Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-24 / 198. szám

Szerda,' 1977. augusztus 24. A Kádár és Faipari Szövetkezet csaknem 7000 hordót és dézsát készít évente. 25—300 literes nagyságban. A termékek java részét fenyőből és tölgyfából készítik. Képünkön: születnek a puttonyok Műemlékvédelem Sopronban kedden, megkezdődött a műemléki albizottságok IX. országos értekezlete, amelynek résztvevőit Lombos Ferenc, a GyőrSopron megyei tanács elnöke köszöntötte. Megjelent dr. Ábrahám Kálmán, építésügyi- és városfejlesztési miniszter, dr. Marczali Lásfeló kulturális miniszterhelyettes, Háry Béla, a GyőrSopron megyei pártbizottság első titkára. Ott voltak Sopron város párt- és állami vezetői is. A háromnapos tanácskozás alatt megvitatják a műemlékvédelem és a várospolitika összefüggéseit és a magyar műemlékvédelem középtávú tervét. Sopron, a főváros után az ország műemlékekben leggazdagabb városa. Több mint 400 védett épület található az ősi falak között. Nagyobb részüket már eredeti szépségükben csodálhatják.' a város lakói, vendégei. Az eseményt a városi rang megszerzésének 700. évfordulója tiszteletére tartják. Aki ruhagyárban dolgozik, köpenyeket, zakókat, nadrágokat készít. Általában a közvetlen fogyasztásra, exportra kerülő termékek előállítóit nevezzük munkásoknak. Babonaszerú beidegződöttség. felületesség? Kevés szó esik azokról, akik nélkül nemcsak ők nem dolgozhatnának, de a gyár sem igen létezhetne. Akik a gépeket szerelik, javítják, beállítják — egyfajta szolgálatot végezve, szürke eminenciásokként a háttérben, munkával szolgálva — a munkát. A Szegedi Ruhagyár lakatosműhelye a szó szoros értelmében is a háttérben van. A tekintélyesebb géptermi épületek mögött, a gyár hátuljában, egy különálló, hoszszan elnyúló ház folyosójának legvégen. A feladat — Feladatunk a szabászat gépeinek, vasalógépeinek javítása, beállítása, új gépek beszerelése — mondja Becski Antal művezető. — Jelenleg elsősorban különféle átszervezési jellegű munkáink vannak, két vasalóterem és négy munkaterem teljes technológiai átszervezésének ránk eső részét végezzük. Harmincan vagyunk a műhelyben, mindenki szakmunkás. Az átlagéletkor 30 alatt van, nyolcan 20 éven aluliak. Komáromi Károly esztergályos 27 éves. Iparitanulóéveitől kezdve egyfolytában a műhelyben dolgozik, — Kereset? — Tizenhathatvanas órabérem van. — Munka? — Mindig más. Most a vasalógépek mozgatopályáin haladó anyagtovábbító kocsikhoz csinálom ezeket — mutat a rajzokra. Idő — Anyaghiány miatt hétvégeken gyakran összesűrűsödnek a munkák, ilyenkor elég feszített a tempó a műhelyben, sok a túlóra — mondják. — A múlt hét végén 25 gépet kellett tizenegy embernek a régi helyről leszerelni, az újakat bevinni és beállítani. Szombaton délután 2-től 10-ig, vasárnap reggel 5-től este 9-ig. — A baj az, hogy a gyárban az átszervezésekre nincs külön túlórakeret — mondja a művezető. — Az, amit most kapunk, a megelőző karbantartásra volna, de ezek rengeteget elvonnak az időből, hiszen fejenként 144 óra jár. Még csak augusztus van, de már hárman túllépték. Havonta átlagosan egy hétvége jut egy emberre. — Mennyi a műhelyben az átlagkereset? — 2650 forint. A közvetlen termelőknek járó béremelés Magyar kiállítások külföldön Ősszel isme* kiállítások sorozata adja hírül külföldön a magyar ex portajánlatot, Szeptemberben és októberben 28 alkalommal mutatják be hazánk iparának termékeit. Hagyományos kiállítóként vesznek részt a magyar vállalatok a lipcsei, a plovdivi, a zágrábi, a teheráni, az algíri. a grázi, a bagdadi és néhány éve már az ecuadori vásáron is. Különösen körültekintően készítették elő a magyar bemutatkozást a szeptember elsején nyíló moszkvai vegyipari nemzetközi szakkiállításra, itt a szocialista országok közötti szakosítás és kooperáció alapján kínálják új termékeiket a magyar vállalatok. A gep- és műszeripari választékot bővítő új gyártmányokkai vunui iöi hazánk a bmói gépipari, a hannoveri szerszám gépi pari vásáron, a ljubljanai elektronikai szakvásáron és a bukaresti nemzetközi gépipari szakkiállításon. Zágrábban és Helsinkiben ugyancsak ott lesznek képviselőink. Az élelmiszeripar, elsősorban a kölni, és a teheráni nemzetközi szakkiállításra készül, s ott leszünk a brüszszeli élemiszer-szalonban is. Könnyűiparunknak nagy bemutatkozása lesz a párizsi bőripari szakvásáron, valamint a nyugat-berlini és a düsseldorfi divatcikkek kiállításán. Szeptemberben NSZK-beli áruházakban magyar heteket rendeznek. Októberben nagyszabású önálló magy ar kiállítást tervez a Hunsexpo Sydneyben és Oslóban (MTI) minket nem érintett, a központi alap terhére kaptunk 900 forintot, iiétfelé osztottuk. Gond és munka — Ha már ennyi a munka, milyen a szervezettség? — Csak egyet mondok: itt ez a tervrajz a falon. Ez a tizenharmadik változat. Már megkaptuk a meghívót az új munkaterem átadására, ahova a gépeket mi szereltük be, de a tervrajz még mindig nem volt végleges. Sok a baj a nyugati gépek javításával is. Olyan későn érnek ide, hogy a melósnak nincs ideje ismerkedni vele, kiismerni, milyen is voltaképpen. Persze, alkatrész sincs nagyon... Horváth Lajos Ozemgépészeti osztályvezető-helyettes érkezik, bólogat, — Sok a gond. Például műszak szempontjából a műhelyben csak 50 százalékos a gépek kihasználása, bérmunkára volna lehetőség. Ez mindenkinekjobb volna, a gyárnak is, a munkásnak is, de a szakszervezet nem .engedi, aránytalanul megnőnének a bérkülönbségek. A lakatosműhelyben lelkes, hozzáértő, szorgalmas emberek — leginkább fiatalok — dolgoznak. Figyelemreméltó segíteniakarásuk, munkakedvük. Szolgálatot végeznek, nélkülözhetetlen, fontos szolgálatot. Csak remélni lehet, hogy a legközelebbi iátogatás után is változatlan szolgálatkészségükről, szorgalmukról — s kevesebb gondjukról számolhatunk be. Domonkos László Dr. MUtter József né a pedagógusok kér fejlesztéséről A megyében idén; fizetésük egynegyede Mit tagadjuk, a pedagógusok munkájának erkölcsi' elismerése — tisztesség nc essék szólván — sokáig előtte járt az anyagi elismerésnek. Államunk se rejtette véka alá, adósa a holnapok generációit fölnevelőknek, adóisa a közművelődés munkásainak, közöttük is régóta az óvónőknek, tanítóknak, tanároknak. Ezért aztán az elmúlt esztendők legnépszerűbb rendelkezését adta ki az oktatási és a kulturális miniszter a pedagógusok, illetve a közművelődési dolgozók bérrendezéséről, fizetésük egyértelmű és jelentős emeléséről. A rendkívüli bérfejlesztés valamennyi oktatási intézmény állandó és időszaki főfoglalkozású dolgozóját érinti, egyetemet és főiskolát végzett tanárokat, tanítókat, szakoktatókat, sőt technikai alkalmazottakat is: gondnokokat, takarítókat, adminisztrátorokat stb. Szeptember elsejétől érvényes, 3-án kapják kézhez a pedagógusok új besorolásaikat, s az emelt bért először október elején vehetik föl. Dr. Müller Józsefnével, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy a fizetésemelés — melyet Csongrád megyében 8 ezer 529 dolgozó kap, 5 ezer 339 pedagógus és 3 ezer 190 alkalmazott — országos átlagban 18 százalékos, de a megyék közötti differenciálás alapján Csongrád megyére 16 százalék jutott. — Miért? — Egészen egyszerűen azért, mert a minisztérium eleve differenciált, a már korábban kialakult bérszínvonalak nivellálására. S miután a Csongrád megyében dolgozók fizetése magasabb volt az országos átlagnál, így ide 16 százalékos átlagot irányoztak elő. El kell mondanom továbbá, hogy az öszszegeket az Oktatási Minisztérium a pedagógusok végzettségének és számának megfelelően bontotta le, ezért lesznek iskolák, ahol a 16 százalék alá kerül, és ahol fölé emelkedik a fizetésrendezés százalékos aránya. Az új besorolások maximálisan figyelembe veszik a pedagógusok végzettségét. Az egyetemi diplomával rendelkezőknek például 600 forintos emelést terveztek, amelyből kötelezően 400 forintot kell kiadni, a fönnmaradó 200-zal lehet differenciálni; ugyanígy a főiskolát végzetteknek 540 forintokat irányoztak elő, ahonnan 350 forintos emelés a kötelező, a többit differenciálásra lehet fordítani, és így továbo Mindjárt hozzátenném, az úgynevezett megkülönböztetésre, a végzett munka mennyisége és minősége szerinti differenciálásra biztosított összegeket csak azonos kategóriákon belül szabad felhasználni, azok más kulcsszámokra nem vihetők át. Tehát, ha mondjuk valahol 10, egyetemet végzett tanár dolgozik, s csak heten kapják a 600 forintos emelést, a másik három pedagógusnak mondjuk 400-at ítélnek meg, a fönnmaradó háromszor 200 forintot csak az előbbi hét tanár között lehet kiosztani, ezzel az összeggel nem pótolhatják a tanítók, vagy a technikai alkalmazottak bérfejlesztését. Az óvodai dolgozók viszont, akiknek bérét tavaly emelték, ezúttal csak az alacsonyabb fejlesztési összegeket (250, illetve 150 forint) kaphatják, függetlenül a kulcsszámtól. — Gondolom, izgalmas kérdés: milyen módszerek, elképzelések szerint, és hol döntik el, hogy végeredményben ki, mennyit kap? — A művelődésügyi osztály nem differenciál. Az Oktatási Minisztérium előzetes fölmérése nyomán valamennyi iskola kiszámíthatta pontosan, mennyi összeg áll majd rendelkezésére: művelődésügyi osztályunk tehát úgynevezett fej-kvóta alapján utalja ki a pénzt, amit az intézményeken belül osztanak ki. Talán mondanom sem kell, milyen fontos vizsgája ez a munkahelyi demokráciának. Az iskolaigazgatók a szakszervezeti bizottságok egyetértése nélkül nem dönthetnek, s a fizetésemelések meghatározásához természetesen kikérik a párt- és KISZ-szervezetek képviselőinek véleményét is (a nevelői KlSZ-szervezetekről van szó, ahol van ilyen) — vagyis hát a döntések kollektív módon születnek. 'A tanévnyitó testületi értekezleteken személyenként ismertetik és indokolják a fizetésemeléseket az intézményvezetők. Ezért aztán, ha valaki a kötelező összeget megkapta, csak éppen differenciált béremeléshez nem jutott, nem föliebbezhet nálunk. — Már a hetvenes évek elején, söt tavaly is történtek bizonyos bérkorrekciók. 1971-ben a pedagógusok, 1976-ban az óvónők fizetését javították — a mostani rendelkezés azonban jóval jelentősebb, egyszerre több pénzt ígér, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. — Hát még ha hozzáveszszük, hogy ez a 16 százalék Csongrád megyében ténylegesen 24 százalék 1977-ben. Ne lepődjön meg, azonnal magyarázom. Még májusban a megyei bértartalékból és 'bérmaradványból kiosztottunk pedagógusoknak 80, technikai alkalmazottaknak 60 forintokat, ami 3 százalékos fejlesztés volt (tudomásom szerint hamarosan a szegedieknek is kiadják ezeket a tartalékokat). Ha most ehhez a 3 százalékhoz hozzáadjuk az év elejei soros 5 százalékos bérfejlesztést, meg a pillanatnyi 16 százalékost, könnyű kiszámolni, 1977-re összesen 24 százalék béremelés jut, ami az év elejei pedagógusfizetéseknek közel egynegyede. Módosultak természetesen a különböző korcsoportok bérkategóriái is: az alsó határokat 1979. január l-ig kell elérni, valamennyi intézményben. Általában elmondható: különösen a kis fizetésűek bére nő látványosan, így a kezdő pedagógusoké. Az egyetemi végzettségűek 2400 forinttal, a főiskolaiak 2300-zal, a tanítók 2200-zal, az óvónők 2000 forinttal indulnak a pályán. És a tanítók 100 forintos osztályfőnöki pótlékot, valamint heti 2 óra kedvezményt is kapnak. Öszszességében tehát kormányunk igen komoly erőfeszítést tett azért, hogy az oktatási dolgozók erkölcsi elismeréséhez a jövőben nagyobb anyagi elismerés járuljon. Nikolényi István Felavatták a SZÓI áj gyógyüdülőjét Százhúszmillió forintba került A büki gyógyfürdőben letes létesítményben évente A gyógyüdülőt — amelykedden. tegnap felavatták a 8700 ember pihenhet. Száz- hez 600 adagos konyha, rakS7HT Ili 1A.AA4- A U,',fl,m;iliT 1,iil4 A.. 4 I- -i.4... ... Szabó ErvinemlékkiáEIífás SZOT új gyógyüdülőjét. A húszmillió forintos költség- tárak, étterem, eszpresszó, 150 szobás, 450 ágyas. 8 eme, gel, határidő előtt, a terve, társalgók, olvasó- és sportmmmmm^^^mmmmmm^mm Izett költségszinten belül ké- szoba. 10 000 négyzetméteren I szült el. sportpályák, játszóterek. . , . Park tartozik, októbertől A hazai gyogyxidutőhalo- üvegfolyősó köt össze a fezat e legújabb láncszemet dett fl-|rduvoi _ Gál László, Karolyi István tervezte S a a SZOT fötitkárhelvettesé wÜífA- f Á1" ^ta át rendeltetésének, lami Építőipari Vallalat va- . lósította meg. Az új üdülő - UJ letesítmenyt a nemA Szabó Ervin-centená- lizmussal. Részese volt' anrium keretében kedden ki- nak a szervező, felvilágosító, állítás nyílt a Magyar Mun- önludatosító munkának, amekásmozgalmi Múzeumban. lyet a kórabeli munkáspárt Megnyitó beszédet Vass végzett, s amellyel megalaHenrik, az MSZMP KB tag- pozta a szocialista tömegja, a Párttörténeti Intézet mozgalmat Magyarországon, igazgatója mondott. Hangsú- • A kiállítás a Párttörtélyozta: Szabó Ervin a mun- neti Intézet archívumából, a kásmozgalom kiemelkedő út- Munkásmozgalmi Múzeum keresőinek sorába tartozott, és a fővárosi Szabó Ervin Amint a kiállítás is szemlél- Könyvtár gyűjteményéből teti, fiatal korában ismerke- 1valogat)°U . do, ' , .. kumentumot, fotót, kéziratot, dett meg a kor vezető szel- könyvet, folyóiratot mutat lenu áramlatával, a szocia- be. a nepszerű, mindössze 15 eszzetközi szakszervezeti moztendós gyógyfürdő legielen- galom, kiemelkedő személyi, tösebb épülete, üzembe lépé- segeröl> , az NDK-beli szaksével jelentősen megnő az 38 szervezeti vezetőről, Herbert fokos. 16-féle ásványi anya- *Vo[nfceró1. a Szabad Német got tartalmazó, sokféle be- ,zaks2ervezetl Szövetség tegség gyógyítására alkalmas 17 e hunyt elnökéről gyógyvíz hasznosítási terű- "evaztek el- Gal László lelete. A telep 3 nyitott és 3 lep,.?te* nevad° márvány fedett medencéjét, balneoló- ?™lektabLaWt az üdülő hallgiai, fiz-ikotherápiás kezelése- ía..a"' Ezt követően Fritz ket vehetnek igénybe a rá- husel 3 Szabad Német Szakszorulók. A fürdőt egyébként sze|7f-eti Szövetség titkára évente mintegy félmillióan meltatla a névadó érdemeit, keresik fel, köztük igen nagy Az üj gyógyüdülőbe szómban a közeli Ausztria- augusztus 24-én érkeznek az hoL „ első beutaltak. (MTI)