Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-24 / 173. szám

VILÁG PROLETÁRJAX.EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 173. szám 1977. július 24., vasárnap Ara: 1 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAP JA Megkezdődtek Szegeden befejezték a szabadtéri játékok Gyones András és Győri Imre látogatása Fesztiválhangulat. Ember­tömeg a város utcáin. A sze­gediek két évtizede majd­nem, hogy ezen a napon felkerekednek; és nemcsak az a pár ezer lakos, akiknek sikerült a szabadtéri játékok első bemutatójára jegyet kap­nia — hanem jóval többen. Ünnep ez a nap. A város és a városlakók ünnepe. Min­denki érzi, hogy Szeged híre-neve gyarapszik ilyen­kor. 1927-ben lapunk hasábjain jelent meg Hont Ferencnek — aki tegnap is eljött a pre­mierre — a Szegedi Szabad­téri Játékokat kezdeménye, ző cikke, melyben felvázol­ta a későbbi játékok karak­terét: „...modern szelle­mű ... tömegszínjátszás és •világsikert aratott darabok bemutatása nem köznapian, mindez jelentheti a vidéki város számára: az idegenfor­galom növelését, a magas kulturális életet, és bekap­csolódhat a nagyvilág vérke­ringésébe." A jövendölés valóra vált. Persze nemcsak a szabadtéri játékok jóvoltából. A város ma már felnőttkorát éli. De vegyük sorra Hont Ferenc jövendölésének tételeit! Idegenforgalom. Tegnap a sétálók, ha a többiekre fi­gyeltek, lépten-nyomon ide­gen szóra üthették fel a fe­jüket; a gépkocsiparkolók­ban külföldi rendszámú ko. esik százai álltak. Az ország más tájairól érkezőket is fel lehetett ismerni — tájszólá­sukról. A Közművelődési Palota előtt alkonyatkor felvilágolt a szökőkút. A nemzetközi maratoni futóverseny részt­vevői futottak el a közelé­ben, hogy két óra múltán visszatérjenek a nézők lel­ACs a. Sándor leivétele Gyenes András és Győri Imre dr. Komócsin,Mihály társa­. ságában a Játékok nézőterén kes sorfala közt a Széchenyi térre Körülbelül ezekben a per­cekben élénkült meg a Dóm térre vivő utcák forgalma. Hat és fél ezer ember sietett a térre az idei játékok első előadására, melyet különö­sen nagy várakozás előzött meg, hiszen példa nélkül áll, hogy ennyi Kossuth-díjas művész szerepeljen egyetlen szabadtéri produkcióban. A bemutatót dr. Komócsin Mihálynak, a megyei párt­bizottság első titkárának, dr. Perjési Lászlónak, a megyei tanács elnökének és Török Józsefnek, a városi pártbi­zottság első titkárának kísé­retében megtekintették Gye­nes András és Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárai, dr. Mor­czali László kulturális mi­niszterhelyettes és dr. Biczó György, hazánk bukaresti nagykövete. Megszólaltak a fanfárok, elkezdődött a játék, a szín­ház varázslata. A „világ­kultúra" — ahogyan Balázs Béla nevezte. Megnyitotta kapuit az ország legnagyobb népszínháza, amely évről évre bizonyítja, hogy van helye a Nap, s hogy ezúttal stílusosabban is megfogal­mazzuk: a csillagok alatt. A hátralevő produkciók is ga­ranciák arra, hogy az ide­látogató és a városlakó egy­aránt tartalmas élményeket szerezhet itt, nemcsak szó­rakozhat, hanem művelődhet is. A városlakók a környező utcákban büszkén hallgat­ták az immár — a játékok újjászületése óta — tizenki­lencedszer felzengő fanfáro­kat: „Megkezdődött!" az aratást Másodvetés négyszáz hektáron Pénteken este végeztek a gabona betakarításával a szőregi Tisza—Maros-szög, a tápéi Tiszatáj és a szegedi Móra Ferenc termelőszövet­kezetekben. Néhány nappal korábban fejezték be ezt a munkát a kiskundorozsmai József Attila és az algyői Rákóczi tsz-ekben. Már hí­rül adtuk, hogy elsőnek, két héttel ezelőtt a szegedi Fel­szabadulás Tsz-ben fogyott el az aratnivaló, majd a mi­hályteleki Üj Élet Termelő­szövetkezetben. Ezzel a sze­gedi téeszek a nyári időszak legjelentősebb mezőgazdasá­gi munkáját fejezték be, s 6820 hektárról sikeresen be­takarították a gabonát. A kombájnosok legtöbb helyen rövid pihenőre tér­nek, majd traktorokra ülnek, hogy az aratáshoz kapcsoló­dó munkák elvégzésében is részt vegyenek. Az aratás befejezésével a kombájnok a szerelőműhelyekbe kerül­nek, hogy az elkopott alkat­Molnár József felvétele Munkában az óriás bálázógép részeket kicseréljék, a hibá­kat kijavítsák, s ezzel az őszi kukoricabetakarításra időben felkészítsék. Jól halad a szalmabetaka­rítás is a szegedi téeszekben. A learatott területek 70 szá­Növényolajgyár épül Martfűn Világszerte a korszerű élelmiszerek közé tartoznak a növényi olajok, amelyek könnyen emészthetők és táp­értékük is magas. A bioló­giailag értékes olajok hazai fogyasztása növekvőben van, i976-ban a 28,9 kilogram­mos egy főre jutó lakossági zsíradékfogyasztás mintegy 20 százalékát tette már ki. Es az arány mindinkább az állati zsírok rovására a nö­vényi olajok felé tolódik el, ugyanúgy, mint a fejlett or­szágokban, ahol a növényi olajok adják a szükséglet­nek már háromnegyed ré­szét. Az V. ötéves tervben to­vább javul a növényiolaj­ellátás. Amíg 1976-ban az üzemek 320 ezer tonnányi napraforgót dolgoztak fel, aduig 1980-ra 540—600 ezer tonnára növekszik az ipar által átvett alapanyag meny­nyisége. Ehhez jelentős ka­pacitásbővítést hajtanak végre: a növényolajiparnak jelenleg öt gyára van az or­szágban, naponta 110 vagon napraforgómag feldolgozá­sára képesek. Ez a teljesít­mény azonban a következő években nem lesz elegenHő, ezért Szolnok megyében, Martfűn felépül a hatodik, új gyár, amely egymaga annyit tud majd, mint a je­lenlegi üzemek együttvéve. A martfűi üzem beruházási költsége eléri a 2,5 milliárd forintot. zálékáról már lehordták a szalmát. A Felszabadulás Termelőszövetkezetben e munka meggyorsítása érde­kében nagy teljesítményű bálázógépet is vásároltak. Ezzel nemcsak gyorsabb, de gazdaságosabb is a szalma­betakarítás. A téeszekben a szalmabá­lázás mellett párhuzamosan végzik a tarlóhántást és a nyári szántást is. Megközelí­tően még az összes gabona­terület 40—45 százalékán kell e munkát befejezni. Tovább folytatják a má­sodnövények ültetését is, kü­lönösen azokon a területe­ken, ahol az öntözés megold­ható. A szegedi termelőszö­vetkezetekben eddig 400 hek­tár a másodvetés, s ebből 100 hektár a zöldség, főleg fejes káposzta, karalábé és ubor­ka. Irányelvek ösztöndíjakra Az Állami Ifjúsági Bizott­ság — a társszervekkel együttesen — irányelvekben szabályozta a középiskolai tanulmányi ösztöndíjak jut­tatását. A tanulmányi segély célja a fizikai dolgozók, elsősor­ban a nagyüzemi, szakmun­kás szülők tehetséges gyer­mekeinek ösztönzése a to­vábbtanulásra. A középisko­lai tanulmányi ösztöndíjat az a nyolcadik osztályos általá­nos iskolai tanuló nyerheti el pályázat útján, aki gim­náziumban vagy szakközép­iskolában kíván továbbta­nulni, s akinek legalább egyik szülője fizikai dolgozó. További feltétel: a diákszo­ciális bizottság közösségi és emberi magatartását, tanul­mányi munkáját figyelembe véve, erre érdemesnek tart­sa. E feltételek megtéte ese­tén elnyerheti az ösztöndí­jat a már középfokú tanin­tézetben magasabb osztályba járó fiatal is. A pályázati ké­relmeket február 15-ig az ál­talános iskola igazgatójához — illetve a középiskola ve­zetőjéhez — kell benyújtani. a Lear királyt Parádés szereposztásban került színre tegnap este Shakespeare tragédiája a Dóm téren. A közönség váloga­tott színészcsapatnak tapsolhatott. A címszerepben Besse­nyei Ferenc Kossuth-díjas kiváló művész mutatkozott be. Kent grófját Szabó Gyula érdemes művész, Glostert Men­saros László érdemes művész játszotta. Edmund Kállai Fe­renc Kossuth-díjas kiváló művész alakításában kelt életre. A Bolond szerepében Gábor Miklós Kossuth-díjas kiváló művész ragadtatta tapsra a közönséget. Lear három lányát Psota Irén Kossuth-díjas érdemes művész, Olsavszky Éva Kossuth-dijas és Vass Éva alakította. Albán fejedelem Ko­vács János érdemes művész volt. A játékhoz Petrovics Emil irt zenét. A díszleteket Vilt Tibor érdemes művész, a jelme­zeket Sháffer Judit érdemes művész tervezte. Az előadást Vámos László Kossuth-díjas érdemes művész rendezte. A darab még kétszer; e hó harmincadikán és augusztus ha­todikán kerül színre a szabadtéri játékok óriás színpadán. 4 Acs S. Sándor felvételei 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom