Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

é Kedd, 1977. június 7. Az ellenőrzés nem Pilóták bizalmatlanság továbbképzése ^^^ TTHanovRzWBnn már töbh Tíz éve alakult meg a Bevételi Főigazgatóság ellenőrző szervezete A gazdanáglrányítáR mos- tott gazdasági tevékenység tani rendje szükségessé tette folytatása stb. Végül a revi­olyan új típusú ellenőrzési zorok bűncselekmény alapos forma és ennek megfelelő gyanúját is észlelhetik. A apparátus kialakítását, amely pénzügyi ellenőrzés elsősor­• közvetett irányításban biz- ban a gazdasági bűncselek­tosltja a népgazdasági érde- menyeket kívánja felderíteni, kek érvényesülését, az állam- az úgynevezett mérleghami­mal szembeni kötelezettségek sítést, az adócsalást, vagy a teljesítését, és emellett meg- pazarló gazdálkodást, felelő jelzéseket tud adni a Q Milyen főbb gazdasági szabályozók mű- vizsgálnak? ködéséről, hatásáról. * ' kult meg tíz évvel si eljárást, amelyek során 26 személyt bírságoltak meg, fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményeztünk a gazdálkodó szervek! felügye­leti szerveinél 23 alkalom­mal. Gazdasági bírság in­dítványozására 14 esetben tettünk előterjesztést a fő­igazgatósághoz. Országosan területeket Jelentős volt a mélykúti Alkotmány Mgtsz ügye. Az Igyula- __ A témavizsgálatokat eljárás során a szövetkezetet ezelőtt, zömmel központi irányelvek — engedély nélküli, tiltott l!»67-ben a Pénzügyminis/.- aiapján végezzük — elsősor- tevékenységből származó jog­térium Bevételi Főigazgató- ban a szabályozórendszer talán nyereség miatt — 10,5 saga, és irányítása alatt hat működését, a vállalati gaz- millió forint gazdasági bír­területi igazgatóság. dálkodásra gyakorolt hatasát ság megfizetésére kötelez­Területi igazgatóságot hoz- elemezzük. így például az ték tok létre többek között Sze- 1976. január 1-én a módosí­Az utóbbi három év alatt tünk jelzé6t a gazdálkodó szerveknél szerzett pozitív, vagy negatív tapasztalata. sjeden ls, amelynek hatásköre tott pénzügyi szabályozók ha- több mint 300 esetben küld­lárom megyére, Bács-Kis- tásmechanizmusát revizora- •Jl"-U kun, Békés és Csongrád me- ;nk négy szakaszban ésmeg­iiyéro terjed ki. Ez alkalom- lehetősen széles körben vizs­;iutl beszélgettünk Horváth gálták. Vannak olyan vizsgá- inkról a vállalatok felügye­Qyulával, a szegedi területi ]at, témák, amelyek felöle- let! szerveinek, Illetve a íia/.gutosag vezetőjével. jjk a gazdasági munka egész szövetkezetek állami törvé­I Ml a célja a pénzügyi re- területét, ezek a nepgazda- nyességi felügyeletét ellátó víziónak; milyen munka sa(, időszerű problémáival szerveknek, továbbá más folyik a területi igazgató- foglalkoznak. Ilyenek többek külső szerveknek, hatósá­ságon és az irányítása kögütt: a gazdasagtalan ter- Soknak1. 0 s erezhető más hatás Is? — A törvényesség betarta­tása, a gazdálkodás szocia­hsta elveinek érvényre jut­tatása nem Jelenti azt, hogy a bevételi apparátus min­alatt allo megyei hivata- m«,iés, illetve a gazdaságos lóknál? termékszerkezet kialakítása — A pénzügyi revízió azt érdekében tett intézkedések, vizsgálja, hogy a gazdálkodó a takarékossági intézkedési szervek a mérlegbeszámoló- tervek végrehajtása, és ha­llat és az eredmónyelszámo- sonlóak. lust a valóságnak megfele- A m,jit évben a vállalati , i6en állították-e össze, továb- adminisztratív-ügyviteli mun- Qenáron csak a hibákat, bu, hogy az állammal szem- kakiirökban elrendelt lét- hiányosságokat keresi és bír. beni pénzügyi kötelezettsé- s/.