Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

4 Kedd, 1977. június 14. Az épülő Varsó Varsóban a jelenlegi ötéves tervben 180 beruházás készül el, s ezek meghatározzák a város jövendő arculatát. Az építkezések közül néhány már a város ezredfordulói képét villantja fel. Számítások szerint 2000ben Varsó lakóinak száma eléri a 2 milliót. Egy új, hatalmas lakótelep körvonalai az úgynevezett északi sávban máris kirajzolódnak. A negyed első épületei mér állanak Zeran városrészben. Ez a hatalmas lakótömb a teljes kiépítés után a város mostani határán túl Modlinig ér majd. Tovább fejlesztik a város nyugati bevásárló és szórakozó központját, ahol már ma is naponta 360 000 ember fordul meg. A város másik oldalán, a Praga városnegyedben új „city" — egy városközpont alakul ki, amely a tervek szerint háromszázszor nagyobb lesz, mint a jelenlegi közismert Keleti Fal környéke., A modliní új nemzetközi repülőtér közelében új szolgáltató, bevásárló és szállodai központ épül, amelyekben mintegy 30 000 ember talál munkát magának. A város közelében új pihenőközpontokat hoznak létre, a többi között a Kampinosi erdőben és a Swidra folyó melletti erdőrengetegben. A jövő Varsójának körvonalai már nemcsak a tervezőasztalokon, de a valóságban. is kezdenek kibontakozni. (BUDAPRESS—INTERPRESS) Z. Czaplinski Bolgár atomerőmű A Balkán félszigeten Bulgária elsőként épített atomerőművet, és egyike annak a néhány államnak, amelyek már atomreaktorok segítségével termelnek villamos áramot. A Duna menti Kozloduj városa mellett az erőmű első 880 megawatt teljesítményű részegysége készült el, s ez egymagában az ország energiaszükségletének 18 százalékát elégíti ki. < Építik az erőmű további két reaktorblokkját is, amelyeknek együttesen 880 megawatt lesz a teljesítménye. Az első ezek közül 1979ben, a másidok pedig 1980ban lép üzembe. Az energiaellátás korszerűsítése során további atomerőművek építését is tervezik, s 1990-ben várhatóan az áramszükséglet felét már atomerőművekből fedezik Bulgáriában- (BUDAPRESS— SOFIAPRESS) Újabb szovjet—amerikai űrkutatási megállapodás Bemutatjuk az űrállomást Két évvel ezelőtt. 1975 nyarán a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös űrkísérletet végzett. Megfelelő technikai előkészítés után Föld körüli pályán összekapcsoltak egy Szojuz es egy Apolló űrhajót. A mostani genfi tárgyalások alkalmával a két fél további öt évre szóló űrkutatási megállapodást irt alá. Várható volt, hogy további szerződés közös űrállomás kialakításira vonatkozik majd, 1975-ben ugyanis a Szaljut és a Skylab űrállomások összekapcsolásáról még nem esett szó. Az Egyesült Államok azóta kifejlesztette úgynevezett űrsiklóját, a repülőgépként is alkalmazható, többször is felhasználható űrhajót. Szó van arról is, hogy új összekapcsoló berendezések alkalmazásával az amerikai űrsikló a jövőben a szovjet Szaljut állomáshoz is csatlakozni tud. A világ első űrállomása a Szaljut—1, éppen hat évvel ezelőtt. 1971 áprilisában kezdte meg keringését. A 19,5 tonna tömegű, henger •.lakú, többrekeszes testhez először a háromszemélyes 6zojuz—10 űrhajó csatlakoeott, ennek parancsnoka Sa•alov vezérőrnagy volt. Három évvel később. 