Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-19 / 195. szám

Szombat, 1977. augusztus 25. ŰMjiI Befejeződött üdültetés Befejeződött a külföldi magyar gyerekek üdültetési akciójának idei programja, s a napokban hazautazott a SZOT dél-balatoni üdülő­Igazgatóság zamárdi, fo­nyódligeti, balatonlellei és balatonszárszói gyermeküdü­lőjében nyaralt mintegy há­romszáz fiú és leány. Olyan magyar származású családok gyermekei, akik az Egyesült Államokban, Olaszországban es Franciaországban, Kana­dában, Svédországban. az NSZK-ban, Svájcban, Auszt­riában, Hollandiában, Ang­liában élnek. A külországi magyarok gyermeküdültetési akcióját évről évre az anyanyelvi konferencia védnöksége ren­dezi meg a Magyarok Vi­lágszövetségének keretében. Az idei üdültetést akció is igazolta — mondták a Ma­gyarok Világszövetségénél —, hogy mindenképpen hasznos ez az üdültetési for­ma, hiszen a gyerekek a kéthetes csoportokban rövid idő alatt is érzékelhetően gazdagították — esetleg megalapozták — nyelvtudá­sukat, gyarapították isme­reteiket Magyarországról, életünkről, kultúránkról. Az itt töltött üdülő-tanuló idő végén a külföldi gyerekek tábortűz mellett búcsúztak el magyar pajtásaiktól, és­szép élményekkel, sok ma­gyar szóval gazdagabban utaztak haza. Űjjárendezett képtár a múzeumban Az idei ünnepi heteken városunk vendégekkel meg­sokasodott közönségének so­raiból sokan látogattak el a Móra Ferenc Múzeumba. A képeket-szobrokat szerető emberek egyre növekvő igé­nyeit örömkeltően elégíti ki a Díszterem impozáns íalai között megnyílt, Szeged ré­gebbi képzőművészetét be­mutató újjárendezett kiál­lítás. A nagyméretű teremben lehetővé vált, hogy több olyan tekintélyes formátu­mú, reprezentatív festményt is bemutathassunk, melyek elhelyezésére eddig nem volt módunk. így kaphatott helyet Nyilasy Sándor „Ci­gányok" c. fiatalkori látvá­nyos vásznán kívül, Vastagh Géza „Verekedő bikák"-Ja is, mely több mint félszáza­da már a szegedi képtár közkedvelt festményei közé számit. A Szegedi Galéria régi helyi művelnek újjárendezé­sekor fontosnak tartottuk, hogy az egykori itteni festő­ink hangsúlyos alkotásainak bemutatásán kívül, a közel­múltban elhunyt két jeles mesterünk, Erdélyi Mihály és Dorogi Imre tehetségét is méltó képek tükrözzék. Míg az intellektuálisabb Do­rogi meleg színű temperált a szikrázó Tisza-táji nap­fény mindent felbontó su­gárzása tölti be, addig az ösztönösebb Erdélyi festmé­nyeinél ez a tüzes kolorit hidegen csillogó ezüstös tó­nusúvá válik. Ha valami is összekötheti ezeket az ellen­tétes látásról tanúskodó ké­peket, az nem más, mint a két művész határtalan hely­szeretete. Ez a vonás persze nemcsak rájuk jellemző, de az előttük működő kiváló társaikra is, Szőri Józsefre, Dinnyés Ferencre és mások­ra is, akik számontartott egyéniségei Szeged képző­művészetének. Az eddig szóba került mestereink neveinek említé­sével csak éppen érinteni, semmint felsorolni akartuk a megújhodott szegedi kép­tár egykori művészeinek szép számú együttesét. Vé­gezetül — de nem utolsósor­ban* — említjük meg annak a terem közepén álló vitrin­nek grafikai és dokumentá­ciós anyagát, mellyel a száz esztendeje született Károlyi Lajos, Szeged festőpoétájá­nak emlékét kívántuk fel­idézni. Úgy gondoljuk, hogy a most újjárendezett képtár nemcsak városunk gazdag képzőművészeti hagyomá­nyalt tükrözi az eddigieknél teljesebben, de a több mint félszáz festménnyel-szobor­ral reprezentatívvá tett Díszterem egyúttal — terve­zett céljának megfelelően — az ősztől kezdve itt sorra kerülő hangversenyek, elő­adások és filmvetítések mél­tó helyéül is fog szolgálni. Szelest Zoltán Meghalt Dérv Tibor Déry Tibor Kossuth-díjas író 83 éves korában csütör­tökön hajnalban, elhunyt Temetése augusztus 22-én, hétfőn 12.30 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Kulturális Minisztérium, Magyar Írók Szövetsége Széli Jiliska emlékére Tavasszal még nála jár­tam látogatóban Újvidéken,. 