ámfelveteli zárlat betartá- sagolni, felelősségre vonni Küknek eleget tettek-e, illet- sának ellenőrzése volt egvik akar- A törvénysértések, a ve a különböző költségvetési témánk. Vagy ebben az év- jogellenes és a szocialista juttatásokat helyes mérték- ben a vállalati udminisztrá- erkölcsi normákba ütköző ben vettek-e igénybe, s a cu) csökkentése, az ügyinté- cselekmények, magatartások számviteli rendjük, bizony- ./es egyszerűsítése terén szer- ellen következetesen és szi­lati es okmányfegyelmük zett vizsgalati tapaazUilatok fiorúan fellépünk, ugyanak­megfelel-e az előirt követel- összegyűjtése. kor igyekszünk előmozdítani — a népgazdasági érdekek menyeknek. # Milyen miilassiásokst és hibákat tar fel e szerve­set? Van-e az igazgatóságnak szem előtt tartásával — eredményes gazdálkodású, kat es segíteni a még meg­szankcionálúsi joga, lehe­tősége? "Több oldalúnn válaszol- ^^S^ZSS ^^^ST hatók A nw.egvalódlság iS&nk^felSf'2 vizsgalata feltárja, hogy a b([?01 ütone történik. Erre az * hatóink "*en íonU* 06 gazdálkodó szervek eredmé- indltvunyt az okok ,,,,„,, „ u, nyüket — különböző iniutt — a valóságosnál ala­oaonyabb, vHgy öiazegben szerepeltetik mér­legükben. Így például a tárgy­évet illető bevételeket csak a következő évben számolják el (vagy fordítva), a költsé­gek között veszik figyelem­be a beruházás ráfordításait. igazgatóság, szervas részét képezi a pre­. , , . , , venciós tevékenység. E kör­ma- v?e*a hlvatal°* J*r atU höl, a teljesség igénye nól. magasabb kiemeljük az alabbia. gyanúja miatt pedlfH&^^H^^^^H^M^^M az Illetékes bűnüldöző szer­veknél tesszük meg a felje­lentést. Kifejezetten szank­cióval nem járó, de esetleg egyéb intézkedést igénylő, Nem misztifikáljuk a pénz­ügyi revíziót Az érintett gazdálkodó szerveket előre értesítjük a vizsgálat meg­kezdéséről, Előtte ismertet­jük a vizsgálati programot. A vállalatok A btíső *tílenőn^ szerveit lek) költségvetési bevallási kötelezettségüknek, Illetve a juttatások igénybevételének gyukran a jogszabályoktól el­térő mértékben tesznek ele­get Adóhiányt, vagy többle­tet eredményezhet a termé­kek helytelen adókulcs-beso­(a függetlenített ellenőröket, a felügyelő (ellenőrző) bi­zottságokat) Igyekszünk vizs­gálatainkba bevonni. A zá_ rótárgyaláson részt vevők körét ls szélesíteni igyek­szünk': meghívjuk arra a vizsgált egység társadalmi és célját szolgáló ügyekben jel­zéssel élünk a gazdálkodó szervek felügyeletét ellátó hatóságokhoz. 0 Mondana példákat is? — A múlt évi vizsgálatok alapján 345 egységnél 166 millió forinttal növeltük, 344 rolága ~(pél dáu 1 "forguimi adó- egységnél IBS millió forinttal politikai szerveinek képvise­rüil valamint termelési adó- csökkentettük a móriegered- lóit, a felügyelő (ellenőrző) nál). Mezőgazdasági termelő- mányi, 381 adóalany lerhere bizottság elnökét, szövetke­szövetkezeteknél gyakori a 101 millió forint adóhiányt zeteknél esetenként az álla­jcigtalan állami támogatós Irtunk elő, adótöbbletet 340 mi törvényességi felügyele­igénybe vétele, vagy például gazdálkodó szerv javára álla- tet ellátó szervet is. A záró. a beruházás megkezdése tó tettunk meg, közel 50 mii- tárgyaláson a revízió meg. után igénylik vagy a beru- "ó forint összegben. A ko- állapításait részletesen is­hAzAs teljesítményértékét — fábbt évekhez viszonyítva az mertetjük, beleértve a téma­min t a támogatós alapját — adóhiányok csökkenése az vizsgálatok anyagát is. az elszámol hatónál magasabb állammal szembeni Pénzügyi összegben állapítják meg. tó- kotelezettsegok te jesitésenek vábbá az üzembe helyezett javulására utal. Ebben nagy Az elmondottakból kö­létesitményt nem a rendelte- szerepet játszik u rendszeres vetkezik, hogy az igazgató, lésének megfelelő célra hasz- pénzügyi revíziók preventív 3(lgon ^ a megyei hivata­nalják stb. hatása, valamint az appara- lokna, feleiősségteljes szak­Hendszeresen előforduló— tus egyéb megelőző teve- mal ^ politikai munka fo­gyakran ismétlődő és vissza- kenysége. Jo az adómoral a lyik. Ennek eredményes el­térő — revizori megállanitás tárcuvállulatoknul, viszont végzését az apparátusban a számviteli és bizonylati néhány termelőszövetkezetnél dolgozó, politikailag és szak­rend hiányosságu. Sok he- még mindig előfordul súlyos mailag magasan kvalifikált lyen nincs meg az összhang mériegvulödisugot sértő, vagy vezetők, revizorok, jogászok az elő- és utókalkuláció kö- nagy osszgeu udohlany meg- ^ ^.gazdászok színvonalas zött, nem biztosítják uz ana- öllapítáiu. Például 11 kun- munkája, valamint a fő­lillkus és szintetikus könyve- P«*éFl Parasztbecsület igazgatóság központi irányí­lés egyezőségét, megfelelő MgUz-nél a múlt «vi revízió fása biztosítja, bizonvlat nélkül könyvelnek. 5.5. millió forint jövedelem­Említettem, hogy a revízió «do és jövedelmnovekmeny­a fenti megállapításokon túl- adóhiányt al apítóit meg, menően feltárja azokat a ne- szabálytalan, illetve valótlan Gazdagh István Uljanovszkban már több mint harminc éve működik a polgári légiközlekedési tan­intézet, ahol hajózó, műszaki és forgalomirányító szakem­bereket képeznek az Aero. flot számára. Az Aviaexport­tal kötött szerződés alapján a szocialista országok légi­társaságainak pilótái, bolgár, magyar, NDK-beli, kubai, lengyel, csehszlovák repülők és fedélzeti mérnökök sze. reznek itt újabb ismereteket. Az új gépek, repülőtért be­rendezések üzembe helyezé­se, üj távolsági járatok meg­nyitása a légitársaságok szá­mára egy sor műszaki és gazdasági problémát jelent. Ezek közé tartozik a hajózó és műszaki személyzet kikép­zése is. 1074-ben több KGST-or­szág alapszerződést kötött egy közös központ létreho­zására, ahol a polgárt légi­forgalmi hajózó-műszaki és forgalomirányító személyzet oktatásét végzik. A választás Uljanovszkra esett, nem vé­letlenül. A központ közel 10 hektárnyi területén két épü­lettömben vannak az előadó­termek és tanulószobák, nyolc nagy csarnok a leg­újabb repülőgépek gyakorló­berendezéseivel felszerelve, továbbá 700 hallgató elhe­lyezésére alkalmas 11 emele. tes kollégium, sporttelep, kultúrhelyiségek stb. Jelentős mórtékben korsze­rűsítik az Uljanovszkl repü­lőtér fel- és leszállópályáját. Az uljanovszkl nemzetközi oktatási központ megépítésé­vel lehetővé válik, hogy évente több ezer hajózó és műszaki szakember sajátítsa el a legújabb technika keze­lését, (APN) „Délibábos" Magyarország A Magyar Helikon gondo­zásában és a Zrínyi Nyomda előállításában nemrégiben dicséretet, megillető, gondos munka jelent meg, A déli­bábok országa címmel, Tarr László könyve Magyaror­szágnak arról a közel har­minc esztendejéről tudósít, amelyet nagyapáink és déd­apáink éltek ebben az or­szágban. Amolyan hamis, talmi, délibábos hangulat, világ volt ez, amelyről Krú­dy Gyula joggul írta: „Az emberek itt mind születeti szónokok és ábrándozók. Szí­vesebben felépítene/; légvá­rakból egy egész emberi éle­tet, mint elvégeznek egy negyedórái komoly munkát". Tarr László könyve tulaj­donképpen a kiegyezéstől a millennium évéig nupi krós nika sok képanyaggal, ere­deti dokumentumok méso. tataival, amelyekről megtud­hatjuk, hogy hogyan is élt abban a korszakban az. em­ber, mi lelkesítette, mi súj­totta le, milyen művészt, technikai. Irodalmi színházi éleinek lehetett tanúja. Ugyanakkor bepillantást ka. punk a hatolom birtokosai­nak világába, a monarchi­kus közösség ügyeibe, a rablók és pandúrok életébe, a gazdasági helyzetbe, az öltözködési szokásokba és a lakáskultúrába, a társas élet­be, az erkölcsi normákba, a városi és u vidéki életmód­ba, a sport, az egészseg a közoktatás, a közművelő­dés, az építészet, a képző­művészel különböző meg­nyilvánulásaiba, Összességé, ben 18 fejezet mulatja mindezt be, több mint 400 ken kíséretében, befejezésül Benczúr Gyula: A millenniu­mi Hódolat című festményé­nek másolatával. Nekünk, szegedieknek kü­lönösen érdekesek lehetnek a könyvnek ama fejezetei, amelyek a város egy-egy régmúlt emlékét hozzak nap­világra. Ilyen pl, az a feje­zel, amelyben Rózsa Sándor­ral tulálkozunk a szegedi börtönben, Urauswetter Já­nos szegedi órásmester sokat ígérő hirdetése, a Tisza La­jos (ma Lenin krt.-i refor­mátus templom előtt volt artézi kút, a régi szegedi Tisza-part, az 1843-as alapí­tású Engel Lajos nyomdájá­ról szóló oldal, képek a sze­gedi nagyárvízről és a már Ismert tudósítások a város tragikus pusztulásáról. Természetesen ahogy az egész visszaidézett múlt, úgy a szegedi anyag sem a mai szemmel és észjárassal tekint vissza, hanem az ak­kor éltek írásait, festménye­it, gondolkodásmódjukat, szokásalkat, gondolat, és eszmevilágukat követi úgy, ahogy az az akkori, illúziók, délibábok országában volt. Az Ilyenfajta feldolgozás el­sősorban arra jó, hogy hű képet kapunk arról, amit eleink éltek ót szinte az egész országra kiterjedően, osztályokra és rétegekre vo­natkozóan. Egy olyan kor­szak lezáródását összegezi ez a könyv, amely egyben bevezette a XX. századot, annak minden bújaval-ba. jávai, háborúival, technikai csodáival, tudományos szen­zációival. Azt a századot, amelybe beleszülettünk, és egyedül többet tett eddig az emberiségért, mint az előb­bi tizenkilenc összesen. A 29 esztendőtől Tarr László szerencsésen gyűjtötte egy­séges csokorba. Lehet a könyvről olyan véleményt is mondani, hogy nem teljes, ki-ki választhat még magának korabeli képe­ket elsárgult újságokról és ódon díszkiadású albumok­ból, de mégis Tarr Lászlóé az érdem, hogy — délibábok országa című könyvén ke­resztül — hitelesen győződ­hetünk meg arról, hogy mi­ként éltek itt 1867 és 1898 között. Bátyai Jen6 HAZAMAa I. kerület Szeged: Takács László Oyftrgy és Kanász Erzsébet. Mészáros Jó­zsef és Zachár Margit. Császár Fereno és Dovalovszki Zsuzsanna, Kővári József es Békési Zsuzsan­na Sva, szantszló Imre és Taniás Edit, Kerekes András és Papp Ka­talin, Patak János és Csatlós Er­zsébet Mária, Tarpai Béla és Mql­nár Edit. Borbély István és Ko­vács Edit. Noel László es Balogh Katalin, Bogár János és Asztalos Mária Eugénia, Kádár István es Horváth Anikó Julianna, Lórii Árpád és javán Margit, Füredi István és Turuez Jusztina Teré­zia, Csillag Benjámin Ós Kriván Julianna huzasságot kötöttek. Szőreg; llles Jánus és Eekmayer Veronika. Kotogán István és Orosz Ágnes házassagot kötöttek. III. kerület Szeged: Bozóky Sándor és Jégá­Szabo Piroska, Péter István és Vidéki Irén, Bányik