1974 májusában uz Egyesült Államok tudósai Föld körüli pályára vezérelték első űrállomásukat, a SkylaboL Az űrhajózás tudósainak megfogalmazása szerint az űrállomás többrekeszes, nagy köbtartalmú, lakható mesterséges hold. Alakja lehet gyűrű (autókerék, küllőskerék), henger, fánk, ötszög, vagy éppen szabálytalan. Míg a kezdeti (mai) űrállomásokat egy hordozórakétával állítják pályára, addig a későbbleket több előregyártat t elemekből, keringés közben illesztik majd össze. Minden egyes darab pontosan illeszkedik a többihez, és mint u szállító rakéta utol6Ó fokozata érkezik a „szerelés" helyére, a Föld körüli pályára. Az egyes darabokat automaták és űrhajósok illesztik, illetve szerelik össze. A minden tudományos igényt kielégítő űrállomás átmérője 50—100 méter is lehet, s ha ezt gyűrű alakúnak képzeljük el, akkor a „cső" átmérője 5—10 méter. Mi az űrállomás haszna? Elsősorban az. hogy minden, az űrállomásról indított rakéta örökli a 7 kilométer másodpercenkénti körsebességet. Ha tehát az űrállomásról a Holdra akarnak repülni, nem lesz szükség 2500—3500 tonnás és 110 méter magas Apolló-rakétára, elegendő egy 30—'.0 tonnás .akétát elindítani. Ez az elképzelt űrhajó már eleve 7 ulométeres másodpercenkénti alapsebességü, és a Hold eléréséhez csupán másodpercenkénti 3 t) lométeres :öbbletgyoi6Ításrn van szükiág. Ennek a rakétának meg a légellenállással sem kell megbirkóznia, hiszen gyakorlatilag légüres térből indítják. Még fontosabb a nyereség, ha nem a Holdat, hanem a szomszédos vagy éppen a távolabbi bolygókat próbálják elérni. A Mars bolygó eléréséhez az indításkor mindössze 4,6 kilométeres többletsebesség szükséges. Egy mai rakéta legfeljebb arra képes, hogy néhány százkilogramimos műszeregységet szállítson a Mars felszínére, vagy Mars körüli pályára. A kifejlesztett korszerű űrállomást a tervek szerint megforgatnák a tengelye körül, így a centrifugális erő [•észben visszaadná az űrhajósok súlyát. Ez lehetővé tenné a több hónapos otttartózkodást, folyamatos munkát. Minden nagyméretű űrállomáson számos tudományos osztály, illetve szekció lesz. Lesznek ott fizikusok, akik sorra próbálkoznak majd a Földön soha el nem végezhető kísérletekkel. Másik csoportban űrorvosok, biológusok tevékenykednek. Külön szekció foglalkozik majd kizárólag ipari, kohászati kísérletekkel (például csak légüres térben) létrehozható fémötvözetek előállításával). Egy másik tudóscsoport asztrobotanlkával foglalkozik majd, mások állatkísérleteket végeznek. Az űrállomáson helyet kap nagyméretű optikai-, valamint rádiótávcső ls. a megfigyelések célja elsősorban a Hold, a Nap és a Föld lesz. A Földet figyelő szekció figyelemmel kíséri a meteorológiai jelenségeket, ezzel összefüggésben elsősorban a naptevékenységet. Más tudósok hírközléssel, energiaelőállítással foglalkoznak majd. Kifejlesztenek majd egy alurmirozó (riasztó) osztályt. Ez segítséget nyújt majd (rádióriasztással, vagy a helyszínre irányított rakétákkal) földi erdőtüzek eloltásában, orkánok, hajókatasztrófák. vagy éppen repülőgép-balesetek esetében. Kutat a túlélők után. A jelenkor egyik legégetőbb problémája a sorozatosan ismétlődő pusztító földrengések előrejelzése. Mai Ismereteink szerint a földrengéseket megszüntetni nem lehet, ám a lakosság idejében riasztható. Ha egyáltalában van valami ismertetőjel, ami egy hamarosan bekövetkező rengésre utal, az sokak véleménye szerint a földkéreg feszültségének növekedése, ami esetleg egy adott körzetben a földfelszín felmelegedését idézi elő. Ennek a termikus sugárzásnak észlelése ugyancsak a jövő komplex űrállomásának lesz a feladata. GAUSER KAROLY Versenyképesség, szelektivitás A Siófokon megrendezett XVI. Közgazdász Vándorgyűlés a versenyképességet, szelektivitást tűzte zászlajára. A vándorgyűlés lebonyolítása eltért az eddigi hagyományoktól: az első napon a szekcióülésekre került sor, míg a második napon a plenáris ülésre. A plenáris ülés előadója dr. Hetényi István államtitkár a vándorgyűlést megelőző héten a Figyelő-ben közölte „téziseit", előadásának lényeges mondanivalóit a résztvevők tájékoztatása és felkészülése érdekében. A XVI. Közgazdasági Vándorgyűlés programja öt szekcióban zajlott le: A versenyképesség, szelektivitás általános kérdései, az alapanyag-termelés és -felhasználás, a beruházási javak és tevékenység, a fogyasztási iparcikkek termelése és kereskedelme, valamint az élelmiszer-gazdaság aktuális kérdéseivel foglalkozott. A szekcióüléseken Igen jó volt a meghívott közgazdászok aktivitása, amit a hozzászólók nagy száma jelzett, hiszen egv-egy szekcióban legalább tíz szakember fejtette ki véleményét a témával kapcsolatban. Sőt az időkorlátok miatt néhányan nem is tudták a nagy nyilvánosság előtt elmondani a témához kapcsolódó mondanivalójukat. A legnagyobb érdeklődés a versenyképesség és a szelektivitás általános kérdéseit kísérte. A közgazdászok kiemelték a téma fontosságát. Időszerűségét, gazdálkodásunk jelenlegi Körülményei között; s az energiaválság, alapanyagok és energiahordozók óriási mértékű áremelkedése, cserearányromlás, s egyéb tényezők miatt. Elsősorban a versenyképességet próbálták definiálni és a versenyképesség kritériumait kijelölni. A versenyképesség a vállalati tevékenység mércéje, magába foglalja a szerkezeti váltózásokat, a műszaki fejlődést, a termelékenység növelését egyaránt, ami egy adott vállalat eredményessségét, vagy eredménytelen voltát nagymértékben befolyásolja. Versenyképesség és világszínvonal — halljuk nap, mint nap. A világszínvonal értelmezése kettős, az egyik szerint az anyagi javak és előállításuk legmagasabb fokú fejlesztése, míg a másik értelmezésben a fejlett országok gyártmányainak, gyártási eljárásainak átlaga. Az utóbbi értelmezésnél az átlag — mint minden átlag — nagy szélsőségeket közelít egymáshoz. A világszínvonal állandóan változó kategória. meghatározása több nehézségbe ütközik, sok a szubjektív elem is benne. Elmondták a szakemberek, hogy vannak olyan magyar termékek, amelyek a tradíciók alapján a világpiacon bármilyen mennyiségben értékesíthetők — természetesen állandó, jő minőség mellett — ezek az úgynevezett márkás termékeink, például a zsolnai és a herendi porcelán, a Pick szalámi, egyes híradástechnikai berendezések — eredményjelző-készülék — tokaji aszú és így tovább. Jó árukapcsolással, kedvező piaci kapcsolatok kiépítésével még „nem világszínvonalú" termékeket is eladhatunk (például hűtőgép). Erre az USA is jó példa, hiszen USA versenyképesség szempontjából lekörözte Nyugat-Európát — ez tény —, ami nemcsak technikai fölényéből adódik, hanem elsősorban abból, hogy a piaci kapcsolatok területén nyerték meg a csatát. „Magyarország 100 piacon jelen van" — hangzik gyakorta ez a kijelentés — pedig kedvezőbb lenne az országnak, ha kevesebb piacon, s nemcsak jelen lennénk, hanem aktív befolyáHAZASSAG I. kerület Szeged: Fackelmann István és Jung Julianna, dr. Haluska Isivén Imre és Domonkos Ildikó Mária, Elek Sándor és Bereczky Mária, Juray Antal es Márkus Szilvia, Nagy Gyula és Halál Gyöngyi. Trám Péter István és Simon Hajdú Mária, Vass Gábor és Csultonyl Katalin, Tamási Sándor és Török Edit Eva, Kontra Antal és Vass Katalin, Dobránszki Sándor Gyula és Vass Ildikó Zsuzsanna házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Gombás Sándor István és Kurucsai Hajnalka Katalin, Horváth László és Csomor Klára Márta, Kis Géza Imre és Kiss Katalin, Kumbor Tibor és Szakái Eva, Szekfű István és Kulcsár Mária, Balogh Endre Antal es Nagy Hona Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Lengyel Lászlónak és Nagy Piroskának László, Papp Tibornak és GyurlB Zsuzsannának Tibor, Szekeres Mihálynak és Szepesi Erzsébetnek Erzsébet Kozália, Lakatos Zoltán Gezanak és Mlg Máriának Nóra Adrienn, Gémes Sándor Istvánnak és Lackó Annának Andrea, Fojta Jánosnak és Császi Katalinnak Ágnes, Kovács Mihálynak és Korom Terézia Honának Orsolya, Harkai Józsefnek és Nyári Márta Matildnak Attila, Winderker Mártonnak és Meskó Ágnesnek Ágnes, Sebők Peternek és Ráca Eva Magdolnának Réka Eva, Gondos Tibornak és dr. Erdős Margitnak Péter, Bagl Géza Istvánnak és Farkas Irén Matildnak Gubrlellu Katalin, Kovács Sámuel Imrénak és Gáli Juliannának Mária, Kerényl Tibornak és Varjasl Idának Anett, Gámes Józsefnek és Ábrahám Etelkának József Csaba, Selmeczl Ferenc Lajosnak és Martonosl Emíliának Ferenc. Trényi Károlynak és Kozma Évának Zoltán, Lakatos István Zoltánnak és Simon Klárának Krisztina Klára, Ott Endre- Ferencnek és Katona Mária Etelkának Andrea Gyöngyi. Török Imre Lajosnak és Joó Ilonának Tamás, Veress Ivánnak és Balassa Gabriella Katalinnak Iván Szabolcs. Csorba Istvánnak és Huszka Zsuzsannának Tibor, Kával Mihálynak és Lázár Ilonának Gábor, Boldizsár Sándor Imrenek es Csorba Julianna TeCsaládi események réziának Tibor, Vancsura Mártonnak és Lajkó Ilonának Akos, Huszár Jenő Ferencnek és Borbás Máriának Tímea, Papp Károlynak és Balog Zsuzsannának Edina Julianna, Czlrok Ferencnek és Takács Hona Erzsébetnek Lívia Aliz, Ktss-Illés Jánosnak és Jáksó Ibolya Margitnak Beáta Ibolya, Urbán Mihálynak és Németh Teréziának Attila, Boros Lajos Józsefnek és Farkas Erzsébetnek Norbert, Gyarmati Károlynak és Borsi Piroskának Gabriella, Galló József Andrásnak és Szabó Mária Ilonának Judit Henriett, Németh Gyulának cs Vetró Jultanna Máriának Zalán Gyula, Papdi Istvánnak és Kálty Rozália Erzsébetnek Eva, Jópetl Istvánnak és Magony Margit Franciskának István, dr. Túrt Sándornak és dr. Magyart Márta Ilonának Ágnes Márta, Vereczkt Ottó Imrének és Szabó Katalinnak Oftó, Bódia Miklósnak és Tóth Mária Magdolnának Miklós Szabolcs, Varga Tibornak és Kálmán Mártanak Tibor, SzentkUtt Levente Ferencnek és Molnár Katalin Erzsébetnek Nikolett, Petó Zoltánnak es Fekete Mária Katalinnak Zoltán. Törköly Ferencnek és Vörös Mária Juditnak Ágnes, Szentpétery József Istvánnak és Botos Györgyi Évának Szilvia, Serege János Péternek és Horti Magdolna Saroltának Judit nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Balogh Istvánnak és Eperjesi Rozáliának Gábor Ferenc, Hrivnák Andrásnak és Iróczi Mariának András. Király Gézának és Süli Máriának Nóra, Szuszkó Fet-encnek és Börcsök Ilonának Ildikó, Szécst Istvánnak és Katona Ilonának Mónika, Frank Szilveszternek és Fodor Etelkának Csaba, Kormos Antalnak és Födi Irénnek Attila, Kószó Jánosnak és Tóth Máriának János, Kovács Józsefnek és Miklós Máriának Kornél, Molnár Mihálynak és Plplcz Erzsébetnek Márta, Sánta Vilmosnak és Erdei Piroskának Vilmos, Tóth Ferenc Lászlónak és Szabó Veronika Matildnak Ferenc, Varga Peternek és Pásztor Rozáliának Anita, Vas Lászlónak és Szclpál Gizellának László Sándor. Bán Lászlónak és Kiss Veronika Erzsébetnek Krisztina, Szvétecz Kálmánnak és 'Schrott Eva Máriának Henriett, Csányi Imrének és Vér Viktória Józefának Péter, Teodós Ferenc Józsefnek és Kocsis-Savanya Katalinnak Erika, Túri Gábornak es Vajda Katalinnak Anita, Gálost Ferencnek és Terhes Máriának Ferenc Gábor, Klspál Jánosnak és Móra Erzsébetnek Erika, Nemes Istvánnak és Sáfrán Piroska Franciskának Boglárka, Sebők Mihálynak és Szekeres Mária Magdolnának Roland, Trenka Mihálynak és Bera Erzsébetnek Zoltán Mihály, Aranyi László Antalnak és Vazorka Teréziának Zsolt, Klsbodri Istvánnak és Bordás Magdolnának Helga nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Heckmán Anna, Nagy Zoitánné Tar Ilona Julianna, Barna Ferenc, Busa Béla, Papp Kálmánné Varga Ilona, Töröcslk Illés, Tóth Ferenc, Kurucz Audrásné Szecsi Julianna, Enfdt Józsefné Kiss Ágnes, Villányi Boldizsár, Lencse Bállntné Csongrádi Irén, Marton Lajos, Bitó lstvánné Mucsi Mária. Gémes Lászlóné Szécsényl Mária. Virág János, Elek Péternó Forczek Katalin Eva, Daróczl József Jánosné Ábrahám Anna. Nagy Dezső Imre meghalt. II. kerület Szeged: Szél József. Csillag József Béla, Varga Lajosné Nagymlhály Ilona, Matuszka Gábor, Baráth Imre lstvánné Sulik Veronika, Kőhegyi Péter, Kollár Jánosné Tatár Apollónia, Bacsó Mihály, Márton Jánosné Varga Etel Viktória, Perczel Ferencné Hamza Irma Margit meghalt. III. kerület Szeged: Mészáros Sándorné Tóth Betta, Ördög Józsefné Demeter Hermina. Calbert Ferenc, Búza Ferenc, Balázs Illés. Tóth László István. Batiz Bélané Bárány Rozália, Dér József, Tóth Lászlóné Ambrus Julianna, Kis István, Kovács Gyula. Dohány János, Kangyalka Ferencné Ábrahám Mária, Kellner Kálmánné Szécsén Ilona meghalt. solói ls lehetnénk. Ne akarjunk minden termékkel minden piacra betörni — ami általában esetenként, s ideig-óráig sikerül is — hanem néhány termékkel, de azokkal tartósan, illetve a néhány termékkel hosszú ideig több piacon. Hazai gazdaságpolitikát kérdések is bő teret kaptak. Hogyan lehet versenyezni, ha nincs versenytárs (belső piacra vonatkozóan) ? Hogyan lehetne megszüntetni a gazdaságtalan tevékenységeket, sőt lehet-e, szükséges-* minden esetben minden ta. rületen megszüntetni? Míg lyen módon, s eszközökkel — adminisztratív vagy közvetett — valósuljon megf Az időtényező és a dinamizmus a versenyképesséf értelmezésénél? A szelektív fejlesztés népgazdasági vagy vállalati feladat? Mi szüksó. ges a szelektív politika megvalósításához?... stb. Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel, ezekre m felvetett kérdésekre próbáltak a szakemberek válaszolni. A plenáris ülésen dr. H®» tényi István államtitkár ös^ szefoglalta, értékelte és ki* egészítette a vándorgyűléa szekcióiban elhangzottakat Megállapította, hogy helyet volt a vándorgyűlés fő té* májául kijelölni a verseny, képességet. szelektivitást Sajnos a szelektivitásról jót. val kevesebb szó esett, mint amennyire megérdemelte volna e fontos téma. Bővebben beszélt az Időtényező szerepéről, mint a versenyképességhez szorosan hozzátartozó, lényeges elemről. Hiszen „a szükségletek kellő időpoptban való felméré. se minden lényeges fejlesz, tési döntés alapja". A felszólaló szakembereit több oldalról közelítették a témát, kibővítették és tágabb értelmezésben hasz« nálták a versenyképesség, a szelektivitás fogalmát. összegezve az elhangzottakat — sajnos csak néhány értékesebb gondolatot emeltem ki — igen hasznos volt ez a tanácskozás mind a közgazdaságtudomány elméleti művelői, mind a gyakorlatban, a vállalati életben dolgozó közgazdászolt számára. PARAGI ILONA oki. közgazdász Lopásból élt Paplógó Szilveszterné 35 éves, foglalkozás nélküli, büntetett előéletű, Szeged, Attila utca 3. szám alatti lakos ez év áprilisában megszüntette munkaviszonyát. Munkát nem vállalt, megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezett. Alkalmi férfiismerőseivel tartatta el magát. Egyikük lakásáról eltulajdonított egy ezer forint értékű villanyborotvát, s ötszáz forint készpénzt. A Somogyi Béla utca 5. számú haz kei\ík,sártárolójából egy lezáratlan kerékpárt lopott el, 1500 fo. rint értékben. A villanyborotvát 100 forintért értékesítette, a biciklit házkutatáskor lakásán megtalálták. Paplógó Szilvesztemét a rendőrség letartóztatta, lopás és közveszélyes mur.kakerülés miatt indított eljárást ellene.