Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-23 / 197. szám

6 Kedd, 1977. augusztus 23." Szcabo Eririn 1877—1918 Kunfi Zsigmond és Lukács György más-más alapról ismerték el: „mindnyájunk szellemi atyja volt". A tanítvány Révai József élete végéig viaskodott a tanítómester teljesítményének értékelésével. Az egyre inkább eszmei ellenfél, Jászi Oszkár legközelebbi barátjának tudta. Halálakor az egész haladó magyar szellemi közélet meghajtotta előtte az elismerés és tisztelet zászlaját. S tulajdonképpen a mai napig sem csitultak el körülötte végleg a kedélyek. Életmüvének egyetemes értékelése, monografikus feldolgozása késik. Mindazonáltal a marxista történetírás és elméiét néhány fontos, a megoldás felé mutató kritikai szempontot vetett fel a Szabó Ervin-i gondolatokkal kapcsolatban. A könyvtáros Működésének legegyértelműbben megítélt — korszerű és kiemelkedő — területe a könyvtárügy. A foglalkozása szerint jogot végzett, alacsony, vézna, bajuszos, szemüveges, beteges Szabó Ervin élete végéig könyvtáros volt. Gyors karrierje 1899 végétől 1904-re mindössze két közbeeső állomáson át vezette a megalakítandó Fővárosi Könyvtár élére. Bárczy István budapesti polgármester és Wildner Ödön kulturális tanácsnok támogatásával, nagyfokú függetlenséggel és u kor világszínvonalán építette ki Budapest máig működő nyilvános és tudományos (a szociológiai és u politikai) könyvtárát. A világháborús évekre a mai Ferenczy István utcában otthont talált, immár önálló intézmény a korszerű társadalomtudományos műveltség fellegvára, a korban egyedülálló haladó és demokratikus művelődési központ lett. A politikus Édesanyjának orosz rokonRága révén került kapcsolatba 1898—99-es bécsi tanulmányai idején az orosz forradalmárok — szociáldemokraták, ökonomisták, esszerek — egyes kiemelkedő képviselőivel. Egyben az osztrák szociáldemokrácia vezetőivel is szoros baráti viszonyt alakított ki. A bécsi környezetben vált szocialistává. Mindkét kapcsolata élete végéig elkísérte. Hazatérve Igen hamar a Népszava főmunkatársa, állandó cikkírója lett — egyelőre ideálisan összeegyeztetve könyvtárosi-tudományos és pályakezdő mozgalmi tevékenységét. Már ekkor komoly fenntartásai voltak azonban a hazai szociáldemokrácia színvonalával — provincializmusával, időszerűtlen betegpénztári jellegével, esetenkénti amoralitásával szemben. Ügy érezte, magasabb, korszerűbb és forradalmibb szintre kell emelni a magyar mozgalmat. Elvi állásponttá vált idegenkedése a fegyelmezett pártkeretektől megkönnyítette számára a frakciós tevékenység vállalását. Fiatal értelmiségiek-egyetemisták csoportját (a Polányi testvérek, Pór Ödön, Mérő Gyula, Vágó Béla, Beck Salamon, László Jenő) gyűjtötte maga köré, nevelve-képezve az alig fiatalabbakat. Tulajdonképpen neki köszönhető a szocialista diákmozgalom önálló, az agitációt és a kultúr'munkát segítő-fejlesztő tevékenységének megindítása. 1903-ban megvélt a Népszavától és hajlamainak és képzettségének megfelelően a kor legszínvonalasabb és leghatékonyabb haladó értelmiségi folyóiratával, a Huszadik Századdal és az azt kiadó Társadalomtudományi Társasággal lépett kapcsolatba. Ez mindenképpen lehetővé tette, hogy a haladó és liberális polgári értelmiség jelentős csoportjaival ismertesse meg a szocializmust. Egyben kritikája volt ez a lépés az SZDP vezetésnek, amellyel szembeni ellenzéki frakciós tevékenysége is ettől az időponttól datálódik. Ekkor, ezekben az években fekteti le — a hagyományos, német típusú parlamenti munkáspárt alkalmatlansága feletti túlzó reakcióként — páltszervezési elveit; a decentralizált, demokratikus, frakciók alakítására is lehetőséget nyújtó, a szilárd vezetést és fegyelmet megkerülő pártfelépítési modellt. Ugyanekkor fordult a francia szindikalisták tevékenysége és elmélete felé. A korabeli munkásmozgalom állapota — Lenin és Bernstein is ezt bírálva alakították ki egymással gyökeresen szembenálló mozgalmiideológiai elméletüket — őt is taszította, de kérdéseire nem találta meg a lenini választ. Ellenzéki tevékenységét nem adta fel, sőt, 1909-ben magával a párttal is szakított. Élete végéig ezután független szocialistának számított. Noha közvetlen környezetének jelentős része 1918ban megtalálta az utat a kommunista párthoz, ő maga igazi tábort, tömegeket ném .tudott, nem is vplt képes maga mögé állítani. Az ideológus 1903-ban a Társadalomtudományi Társaság vitáján „A szociológia újabb irányzatairól" Szabó Ervin ismertette a szocializmust. Történelmi pillanat volt ez. „Magyarországon, magyar nyelven ekkor jelent meg a marxizmus teljes tudományos fegyverzettel. Magyar tudományos fórumon először lépett fel valaki a marxi és engelsi életmű ismeretében, ráadásul a kor szociológiai műveltségének birtokában" — írja egyik életrajzírója. S hogy a vitában végső soron győztes szocialista (marxista) világnézet a szűk értelmiségi körön túl is terjedjen, azért Szabó Ervin sokat tett. Nagy marxista szociológiai szintézisét a társadalmi osztályokról és az osztályharcról ugyan nem sikerült megírnia, az eredeti Marx- és Engels-szövegek kétkötetes kiadásával, és a 48—49-es magyar forradalom és szabadságharc első marxista igényű monografikus feldolgozásával évtizedekre befolyásolta a marxizmussal ismerkedő hazai érdeklődőket. Ahogy a pártról vallott felfogása végső soron késleltette a forradalmi, új típusú munkáspárt megalakítását, antidialektikus és esetenként etikai idealista nézetei a marxizmus teljességének átélésében és alkalmazásában gátolták. Írásai, cikkei, tanulmányai mégis a mai napig tartalmaznak fontos, meglepően aktuális mondanivalót, mindenekelőtt a marxista tudományos alapállásnak az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának elválaszthatatlanságának igényét. „Nem szabad elmaradnunk az elméletben. Régi megismeréseink állandó és folytonos revízió alatt kell, hogy legyenek. Le kell vonnunk a gyakorlati próbák tanulságait. Es új megismeréseket kell szereznünk." Szellemi-gondolkodói nyughatatlanságának, a fennállót állandóan meghaladni törekvő marxi igényességének értékes vallomása ez. N. É. Pályázat musikásés paraszlflafalok, értelmiségied diákok számára Újságíró-stúdiót indít a MUOSZ megyei szervezete október 1-tOÍ A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Csongrád megyei Szervezete, a megye két napilapja — a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország — szerkesztősége, valamint a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiója közreműködésével az idei tanévben is megszervezi az Újságíró-stúdiót. A stúdió célja: újságíró-utánpótlás és tudósítók nevelése. Előadásai felölelik azokat u politikai, társadalmi, kulturális, valamint szakmai alapismereteket, amelyek e pályán történő elhelyezkedéshez feltétlenül szükségesek. A stúdióra azoknak a 17 —30 éves fiataloknak jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek és tehetséget éreznek az újságírói pálya, a sajtó tevékenysége iránt, és kedvet ahhoz, hogy az újságokat tudósítsák. Felvételre jelentkezhetnek egyetemi végzettséggel rendelkezők, de bármilyen munkaterületen dolgozó fiatalok, egyetemi hallgatók, érettségivel, szakmunkásvizsgával rendelkezők vagy éppen érettségi avagy szakmunkásvizsga előtt álló diákok is. A pályázat feltételei: 1. önéletrajz. 2. Űj vagy már valahol megjelent írás. (A pályamunka műfaja lehet riport, tudósítás, jegyzet, úgynevezett színes, tárca jellegű, akár humoros hangvételű írás, elbeszélés.) 3. Az önéletrajzot és a pályamunkát Újságíró-stúdió, Sajtóház, 6740 Szeged, M. Tanácsköztársaság útja 10. szám cimére kell küldeni. A borítékon fel kell tüntetni: Újságíró-stúdió — Pályázat. Határidő: 1977. szeptember 15. Mind az önéletrajzon, mind a beküldött Írásokon fel kell tüntetni a pályázó-szerző nevét, pontos címét, iskolai végzettségét, szakmáját, jelenlegi foglalkozását és beosztását, életkorát. A jelentkezők felvételükről Írásbeli értesítést kapnak. Az Újságíró-stúdió foglalkozásai 1977. október 1-én kezdődnek és 1978 május közepéig tartanak. Előadásaira, illetve gyakorlati foglalkozásaira hetenként-kéthetenként kerül sor. Az újságíró tehetségkutatást, illetve előképzést biztosító stúdió résztvevői oklevelet kapnak. A legjobb és legtehetségesebb — a pálya iránt elkötelezettséget érző — hallgatóknak arra is lehetőségük nyílik, hogy adott esetben újságíró-gyakornokként dolgozhassanak. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Csongrád megyei Szervezete Villanymotorok bányászoknak A KS—3M típusú szovjet szénkom báj n jellemző példája a különböző iparágak jó együttműködésének. A szénbányászati berendezések korszerűsége ugyanis az elektromos alkatrészek fejlettségétől függ. A nagyobb hatékonyság elérésére a fejtéseken alkalmazott 380 voltról áttérnek az 1140 voltos feszültségre. Ezáltal — azonos méretek mellett — a villanymotorok teljesítménye 30—40 százalékkal megnövekszik. Az 1140 voltos feszültségre való áttérés mintegy 90 millió tonna többlet szenet jelent évente. Hasonló megoldásra példa az EKV villanymotorok szériája. Ezek vízhűtéses köpennyel és monolit típusú hőreakciós szigeteléssel készülnek. Az üvegszálbetétes szigetelés víz- és olajállóságot, különlegesen magas mechanikus és elektromos hőtűrést biztosít. Alkalmazása 1,6-szeresére növelte a villanymotorok megbízhatóságát, 11 százalékkal emelte a teljesítményüket és 25—30 százalékkal csökkentette a túlmelegedést. (BUDAPRESS—APN). HÁZASSÁGI I. kerület Szeged: Mlksi Ferenc és Mészáros Ágnes, r.nginy Ferenc és Konkoly Katalin, Boros István és Szeles Katalin, MedzlLrodszky Endre és Matyi Anna. Széli István és Kecskeméthy Ágnes. Kunstár János és Varga íren Erzsébet, Kovács András és Nagv Marianna, Vecsernyés István és sári Irén. Szögi Zoltán Tibor és Veczkó Ibolya, Jurschik Tamás József és Borsos Mária. Magyar Csaba és Farkas Irén. Balln Imre István es Lévai Zsuzsanna Erzsébet, Tanács Gábor és Uucholcz Irén, Balog László és Ktlbekbázl Margit, Kovács Béla és Barna Éva Maria, Dobos János és Sznnyog Katalin. Tóth Antal István és Simándl Anikó RÓZSH, Daróczl lászló István és Khiesz Márta Zsuzsanna, Borbély József Sándor és Nagy Mária. Gerg-'y János és Fodor Anna Rozália, Döme István Kálmán és Biacsi Ilong. Róna Károly Gyula és Harka Arpnka Viktória. Miklós Antal és Darabos Erzsébet Magdolna, Svajda Vilmos és Erdélyi Mária Ma"doIna, Kasza Szilveszter és Temesvári Eva Zsuzsanna. Szlkora Benjámin és Krammer Margit, Tóth Lajos János és Csurgó Edit, Csáki János Ttbor és Bakó Klára Margit házasságot kötöttek. SZÜLETE3 I. kerülni Szeged: Asztalos Imre Györgynek es Rácz Zsuzsannának Katalin, Makra Józsefnek és Hoiváth Reginának József. Lévai Mihálynak és Szombathelyi Ilona Katalinnak Mihály Krisztiin, Varga Tibornak és Budai Magdolnának Tímea. Deine Istvánnak és Tóth Évának István. Fenyvest Oábornak és Juhász Ilona Annának Csaba Gábor, Szűcs Zoltánnak és Vas Jolán Mariának Gábor Zoltán. Ltpual Józsefnek és Rehák Máriának József. Varga C.vörgvrek és Nyári Hona Idának Csabu. Vigh Janosr.ak és Tóth Erzsébetnek Attila. Bába János Józsefnek és Szabó Katalinnak Gerda, Szalma Józsefnek és Ludán.vl Mária Magdolnának Dóra Diána, Ertlódl Lászlónak ei; Csilló Rózanak Róbert László, Szálai Imre Szilveszternek és Dura Annának Sándor Szilveszter, dr. Julesz Jánosnak es dr Szabados Éva Mártának Máté. Török Jánosnak és Vincze Juliannának Rita Julianna. Mucsl Pálnak és Németh Etelkának Boglárka, Szabó Józsefnek es Juhász Veronikának Veronika. Nagy Imrének és Tóth Anna Matildnak Attila, Tarl Sándor Ferencnek és Szabó Juliannának Krisztién. Bózsó János Vilmosnak és Fülön Máriának Kornélia, bózsó János VilmosCsaládi események nak és Fülöp Máriának Szabolcs, Fülöp László Mihálynak ét Török Etelkának Ibolya Etelka, Schneider Bélának és Erdélyi Edit Erzsébetnek Sándor Károly, dr. Winkiér Jánosnak és Zeisler Ágnesnek Tamás, Csizmadia Józsefnek és Llppai Veronikának Szilvia, Vőnelct Istvánnak és Tóth Margitnak Péter. Kiss Géza Istvánnak és Koczkás Rozália Máriának Géza Szabolcs, Tirk Miklósnak és VIkor Erzsébet Ilonának István Hugó, Terhes Mihálynak és Vörös Magdolnának Ibolya Zsuzsanna, Török Jenőnek és Balog Magdolnának Zoltán. Hollós Laszlónak és Havasi Helénnek László. Szántó Jánosnak és Kávai Martának Mariann, Bozsó Istvánnak és Horváth Editnek Ildit, Szabó Józsefnek és Seres Juliannának Edvin. dr. Kárpáti Istvánoak és Főidényi Veronikának Viktor. Zéöorl István Alajosnak és Fekete Rozáliának Csaba Gábor, Földi István Lászlónak t» dr. Balogh Hedvig Katalinnak László István. Moszhetm Sándornak és Zelei Rozáliának Marianna, Hambek l.ászló Tivadarnak és Szabó Erzsébetnek Katalin. Dévlts Bé Iának és Bozó Rozáliának Ágnes, Ábrahám Lászlónak és Pálfl Gizellának Zoltán. Szakit Miklósnak ts Kucán Kornéliának László. Szakács Káro'y Istvánnak és Albertus Margitnak Zita F.dll, Berger Sándornak és Wllk Hannának Anna. dr. Csurl Károlynak és Szőkefalvl-Nagy Erzsébetnek András. Hegedűs Lászlónak és Varga Máriának Róbert. Holló Istvánnak és Kovács Zsuzsannának Gábor. Székest Jánosnak es Rozst Juliannának Csaba, Tóth Jánosnak és Mészáros Piroskának Tünde. Bence Pál Sándornak és Lakatos Juditnak Zsolt. Bakó Istvánnak és Dan i Máriának Szilvia. Htiszka .Imrének és Szerző Erzsébetnek Renáta. Farkas Gábirnak é« Btacsl Rozália Maadolnának Gábor, Molnár Kálmánnak és Kövér Erzsébetnek Norbert Zoltán. Molnár Lajosnak és Balog Anna Máriának Lajos Tamás. FüJeki Sándornak és Bozókl Edit Kata'lnnak Katalin Edit. Pánal Istvánnak és Bakonyi Évának László, Mezőst Ferencnek és dr. Lakatos Erzsébetnek Péter, Mangó Jánosnak és Bende Ilonának Attila János, Kern Józsefnek és Pethö Mária Magdolnának Anett. Sacller Béla Tamásnak és Kovács Olgának Viktória, Vári Bélának és Badenyl Rozáliának László, Harmath Józseínek es Balatoni Rózsának Tamás Gábor nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Mezei Józsefnek és Polgár Klára Erzsébetnek Zsolt .Tózsel, Perjés Sándornak és Locskai Piroskának Sándor Csaba. Mucsl Antal Mihálynak és Sisák Eszternek Attila, Békefi Györgynek és Sőregi Erzsébet Margitnak Sándor. Szlkula Józseínek és Katona Anna "Máriának Gabriella, Takács Tibor Mihálynak és Nagy Ibolya Klárának Tibor Roland, Nagy Ferenc Józsefnek ós Zámbó Zsuzsannának Ferenc, Kucsora Mihálynak és Bőröcz Eszternek Eszter, Szögi Ferencnek es Gyuris Ilonának Adírenn, Szemerédi Imre Sándornak és Méhes Ilonának Imre Gábor. Krasznavölgyl Péter Attilának és Bacsó Piroska Jolánnak Hajnalka. Karácsonyi Istvánnak és Fogas Erzsébetnek Erzsébet. Boldls Gábor Tamásnak és Banka Ildikónak Balázs, Basenyel István Jánosnak és Schneltzner Erzsébet Katalinnak István, Bán Zoltánnak és Papp Máriának Orsolya, Sebők Imrének és BataNagy Ilonának Erika. Korom György Sándornak és Laurlnyecz Margit Magdolnának Szilvia, Putnlk Lázárnak és Plpicz Gizellának Lázár. Szegvári Tamásnak és Kecskés Mária Magdolnának Tamás Róbert nevű gyermekük született IIALAI.OZAB I. kerület Szeged: Katona I.alosné Rite Erzsébet, dr Oyurkl Gyuláné Hegedűs Julianna. Huszta Dezső, Id. Horváti- János. Szivák Péter. Ekker Teréz. Welsz SHlárdné Széli Julianna, Krasz.nai Józsefné Hegedűs Mária, Jónás Cyuláné Horváth Anna. Nagy Jenő. Rejtő Béla, Kis Istvánné Fazekas Borbála, Képes Gyula János. Piskolti László, Lukács János, Reisz LaJosné Fábián Etelka. Illés Nándor. Savanya Jánosné Ötott Rozália, Szegedi Mihály, Bús Józsefné Révész Margit, Kószó Gézáné Bitó Julianna meghalt. III. kerület Szeged: Berta Antal. Dobó Rozália, Tmre Julianna, Kucska Imréné Fábián Julianna. Kolompár Ilona, Kiss Rozália Luca. Dobó József, Vass Ferencné Takács Julianna. Sorbán M1hályné Sánta Karolina. Horváth Zoltánné Gyolal Izabella, Nagy Jánosné Török Margit, Tóbiás Antalné Fteder Margit meghalt. Kereskedelem Csengelén Apróbb gondokkal Csengelén is küszködnek a kereskedők, vásárlók, de öszszességében előbbre léptek. Fejlődik a falu. Igaz, hogy nincs mindig diószén, gyorsan elfogy a brikett, kevés a cement, ajtóért, ablakért pedig messzire el kell menni a faluból, néha kín kivárni, míg megérkezik a táp, de a hiányosságok ellenére tavaly így is közel 25 millió forint értékű forgalma volt a csengelei boltoknak. Vitték a környékbeliek a kismotort, a kerékpárt, a hűtőgépet. Javult Csengele kereskedelmi ellátottsága. A tavalyihoz képest majdnem kétmillió forinttal nőtt a forgalom. Úgy alakul a sor, ahogy az ötödik ötéves terv előírja. A szegedi járás határközsége a kisteleki Egység AFÉSZ-hez tartozik. Az idén 27 millió forint értékű forgalomra számítanak. Nemrégiben a SZÖVOSZ VIII. kongresszusa a községieknek is határozott meg feladatokat. Ha nem is Csengelének címezve, de az egységes irányelvek nekik is útmutatók, amit figyelembe is vettek a középtávú majd az éves tervek elkészítésénél. Így érik el, hogy napi cikkekből — kenyérből, tejből, húsból — ne legyen hiány a községben. Erre fordítanak nagy gondot. Az adottságok jók, megfelelő árualapokkal rendelkeznek, amellett okosan is gazdálkodnak a tartalékokkal. A húsellátás javítására most a szakcsoportokat hívták segítségül. Több mint háromezer sertésre kötöttek szerződést. Tejből is jut bőven a háziasszonyoknak, mert a boltokban megoldották a hűtést. Néhány tanyai boltban is vigyáznak, hogy ne savanyodjon, ne romoljon meg a tej, mert hűtőgépekkel ott is a „kívánt hidegen" tárolják a mindennapi táplálékot. A háztáji és a kiskertek ellátására nagyobb gondot fordítanak az idén, mint tavaly. Vetőmagból, műtrágyából és növényvédő szerből több jutott az idén a vásárlóknak, mint ezelőtt. Kedvezően hatott ez a termelőkre, mert pritaminpaprikából majdnem 600, szőlőből jóval több mint 100 mázsát adtak át a felvásárlónak. Az sem titok. hogv meg ennél jóval többet is átvennének. Tavaly egyébként egymillió 139 ezer forint értékű árut vásároltak, és ezt segítette, hogy a megállapodásokhoz mindkét fél tartotta magát. Szükség van a tervszerű, az összehangolt munkára, mert tavaly a kiskereskedelem és a vendéglátóipar kevesebbet hozott a konyhára, vagyis nem tudták teljesíteni a középtávú terv tavalyra előirányzott részét. Ezért az idén jobban igyekeznek, hogy behozzák a lemaradást. Tízszázalékos emelkedést várnak, amitől helyrebillen az egyensúly, és a 27 millió forintos forgalom meg is lesz. Az első félévi eredmények ezt igazolják, mert majdnem egymillió forinttal többet forgalmaztak, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Azért nem mondhatjuk teljes nyugodtsággal, hogy minden megy a maga módján Csengelén. Például előfordul, hogy nincs olaj, ilyenkor nyáron ez nem is probléma, de aki előrelátó, igyekezne, idejében megelőzni a kellemetlenséget, apróbb bosszúságot. Azzal magyarázzák, kicsi a tartály, a legutóbbi tanácsülésen is elhangzott, hogy jó lenne nagyobbat venni. A tagokhoz fordultak segítségért. Amióta zöldséget árulnak az élelmiszerboltban, bizonyos területet elfoglalnak a ládák, s ezért nem ártana, ha bővítenék az üzletet. A közeljövőben erre is sor kerül. Anyagi gondjaik is vannak, mindezt a kisteleki Egység ÁFÉSZ központjában mondták, ahol jelenleg másra kell a pénz. Mint ismeretes, az Egység ÁFÉSZ több falut lát el, és a beruházásokkal, a fejlesztéssel sorjában haladnak. A csengeleiek gondja az ő gondjuk is, s ahogy a lehetőségük engedi, azért módot kerítenek arra, hogy ne legyenek zavarok. Ismerve a csengeleiek összefogását, tenni akarását, nyugodtan bizakodhatunk, ezek az apró gondok nem sokáig nyomják a közösség vállát, sikeresen túltesznek a nehézségeken, javítanak sorsukon. Mint ahogy ezt eddig is tették. M.T.