Sándor Lász­ló és Dobó Márta, Hangya Mihály és Janiga Márta, Terhes Antal PS Polgár Márta, Vtrgonez Ferenc és Szabó Erzsébet, Bányász János és Vass Eva, Butterer István es Varga Erzsébet Ibolya, Böresök Vendel és Zslvicz Klára, Rúbik László János és Németh Jolán, Ddeiényi Tibor ós Csasztvan Anna Ágnes, Fekete László és Nagy Erika, Hernádi János és Juhász Erzsébet házasságot kötöttek. BZtlLETÉS I. kerület Szeged: Tarr Lásílónak és Tari Veronika Valériának Veronika Ttmea, Tóth Imrének és Sutka Teréziának Tibor Imre, Harmat Józsefnek és Bejben Erzsébetnek Cíábor, Takács Tibornak és Bozó lbolyanak Zoltán, Márki Dezső Lászlónak és Braun Eva Piroská­nak Eva Viktória. Adáni Illés Ká­rolynak és Tóth irmának Ervin, Csanádi Zoltánnak és Pb át Gab­riellának Eszter, Steidl Pálnak és Borboly Máriának Gábor, Ábra­hám Ferencnek és Márki Etelká­nak Angelika, Bági György Ist­vánnak és Radu Máriának György, Csetényi Gábornak és Fekete Ilonának Venrel Gábor, Hqllósi Miklósnak és Baum Mar­gitnak Tibor. Bipos Lászlónak és Gábor Évának László, Szántó László Péternek es Mucsi Máriá­nak László, Papp Jánosnak és Si­sak Zsófia Etelkának /.sófia Már­ta. Vernylk Józsefnek és Tisza patív vállalati vagy óppen személyi vezetői magaturtó­sokpt, amelyek 11 gazdálkodás rendjébe ütköznek. E/.ek le­munkaidő elszámolása miatt. I Volt-e valamilyen követ­kezménye? — Az elmúlt három évben hetnek szabálysértések (adat- az alábbi szankciókat atkal­szolgáltatásl kötelezettség máztuk: 124 szabálysértésiéi­megszegése, ndóúgyt sz.abá- járást folytattunk ,le saját lyok megsértése), de lehet- hatáskörben, s 63 személyre liek súlyosabbnak minősülő bírságot szabtunk ki. Más cselekmények, például tlsr.- balóságoknál 43 esetben kéz­tességtólen haszonszerzés, tii- deményeztünk szabalysérté­Bábgyűjtemény A Keszthelyi Agrártudomá- ról összegyűjtötték a kozter­nyi Egyetem kertészeti tan- niesztésben lavő, és félvad székén bHbfajtugyűjteményt babfajokat és -fajtákat. A hoztak léire. Az egyetem ku- keszthelyi kutatók a bab. tatói, akik részf vállal- fajtagyűjteményt felhasznál­tak a hazai babnemesités- jók nemesítő munkájukhoz, ben — a világ minden tájá- (MTI) Családi események Esiternek Andrea, Varga János­nak és Nsvsnya ^sozsannának Andrea. Karai Imrének és ökrös Zsuzsannának Szabolcs, Besenyői Gyulának és ii-TTTSR Erzsébetnek Jánus, Császár Szilveszternek es Pásztor Katalinnak Szilvia, y.sikó Andrásnak es szekeres Annának Attita. Lajos Istvánnak és Aszear los Gyöngyinek Attila, Fekete Pál Györgynek és Szabó KáUÜin­nak Rita Rozália. Drdögh Mátyás­nak és dr. Msroti Erzsébetnek Er­zsébet. Horváth Imrének és Hrezsnyik Klára Máriának Viktor Tamás, Weiser István Bandornak és solymossy uona Máriának Ka­talin Margit, Sipos Ferencnek és Igaz Máriának Krisztina, Buday Ferenc Antalnak és Kormos Er­zsébet Juliannának Melinda Ka­ta, dr. Fröhliob András Ollónak és dr. Hovanyovozky Saroltának Péter, Simon Jánosnak és Tútz Rozsa Gizellának Henriett, Ko­vács Sándornak és Joó Ildikónak Sándor, Kékonyt Károlynak és Korsós Margitnak Gábor Károly, Molnár Henrik Józsefnek es Gá­zon Zsuzsannának Zsuzsa, Heró­dl Tamás Antalnak és Hamyay­Kováes Judit Annának Szabolcs, Pap Béla Lászlónak és Szabó Ho­nának Ildikó, Fodor Pálnak es Tanka Katalin Zsuzsannának Pal, Varga Mátyásnak' és líoptir­nyik Judit Zitának Mátyás Péter, Krizsén Györgynek és Váradt Máriának Attila László, Tóth Sándornak es Knapcsik Judit Ve­ronikának Judit HelgH, Kothencz György Márknak es Molnár Ibo­lya Évának Ibolya, Berherer Fe­rencnek és Fekete Rozalia Julian­nának Gábor, Gábqr Lajosnak es Kovács llonnnak Annamária, Ró­zsa Janosnak és Tóth Arankának Mónika, seres Istvánnak es Her­bacsek Máriának Zoltán, Németh Zoltán Bandornak es Rácz Valé­riának Szilvia. Gyenes Bélának és Bzekeres Katalinnak Bela, Csi­kós Istvánnak és Vörös Teréziá­nak Oéza. Csues Istvánnak és Zombori dizellának Gábor, Bar­kai Sandorn.ri; c, l'jlfi Irénnek Imre, Veréb Istvánnak és Varga Erzsébetnek Anita, Gyuris Ist­vánnak és Sándor Máriának Nor­bert Zsolt, Tóth Zoltánnak és Mucsi KulálinnaW Katalin. Szabó­Balogh Józsefnek es Jorváth Ju­liannának József, Kálmán Szil­veszternek és Zádorl Valeriánák Gáhor, Tornai Gyula Lászlónak és Lepeny llgna Klárának Petra, Budai Jánosnak es Szűcs Éva Ma­tildnak /.sült, Vargha Jánosnak ég Sáli Rózunak Dániel, Kis Sán­dornak és I.énárt-Etelkának Gab­riella, Kuti Ferencnek és HorvaUr Zsuzsannának Péter Konstantin, Torma József Jánosnak es Szabó Katalin Emíliának Péter, otajog József Lászlónak és Nagy Zsu­zsannának Zsuzsgnne, Horváth István Lajosnak és Brecska Iren­nek Akus, Berta Vincének és Gu» biez Erzsébetnek Edit, Farkas Já­nosnak es Kindia Mariannának Emese Katalin, Miklós Józsefnek es ördög Máriának Zsolt, Baila Lászlónak es Kmelykó Mártanak Krisztián, Szilágyi Sándor Ist­vánnak es Nagy Katalinnak Ani­kó, Tóth Károly Lászlónak és Ilaresai Éva Ágnesnek Péter, S/abó Istvánnak es Solymosi lbo­lyanak Zsolt István. Borsik Já­nosnak és Berkó Máriának Attila, Gulaesi Ferenenek es Berta Gab­riellának Atlila, Schiller György Jánosnak es Kurucz Zsuzsának ayöfgy János, Vida László Peter­nek es Eke Mária. Margitnak Gá­bor László, Bakos Endrének es Konya Tereziának Anna Moniká, Pintér Mihálynak és Kocsis-Sa­vanya Margitnak Annamaria, Cgirnk Józsefnek ós SMkácb Er­zsébetnek Zsolt, Hajdú András­nak és Bipos Ágnesnek Boglárka, Gyömbér Lászlónak és Kurunezai Zsuzsannának Zsuzsanna Marié, Ari Sándornak és Horváth Judit­nak Beáta nevű gyermekük szü­letett. III. kerület Szeged: Kovács Istvánnak é» Szilágyi Piroska Katalinnak Ka­talin, Vlgh Lajos Józsefnek és Habi Rozáliának Zsolt, Hajdú Pe­tur Mihálynak ás Modroczkl Ilo­na Margitnak Péter Mihály, szi­geti Dezsőnek és Szabó Ibolya Évának Zsolt, Tóth Lajosnak es Tisóozki Hajnalka Erzsébetnek Hajnalka, Dezső Antalnak és Si­mon Éva Máriának Szilvia, Kala­pos Józsefnek és Löringer Judit­nak Viktor Flórián, Horpolnsy István Károlynak és Kissfazekas Gabriellának Judit, Jojárt Fe­rencnek es Nagy Honának Edtt, Rózsa Imrének és Berta Irénnek Csaba, TanezoH Tibornak és Da­róczi Éva Zsuzsannának Réka nevü gyermekük született. HALÁLOZÁS I, kerület Szeged: Mircsov Mihály. Molnár Oéza, Laukó Istvánná Pável Ju­lianna. Szoboszlai Karoly, Szabó Aurelpé Visy Katalin Terezia, Nagy Mózes, Beke Dezső, Gyórfi Mlhálypé Ambrus Rozál, Fodor István, Tari Mihály, Csanádi Já­nos Mihály, Frank Lajosné Moha­upt Julianna, Brelázs János Pál, Mária József, Vőneki Jánosné B«­ta Rozália, Zámbó Józaefné Kor­mányos Mária meghalt. Szőréét Lévai Kálmánná Kotlár Etelka, Hegedűs Tamás Zoltán, Szekeres András, Petrovies M!a­den, sebgk Ferenc meghalt, III, kerület Szeged: Szekeres István, Szőgt Béla, Pap István, Dalzuffo Vik­torpé E/sins Anna. Lakó Imrénó Zakor Viktória, Kovács István, Dozókt Jstvánoé Szekeres Mária, Duónk józselné Bulla-Mudoa Ilo­na. meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom