Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

Yasárnap,' 1977. augusztus 28. 11 Ruhák gyermekeknek Idén másfél millió női-, lányka- és gyermekruhát, blúzt bocsát ki a Páva női fehérneműgyár jánosaknai gyáregysége. 134 millió forint értélében. Termékeinek felét exportálja, zömmel a Szovjetunióba. (MTI) Október 1-én Zenei világnap Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának határozata alapján október 1-én — immár harmadízben — rendezik meg a zenei világnapot. A több mint ötven országban sorra kerülő zenei rendezvények központi gondolatául ez alkalommal a nemzeti zenei kultúrák és a muzsika nemzetközi világának kapcsolatát választották. (MTI) A művelődő ember Legnagyobb titkunk az ember. Tudományok légiója kutatja életének és halálának fontos és jelentéktelen, rejtőzködő és látványos tulajdonságait nem szűnő kíváncsisággal — és folyvást növekvő feladatokkal. Mit tudunk az emberről? Mindent, de ismereteink egyre újabb és újabb kérdésekhez vezetnek, mert jelenét akarjuk formálni, múlt és jövő tükrében. Közművelődési szakembereknek — vélnénk — vajmi nehéz ujat mondani a művelődő emberről, hiszen ez jelenti mindennapi munkájuk értelmét ezért ismerik minden rezdülését, fejlődésének és megtorpanásainak jeleit. Ha ez így lenne is a valóságban — vagy a művelődésügyi közvéleményben — akkor is csak nagy általánosságban íenne igaz, s nem csupán azért, mert a jó pap holtig tanul. Sokkal inkább ismerjük a művelődés felületeit, a felszíni formákat, ezért gyakran megreked itt vizsgálatunk — s nem kutatjuk a mélyebb összefüggéseket, a művelődési szokásokat meghatározó késztetéseket. Az idei művelődéselméleti nyári egyetem amolyan mély fúrást végzett azt vizsgálva, milyen pszichológiai jellemzői vannak a művelődésnek, illetve, tágabb értelemben, hogyan függ öszsze a társadalmi mértékű felnőtté válás és a művelődés. Az előadások nyomán érdekes tudományként mutatkozott be a pszichológia, láthattuk, hogy unalomig ismertet és meglepő fordulatot egyaránt tartalmazva értelmezi-magyarázza az embert. Talán természetes is, hogy eközben néha túlzásokba esik, és mindent a saját nézőpontjából láttat, elfeledve az egyén társadalmipolitikai meghatározottságát. A nyári egyetem előadásai igyekeztek elkerülni ezt a buktatót, bár törekvésüket nehezítette témakörük sajátos helyzete, hiszen, nálunk születőben (s egyben alkalmazásban) levő tudomány a művelődéspszichológia. Mint most is láthattuk, de korábbról is tudtuk, szinte áttekinthetetlenül sok felmérés született hazánkban az elmúlt években, s ezek közül számos vizsgálta a művelődő kollektívákat, előrehaladásukat és megtorpanásaikat. Az előadások hatására kibontakozó kép igazolja a közművelődési munkát végzők felelősségérzetét hiszen rámutattak arra, milyen sok tényező összhatásától függ a pozitív változás, s milyen könnyű félrecsúszni. Felelősségről szólva, a közművelődési munka társadalmi fontosságáról, súlyáról tettek említést hiszen' a nagyközösség előrelépésének útját a kiművelt emberfők gyarapodásával is mérhetjük'. Társadalmunk művelődésének folyamatát az MSZMP alkoÚi film Veri az ördög a feleségét Színes, magyar filmvígjáték. Irta: András Ferenr, Rcreményi Géza és Kertész Akos. Operatör: Koltai Lajos. Zene: Kovács György, Rendező: András Ferenc. A főbb szerepekben: Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Sarlai Imre, Pécsi Ildikó, Bíró Zoltán, Anatol Constantin, Spányik Éva. Valaki megérkezik — és megtöri a ház megszokott életét; szerepjátszásra késztet. Vendég érkezésekor mindig éles szituáció keletkezik, mert a vendég nemcsak méretik, hanem maga is mér. A Balaton menti vasutascsaládhoz érkező, magas rangú tisztviselő —, Vetró Gézának nevezik a filmben, és Anatol Constantin eleveníti meg eszközteienül —, alkatánál fogva nem lehet résztvevője aKajtár-csaiád ünnepének. A vendéglátók ünnepe ugyanis — magyar szokás szerint! •— két részből áll: úgymint készülődés a lakomára, és maga a lakoma, a böfögéses ejtőzéssel. Erről szól a film. Látszólag. Valójában többről van szó — egyfajta szociográfiai kísérletről. Oly módon, ahogyan Evés című novellájában Móricz Zsigmond tetté. És persze másról, arról, hogy- ennek a vasutascsaládnak a tudatában egyszerre van jelen a ,múlt és a jelen, ami az ideológia zűrzavarának is tekinthető állapot. A film erényei: a szereplők kiválasztása, a színészvezetés, a pontos megfigyelések és az egészen kiváló operatőri munka. A film hibája pedig: ebben a nagyon kicsikére sikerült cseppben nem tud megmutatkozni a tenger. Szándékuk szerint az alkotók egy élni nem érdemes életformát akartak kicsúfolni. Nem mindenben sikerült nekik, mert — különösen a film utolsó negyedórájában — elvesztek a részletekben. Az utolsó képsorok pedig fontosak, mert végül is ezek lévén az utolsó impulzusok, meghatározzák az élményt! Amiről külön is szólni kell: Pásztor Erzsi remekmívű alakítása. A munkában tulajdonképpen hiába elnyüvődő asszony poptos rajzát adja. És remekelnek a többiek is; Sarlai Imre öreg vasutasa. Szabó Lajos kitüntetett raktárosa és Bíró ?oltán bugyuta kőfaragó* segédje sokáig marad emiékezetes. Csak azt sajnálja a néző, hogy a film alkotói miért ném vállalkoztak egy kicsivel többre — talán akkor jobbakat nevettünk volna ebben a vígjátékinségeá világban. Petri Ferenc tő irányítása determinálja, s ezt a törődést jelzi az a tény is, hogy a nyári egyetem rangos előadó gárdájában évek óta szerepelnek helyi és országos vezetőink. Részvételük emeli e művelődési fórum jelentőségét, a társadalmi méretű művelődéspolitika magasszintű irányításáról tájékoztat, s módot nyújt a szerzett ismeretek összevetésére a helyi tapasztalatokkal. A nyári egyetem középponti eszméje, mely igen tág értelemben a művelődés társadalmi szerepét is jelenti, az egyén szocializációjának folyamata, fölnevelése, átformálása — a közösség szamára. Mondhatni, ez a nevelés végigkíséri az ember életét, hiszen a gyermekkortól a felnőtté válásig, sőt bizonyos mértékig még az idős kornak is jellemzője. Művelődési intézményeink — többé-kevésbé komplex formában — ezt a nevelési munkát végzik, igyekezvén az egyénnek minél több kapcsolódási felületet nyújtani segítségül a közösségi ismeretek tanulásához. Ha csupán a közművelődésben részt vevő különböző életkorú- generációkra utalunk, máris nyilvánvaló, milyen sokat tud segíteni a pszichológia, mintegy tudománya eszközeivel feltérképezve művelődő valóságunkat. Támpontokat, fogódzót nyújthat a lélektan a művelődésirányítóknak, amely eligazít a művelődő ember magatartásának megértésében, sikerei és kudarcai helyes értékelésében, bgyanakkor az is tény, hogy a pszichológiának ez az ága még csak részben készült föl a társadalmi bevetésre, alkalmazása előrevisz, de egyben újabb kérdéseket vet föl, megválaszolásukkal gyakran adós marad. Szükségtelen lenne bizonygatni. hogy mindezek ellenére életképes hajtásokról kaptunk áttekintést, hiszen anvnyira nyilvánvaló — mégha a gyakorlat olykor mást mutat is —, hogy a régi felfogással és módszerekkel nem lehet eredményes közművelődési munkát végezni. A művelődési intézmény dolgozóinak, azok irányítóinak maguknak is folyamatosan törekedniök keli kulturális értékek aktív elsajátítására, s ehhez elemi szükséglet a nem szűnő kíváncsiság és vonzódás a világ és benne h azán k pol i 1 i kai-gazdasági Jelenségeinek megértésére. A nevelői magát is nevelni kell — ez a társadalmi program közművelődésünkre is igaz, legfeljebb ha azt kell hozzátenni, hogy sokoldalú személyisegeket követel a nevelői munka, s ezt az igényt nem lehet szem elől téveszteni, mért az engedmény jövőnket terheli. T.-áser László Nyitány: \ Csárdáskirálynő, Julius Caesar A Szegedi Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülése Szeged színházi életének hagyománya, hogy nincs nyári szünet, uborkaszezon, a hagyományos tízhónapos évadokat nyaranta kitöltik a szabadtéri játékok. Így alig csendesedtek el a Dóm téri lelátók, mondhatni, órákra rá megkezdődött a kőszínházi évad, egyelőre természetcsen a társulatnak. Tegnap a Kisszínházban tartott évadnyitó ülést a Szegedi Nemzeti Színház. Az elnökségben ott voltak: dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Deák Béla, a városi pártbizottság titkára, dr. Miiller Józsefné, a megyei tanács és Forgó Pál, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetői is. A szegedi színház fennállása óta 94. évadját kezdte meg, ahol szokás szerint az igazgató Giricz Mátyás szólt a soros feladatokról. Arra törekszünk, hogy az adott körülmények között Szeged és a megye kulturális érdekeit szolgáljuk, figyelembe véve a város hagyománytisztelő sajátosságait — mondta az igazgató, majd így folytatta: — E célkitűzés önmagában véve nagy gondosságot és rugalmasságot igényel, s úgy vélem, legjobb alkotásainkban jelen volt feladataink megvalósulása, az ilyen alkotások egész sorát lehetne említeni a mögöttünk levő évadokban. Ezúttal is igyekszünk színpadainkon az élet nagy kérdéseiről beszélni, s a színházvezetés most is azt tartja dolgának, hogy képes legyen a feladatokat úgy megválogatni és súlypontozni, hogy művészei együttesen kifejezhessék az önmagukban hordott. de megfogalmazni csak színházi nyelven megfogalmazható, kortársainkhoz szóló mondandóikat. Továbbra is alapelvünk lesz. hogy az alkotók — rendezők, karmesterek, tervezők, színészek, énekesek — törekedjenek egyéni és eredeti megfogalmazásra, s minél kevesebb legyen a sablon, az ismétlés. A Szegeden létrejött legjobb produkcióknak mán vannak közös vonásai: a feltételesen használt groteszk mellé odatehetjük a költői kifejezést is. tehát úgy tűnik, hogy a legkitűnőbb előadásainkra jó értelemben véve jellemző a „költői groteszkség". Nem ártana, ha ilyen természetű kiemelkedő produkcióknak száma gyarapodna. A küszöbön álló évad várható nehézségeiről elmondta Giricz Mátyás, hogy a tervek szerint április elején hozzálátnak a nagyszínház felújításához, s a társulat egy része tartósan költözik új otthonba, a jelenlegi Szabadság filmszínház helyiségeibe. őszintén hiszem és vallom — hangoztatta —, hogy a nehéz feltételeket másodlagossá lehet tenni, s ha igazán telítve vagyunk mondanivalóval, és jól választjuk meg a kimondás módját és formáját, a legnehezebb körülmények között is elsődleges lehet a művészi szuggesztivitás. A társulatszervezés alapelve a jövőben is az együtt dolgozni akarás és kölcsönös vonzalom lesz. Giricz Mátyás bemutatta a színház új művészeit. Pécsről szerződött Szegedre Vajda Márta, akit a nézők korábban is láthattak már a La Mancha lovagjában, a Sziklafalban és Az ember tragédiájában. A kaposvári Csiky Gergely Színháztól szerződtették Réti Erika színművésznőt' és Fekete Gizella színművésznőt, Miskolcról Héczey Éva színművésznőt. a színművészeti főiskoláról Nagy Anikót és Harmath Andreát. Itt szerepel az új évadban Horváth Ágota magánénekes, s Szegedre költözik Paláncz Ferenc• — és Verebes István színművész Miskolcról, a Fővárosi Operettszínházból Rácz Tibor —, Kaposvárról Kiss Jenő színművész, valamint Kenessey Gábor, Bárdi; Sándor és Komony László magánénekesek. Üj énekkari tagok: Varsányi Mária. Holczer Irma, Király Béla, Halászi Éva. Maros György korrepetitorként tér vissza Szegedre, s ide szerződött a szabadtéri játékok előadásairól már ismert Félix László rendező is. Az új évad műsoráról elmondta az igazgató, hogy a hagyományoknak megfelelően tizenegy bemutatót hirdetnek, öt prózait és háromhárom operát, illetve operettet Ebből bizonyosnak látszik kilenc bemutató, egyegy operáé, illetve operetté csak akkor valósulhat meg. ha elhalasztják a nagyszínházi rekonstrukció kezdetét A Kisszínház tervezett programja: Shakespeare: Julius Caesar; Vasziljev: Csendesek a hajnalok és Kerekes: Kp paszkodj Malvin, jön a hanyar (egy estén); Shaw: Sosem lehet tudni; egy új mggyar darab: Szigligeti: Liliomfi. Nagyszínház: Muszorgszkij : Borisz Godunov: Mozart: Cosi fan tutte: Puccini: Turandot; Kálmán: Csárdáskirálynő: Offenbacb • Gerolsteini nagyhercegnő: Kacsóh: János vitéz. Giricz Mátyás elmondta, hogy gyermekbemutatót is terveznek a békéscsabai, esetleg a kaposvári színházzal összehangoltan. A nagyszínházat október elsején nyitják a Csárdáskirálynővel, a Kisszinházat október 7-én a Julius Caesarral. Október 21-én mutatják be a Borisz Oodunovot. a nagyszínházban, november 18-án pedig a Csendesek a hainalokat és a Kapaszkodj Malvint a Kisszínházban. A társulati ülésen Forgó Pál. a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője is felszólalt. N. I. Cirkusz Prága Amikor először jártam náluk, üres tér fogadott. Körben a cirkuszkocsikkal. Az egyikben éppen aludt a tigrisidomár, a másikban húslevest. főzött a sátormester felesége. A iégtornásznő egy kempingszéken ült. Kávét ivott. A kocsiba kötött elefántok nézték mélán, két ásítás között meg az oroszlán. Kalauzom Smaha volt, a kiöregedett artista. Azt mondta hetvennégy éves. Hatvannak véltem. Az igazgatói kocsiban éppen csörgött a telefon; Gaál Györgyöt, a magyar igazgatót keresték. Néhány perc múlva el is indult egy autó hatszáz kiló marhahúsért. Amikor először jártam náluk, még csak a levert karók jelezték a manézs helyét. Bowertit, a pérzsa akrobaTIT •program A TIT Természettudományi Stúdiója őszi programjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére előadássorozatot rendeznek a Szovjetunióról. November első hetében ünnepi hetet tartanak, amelyen többek között a szovjet űrkutatás legújabb eredményeiről, valamint a kaukázusi szovjet köztársaságokról, szovjet Közép-Ázsiáról és Szibériáról hangzanak el előadások. A legújabb kutatásokkal ismerteti meg az érdeklődőket A modern biológia világképe című sorozat. Természetvédelem, környezetvédelem, s természeti ritkaságok Magyarországon címmel is terveznek előadássorózatokat. tát, Wertheimnek hívták még, bőrkalapot viselt, és a hőségre panaszkodott. A bemutatóra zeneszó fogadott a cirkusz kapujában. Smaha bácsi zakót vett magára, a szervező pedig a büfékocsi pultjánál mérte hordóból a bort. Az igazgató a sátor körül sétált. Aztán megkezdődött az előífdás. A cirkusz az átváltozásoktól gyönyörű; attól, hogy Wertheim Jozefböl és négy gyerekéből hogyan válik a reflektorok kereszttüzében attrakció. A férfi, aki a hőségről panaszkodott előző nap, vállán tartotta a négy srácot; a legkisebb: lány. Tizenhárom éves. Óriási jövő állhat előtte. Apja négyéves kora utazik a cirkusszal. Azaz negyven éve! Aztán. Bejön egy féltucat tigris, meg a méla oroszlán, és jön utánuk egy férfi. Puszta kézzel, fíincs nála revolver, ogtor, egyáltalán semmi sincs nála. a szemével irányítja az állatokat Iván Ringjeinek hívják. Nyolc csinos pő tornázik három elefánt hátén, medvék motoroznak, lovak keringőznek — cirkusz! A bűvészt csodálja, a tigrjsidomárt bámulja az em* ber. Talán irigyli is Tud valami kunsztot, amit mi, hétköznapi emberek nem tudunk. Cirkuszba megyünk érte. P.F. Jótállás újabb cikkekre öt. miniszter együttes rendelete módosította a tartós fogyasztási cikkek jótállásáról szóló korábbi rendelkezést. A Magyar Közlöny 64. számában megjelent rendelet egységes szempontok szerint határozza meg a jótállással értékesített eik'kek körét. A rendelkezés arra törekedett, hogy a csereszabatos alkatrészekből álló, általában szervizigényes termékek kerüljenek a jótállási kötelezettséggel árusítható berendezésék listájára. A rendelet egyrészt bővítette is a csak jótállással árusítható cikkek körét, másrészt bizonyos, házilag egyszerűen, könnyen javítható gyártmányok kötelező jótállását megszüntette. Ennek megfelelően például háztartási autoszifonkészülék jótállási kötelezettség nélkül hozható forgalomba. Kiterjesztették viszont á jótállási kötelezettséget néhány további tartós fogyasztási cikkre, például az olajtüzelésű kályhákra. forróvíf-tárol ókra, valamint jó péhány olyan uj termékre — miijt például motoros kapa. gépi gyepnyíró, egyéb mezőgazdasági kisgép és elektronikus zsebszámológép — amelyek árusításé csák az 1972-ben Hiadött rendelkezés utan kezdődött. A rendelet 1978. január 1-én lép hatályba.