80. születésnapja tájékán — s arról beszélgettünk: sze­retne találkozni a szegedi forradalmi munkásmozgalom veteránjaival. Ott élt egye­dül, visszavonultan a Ma­gyar Tanácsköztársaság har­cainak egyik nagyszerű nő­alakja, a bátor, osztályhar­cos Széli Juliska. S most, megkésve jött a hir Újvi­dékről : erre a találkozásra már nem kerülhet sor. Széli Juliska, a kommunista párt egyik szegedi alapítója, a Magyar Tanácsköztársasá­gért Érdemérem tulajdonosa június 4-én meghalt. Bátorságáról, vakmerő forradalmi vállalkozásairól emlékeznek rá tizenkilences harcostársai. Az volt az élet­elve: „A hátam mögött min­dig rend legyen!" Így élt, így harcolt a szocializmus ügyéért, mindig tiszta múlt­tal építve új vállalkozásait a forradalomért. A rend köre most már bezárult mögötte. De rend van az emlékei és emberi, erkölcsi hagyatéka körül, melyeket tisztelettel őriz az utókor. Sz. S. I. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK XVIII. Szegedi Nyári Tarlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mi­hály utcai képtárában, augusztus 21-ig. Tápai Antal szobrász­művész kiállítása a Bar­tók Béla művelődési központ udvarán szep­tember 10.ig. Kígyós Sándor szob­rászművész tárlata a November 7. művelődési központban, augusztus 20-ig. Hajnal Gabriella ki­állítása a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Fotóklubok 13, szegedi szalonja a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Mónus Sándor fazekas népi iparművész kiállí­tása a Juhász Gyula művelődési központban, augusztus 20-ig. Kátai Mihály festő­miivész távlata a Köz­művelődési Palota ku­polájában, augusztus 28-ig. A természettudomá­nyok Szegeden. Kiállí­tás a Somogvi-könyv­tárhan, augusztus 21-ig. Röplabda Fesztivál Kupa: hazai és külföldi csapatok részvételével, reggel 8 órakor a DÉ­LÉPSzőregi üti sportte­lepén, illelve délután 2 órakor az újszeged 1 Kis­stadionban. A Móra Ferenc Mú­zeum állandó kiállításai. "" Tisztelet az anyagnak Kérdezni nehéz. Sokat kell magába fordultan szenvedő, művészet szolgálat és áldo­tudni hozzá. A világról is Szemközt velük muzsikusok zat!" meg arról az emberről is, akit portréi; Kodályé, Erkelé. kérdezünk. Kérdezni mind- Jobbról az isteni Dante szem- A MLinko értelme ezeken tűi felelősség is; külö- léli a többieket. nősen akkor, ha kérdéseink- Egy jelentős életmű darab- Az t vendéKei SZOcialista hez odajő a nyilvánosság Ha jak brigádok tagjai voltak. sz.mplan kerdezunk - elun- Kell-e, lehetséges-e enné Anyagközelbcn élő, anyaggal jobb díszlet egy művészétről küzdó> anyagot formáló em­tődik a kérdezett; ha kompii- szolo beszelgeteshez? berek káltan, akkor mindez fordít- A mester (így hívják a ta- Hosszú perceken át flgjrel. va van. ""ványai, és csak: Így!) kial- tem az arcukat A finom rez­Nincs más út tehát: meg htotta ónvizsgylatanak bizo- dtuéseket bóllntásaikat. Min­kell találni a kérdések egye- nyítékait is. önarcképet 20 den szót értettek és minden dül lehetséges egymásután- eves es 50 eves korabol, es kiallitott Tapai műhöz elju­ját! Az újabban divatba jött egy meghatározóbbat is, Mo- tottak Legjobban egy példa nyilvános interjúk jobbik ré- rával című alkotásét. Tápai nyomán, Aki kijár a szegedi szére ez is a jellemző, igaz Antal arca küzdő, szenvedő futballcsapat meccseire, látja egyféle paradoxonnak enge- — Móráé már maga a klasz- Tápai Antal monumentális delmeskedve. A jó riporter szika nyugalma. szobrát a csónakház mellett, nem kérdez, hanem beszélget. És ott van a falakon még azt a szobrot. amelyet alko­Tegnap a késő délutáni számos a művész dilemmáit tóju úgymond alá sem írt. órákban Szeged két jeles mű- megmutató vallomás. A cí- gn meg akartam ezt ka­vésze, az író Tóth Béla és a mük is árulkodik már: A se- iapa]nj_ és úgy, hogy minden­szobrász Tápai Antal beszél- lejt, A próba. kj odajöhessen nézni hogy Betett a Bartók Béla műve- És ott van a legutóbbi mű. mi mddon is kalapálom. Sze­lödési központ udvarán. Samu, a kalapács Torteneterol kerdes nelkul gednck valaha Európa-hírű mondta el a hajdani kovács- kovácsai voltak. Az ő mun­legeny: kajukat akartam igy folytat­— A legnehezebb kalapa- ni> persze magasabb szin­csot Samunak nevezik a ko- ten. . A szobor aztán úgy vácsok. Befogadni pedig csak készüu el ahogyan látható __ azt fogadjak be maguk közé, üntve Ma is sajnaiom> hogy Körben a művek. Lemezből aki a lendületben levő Samut így történt! kalapált plasztika a fő he- u8y ^dja megallitani, hogy Lassan, megfontolva a szót lyen. A nagy szegedi, a leg- 1S lehessen csókolni. beszéit0 el élete és küzdelmei szegedibb szegedi arca mása: Nem kis mutatvány. Ezt óro- történetét a szobrász. Úgy, Juhász Gyuláé. Mellette Jó- kííL™eg ?. d°mt|oritas. ahogyan dolgozni képzeli el zsef Attila három arca; a de- Tóth Belatol tudtuk meg: az ember, ahogyan dolgozni rüs-játékos, a töprengő és TaPai mestert tulajdonkep- egyedül érdemes. Könyvek a 60. évfordulóra pen Móra Ferenc fedezte fel, I első rajzaival Földmíves ut­cai iskolás kisdiákként tűnt fel. Embör a sárbul Lenin mondotta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom negyedik évforduló­ján: „Minél jobban távolo­dunk ettől a nagy naptól, annál világosabban látjuk az oroszországi proletárfor­radalom jelentőségét, annál inkább mélyére hatolunk a gyakorlati munkánk során szerzett tapasztalatoknak is." E megállapítás Igazságát sokszorosan megerősítik a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok világra­szóló győzelmei. A 80. évforduló méltó megünnepléséhez a Kossuth Könyvkiadó is hozzájárul, könyvek egész sorának meg­jelentetésével. Kiadja Az Októberi Forradalomról cím- Leonyid I. Brezsnyev mel Leninnek azokat a be- könyve, A gazdaságirányítás szédeit és cikkeit, amelyek kérdései a fejlett szocialista az első öt évfordulóval kap- társadalomban címmel a csolatban hangzottak el, 11- műit év végén jelent meg letve íródtak. Megjelenik a Szovjetunióban. Az SZKP V. I. Lenin összes Művei 50. főtitkárának beszédeit, cik­és 51. kötete, amelyek főleg keit, beszámolóit, előadásait leveleket és dokumentumo- tartalmazó gyűjteményes kat tartalmaznak 1917-ből kötet most magyarul Is az és 1919/20-ból az Intervenció olvasók kezébe kerül. A és a polgárháború idejéből, könyv tanulmányozása el­Üjra napvilágot lát John méletl és gyakorlati szem­Reed: Tíz nap, amely meg- pontból egyaránt fontos. Ká­rengette a világot cimű vl- dár János: Internacionaliz­szolldaritás — szo­hazafiság című lághírű könyve is, amelyben mus a szerző a szemtanú hiteles- clalista ségével számol be arról, könyve ismételten megerősí­hogy a bolsevikok a mun- ti azt a marxi—lenini alap­kások és katonák élén ml- elvet, hogy a proletár nem­képpen vették át és adták zetkőziség a munkásosztály Üzletek ünnepi nyitva tartása Az augusztus 20-i, kétna­pos ünnepre való tekintettel módosul Szegeden az üzle­tek nyitvatartása. Ma, pén­teken az egy műszakos hús­boltok reggel 8-tól délután 5 óráig fogadják a vásárló­kat, a nyitvatartást a déli 12 órától fél 1-lg tartó ebéd­szünet szakítja meg. Az ét­termek, az eszpresszók és a bisztrók a szombati nyitva­tartás szerint állnak a ven­dégek rendelkezésére. Au­gusztus 20-án valamennyi üzlet és piac zárva lesz, az éttermek és a bisztrók a mai naphoz hasonlóan szombati nyitvatartással fogadják a vendégeket. Augusztus 21­én, vasárnap az egész éven át vasárnap is nyitva tartó édesség-, dohány- és virág­boltok, a piacok, az étter­mek, az eszpresszók és a bisztrók a vasárnapi nyitva­tartás szerint üzemelnek. Tejet és kenyeret az ünnep­napi árusításra kijelölt he­lyeken szombaton és vasár­nap a szokott módon kapni. a szovjetek kezébe az állam­hatalmat Oroszországban. és a kommunista pártok Ideológiájának szerves alko­tórésze, s csakis az ezen bőrttett kiadásban jeienhk a]aPuló politika tesz. lehe­mea az ígylátták a ko tár- tövé a néptömegek érdekei­ek* című kötet amelyben "ek egybehangolását, egy más segítését, az összefogást m1h»rfst21cagLannd«k vé' az egységet a társadalmi ílU„biLC'St,ak m.°ndjak el Zt haladásért küzdő erők kő­leményüket az Októberi For­radalomról. Ez a könyv az egykori magyarországi sajtó kicsinyített tükre, s a doku­mentumokat szövegében Mindezeken kívül más ér­dekes, s főleg hasznos köny­szlnte teljes vekkel is jelentkezik a Kos­közli. Az sutb Könyvkiadó a Nagy MSZMP Párttörténeti Inté- Október 60. évfordulójára, zetének gondozáséban lát Rado György: Moszkvatói napvilágot a Tanúságtevők Moszkváig; V. Kanyivec: Az következő kötete a 80. évfor- Uljanov család; Pjotr Kapi­duló tiszteletére, méltó em- ca: Holnap már késő című léket állítva annak a száz- könyve éppen úgy tisztelgés ezer magyar Internacionális- a szocialista forradalom hő­tának, akik közvetlen szem- seinek, mint az Október fé­tanúként élték át a nagy nyeit Vagy a Szovjet embe­történelmi sorsfordulót, és tevékenyen részt vettek a proletárforradalom védelmé­ben. rek című versválogatás, Il­letve képekkel illusztrált miniatűr összeállítás. Az egybegyűlteknek ez le­hetett a példa. Az azonosság. Hogy a művészet is munka tulajdonképpen, csak talán felelősebb, s ezért nehezebb. De munka végül is, ami egye­dül képes arra, hogy értelmet adjon az életünknek. szavakkal A lényeg? Nehéz rá válaszolni. Tápai Ffth^tS Antal felelete ennyi: fc f f rí «r i w — Embört csinálni a sár­bul! A másik fontos mondata: . . . , , . . . „ . „. . ..,, . A szobrász és az íro párbe­— Az emborségot koll be- szédét az öntöde, a Ruha­«»nLa vasba! gyár, az Ikarus és az olajipar Majdnem ket emberóltony dolgozói hallgatták. Élmény­az az idő, amióta az anyaggal ként és ieckeként is; az itt lá­blrkozik, s győzi ezt a blrkó- tottak-hallottak ugyanis fel­ZT'U . . , ,, készülés! anyagot jelentenek Juhasz Gyulaval a Mun- a Munka és Műveltség vetél­kasotthonban talalkozott elő- kedö döntőjébe továbbjutott szőr, s mint elmesélte: ő a brigádoknak követ mosta akkor, a költő Jó' útravalót visznek innen pedig ünnepi szónok volt, ami magukkal. Nem lexikális is­nem segített az összebaratko- mereteket, hanem a lényeget, zasban. Am később — a kol- £s minden fölösleges hókusz­tő halala utan — muzsikálni pókusz nélkül Ez az est a kezdtek benne a verssorok, s kérdező és a kérdezett jóvol­ezekből_ lettek a Juhasz Gyu- taból azt biz0nyította ugyan­lat őrzo plasztikak. lg> hogy a legelvontabbnak — Nézzék meg ezt Itt — látszó művészetelméleti kér­mutatott rá a költő portréjá- désekről is lehet egyszerű, ra —, ennek a lemeze nulla bárki számára érthető sza­egész nyolc tized milliméter, vakkal szólni. És azt is, ami Körplasztikát pedig senkinek fontosabb; hogy nem is sza­sem sikerült egy milliméte- bad másképp! résnél vékonyabb rézlemez- A rendezésért a Bartók Bé­ből csinálnia. Először nekem la művelődési központot illeti sem. Kiszakadt az anyag. A a dicséret. Több, és még több nyakrésznél. A könnyebbik kellene az ilyen találkozók­megoldást kerestem — lehaj- ból. Igaz ugyan, hogy a kép­lítottam a költő fejét, de úgy zöművész alkotásaival beszél túlságosan esendő lett. túlsá- közönségéhez, de igaz az is, gosan alázatos, és ettől én hogy személyes jelenléte, megdühödtem. Düheim vég- őszinte önboncolása segítség eredménye: Juhász Gyula és műveinek teljesebb megérté­az én küzdelmem vége ez a séhez. Dlasztika A f°rma példa tehát. Ki­_ , ., alakulóban levő munkásmű­Tanitvanyaiba evtizedek velődési programunk egyik óta az anyag tiszteletét ojtja, lehetősége. Előnye, hogy nem A természetes dolgok szere- kel1 hozzá más, mint két telét. (Naturalia non sunt tur­öszinte ember; a művész, és . . ^ , . , aki kérdezi. Hátrányai nin­pia.) És kedves tanitomeste- csenek rét, Lyka Károlyt idézi: „A p. F. J *

Next

/
Oldalképek
Tartalom