Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-26 / 200. szám

Yasárnap,' 1977. augusztus 28. 11 Felelőtlen autóso Köznapokon még csak hagyján, hét végén azonban mintha megvesznének so­kan az autósok közül. Az ügyetlen, de agresszív „ma­zsolák" néha úgy viselked­nek az országúton, mint az ámokfutók, a gyakorlott hi­vatásos gépkocsivezetőknek szinte égnek áll a hajuk a látványtól. Tényleg ijesztő, amit főleg a trabantosok, skodások, moszkvicsosok egy része művel. Mivel be szeretnék bizonyítani min­den áron, hogy az ő kocsi­juk gyorsabb holmi Re­naultoknál és Mercedesek­nél, olykor valóságos csa­tárláncot alkotva előzik­kerülik egymást, fittyet hányva a közlekedési sza­bályoknak. S az „ered­mény?" Nyolc-tíz halott és több tucat súlyos sebesült egyetlen hétvégén. Nehéz megérteni, mi en­nek az esztelen száguldo­zásnak az oka. Mintha a megautósodott emberek mind sietnének valahova, halaszthatatlan dolgot in­tézni. Pedig erről nyilván­valóan nincs szó. hisz' több­nyire ók is éppúgy ráérnek, mint a többi pihenő hon­polgár. Akkor hát mi űzl­hajtja őket úgv, hogv saját testi épségüket, életüket is kockára dobják? Rendőrök és más hozzáértők szerint a hencegéssel, az agresszivi­tással párosuló ügyetlenség az egyik magyarázat. Van­nak, akik anélkül vásárol­tak autót, hogy különösebb szükségük lenne rá, így te­hát csak a heti munka után áll módjukban bele­ülni. De akkor aztán — úgymond — mindent bele! Csakhogy: a reflexeik las­sabban működnek, mint a naponta vezetők reflexei, általában a figyelmük is szétszórtabb, mint amazok­nak, s így a legelső várat­lanul nehéz helyzetben pá­nikba esnek, vagy — aho­gyan a baleseti hírekben olvasható — „elvesztik uralmukat a gépjármű fö­lött". A minap is tanúi voltunk Kecskemét és Félegvháza között egy tipikus esetnek. Két zöld gépkocsi — egy Zsiguli és egy Wartburg — legalább százhúszas sebes­séggel kergette egymást, s vezetőik azon örvendeztek gyerekes módon, hogy min­denkit lehágytak. S aztán jött a baj. Mivel egy előt­tük haladó trabantos hirte­len lefékezett, a zsigulis is kénytelen volt ugyanezt, csi­nálni. A mögötte rohanó wartburgos azonban figyel­metlen volt, és belerohant. A vezetők szerencsésen megúszták a dolgot, nem sérültek meg, de a két zöld kocsi hátulja, illetve eleje, tökéletesen összezúzódott. Alighanem az ilyenek miatt romlik Szegeden is a közúti baleseti statisztika. A rendőrség hiába szerve­zett oktatást az új KRESZ­ből, hiába segít a közleke­dési fegyelem megszilárdí­tásában széles körű aktíva­hálózat — benne egy há­romszázas létszámú közle­kedési úttörőcsapat —, a balesetek száma tavaly és az idén. sajnos, már nőtt. Az okok sorrendje: gyors­hajtás, nem törődés az el­sőbbségi joggal, szabályta­lan kanyarodás és előzés, a követési távolság be nem tartása. Nagyon sokan vélekednek úgy, hogy szigorítani kelte­ne a felelősségrevonást. S mivel a pénzbüntetés alig­ha inti nagyobb óvatosság­ra azt, akinek sok a pénze, a jogosítvány elvétele ha­tásosabb intézkedésnék lát­szik. Miért kell az óvato­san. fegyelmezetten közle­kedőkre szabadítani felelőt­len autósokat? F. N. I. I I r r /- r iá rrDrrl Lakasepites onerobol NEB-ülés Szegeden Nem először kap teret, la- rádon, a szegedi és szentesi leges kiadásai ma már nem punkban a téma: az állam- járásban végezték a NEB állnak arányban a lehetséges polgárok által kezdeménye- munkacsoportjának tagjai. A hitelmaximummal. Ezért in­zett lakásépítés helyzete, az vizsgálati jelentésből — me- dokolt tenne olyan hitelfel­állami támogatás hatékony- lyet Balázs Lajos elnökleté- tételek kialakítása, amelyek sága, melyet országos vizs- vei tegnap, csütörtökön dél- megközelítenék a többszintes gálát keretében tanulmá- után tárgyalt a megyei NEB magánlakás-építők hitel téte­nyoztak a Csongrád megyei — most azokat a mozzanato- leit. Indokolatlannak látja a népi ellenőrök is, dr. Kutiván kat emeljük ki, amelyekegy- megyei NEB, hogy szociális Rezső vizsgálatvezetövel. úttal további javaslatok hor- kedvezményt csak az a ma­A vizsgálatot — melynek dozói is. gánépíttető kaphat, aki több­része volt a szegedi is — A jelentés megállapítja: a szintes házat épít. A társa­Hódmezővásárhelyen, Csöng- családi házat, építtetők tény- dalmi érdekek a szociális _kedvezmény egységes alkal­mazását igényelnék, csakúgy, ülésezett a népfront nőpolitikái bizottsága Kibővített ülést tartott teg­nap, csütörtökön a népfront megyei nőpolitikái bizottsága a népfront megyei titkársá­gán. Megjelent Kónya Sán­dorné, a megyei pártbizott­ság nőreferense is. Dr. Hős Erzsébet, megyei főorvos­helyettes tájékoztatta a részt­vevőket a népesedéspolitikai határozat végrehajtásáról, ar­ról, miként érvényesültek irányelvei a megyében. Vé­gül szólt a további felada­tokról is. A hozzászólások után Vi­ráá Magdolna, Makó városi nőbizottságának elnöke és Sebestyén Gdborné, a csong­rádi nőbizottság titkára szá­molt be arról, hogyan sike­rült bevonniuk a társadalmi életbe a gyes-en levő kisma­mákat. A borforgalmi adózás egyszerűsítése, az idei szüreti felvásárlási árak A lakosság széles körét érinti fokozottabban ösztönzi a terme­a borforgalmi ado módosítása, löket a hozamok emelésére az­amelynek lényege, hogy egysze- által, hogy a megelőző öt év rüsiti az adó megállapításával átlagánál magasabb termést nem kapcsolatos eljárást. vonja adó alá. Az adó alapja A borforgalmi adót 1978. évtől több évig állandó marad és azt _ » ténvieoes termés heivett - caalc az adózásra kiható körül­íz 1972-ü976. év?^rortcTmés át- mények megváltoztatása - pél­lagát alapul véve állapítják meg ?a"l szőlotelepítés teruletcsök­a tanácsok. Ezért a termésbeje- kfnés " eseten mó^tftják^ Az lentési kötelezettség és a bor- M sMbályota az idómeW«ség készletek ellenőrzése minden ld?Jé"elt a, telfP"ca ajT termelőnél megszűnik. Már az i tvit J^lY" 1977 évi termést sem kell be- terjesztésével a kisüzemi szőlő­lelenteni fBv^ adőWvi szervek területek hasznosítását, a ter­is niimegy 300 000^400 000 elletór- "telésí kedv fokozását kívánja zés alól mentesülnek. "Tz^k mértékére, az adófl­A felvásárló szervezeteknél ér- íetés • módjára és idejére vonat­tékesitett bor után a Jövőben kozó rendelkezéseik változatla­sem kell adót fizetni. Az el- nolí maradtak, adást tanúsító vételi Jegyet a Az metékes állami szervek felvásárló szervezet küldi meg egyébként kialakították az 1977. az adóhatóságnak, a termelőt évl S2siő-, must- és borfelvásár­ennek bemutatási kötelezettsége lásl arakat is, amelyek meg­a Jövőben nem terheli. egyeznek az elmúlt évi tényleges Eddig a legkisebb bórtermés - fagykárpótlék nélküli - árak­ls forgalmi adózás alá esett, kai, egyes kirívóan aránytalan Ezentúl csak évi 50 litert meg- árakat azonban módosították, haladó bortermés után kell fi- Tavaly a fagykárpótlékkal meg­zetni. Ez az intézkedés több emelt felvásárlási árak - a ló­iméi kistermelőt érint, akik- kaj-hegyaljai zárt körzet kivé­nél a fizetendő adó nem állt telével - lényegesen meghalad­arányban az adózással járó ad- ták a tervezettet. Az Idén az mirüsztráclóval. 1976. évi tényleges árakhoz ké­Az új szabályozás az állam- pest kizárólag a tokaj-hegyaljal polgárok adózási eljárásának és zárt körzetben emelik átlagosan a tanácsok adóigazgatási mun- 15 százalékkal a felvásárlási ára­kájanak egyszerűsítése mellett kat. mint a csak fizikai dolgozók­nak nyújtott kedvezmények kiterjesztését a nem munkás­állományba sorolt, de ala­csony jövedelmű dolgozókra is. A NEB jelentése kifogá­solja, hogy a típustervek többsége korszerűtlen, el­avult, nem hozott eredményt az 1963-ban folytatott tipus­terwizsgálat, mely intézke­dést sürgetett. Továbbfejlesztésre vár a tanácsok és az OTP közötti együttműködés, mely révén az előközművesítés költségeit az OTP előlegezné meg. Ja­vítani kellene a teleknyilván­tartások informatív biztonsá­gát, a megalapozottabb te­lekgazdálkodás érdekében „napra késszé" keltene tenni j a nyilvántartásokat. A megyei NEB indokolt­nak tartja továbbá a magán­fuvarosok tevékenységének, fuvarozási és rakodási díjté­teleinek hatósági ellenőrzé­sét. Vitáink sokfélék, de egy kis jóindulattal, emberi megér­téssel nagy részük elkerül­hető tenne — ha. Ezen a szón. nagyon sok múlik, néha egy ember élete, sorsa. * Szabó János, a Szegedi Mérlegkészítő és Javító Ipari Szövetkezet munkása: — Kértem a szövetkezet vezetőit, hogy az 1975. au­gusztus 11-től október 31-ig, majd 1976. szeptember 9-től szeptember 20-ig, és szep­tember 21-től 1977. március 19-ig a táppénzem és a mun­kabérem közötti teljes kere­seti különbözetet kifizessék. Ez az összeg 3 ezer 154 forint. A szövetkezet vezetősége: A szóvetkezet minden te­kintetben vétlen, ezért Szabó János egészségügyi romlá­sáért s az abból eredő ká­rért felelősséget nem válla­lunk, a keresetveszteség té­rítése iránti igényét elutasít­juk. Szabó János: — Két évvel ezelőtt epe­rnűtéten estem át. A műtét súlyossága miatt 6 hónapig fizikai munkát nem végez­hettem és szigorú diétát kel­tett tartanom. 1975. április 6-an álltam munkába, a kór­házi zárójelentést a szövet­kezet részlegvezetőjének és elnökének bemutattam. Szó­ban közöltem velük, hogy 6 hónapig fizikai munkát nem végezhetek. Azt mondták, ezt tudomásul veszik. A részleg­vezető egy hónapig könnyebb munkára osztott be. De az­tán a iegnagyobb meglepeté­semre. május végén közölte, utazzunk Mezőkovácsházára, ahol egy 20 tonnás szekér­hid-mérleget kell javítani, hitelesíteni. Akkor felhívtam a ügyeimét a kórházi záró­jelentésre, tehát, hogy na­gyon nehéz fizikai munkát nem végezhetek, Ekkor kö­zölte velem, hogy beszéljek az elnökkel. A szövetkezet elnöke azt mondta, ezt a munkát nekem kell elvégez­ni és a zárójelentést nem méltányolta. Május 26-án munkavégzés közben a mű­téti sebem környékén erős fájdalmat éreztem és rosszul lettem. Tusolásnál láttam, hogy a sebem kornyékén ki­dudorodás van. Később szól­tam a részlegvezetőnek, de ő csak annyit mondott, nem tehet róla ez nem számít balesetnek. Május 30-án jöt­tünk vissza Szegedre, majd másnap bementem a kór­házba. Káté Lajos, a szövetkezet elnöke: — Szabó az érdekeinek megfelelően változtatta a vé­leményét. A mezökovácsházi esetig semmi problémánk nem volt, elvállalta, hogy a karbantartást végzi egyik kollegájával. Amikor Mező­kovácsházára mentek, mi azt kértük Szabótól — tekintet­lel az állapotára —. hogy csak irányítson, vezesse a munkát. De ö pluszmunkát Meghalt Kós Károly Kós Károly romániai ma- A két világháború között gyar író, építőművész életé- az erdélyi szépmívcs céh r-ck 94. esztendejében el- igazgatója és az Erdélyi He­liunyl. likon szerkesztője volt és Kós Károly 1883. decem- főiskolai tanárként működött ber 16-án született Temes- Kolozsvárott, várott. 1907-ben oklevelet KÓS Károlyt a Magyar szerzett a budapesti műsza- Népköztársaság Elnöki Ta­ki egyetemen. nácsa 1974. februárjában, ki­Tanulmányutakat tett Nyu- lencvenedik születésnapja gat_Európában és Konstanti- alkalmából a Magyar Nép­nápolyban, de főként a szé- köztársaság Zászlórendje I. kely népművészetet kutatta fokozatával tüntette ki a és dolgozta föl, s erre épí- magyar irodalmat és épí­tette saját művészi felíogá- tőművészetet, valamint a sát. Könyvet írt Erdélyország magyar és a román nép ba­népének művészetéről, A régi rátságát szolgáló több évti­Kalotaszeg, A lakóház mű- zedes kiemelkedő munkás­vészete. A székely nép épí- ságának elismeréséül, tészete ós A falusi építészet Budai Nagy Antal című címmel jelentősek mútörté- drámáia nagy sikerrel ment neti és építőiművészeti ta- a felújított Szegedi Szabad­nulmányai. téri Játékokon is. is végzett. Ügy érezzük, a szövetkezet nagyon humánu­san kezelte az ügyét. Nem tehetünk' az esetről. Miért vállalta Szabó János, hogy a hídaknában levő sarat ki­takarítja? A megerőltetésről, sérülésről, balesetről a Me­zőkovácsházán dolgozó cso­port jelentést nem tett. Szabó János: — Természetesen megcá­folhatnak, hiszen a beszélge­tésünknek nincs tanúja. Ne­kem nem mondta senki, hogy fizikai munkát ne végezzek. Valóban én voltam a csoport vezetője, de én is teljesít­ményben dolgoztam, én nem az irányításért kaptam a fi­zetést. Ha csak irányítani kellett volna, akkor átlag­fizetéssel küldenek Mezőko­vácsházára. Tehát én is ugyanúgy dolgoztam, mint a többi, hisz nekem is el kel­lett számolni az eredmé­nyemmel. Pluszpénzt a vál­lalat is kapott a takarításért, amit külön elvégeztünk —, te! iát nemcsak én. Födi István elnökhelyettes: — Véleményem szerint ez nem üzemi baleset, mert nem a munka az oka. Előtte is dolgozott, és akkor nem történt semmi baj. Különben is a sérvet szerezhette volna úgy is, ha kerékpározik, vagy rosszul lép. Nem a szövet­kezet okozta Szabó egészsé­gének romlását Cs. J., akivel Szabó együtt dolgozott: — Együtt mentünk Mező­kovácsházára. Amikor a híd­mérleget kiemeltük az akná­ból, Szabó a mérleg sarka alá csúsztatta a fát, hogy az ne zuhanjon vissza. Ekkor észrevettem, hogy rosszul tett, ráborult a mérlegre. Két segédmunkás fentről nézte, hogy mit csinálunk. Este a fürdőben, mutatta a sebhely körülötti duderodást. Masnap kitakarítottuk az aknát mind a négyen és én bejöttem Szegedre. De Szabó kérte, jelentsem a balesetet a részlegvezetőnek. A rész­legvezető vidéken volt, senki­nek sem szóltam. Szabó János: — Hiába kértem a szövet­kezet munkavédelmi felelő­sét, baleseti jegyzőkönyvet nem vettek feb mondván, hogy ez nem üzemi baleset. Végülís sérvvel megműtötték és 1975 november elsején álltam újból munkába. A kórházi jelentésemben mar egyértelműen az volt írva. hogy 5 hónapig fizikai mun­kát nem végezhetek, A záró­jelentést bemutattam a szö­vetkezet üzemorvosának, aki íénymásoltatta és így egy­egy példányt átadtam a szö­vetkezet elnökének és rész­legvezetőjének. Az elnök azt mondta, erre nincs szüksége, rnert anélkül is tudomásul veszi. Ekkor könnyebb mun­kát ajánlottak fel, de én ra­gaszkodtam a kórházi záró­jelentéshez. tehát, hogy fi­zikai munkát nem végezhe­tek. Ekkor azt mondták a szövetkezetnél, akadályozom az új termék gyártását, azt mondták, pont én teszem, aki a szövetkezet párttitkára. Űjból elkezdtem dolgozni, nagyon rossz volt a közérze­tem, fájt a hasam a műtét helyén, nagyon el voltam keseredve. Majd kiújult a gyomorsérvem. Több esetben felkerestem panaszaimmal a kórházi kezelőorvosaimat, akik mind könnyebb mun­kát ajánlottak. Végül 1976. szeptember 29-én sérvem miatt ismét megműtettek. Káté Lajos: — A szövetkezet Szabót a kórházi zárójelentésnek meg­felelően könnyebb munkára akarta beosztani, de ő azt nem fogadta el. Kérte, enge­délyezze a vezetőség, hogy osszák be Cs. J. dolgozó mellé. A vezetőség a kére­lemnek helyt adott. Szabó János sérve és a megeről­tető munkavégzés közötti okozati összefüggés, amit az orvosi szakvélemény megál­lapított, nem helytálló, l'gyanis a szakvélemény nem jelöli meg, hogy mikor uta­sította a szövetkezet Szabót a nehéz fizikai munka vég­zésére és milyen nehéz fizi­kai munka végzése következ­tében keletkezett. Szabó János: — A második sérvműtét után a szövetkezet beosztott könnyebb munkára, segéd­raktáros tettem és kapom azt az átlagfizetést, mint amikor szakmunkás voltam. Nem tudom mi lesz egy év után velem Most egy újabh, te­hát a harmadik sérvműtét előtt állok és az orvosok szerint soha nem leszek egészséges. * Dr. K. F. egyetemi docens által adott igazságügyi or­vosszakértői vélemény: Két­ségtelen. hogy az epeműtétet követően (1975 április 6-án) foglalkoztatható volt., de a hasi műtétjére való tekin­tettel fél éven belül meg­erőltetéssel járó fizikai mun­kát nem végezhetett volna. Felgyógyulása után körülbe­lül egy hónappal olyan fel­adatok ellátására kötelezték, anol megerőltető munkát kellett végezni." Hasfali sérve először ilyen munkák vég­zésénél keletkezett. Vélemé­nyünk szerint a sérv kelet­kezése és a megerőltető mun­kavégzés között megállapít­ható az okozati összefüg­gés ... A legnagyobb való­színűséggel állítható, hogy az egészséges hasfalú ember­nél az a természetű munka, amit Szabó Jánosnak végez­nie keltett, nem okozott vol­na sérvet. A kiújuló sérvesedés kap­csán a hasfali izomzat annyi­ra elgyengült, hogy annak sebészi rekonstrukciója meg­lehetősen bizonytalan. Űjabb műtéttel meg lehet kísérelni a hasfal izomzatának össze­varrását Nem biztos, hogy Szabó János a későbbiekben nehéz testi munkát tud majd végezni... Amennyiben has­fali sérvét nem operálják meg, szakmájában nem fog­lalkoztatható ... Szabó János panaszával a szövetkezeti döntőbizottság­hoz fordult. A döntőbizottság kérelmét .elutasította. Most a munkaügyi bírósághoz fel­lebbezett. kérve, hogy esetét munkahelyi balesetnek nyiL vánitsak. Táppénz, valamint a keresete közötti különbsé­get fizesse meg a szövet­kezet. * Szabó János az elmúlt két évben legalább száz bead­ványt, kérelmet írt több in­tézményhez. és sok jogászt, orvost keresett fel. Ha zakó­iát leveszi. Inge alatt látszik, hogy haskötőt hord. Negy­venhét éves. de az .elmúlt két. esztendő alatt tíz évet öregedett. Halász Miklós Kilátó a parton A ritka természeti szépsé­gű lakiteleki Holt-Tisza­partján, amely része a Kis­kunsági Nemzeti Parknak, elkészült a kilátó. A tizenöt méter magas, yesszofooatos mellvédű fatoronyról belát­ható a táj, s jól megfigyel­hetők a madarak. A kilátót örömmel fogad­ták a természetkedvelők. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom