Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-20 / 196. szám
VILÁG PRQJLpTÁRJALEGYESÜLJETEK! - ggj? 67. évfolyam 196. szám 1977. augusztus 20., szombat Ára: 1,20 forint MAGYAR SZ O C I A L I S TA M U N K Á S PÁ RT LAPJA Jog9 kenyer, hatalom írta Takács Imréné, országgyűlési képviselő A ugusztus 20-a régi ünnepe a magyar népnek. Hangulatát a hagyományok, az alkotó gondolatok, a beteljesülések, a jogos büszkeség, az új iránti törekvés tölti meg. Mintegy tíz-tizenegy hónap verejtékes munkája, napok, hetek aggódása után magtárakba kerül a gabona. Igaz a népi mondás: nagyothalló a molnár! — hiszen a gépek zaja teszi azzá, s ez a zaj adja hírül, készül az új búzából őrölt finom liszt. Üj kenyér kerül az asztalra. Köszöntjük ilyenkor a téeszparasztot, az állami gazdasági dolgozót, aki megtermelte a búzát. Köszöntjük munkásosztályunkat, aki ellátja a mezőgazdaságot termelési eszközökkel, korszerű technikával. Megemlékezünk országalapító István királyunkról, akinek elévülhetetlen érdemei vannak népünk fennmaradásában, a haladó nemzéti törekvések szolgálatában. E napon ünnepeljük a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, a munkásosztály vezetésével megvalósult néphatalom alapokmányát, amely biztosítja szocialista társadalmunk teljes felépítését. Alkotmányunkról a hétköznapokon kevés szó esik. ezért lehet ez így, mert minden, ami politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális téren történik, az alkotmány szellemében formálódik, megfelel alapelveinek. Az alkotmány tehát mindennapjainkban munkál. A reáépülő törvények biztosítják, hogy országunk minden becsületes állampolgára egyformán foglaljon helyet a jog asztalánál. Szocialista társadalmunkban nincsenek előjogok. Az emberi értékmérés egyedüli mércéje a végzett munka, amelyhez a jogot éppen az alkotmány biztosítja. Az alkotmány e paragrafusa a fiataloknak már nem villantja emlékezetükbe a munkanélküliséget, a mindennapi kenyér hiányát Az 1949. évi XX. törvény visszavonhatatlanul lezárta történelmünknek azt a korszakát, amelyben a jogfosztottság, a kizsákmányolás volt a munkás- és a parasztemberek sorsa. Az ember — aki minden polgári alkotmánynak kiinduló pontja volt — az elmúlt években több mint két évtized alatt tényleg a törvények törvényénele, az alkotmánynak a középpontjába került. így foglalhatta el méltó helyét a munkában, a közéletben a nő is. Pártunk 1970. februári nőpolitikái határozata óta pedig már egyre kevésbé csak „statisztikát szépítő" tényező. Megtalálhatjuk őket a szocialista termélés valamennyi posztján, s véleményt nyilvánítanak a kis közösségektől kezdve népünk legfelsőbb fórumáig, az országgyűlésig. Előbbre viszik az országos gondok megoldását, munkádtól miniszterig. A Horthy-rendszer Idején az akkori magyar parlamentben egyetlen munkás képviselő sem volt. Szocialista parlamentünkben az 1975-ös választások alkalmával 81 munkás-. 48 parasztképviselőt választottak meg közvetlenül a termelésből, s 101 képviselőnő kapott bizalmat választóitól. S olyan fontos törvények megalkotásának lehettek részesei, mint a társadalombiztosítási törvény, amely kimondja: minden állampolgár jogosult ingyenes egészségügyi ellátásra; vagy a honvédelmi törvény, mely a honvédelmi képesség és készség fejlődése alapján szélesebb társadalmi alapokra helyezi honvédelmünket; vagy az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének erősítése érdekében hozott, közérdekű bejelentésekről, javaslatokról szóló törvény. A szocialista államrendszerre az jellemző — mutatott rá Lenin —, hogy a törvényhozó munkát egyesíti a végrehajtással. Hiszen a népünk legfelsőbb államhatalmi, népképviseleti szervébe választott képviselők nemcsak meghozzák a törvényeket, hanem mindennapi tevékenységükben gondoskodnak is törvényeink gyakorlati megvalósításáról. Azzal, hogy dolgoznak, ellenőrzik is a törvények végrehajtását, s vállalják a felelősséget választóik előtt Az államélet e mechanizmusa a szocialista demokrácia nagy fölényét mutatja és biztosítja mindenféle burzsoá demokráciával szemben. Nehéz eldönteni, hogy a képviselőnek melyik a legnehezebb feladata, a törvény meghozatala vagy végrehajtása. Több mint két évtizedes munkánk eredményei — amelyek hatására az 1972-ben módosított alkotmány dekralálhatta, hogy „a Magyar Népköztársaság szocialista állam" — azt mutatják, hogy jól élünk jogainkkal, s eleget teszünk kötelességeinknek. Pártunk vezetésével a szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk, amely egész társadalmunk közös ügye lett. Alkotmányunk ünnepe hagyományosan olyan alkalom nemzeti ünnepeink sorában, amikor elsősorban belső fejlődésünk értékelésével, feladataink meghatározásával foglalkozunk. De túl is kell hogy nézzünk határainkon. Európára és az egész Világra a béke és a haladás erőinek térnyerése jellemző. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott, s a XXV kongresszusán megerősített békeprogram, amely az enyhülés megszilárdítását, kiterjesztését szolgálja, egyre nagyobb mozgósító erő a földkerekség népei számóra. Két éve, hogy Helsinkiben Európa kormányai felelősséget vállaltak: „Földrészünket a béke és a biztonság kontinensévé tesszük, s az európai béke megszilárdításával az egész világ nagyobb biztonságát kívánjuk előmozdítani." A béke azonban még nem biztosított, a fegyverkezési hajszát a legreakciósabb imperialista körök ma is folytatják. Éppen a helsinki záróokmányt aláíró kormányok egyike, az USA jelentett be napjainkban új, az eddiginél szörnyűbb tömegpusztító fegyvert. Borzadva ismerkedünk a szóval: „neutronbomba", s mindez arra int, hogy a nemzetközi haladásért, a békéért, a biztonságért a szocialista építés egész történelmi folyamatában mindennap meg kell küzdenünk. Az alkotmány ünnepén tisztelettel emlékezünk meg a két alapvető osztály történelmi szövetségéről, a hatolom pilléréről, amely mind erőteljesebb, szilárdabb, s mindazoknak a munkájáról, akik az alkotmány előírásainak megvalósulását szolgálják mindennapos tevékenységükkel. A tanácsok, a közhivatalok, az államigazgatási szervek dolgozói, a közrend és -biztonság védelmezői, egyre felkészültebben látják el fontos feladatukat. A z alkotmány napjának állandó, ismétlődő záróaktusa az új kenyér megszegése. Az új kenyér ünnepén emlékezzünk a múltra és lássuk a jelent, örüljünk eredményeinknek, szocialista hazánkban a munkások, a mezőgazdaságban dolgozók és az értelmiségiek közös erőfeszítéseként elért anyagi sikereknek, annak, hogy ezáltal jelképes ereíűvé változtattuk a korábbi értékmérőt: vajon jut-e minden család asztalára elegendő kenyér. A büszkeség érzésével örüljünk a szocialista építés eredményeinek, a szocializmustól kapott jobb életnek, annak, hogy alkotmányunk paragrafusai nem holt betűk, hanem mindennapos életünk kifejezői. rnnmtimmnngn: Jubileumi verseny Ipari és mezőgazdasági doigezék munkasikerei Vállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek egész sorában születnek jó gazdasági eredmények, amelyekhez sokban hozzájárulnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalások. A jubileumi verseny első féléve után kiderült, hogy a szocialista brigádok kezdeményezései jól segítik a termelőmunkát, társadalmi munkájukkal pedig számos gyermekintézményt gazdagítanak. éjjk Kiemelkedő eredmények születtek a Nagyalfödi Kutató és Feltáró Üzem szegedi üzemegysége 39 brigádjónak idei munkaversenye során. Az első félévben 70 ezer 982 méternyit kellett fúrniuk a terv szerint, ezt azonban 6 ezer 773 méter 50 centivel túlszárnyalták. A fúróbrigádok közül főként hármat kell kiemelnünk. Az András Pál vezette Rákóczi brigád több mint 16 ezer métert fúrt berendezésével, ezzel teljesítményük 135 százalékos. A Gagarin brigád, Fridrich Imre vezetésével 15 ezer 163 méter fúrással 124 százalékos teljesítményt ért el. Csaknem tíz százalékkal teljesítette túl tervét a Lenin brigád, amelynek vezetője Rózsa Gábor. A fúrás hossza 11 ezer 866 méter. A szegedi üzemegység gépeinek m'ásik nagy csoportjával, a lyukbefejező berendezésekkel is túlszárnyalták a várt eredményeket. Hegedűs Gábor közössége 137, Szűcs Győzőé 127 százalékra teljesítette tervét. Kitettek magukért a kútjavítók is. A nagy értékű berendezéseket kiszolgáló részlegek közül kiválóan dolgoztak a gépműhelyben. Vállalásához híven jelentősen csökkentette a gépek állásidejét a Münnich Ferenc szocialista brigád. A ,fúröberendezes ek javítására előirányzott három százaléknyi állásidőt alig több mint egy százalékra szorították le. Ennek jelentősége úgy képzelhető el, ha tudjuk: egy fúróberendezés napi kiesése jó tízezer forintos kár. Gyakran kellett sáros terepen dolgozniuk a szállítóknak. Ennek ellenére jelentős zavar nélkül ellátták a berendezések kezelőit anyaggal, szerszámmal, szerelvényekkel, csövekkel. Büszkék lehetnek arra is, hogy a fúró és lyukbefejező berendezéseket gyorsabban tudják elköltöztetni egyik fúrási helyről a másikra, mint az üzemben bárhol másutt. A fúróberendezéseket átlagosan 4,45, a lyukbefejezőket 3,45, a kútjavítókat 1,42 nap alatt telepítették át. Az első félévben 140 alkalommal kellett ilyen munkát végezniük. A szegedi gumigyárban értékelték a brigádok és az üzemek versenyét. Utóbbiak közül a szövetüzem első félévi eredményei voltak a legjobbak, a második helyen a hengerüzem, harmadikon a lemezüzem közössége végzett. A brigádok közül — mint már annyiszor — a Puskás Tivadar szocialista brigád ért el legjobb eredményt, a további sorrend: Kandó Kálmán brigád, DH-Universal szocialista brigád. Legjobb ifjúsági közösségnek a Zalka Máté brigád bizonyult, meg* előzve az összefogás és a Déri Miksa brigádot. A dolgozók egyéni munkaversenyében a következő sorrend alakult ki: Tóth Vince, Vámos István, Nagy Tibomé, Kiss József, Vincze Sándor és Dobi Sándorné, A mezőgazdaságban dolgod zó szocialista brigádok jó munkájukkal szeretnék kivenni részüket az ünneplésből. Ahhoz, hogy mindez sikerüljön, a tavasszal a csepeliek szavára ők is vállaltok többletmunkát. A gyors és szervezett aratás már a jubileum jegyében zajlott le, és úgy néz ki, a továbbiakban sem lesz gond. Igaz, hogy augusztus közepén még nem jósolhatunk teljes nyugodtsággal, hiszen ahogy mondani szokás, a termés még jó néhányszor kint alszik, de az eddigi eredmények azt mutatják, tartják magukat a vállalásaikhoz a közösségek. Így például a szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezet hét szocialista brigádja is. Több mint száz lelkiismeretes dolgozó odaadó munkája segítette tervük megvalósulását. Ügy számoltak a tavaszszal, ha búzából learatnak hektáronként 38 mázsát, már jól járnak. Most a félévi értékelés után nagy az örömük, hiszen 3 mázsával többet termettek átlagosan a táblák. Nemcsak a gabonák, hanem a zöldségek is úgy adják a termést, ahogy tervezték. Ezt is az összefogásnak köszönhetik. Különösen a szatymaziak jeleskedtek a kertészetben. A baromfitelepen dolgozik a legjobb szociálisa közösjég, a Marék József brigád. Munkájuk elősegítette, hogy a szegedi Móra Tsz a tervezett 85 millió forintos árbevételét l százalékkal emelje, és a kalkulált költségeket 539 ezer forinttal csökkentse.