igé- szemszögéből sem probléma-: nyékből, továbbá a korunk- mentes ez a terület. A nagy­ban bejátszó műszaki-tudo- üzemi zöldségtermesztésben a mányos forradalom ered- gépesíthető termékeknek az ményeiből eredően az élei- ipar részére történő ter­miszer-gazdaság állandó vál- mesztése kerül előtérbe. A tozásának lehetünk szem- friss fogyasztású termékek tanúi. Űjszerű termelési for- árualapja több oknál fogva mák honosodnak meg, kor- (csökkenő munkaerő, keve­szerű technikai és új ter- sebb árualap, váltakozó ér­mesztési, továbbá gyártási tékesítési árak stb.) inga­eljárások terjednek el. Ez a dozóvé. sőt csökkenővé vált." folyamat nálunk is egy jó A könyv tanulsága, hogy értelemben vett koncentrá- a zöldségforgalmazást lehet ció végrehajtása, amely az- és kell úgy szervezni, hogy tán egyértelműen követeli az termelőnek és a fogyasz­meg, hogy a termékek ér- tónak egyaránt megfeleljen, tékének realizálódásához de a kereskedelem se ma­nem elég azt csak megter- radjon hoppon, melni, áruvá válás közben értékesíteni is tudni kell, és nem is akárhogyan. Dr. Laezkó Tibor könyv* szere­szak­nálunk hiánypótló Dr. Laczkó Tibor, a me- P* is betölt- mivel zőgazdasági tudományok kan- irodalmunk nemigen bővel­.... , .... . didátusa a Bács-Kiskun me- kedik hasonló témakörű tesének legújabb esemenyei-. gyei ZÖLDÉRT Vállalat munkákkal. Az 56 grafikus ről szól. a másik a szabad- igazgatójának „Zöldségfélék ábra, a 48 táblázat és a ságra és orvosi ellenőrzésre hazalátogató munkásokat A fiatalkorú munkavállalásáról Sz. S.-né szegedi olva- fejezték be, és az iskola is. (Az éjszakai munka tilal­sónk arra kíváncsi, hogy a rendszeres látogatása alól fel- ma aVíl a tizenhat éven fe­15. életévében levő fiatal- mentést nem kaptak, munka- lüli fiatalkorúakra a rende­korú kaphat-e munkakliny- viszonyba — a nyári iskolai let egyes esetekben kivételt vet, és hol. Továbbá azt is szünet tartamát kivéve — tehet.) szeretne tudni, hogy alkal- nem léphetnek. feniiekhől következik mazhatják-e a fiatalkorút A 14. életévét betöltött fia- . K™ . , nani nyolcórai elfoglaltság- talkorút is lehet napi nyolc- Skorú ha az általános gal. Mit tartalmaz ezzel órai munkára alkalmazni. A aa. aa kapcsolatosan a jogszabály? rendelet csak azt mondja kt, C rení A Munka Törvénykönyve hogy a fiatalkorúval nem sza- íztneatása alél fel rendelkezései szerint munka- bad olyan munkát végeztet- ^tL.it l , viszonv csak a 14. életévüket ni, illetve olyan munkára al- S^.^v^Jtfef0^ betöltött állampolgárokkal kalmazni, amely testi alka- J*™": : létesíthető. A 16. életévüket tára, fejlődésére hátrányos k^dÓ^cs srakigaz^tás még be nem töltött fiatalka- következményekkel járhat. „ * g gatasi rúakkal létesített munkavi- Így például gépek, készülé- auu K1' szony előfeltétele, hogy az kek önálló kezelésével meg- Végül megjegyezzük, hogy általános iskolát eredménye- bízni csak 18 évesnél idő- a rendelet azt is kimondja, sen elvégezzék, vagy az is- sebb betanított, vagy 16 hogy a 1G. éven aluli fiatal­kola rendszeres látogatása évesnél Idősebb szakképzett korú első munkaviszonyba alól felmentést kapjanak, dolgozót szabad. lépéséhez, a munkaviszony Azok, akik a 14. életévüket Tiltja a rendelet a fiatal- létesítéséhez szükséges a tör­betöltötték, de általános is- korút éjszakai munkára, to- vényes képviselőjének (szü­kolai tanulmányaikat beteg- vábbá a tizenhat éven aluli lőjének. gyámjának) a hoz­ség vagy bukás miatt 16. fiatal túlmunkára, készen- zájárulása is. életévük betöltése előtt nem létre történő igénybevételét l)r. V. M. értékesítése" című könyve MÉK-ek 1977. április 1-ével jó ütemben és kellő őszin- ZÖLDÉRT vállalatokká tör­teséggel foglalkozik a témá- tént átszervezése miatt be­val, a zöldség- és gyümölcs- került utószó is segít meg­forgalmazás gondjainak fel- érteni mindazokat, amiket tárása és orvoslása elől sem a zöldségforgalmazásról ma zárkózik el. tudnunk kell, hogy a hol­A könyv szerzője ígysum­nap feladatait eredménye­miU. ZuJnZZZST eú-T ^bben egyen vég­mazza véleményét munka- h it i , , ja első mondataiban. és _ ada" J1 A _ reskedelem egyarant. Azold­fim néuv fnnfec iitt a jégszezon közepén járunk. A h "rn betakarítás java még hátra eHátá a ^küz ek S: van- Az üte™ezett szállítá­mának lassú növekvése a sokhoz- a termékek osztá" maeánkereskedelern erőtel lvozAsához is 10 segítséget ad t hfmim^A i; dr- Laczk<> Tibor könyve, s les szerepe, a hullámzó és . . „ ,„ „„1, 1-,„,,, - . . , ha ezt a termelők is meg­novekvo fogyasztoi árak és „„„-,1, ,,„„„ f iÍaeSkgÍ JffaSotteVv0ő Sé\ÍEtÓa7orga,mLy6 iaviUása kö^tkeztóben a S^nvTk bureonva és a zöldséeter- mindannyionk -lavara- <Me" ST tergafmazása az'^r- -gazdasági kiadó. 1977. 270. deklődés középpontjába ke- olaal-h rült. A termelőgazdaságok Bátyai Jenő Traiiszjiipsziáv autópálya Megkezdték a transzjugo- meg, hanem jócskán lerö­szláv autópálya építését, vidíti az Európát átszelő amely északnyugatról — úthálózatot is. Jugoszláviát Ausztriától — délkeleti évente 10 millió gépkocsi irányba ,a bolgár—görög ha- érinti tranzitforgalomban; az tárig szeli keresztül az or- európai országok közötti szagot. Az új autópalya együttműködés bővülésével 1200 kilométer hosszú, és hat ez a forgalom tovább nö­nyomsávos lesz. Nemcsak a vekszik. A 40 milliárd di­jugoszláv városok közötti nár költséggel épülő autó­forgalmat gyorsítja majd pálya 1985-1 e készül eb

Next

/
Oldalképek
Tartalom